Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 132
Copyright (C) HIX
2002-05-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 volna-lenne (mind)  8 sor     (cikkei)
2 toszamnevek (mind)  28 sor     (cikkei)
3 Gretsy, no (mind)  25 sor     (cikkei)
4 karikatúra (mind)  3 sor     (cikkei)
5 Bartos-szotar (mind)  21 sor     (cikkei)
6 Nem! De! (mind)  99 sor     (cikkei)
7 Otodeves diak (mind)  19 sor     (cikkei)
8 Re: otodeves diak (mind)  70 sor     (cikkei)

+ - volna-lenne (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Sziasztok!

Mi a kûlõnbség a "volna" és "lenne" szavak kõzõtt? Igaz-e, hogy
elõbbi a "volt" szóból, utóbbi a "lesz" szóból származik?
Kõszõnet...
--
mailto:
http://www.extra.hu/hpszt
+ - toszamnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Sziasztok!

Kérlek, segítsetek abban, hogy mik az ezernél nagyobb számokat
jelentõ tõszámneveink. Az Idegen szavak szótárában megtaláltam az
alábbiakat:
10^6 = millió
10^9 = milliárd
10^12 = billió
10^15 = billiárd
10^18 = trillió
10^21 = (ez meglepõ módon nincs a szótárban, nyilván trilliárd)
10^24 = kvadrillió

Innentõl azonban csak kõvetkeztetni tudok:
10^27 = kvadrilliárd
10^30 = kvintillió
10^33 = kvintilliárd
10^36 = szexillió
10^39 = szexilliárd
10^42 = szeptillió
10^45 = szeptilliárd
10^48 = oktillió
10^51 = oktilliárd
Kérdésem, hogy helyes-e a kõvetkeztetés. És mik jõnnek ezek után?
Kõszõnet...
--
mailto:
http://www.extra.hu/hpszt
+ - Gretsy, no (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
>* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a "harmad-,
>negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4 honapos, 3 honapos
>es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :)))

Elnezest, ez valami felreertes lehet. En is hallottam errol beszelni
Gretsyt a radioban, de SZVSZ azt mondta, hogy helyes. Azt jelenti,
hogy az illeto harmadik, negyedik, otodik evet tolti az egyetemen.
Ami pedig  a honapokat illeti, igenis azt mondjuk, hogy egy kismama,
otodik, hatodik stb. honapos terhes. A masnapos, harmadnapos stb.
ugyancsak kifogastalan kifejezesekrol nem is szolva.

>Van tehát eszköz a nem kifejezésére, ha
>kell; egyébiránt pedig a "takarító", "igazgató" és társaik nemileg
>nem jelzett szavak. Az, hogy ezek betöltöttségében aránytalanségok
>vannak, nem szûnnek meg azzal, hogy "-fi" utótagot biggyesztünk
>utánuk;

En inkabb azt veszem eszre, hogy azoknal a szavaknal is, ahol van -no"
utotaggal kepzett alak, ez a hivatalosabb hasznalatbol egyre inkabb
kikopik. Hivatalosan nem letezik "kepviselono" vagy "miniszterno". A
hirekben mindig igy hallottam: "David Ibolya igazsagugy-miniszter".
Azt, hogy "tanarno", gyakran lehet hallani, de azt, hogy "egyetemi
tanarno", soha.

Ferenc
+ - karikatúra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Honnan ered a fenti szó?

Laci
+ - Bartos-szotar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
> Figyelmetekbe ajánljuk a fordítók körében nagy népszeruségnek
> örvendo, nemrégiben megjelent Corvina kiadványt.

  Nos, Éva, én pedig figyelmedbe ajánlanám a HIX-etikettet:

* Tartsd be az eladasra, reklamozasra vonatkozokat! Olvasd el
megegyszer a tajekoztatot! Roviden: a HIX-en a kereskedelmi (uzleti)
hirdetesek nem engedelyezettek, maganhirdeteseid viszont bekuldheted
 vagy a  cimekre (tematol
fuggoen termeszetesen csak az egyikre).

