Kedves Szocs !

>>Regebben makacsul ragaszkodtal hozza, hogy nincs feny-aberracio.
>Semmilyen jelenseg letezeset nem tagadom, hanem esetleg a melle 
>adott magyarazatokat nem fogadom el.
Ez helyes. Az adott esetben mi volt a konkret problema?
Hibasnak talaltad oket, ellentmondasra vezetonek ?
Vagy egyszeruen csak szokatlannak es emiatt hihetetlennek ? 
Esetleg van kezenfekvobb magyarazat ? 

>>Az utra meroleges mozgo csoben viszont cikcakkban jarkal ide-oda
>>a feny, ugyancsak c-vel, igy : /\/\/\/\...>>>
>Miert nem mondtad egyszeruen; a Michelson-Morly kiserletrol van szo.
Az mas muszer volt, az eter letezeset probaltak kimutatni vele.

>Azt mond meg, hogy milyen hullamhosszu fenyt alkalmaztak?
Nem tudom, feledesbe merult, roppant nehez volna kideriteni,
s a lampagyarto nem dicsekszik vele ma mar, hogy az o lampajat
hasznaltak 1887-ben. (tok hulyek a marketing managereik...)

>Egy par nappal ezelott megjelent egy "angyal almomban" es azt 
>mondta nevetve; hogy akarod megerteni a MM kiserletet es annak 
>kovetkozmenyeit (relativitast), ha nem latod azt, hogy meg sok 
>minden nincs tisztazva a fizikaban, talan szazadokra visszamenoleg. 
>Emlitette a hanghullam tulajdonsagait, a Doppler elvet, stb. En meg 
>vissza mentem es talaltam valamit!
Vigyazz, lehet, hogy atvert ! Ha az angyal tudott volna valamit, akkor 
eloszor is gyogyitasara vonatkozo trukkoket kozolt volna. Nem tud 
sorrendet tartani ? Keruljon csak elem, majd beolvasok neki!
Legkedveltebb foglalatossagom az alvas, sokat alszom, igy 
valoszinuleg ossze is futok vele, hacsak nem kerul, mert alvas kozben 
allitolag olyanokat karomkodok, hogy leszakad az eg.

>A matematika elonye, hogy barmit kiszamithatsz, ha felallitod
>a logikai elvet, de nem biztos, hogy jo az elv. 
Kozerdek, hogy aki az elvet hibasnak talalja, szoljon, s ne csak 
gyanakvast keltsen, ez erkolcsi kotelesseg. 
Sajnos itt a tudomanyban sem tartjak be idonkent, ami szomoru. 
Nem egyszer hibaztam itt, es nem mindig szoltak ram. 

>En nem vagyok hivo, de meglepett az a teny, hogy kimutattak, 
>a tudosok magas aranyban Isten hivok. Most kerult a kezembe 
>egy, felmeresekre tamaszkodo iras.
Helyes, ezaltal jobb tulelok. Kiduhongik magukat Istent korholva a 
titkolozasa miatt, aztan újra belevetik magukat a vele valo kuzdelembe, 
ahelyett, hogy ateistakent bezakkannanak a rajuk rott terhektol. Erre 
jo a hit, hala Istennek !
>Azt allitottad; "Ha magad nem vegzel onalloan gondolatkiserletet!"
>Errol meg fogalmad sincs, hogy mit vegzek. Eletem ezel telt, csak ugy
>latszik maskep gondolkodom a dolgokrol, mind Te. 
>Nem rogzodon le egy elvnel, sokszor ujra gondolom.
En sem rogzodom le, nyugodj meg, de ami tenyleg bevalt,
az ellen nem tiltakozom.
>>> De meg az ok-okozati osszefugeseket is le kell irja.
>>Nincs szolgalati szabalyzat, mely ezt kovetelne.
>Eppen azt latom, hogy vannak szolgalati szabalyzatok. 
Nincsenek. Ilyesmit csak munkaltatok vagy unatkozo filozopterek 
probalgatnak eroltetni, de hiaba. 

>>A tavozashoz gyorsulni kell, s aki gyorsult, az lesz fiatalabb. 
>S a visszatereshez lassulni kell!
Eleg megallni az orak osszehasonlitasa miatt. Visszaterni ehhez 
felesleges.
>En ugy latom, hogy Te okosabb vagy mint en,
>Te meg forditva latod! Milyenek vagyunk valojaban?
Elteroek, de nem gondolom, hogy altalaban talalekonyabb lennek.
Pl. Te egesz biztosan tokeletesebb vagy nalam, sulyos problemak 
athidalasaban.

Udv: zoli

Sziasztok !

Szakemberek irjak mostanaban, hogy a tagulas sok milliard
ev mulva elvezethet minden anyag szetszakadasahoz.
Az pedig regota tudott, hogy a ter deformalhato.
Ellenben sosem olvastam meg, hogy csavarhato is volna. 
Van elvi lehetosege/akadalya ?
Milyen ellentmondashoz vezet, ha feltetelezem, hogy
a magnesek (ill. a mozgo toltesek) megcsavarjak a teret ? 

