1. |
re: kapu - hawai (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
2. |
Tamadas - Racsko (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
3. |
humuhumunukunukuapuaa (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
baromsagok eszperantorol (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
5. |
Mashogy kifejezni (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: tea es csaj (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: tea es csaj (mind) |
68 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Starbucks (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Meg mindig "kc" (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
10. |
takora (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: kapu - hawai (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail : [Hungary]
>Temakor: Re: hawaiul? ( 15 sor )
>> a kislany Lilo ajtajara ki volt irva: kapu. Tippem szerint az ajto neve
>> kapu.
>iltott, szent, tabu'. Tehát a Lilo ajtaján lévő felirat talán
>"Idegeneknek tilos a bemenet". (Az a. "door, gate" 'ajtó, kapu'
>mindkét szótár szerint hawaiiul "puka".)
Igen, en is ezt talaltam utana. Kapu az tabu. Ez a kislany enyhen
antiszocialis viselkedesevel osszhangban van, viszont a puka-kapu paros
erdekes poen a rajzfilm rajzoloi reszerol.
Udv,
awender
|
+ - | Tamadas - Racsko (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail : [Hungary]
>Temakor: Re: kc ( 58 sor )
>> Mindenesetre szamomra teljesen mindegy hogy az Akademian hogyan
>> dontottek a nyelvrol amennyiben a nyelvhasznalatommal ellentetes -
>> hiszen a multban is voltak eroszakolt megoldasok, melyek kihaltak -
>> errol tuti te is tudsz.
>Ez nálad érzelmi kérdés? Mert nálam nem: lehet, hogy kihal, lehet, hogy
nem;
>jelenleg az általam elmondottak a mérvadóak a hivatalos és tudományos
>Az első, 325-ösbeli hozzászólásomat így kezdtem: "Köznapi beszédben
szerintem
>mindegy". Nemigen értem, hogy ezek után mivel érdemeltem ki a támadó
>hangnemet: tőlem használhatod "k"-val, én Baksa Zsolt alábbi kérdésére
Elkerulte a figyelmem + semmikeppen sem allt szandekomban a tamado hangnem,
foleg mert a velemenyedet nagyon is tisztelem + tobbnyire el is fogadom.
Kifakadasnak tuno mondataim ugy altalaban senki ellen nem iranyultak, csupan
az Akademia tevedesei motivaltak.
Elnezest ha a hangnemem felreertheto volt, jovoben probalok erre jobban
idefigyelni.
Udv,
awender
|
+ - | humuhumunukunukuapuaa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : [International]
>Temakor: Hawaii ( 21 sor )
>Idopont: Sat Jan 18 20:53:27 CET 2003 NYELV #330
>Csak erdekessegkeppen: errol jutott eszembe, hogy -bar
>mar 6 es fel eve is megvan, hogy arrafele jartunk naszuton -,
>egy halfaj nevet megjegyeztuk, es azota is mondogatjuk
>hawaiiul (?)
>humuhumunukunukuapuaa
Ez marha jol hangzik :)) Meg is tanultam egybol, hogy a gyermekeimnek
elmondjam, biztosan nagyot nevetnek majd rajta. Nem tudnad veletlenul
megmondani, hogy ez a halfajta csak Hawaii partjainal honos, vagy mashol is
illetve hogy magyarban vagy angolban van e ra nev?
Udv,
awender
|
+ - | baromsagok eszperantorol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : [Hungary]
>Temakor: Re: *** HIX NYELV *** #323 ( 144 sor )
>Idopont: Sat Jan 18 21:53:24 CET 2003 NYELV #330
>;) Az eszperantoval tobb baj volt. Szerintem az alabbiak a fo gondok:
>1. hogy nincs mogotte kultura,
>2. hogy sehol nem beszelik termeszetes nyelvkent -> nehezen terjed.
??? Mindig ujra es ujra felbukkan valaki, aki az eszperantoval kapcsolatban
baromsagokat beszel.
1. Mennyire ismered a csak eszperantoul megjeleno irodalmat? Az eszperanto
dalfesztivalok, irodalmi folyoiratok, pletykalapok, halooldalak, filmek vajh
csupan mero illuzio?
2. Hany olyan helyen jartal, ahol a csaladban az elso nyelv az eszperanto?
Altalaban egy nyelvvel az egvilagon semmi baj nincs. Sem a terjedesevel. Egy
nyelv nem azert terjed mert szep es jo, hanem mert a mogotte levo politikai
erok, illetve gazdasag eros.
Mindenkeppen illuzorikus az a gondolat, miszerint az Eszperanto azert nem
vilagnyelv, mert erre nem alkalmas, es az is, mely szerint az angol a
kulturalis erossege miatt hodit tert.
Udv,
awender
|
+ - | Mashogy kifejezni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Lista!