  Ebben egy szó sincsen arról, hogy ha egy reklámozott termék
összefüggésben van a lista tárgykörével, akkor ott szabad reklámozni.
Nem szabad. A HIX ingyenes szolgáltatás, ami nem azért jött létre,
hogy a Te céged itt sütögesse a pecsenyéjét. Amint látom, freestartos
postacímed és ingyennetes weboldalad van. Tudod, aki pénzt akar
keresni, annak valami pénzt áldoznia is kell rá. Adj föl fizetett
hirdetést újságokban. Ráadásul nagyobb is lesz a kereslet.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
MAZSONG = Belehulyul a dominozasba.
+ - Nem! De! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
> A hosszú "ó"-s "Racskó" idegen névnek számít: így ehhez a
> változatlan alakhoz járulnak a toldalékok, pl. tárgyeset: "Racskóa",
> nõi név: "Racskóová".

  Ehen, ez volt nekem gyanús, mert ahogy emlékeim között motosztam, egy
fia hosszú -ó végû családnév nem jutott eszembe se szlovákul, se
csehül.

>> Oka van annak, hogy a világ nyelveinek igen jelentõs hányadában
>> különféle praktikákkal megkülönböztetik a hím- és nõnemet,
> A jelentõs hányad az indoeurópai (és kisebb mértékben a sémi-hámi)
> nyelvekre korlátozódik.

  Nem addig van az. A japánban számos nyelvi eszköz szolgál a nemek
megkülönböztetésére, a nõi beszéd külön szókincset alkalmaz, más
személyes névmásokkal vagy ugyanazokat más jelentéssel használva. A
nõk úgyszólván állandóan tiszteleti ragozásban beszélnek. A kínaiban a
legjellemzõbb példa a két nem írásjegye: a férfi (zsen) áll, a nõ (nü)
térdel. Az "írásjegy" (zi) írásjegye a tetõ és a gyerek összetételébõl
adódik, a gyerek pedig hímnemû, a lánygyereket már kétrészes írásjel
jelöli: az írásjegyeket csak a fiúgyerekek tanulják a házban, tetõ
alatt. S még számos más képzés van, ami határozott nemi
megkülönböztetést mutat, éspedig mindig a férfit helyezve elõnyösebb
helyzetbe.
  Gyanús énnekem, hogy ha azon kisszámú nyelvek közül, amikrõl
ismerettel bírok és se nem indoeurópaiak, se nem sémi-hámik, már kettõ
csinál ilyesmit, akkor több is lehet. De elõszedtem David Crystalt, õ
többet tud errõl.
  Itt van e. A koaszati nyelvben bizonyos igealakok a beszélõ neme
szerint különböznek. Ha az igealak magánhangzóra vagy è-re végzõdik,
nincs különbség, de ha a nõi alak nazális magánhangzóra vagy bizonyos
mássalhangzókra végzõdik, a férfiak használta alakban ezek helyére s
kerül: iskó -- iskó, lakáwè -- lakáwè, de ka,. -- ká.s, molhîl --
molhîs, taèwân -- taèilwâ.s.
  Ugyanott: a japán nõk a joszeigo vagy onnakotoba nevû stílusokat
használták már a 14. századtól, de ez ma jelentõs változásokon megy
keresztül. A jól meghatározott nemi szerepek azonban még mindig
érvényesülnek. Említi a fõnevek udvarias alakjának használatát,
például oszakana (hal) a semleges szakana helyett, a ne partikula
gyakoribb szóvégi használatát, az atasi használatát a vatakusi helyett
stb.
  Azon nyelvek között, ahol a két nem különbözõ beszédstílusokat
tanulnak meg, a japánt, a thait, a karibot, a csukcsot és a janát
említi. Ez utóbbi beazonosíthatatlan -- az Ethnologue három jana
(Yana) nyelvet ismer, egyet az USA-ban, egyet Burkina Fasóban, egy
pedig a mnyoré nyelv janga dialektusának másik neve, szintén Burkina
Fasóban. Szóval öt nyelv a világ öt csücskébõl. Lesz az több is.

> A reformot egyelõre nem látom: csak a tegnap "political
> correctness"- eit kell ma új PC-kkel helyettesítenünk.

  Csakhogy a lényeg nem a pécéség formája, hanem a rá való igény. Az,
hogy kisebbségeket nem illik már akárhogyan megnevezni, számos
kifejezés inkorrektté vált, azt jelzi, hogy az emberekben erõsödik az
igény a kisebbségek nyelvi egyenjogúsítására is. Hasonló a helyzet a
nemek nyelvi egyenjogúsításával, ahol lehet szamárságnak minõsíteni a
policeman helyettesítését policepersonnel, de a jelenség a lényeg, nem
a benne elõforduló egyes esetek.

> Egy pár azért eszembe jut, ha nem is "fi" képzõvel: "férfi színész",
> "óvó bácsi", ill. [elnézést az elõbbiektõl az egy mondatban való
> szerepeltetésért] "hímringyó".