Udv: zoli

> futes telen napenergiaval... 
> ha a videki lakohazak tobbseget ilyen megoldassal
> probalnank futeni, akkor a tel hidegebb lenne
> (hisz a felhasznalt energia valahonnan hianyzik...)

???
Miert, szerinted a futott otthonokbol hova tavozik a hoenergia?

Egyebkent ennek is sikerult utananeznem es
        - ki gondolta volna -
van ilyen haziko, csinaltak mar ilyet, csak eppen nem szokasos,
az emberek nem ismerik, emiatt me'g nem kiforrott,
nincsen "sorozatgyartasban" es igy (me'g?) draga.

Persze a nagy es tavoli Amerikaban konnyen szorakozik
valakai a kertben ilyen haziko epitesevel, hobbibol,
mint Mo-n hazai fizubol...

BM

Udv es BU'E'K mindenkinek! 

Egy kis leiras kovetkezik annak akit erdekel, a kerdes a vegen lesz.

A neten utanolvastam a pedalos repuloknek.
Ezek kecses vitorlazok, kiegeszitve egy pedallal hajtaho propellerrel.
Az ember bicajozik, ami aztan felemelkedik es
a magasban bicajozik tovabb. :-)

A pedalos helikopteres repules viszont me'g nem megoldott.
Eddig "vilagrekordok":
20cm-re valo felemelkedes 8...20 masodpercig (kinek mennyi sikerult...).

Ezek utan kibe ne merulne fel, hogy na majd o megmutatja...!  :-)
(Mellesleg 20.000 dollar jutalom van kituzve annak, aki eloszor kepes
legalabb 1 percig lebegtetni a gepet legalabb 3 m magassagban.)

Elso korben a kerdes: mekkor teljesitmenyt kepes egy egeszseges
felnott ember 1 percen keresztul leadni. A kutatasok (de nagykepu szo,
egyszeru szobabicajt atalkitva megme'rte'k...) szerint kb. 400 W-ot,
persze testtomegtol is fugg.  Ezzel kell gazdalkodni, ez van.

Vajon mi az optimalis forgasi sebesseg es lapat(szarny)felulet?
A lassu mozgas altali kis legellenallas (legyozendo fekezoero) jo,
de az ebbol adod kisebb felhajtoero, m2 es szerkezeti tomeg igeny rossz.

A neten talalt (sikertelen) felszallasi kiserletek videoin a rotorlapatok
formaja gyakorlatilag egy vitorlazo gep szarnyara emlekeztet,
es igy sebesseguk is alacsony - szinte szemmel kovetheto.

A neten rakerestem, hogy a legegyszerubb egyszemelyes repulok
milyen adatokkal birnak: Egy pelda az L-2 Ro'ma,
1920-as evekben epult, csak a lenyegesebb adatokat idezem ide:

Fesztav: 10,6 m
Szarnyfelulet: 14 m2
Terheles: 150 kg
Felszallo tomeg: 340 kg
Utazo sebesseg: 75 km/h
Teljesitmeny:18-20 LE / 1900-2060 f/p

A motor teljesitmenyebol vajon mennyi jut a repulogep vontatasara?
Azaz ___Ki mit tud a propellerek hatasfokarol?___
Amolyan omega-teljesitmeny-legnyomas-sebesseg-hatasfok
fuggveny-tablazatok, grafikonok kellenenek... (@ 20 Celsius)

Ugyanez szarnyakra is erdekes es fontos:
sebesseg-felulet-legellenallas-felhajtoero fuggvenytablazatok,
grafikonok.

En irtam az iment:

>A motor teljesitmenyebol vajon mennyi jut a repulogep vontatasara?
>Azaz ___Ki mit tud a propellerek hatasfokarol?___

Termeszetesen ez azert erdekes, hogy megtudjuk,
a 75km/h sebessegen keletkezo legellenallas lekuzdese
mennyi teljesitmenyt igenyel valojaban.
(Felo, hogy sokkal tobbet, mint 400W...)

BM

Kedves Szocs!
Meglehetosen tomoren valaszoltal a kritikai megjegyzeseimre,
es nem is erdemben. Es ezt a rovidet is furcsanak talalom.
> Te ugy latod, hogy kesik az eszem, en meg maskep. Ez is relativitas
Ha Te a "korforgas elvebol" kiindulva az ellipszis palyak leten,
vagy okan morfondirozol - akkor az kisse mas, mint relativitas.
> Mindenre emlekszem, s azt is tudom, hogy a tuneteknek megfeleloen
> kepleteket allitottak fel.
Ez is furcsa megfogalmazasa annak, ahogy a tudomanyos
modszereket alkalmaztak, es modelleket dolgoztak ki a valosag
leirasara. Egyebkent nem ertem, hogy ezt miert irod nekem.
Amit irtal - egyszeruen azt jelenti, hogy a megfigyelt tapasztalatok,
tenyek alapjan matematikailag leirhato modelleket hoztak letre
regebben is es napjainkban is. De miert nevezed "tuneteknek"
a kiserleti vagy egyeb (megfigyelt) tapasztalatokat, tenyeket?
(Tunetekrol leginkabb a gyogyaszatban beszelnek. Nem cel-
szeru, ha megfigyelesi vagy kiserleti tapasztalatokat egyszeruen
tuneteknek titulalsz, pl. a periheliumpont vandorlas es meg
sok minden mas teny - nem tunet.)
> Newton elott is letezek kepletek es alkalmaztak esemenyek
> megjoslasara. A Merkur peiheliumpont vandorlasa,
> es a tobbire is igaz?
Ez speciel nem igaz. Marmint, ha a Merkur p.h.p. vandor-
lasanak kiszamitasara vonatkozo Newton elotti keplet(ek)re
celzol a kerdeseddel. Ugyanis (sok mas egyeb mellett) erre
sem letezett keplet Newton elott. Sot, a newtoni gravitacios
torvenyek alapjan sem tudtak azt sem kiszamitani, sem
rajonni az okara. Tehat ez a p.h.p. vandorlas - Einstein
elott - rejtelyes, megmagyarazhatatlan termeszeti jelenseg
volt. Pontosabban: a Merkurnal 43 ivmasodpercet (100
evre vonatkoztatva) nem tudtak megmagyarazni.  
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