Pár HIX NYELV számmal ezelőtt írtam, hogy egy pár dolgot nagyon máshogy
fejeznek ki ezen a vidéken (Kazincbarcikán), ahol mostanában lakom. Még egy
pár eszembe jutott:
- Pesten anya, mama, apa, papa szülőt jelent > Kazincbarcikán mama, papa már
kizárólag nagyszülőt jelent,
- Pesten fiatalember, fiú szakmunkástanuló, nagyobb fiú diák, srác, fiatal
hapsi > Kazincbarcikán ez mind inas,
- Pesten a női nemi szerv pina (és ezt most pironkodva írom le, mert ez
Pesten durva, erős) > Kazincbarcikán cuna, és ezt nem kell pironkodva
mondani, ugyanolyan természetes hangulatú, mint ha valakinek az orráról
beszélnék,
- Kedveskedőbb, aranyoskodó elnevezése ugyanennek a nunuka,
- Ugyanez a fiúknál a pöpös, pöci, pöpöske, de a pöpöskét azt mondják akkor
is, amikor kedvesen, bizalmasan megszólítanak egy kisfiút.
Tudom, hogy ezek kis apróságok, de nekem mégis érdekesek voltak, hogy egy
ilyen kicsi országban megy az ember 220 km-t, és már sok mindenre
kizárólagosan más elnevezést használnak.
Torma István
Cap
|
+ - | Re: tea es csaj (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0333-ban irta Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist:
>Azert picit meg furdall a kerdes, hogyan lehetett kulonbozo a neve Eszak-
>es Del-Kinaban?
A kínai nyelvnek nagyon nagy nyelvjárási különbségei vannak, csak ebből
adódik. Az látszik az alakokon, hogy a két alak nem független egymástól:
olyan mintha egy nyelv a magyarból a veder, egy másik a vödör szót vette
volna át, és ezek terjedtek volna el különböző alakokban.
Üdv: Attila
|
+ - | Re: tea es csaj (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Józsi!
hix.nyelv #333, Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist >
:
> Azert picit meg furdall a kerdes, hogyan lehetett kulonbozo a neve Eszak- es
> Del-Kinaban?
Errefelé a teát kb. 500 éve ismerjük, de ezután még néhány évszázadig
csak a felső társadalmi rétegek itala volt. Ilyen körülmények közt
nem érvényesülnek a nyelvek természetes folyamatai: a művelségszavak
csak akkor honosodnak meg, változnak helyi alakra igazán, amikor
szélesebb közönség használja őket. Ez viszont már a itt Európában a
szabályozott irodalmi nyelvek korszaka.
Ennek ellenére a 331-es számban közölt listámban eléggé eltérő alakok
szerepeltek: pl. az arab és a portugál [s]-sel kezd, ez utóbbi esetén
nincs a szó végén [j], a görög és a mongol [c]-zik, a japán egyaránt
használ [csa] és [sza] hangalakot. Sőt, a magyar "tea" szó kiejtése
[teja], ebben csak az [e] hang egyezik meg az eredeti délkínai
szóval. Ott a /t/ hehezetes volt -- a kínaiban a hehezetes és nem
hehezetes hangok legalább annyira eltérnek, mint nálunk a zöngések és
a zöngétlenek --, és nálunk még [ja] szótag is került a szó végére.
Szintén magyar példán lehet bemutatni az irodalmi nyelvek alatti
folyamatokat: a magyar nyelvben ui. ismert a "csája" forma is. Ez
belső magyar fejlemény a magyar [teja] és a szláv (orosz) [csaj]
vegyüléséből, miközben az első [a] meg is nyúlt. Vagyis, ha várnánk
még egy-két évszázadot úgy, hogy az irodalmi nyelv egységesítő
hatását kiküszöböljük, akkor előbb-utóbb egészen eltérő formák
bukkanhatnának fel.
Kínán belül pedig már sokkal régebb óta és öntörvényűen alakult a szó
hangfejlődése, ráadásul rövid időszakokat leszámítva Dél- és Észak-
Kína nyelvileg igen izolált volt egymástól, külön beszélt normatív
nyelvvel: csak az írott nyelv kötötte őket össze.
Azt nem tudom, hogy az északi [csa] és a déli [the] nyelvileg
összefügg-e. De a lehetősége fennáll annak, hogy a két alak egy közös
szóra megy vissza. A kínai nyelvtörténet korai szakaszában ui. a
szavak nagymértékben leegyszerűsödtek, és ez a folyamat eltérő volt
Kína különböző helyein. Elég pl. a délkínai Csang Kaj-sek mandarin-
kínai nevére gondolni: "Jiang Jieshi", magyaros átírásban: "Csiang
Csie-si". Egy kínai etimológiai szótárban <http://www-
personal.umich.edu/~wbaxter/pdf/d001-020.pdf> azt találtam, hogy az
északkínai "csa" szó előzménye a régi kínaiban [drä] volt (a
szótárban ez a második "cha2" kezdetű sor). A szóvégi nyílt [ä]-ből
északon [a] lett, de délen lehetett belőle zártabb [e], ugyanígy
elképzelhető a szótagkezdő [dr] hangkapcsolat [th]-vá válása. (Mivel
a kínai etimológiához nem értek, ez csak az én feltételezésem, de
felettébb elképzelhetőnek tartom.)