  No igen, csakhogy a színész, ha a férfitól megfosztjuk, ugyanúgy
hímnemû színészt jelent, mert a másikat a színésznõ jelenti. A
színmûvész az a szó, amit inkább tekinthetünk semlegesnemûnek. A másik
kettõ pedig tipikusan nõnemû foglalkozások elenyészõen kisszámú
hímnemû gyakorlóit jelöli, nem csoda hát, hogy fordítva képzõdnek.

> egyébiránt pedig a "takarító", "igazgató" és társaik nemileg nem
> jelzett szavak.

  De bizony azok. Mert ha ezek nõnemûek, akkor takarítónõ, igazgatónõ
lesz belõlük, de ha nem nõnemûek, akkor nem lesz belõlük takarítóférfi
vagy igazgatóférfi. Igazgató _úr,_ az van, de az nem nemet, hanem
tiszteletet fejez ki, a párja pedig a tiszteletet nem kifejezõ
igazgatónõ, nem pedig az igazgató asszony. A parlamentben ezt már
észrevették, ott képviselõ úr és képviselõ asszony van, hogy egyformán
kapják meg a tiszteletet.

> Nem mellesleg a szlovákban (csehben) a szexus nyelvtanilag annyira
> jelölt kategória, hogy nem is tudok olyan elemet, amely esélyes
> lenne egy nemet elfedõ megnevezés alapjául:

  Ez kétségkívül megnehezíti a dolgot. De itt a feminizmus alkalmasint
nem is a jelöletlenséget, hanem az egyformán jelöltséget fogja
megkövetelni, amit Nöstlinger is számon kért egy írásában -- márpedig
a német is igencsak jelöli a nemet. Azt fogja óhajtani, hogy ne legyen
Frau Direktor, ha mellette nem Mann Direktor van, hanem Herr Direktor.

> A különbség tehát több mint egyszerû politikai korrektséggel
> rendezhetõ lexikai probléma.

  Nem tudok hozzászólni, de azt azért megfigyeltem, hogy a mankind és a
Menschheit mellett az emberiség szlovákul nem èlovekstvo, hanem
µudstvo. Ez azért biztató. :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KAMELEON = Allat, amely hol teve, hol oroszlan alakot olt.
+ - Otodeves diak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
>>* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a
>>"harmad-, negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4
>>honapos, 3 honapos es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :)))

  Grétsy ilyen hülyeséget aligha mondhatott. Nála jobban aligha tudja
bármelyikünk, hogy az nem egyharmad évest jelent, hanem _harmadik_
évest, vagyis olyat, aki a harmadik évében jár tanulmányainak. Két
évet már végigtanult, most a harmadik folyamán jár valahol.
  Ugyanígy a harmadmagammal nem azt jelenti, hogy három egyforma darabra
vágtak, mint édes jó Lajosom az igen tisztelt õrnagy urat, hanem azt,
hogy ketten voltak ott és én voltam a harmadik.

  Az -ik nélküli sorszámnévképzés nagyon régi elem a magyarban. Még a
hét egyik napja is innen kapta nevét: a _kedd_ nem más, mint a
_ketted_ rövidítése, amely szó nem egykettedet, hanem _kettedik_et,
vagyis másodikat jelent, mert a hét második napja.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A szenator olyan leny, amely felig ember, felig lo.
+ - Re: otodeves diak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Hunter!

hix.nyelv #131, :

> >* OT: Gretsy Laszlo beszelt errol a Kossuthon, hogy rossz a "harmad-,
> >negyed- es otodeves" megfogalmazas, hiszen akkor 4 honapos, 3 honapos
> >es 12/5 honapos diakokrol beszelunk :))) 
> Szerintem van benne valami logika, de nem helytelen a megfogalmazas. 

Nemigen szeretnék abban hinni, hogy a fentit valóban komolyan (és nem 
viccként) mondta volna Grétsy. Ugyanis ez a nyelvtörténetben való 
meglehetõs tájékozatlanságra utal. 

A sorszámnevek -- az "elsõ" kivételével [melynek tulajdonképpeni 
jelentése "elöl lévõ", vö. "hátsó" ~= 'utolsó'] -- eredetileg csak 
"-d" képzõvel képzõdtek: "másod, harmad, negyed, ...". Ez a képzõ 
uráli eredetû (< *"-nt-"), vö. észt "kolm" 'három' > "kolma_nd_a-" 
'harma_d_ik', "neli" 'négy' > "nelja_nd_a-" 'negye_d_ik', stb. 