> A kerdeseim :
> 1. Mit is mutatott a ket irtozatos pontossagu merocso?
> 2. Mivel sejtem, hogy azonos erteket mutathatott ezert
> azt is kerdezem, hogy miert?
> 3. Es mivel azt is sejtem, hogy 2. kerdesre a Lorentz
> transzformaciot fogjak emlegetni, ezert kerdezem azt,
> hogy a 2. kerdesre a ve'gso" valasz tenyleg
> az hogy CSAK? Látszik jelenleg arra esély, hogy erre
> kérdésre a CSAK-on kivul mas valasz is szulethessen? *
>
> Udv: zoli

Udv.

Azt gondolom, hogy azert mert a feny sebesseget ki tudjuk fejezni egy
konkret szamertekkel, meg nem jelenti azt, hogy ez az ertek nem abszolut,
akar a vegtelen vagy a nulla. Ezt elfogadva, elult a lelkemben a kinzo
nyugtalansag. Mellesleg jegyzem meg, van egy matematikus baratom, aki erti
es dolgozik a vegtelennel, de a mai napig nem kepes megemeszteni, gyanitom
ez is vmi emberi tenyezo lehet... El kell fogadni mint egy axiomat...
egyenlore ez tunik az egyetlen jarhato utnak... egyenlore..

bye

> az uveghazhatas elvet (meg a napenergia jobb felhasznalasat) erdemes is
> lenne meggondolni, de akad rengeteg bokkeno is...
> globalisan elkezdve: ha a Saharaban naponta szetsugarzott hot ugy
> hasznositanank, hogy a sivatag 10%-at napelemtablakkal vonnank be, akkor
> gyakolatilag az osszes ma mukodo szen gaz es egyeb eromu teljesitmenyet
> kivalthatnank vele, es csak az atomeromuvekre (mar meglevokre!) lenne
> szukseg! viszont ezzel mi valtozna meg? bizony az eghajlati adottsagok, a
> klima... ez az egesz bolygora hatassal lenne, a kovetkezmenyek
> belathatatlanok.
Lehet, de nem biztos. Ha annyi energiat vonnal csak ki a rendszerbol, 
amennyivel kevesebbet ver vissza a a napelem, mint a homok, es elvinned 
mashova, akkor nem tortenne semmi lenyeges valtozas, csak a Fold ott 
kevesebb energiat sugarozna ki. Tok mindegy, hogy mennyit sugaroz ki a 
Fold: a vilagur homerseklete nem valtozik.

> vegyuk kisebbre a vizsgalt reszt: futes telen napenergiaval... az 5let jo,
> es amennyiben a lakohazak elenyeszoen kis szazalekaban hasznaljak, a
> kornyezeten semmilyen valtozast nem is lathatunk. viszont ha a videki
> lakohazak tobbseget ilyen megoldassal probalnank futeni, akkor a tel
> hidegebb lenne (hogy mennyivel azt nem tudom), es ez hatassal lenne peldaul
> a termeszetes novenyzetre es az allatvilagra is hosszabb tavon. (hisz a
> felhasznalt energia valahonnan hianyzik...)
Tevedes. Telen a ho' a napsugarzas nagy reszet visszaveri es ez 
nagyreszt kimegy a legkorbol - ha napelemet teszel oda, az felhasznalja 
az energiat, amibol utana nagyreszt ho" lesz, ezert az a kornyek 
MELEGEBB lesz, mint egyebkent.

> erdemes elgondolkodni azon, hogy mikor mi a legkornyezetkimelobb megoldas,
> mert minden emberi letezesnek hatasa van a kornyezetunkre es az elovilagra
> (sajnos)
...vagy szerencsere - attol fugg, hogy mi a cel es mennyire ertelmes a 
tervezo. Jelenleg az ember azert szennyezi a kornyezetet, mert rovid 
tavon ez kifizetodobb, es meg nem jott ra, hogy a hosszu tav most fog 
kezdodni. Lehet, hogy mire rajon, mar keso lesz.