Azonban nyelvi összefüggést sem kell feltétlenül feltenni. Mivel mind
a két vidéken, régi kulturális elemről van szó, elképzelhető, hogy
helyenként saját fejleményt használnak. Ilyesmire két adalékot
hoznék. Az egyik a magyar "szőlő" szó, melynek török megfelelői
'bogyó' jelentésűek: mi a szőlőműveléssel megismerkedve nem a helyi
műveltségszót vettük át, hanem -- mivel "bogyós" gyümölcsről van szó
-- egy más meglévő szavunkat értelmeztük át. A másik példa a tibeti.
Keresvén a <http://www.kkbn.com/diction/diction.htm> szótárban -- az
északkínai "csa"-val összefüggő -- "ja" [dzsa] 'tea' jelentésű szón
kívül ilyen jelentésben található meg pl. a "tso" [tszo] szó is a "ko
pang tso" kifejezésben. Egy másik szótárból
<http://snark.ptc.spbu.ru/~uwe/tibet/t.html> kiderült, hogy a "tso"
'illatos növény, fehér liliom', vagyis ebben az esetben a tea
ízesítése jelentheti magát a teát. Egy másik tibeti kifejezés a teára
a "spa ti" [szpati], ez szó szerint 'szépítő víz, bambuszvíz'
jelentésű. Nem ritka, hogy az ilyen újabb alakok kiszorítják a régi
szavakat.
|
+ - | Re: Starbucks (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Józsi!
hix.nyelv #333, >:
> Bocs, nem gondoltam át, hogy a Starbucks otthon még (szerencsére) nem
> közismert név.
Hát igen, a kommunikációt akadályozó a kulturális különbségek...
Nekem valóban a boltban való kávézáshoz még a "Stühmer" márkanév
rögzült :-).
> De egyben egy ujabb félreértéssel gazdagitották az angol nyelvet, mert
> ugy forgalmazzák a "chai"-t, mintha egy speciális teafajta lenne.
Ez eddig a vevők megtévesztése, de elviekben a "chai" valóban
jelenthetne speciális teafajtát, hiszen jelölhet -- mint ahogy a
Google-ben keresve úgy tűnik, hogy jelöl is -- 'orosz tea'-t. A
"Sputnik Chai", avagy "Cosmonaut Tea" pl. elég bevezetett
'márkanévnek' tűnik, melyhez a Starbucksnak nincs köze.
A félreértéshez pedig csak a tegnap az egyik programcsatornán
említett példát tenném hozzá: a "tulipán" nevét. Ez valami fatális
XVI. sz.-i félreértés alapján a 'turbán'-t jelentő oszmán-török
"tülbend ~ türban" szóról lett elnevezve, nem a növény ottani "lale"
nevéről.
Ilyenek megtörténnek, nem is ritkán. Az angolba szivárgó "chai"
esetén is elmondható, két fél kell hozzá: egy kezdeményező és egy
befogadó. Ha a közönség nem 'vevő' az új névre, akkor megreked
terméknév szinten. Ha viszont terjed, akkor ezt végső soron az teszi
lehetővé, hogy van rá közösségi igény. Ekkor azonban magával a nyelv
változását mozgató erővel van dolgunk. Amit, ha kritizálunk, akkor
egyben a jelenlegi normát is bíráljuk, mivel azt is ugyanolyan
folymatok alakították ki.
|
+ - | Re: Meg mindig "kc" (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sandor!
hix.nyelv #333, Szakacs-Vass Sandor:
> Nem lattam viszont meg s-sel ejtendo valtozatot: a francia Chypre ilyen.
Így van a portugálban is: "Chipre" [sipr], azonban ez nekem (a szóvégi "e"
némasága miatt) francia átvételnek tűnik.
Van még egy különleges alakulat, az albán "Qipro": ezt [ty]-vel [tyipro]-nak
ejtik.
A norvégeseket kérdezném: az ottani "Kypros"-ban a "k" betű helyén nem olyan
hangot ejtenek, mint a német 'ich-Laut'?
|
+ - | takora (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Takora tipusu nyelvi magnora lenne szuksegem.
Akinek van egy folosleges, az irjon maganba.
Udv:
Kosi
|
|