Eredetileg a sorszámnevek szolgáltak változatlan alakban a 
törtszámnevek kifejezésére is (kiv. "fél"). Ez meglehetõsen gyakori 
jelenség, melyet megtalálhatunk az indoeurópai nyelvekben (pl. angol 
"three" '3' > "third" 'harmadik; harmad'), az altajiakban (pl. csuvas 
"vis's'e^" '3' > "vis's'e^me^s^" 'harmadik; harmad'), de más 
finnugorban is (pl. észt "kolmanda-" '3.' > "kolmandik"[!] 'harmad'). 
Az ebben lévõ logikát a legszemléletesebben a latin fejezi ki: itt a 
'harmad' egyik kifejezésmódja: "tertia pars", vi. 'harmadik rész [az 
egészbõl]' volt. Ez a fajta szerkesztés másodalakként több más 
nyelvben is megtalálható, pl. m. "harmad|rész", finn "kolmas|osa", 
litván "trec^|dalis".

A sorszámneveinkhez a XV. sz-tól csatlakozott az "-ik" toldalék. Ez 
eredetileg a T/3 birtokos személyrag ("harmadik" ~ "harmad(ik)uk": 
vi. 'a harmad[ik] közülük', "nagyobbik" ~ "nagyobb[ik]juk": vi. 'a 
nagyobb[ik] közülük'). Ebben az idõben ez még nem lehetett jelzõ, 
csak önálló mondatrész, pl. Jókay Kódex (XV. sz.): "maSyk vala" '(az) 
a másik volt', de "maS fele" 'a másik fele'. 
A XVI. sz-ra homályosult el az "-ik" eredeti jelentése, és lett a 
kijelölõ jelzõ toldaléka, vö. "nagyobb" > "nagyobbik", "harmad" > 
"harmadik", "(a)mely" > "(a)melyik", "más" > "másik". Mivel a 
kijelölõ jelzõi használat a törtszámneveket is sorszámnévi 
jelentésárnyalattal ruházza fel (vö. "Harmaduk itt maradt" ~ "Minden 
harmadik itt maradt"), így az "-ik" kiemelõjel megléte ill. hiánya 
alapot adott arra, hogy a sorszámnevek és a törtszámnevek 
morfológiailag is elváljanak. 
[Ezzel analóg az ószláv megoldás, amelynek nyomai pl. az oroszban 
maradtak meg: itt a sorszámnevek a határozott melléknévi végzõdés 
felvételével különültek el a törszámnevektõl, vö. o. "trety" 'harmad' 
> "tretyij" 'harmadik'. A balti finn nyelvekben ugyanakkor a hasadás 
során a törtszámnevek jelölõdtek meg, vö. genitívusztövekhez járuló a 
fenti magyar "-ik"-hez csak véletlenül hasonlító észt, ill. a finn 
"-s" képzõ: fi. "kolmante-" '3.' > "kolmannes" 'harmad']

Azonban az "-ik" toldalék nem tört be a sorszámnévi elõtagú 
szóösszetételekbe: ezekben megmaradt az eredeti alak, vö. "harmadfél 
(óra)", "harmadfû (ló)", "harmadéles (hangsúly)", "harmadosztályú 
(bajnokság)", "harmadéves diák" stb., ill. maga a "harmadrész". Ennek 
oka az lehet, hogy az összetételekben a kétfajta számnév elkülönítése 
lehetséges külön nyelvtani jelzés nélkül is. A törtszámneveket ui. 
nemigen használjuk jelzõként, sokkal inkább birtokként birtokos 
szerkezetben, pl. a "harmadnyi év" helyett "az év harmada" sokkal 
gyakoribb. Emiatt összetételekkor a törtszámnevek rendszerint 
utótagként jelennek meg: pl. "évharmad" 'az év harmada', de 
"harmadév" 'harmadik év' (kiv. mértéket kifejezõ mutató névmásokkal, 
pl. "harmadakkora", "harmadannyi" stb.; de ezekben az esetekben a 
jelentésmezõ kizárja a sorszámnévi értelmet). 

Tehát összetételi elõtagként a "másod-, harmad-, negyed-" stb. alakok 
(az elõbb említett kivételekkel) tisztán sorszámnévi jelentésûek, 
törtszámnévi értelmet tulajdonítani nekik csak belemagyarázás.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS