Szervusztok!

Nagyon belejöttem itt a nyelvi kérdésekbe...
Van két szavunk, még azonos fogalmi körbe is tartoznak: szén és kén.
A szenet bányásszák, de a kenet nem. A ként bányásszák, de a szént
nem. A kérdés egyszerû: miként és miért alakult úgy, hogy szén-szenet,
kén-ként? Hova tûnt a kéntbõl az e betû? Nyilván a kenet mást is jelent,
de ilyen alaki egyezés bizonyára másutt is elõfordul, ez önmagában még
nem indokolná az eltérõ írásmódot.

Gábor

/OFF On
Racskó T. írásának hatására én is rákerestem a Hálón az 
olvasmánynapló szóra. 
Nekem nem 19, csak 13 találatot adott. Ezek közül 6 az egyik kiadónk 
"Olvasmánynapló" sorozata különféle darabjainak említése. 
Ha kötekednék, azt mondhatnám, hogy ezek együtt alkotnak 1 (egy) 
találatot, tehát a szó mindösszesen 8-szor fordul elõ. 
/OFF Off

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Vannak allitasok, melyek igazak, de megsem fedik a valosagot.

A NYELV 0435-ban írta Racsko' Tama's >:
>  Ezek szerint a "floppy disk" kifejezésben az angolos írásmód 
>használható másodalakként, önmagában nem. Ez némi szerkesztõi 
>következetlenségrõl árulkodik, de éppen emiatt szép a helyesírás :-))
Semmiféle következetlenség nincs ebben. Miként a 213. szabály mutatja, az
idegen kifejezéseket nem szokás átírni akkor sem, ha valamelye elemüket
átírjuk (kivétel: szaltó mortále), így dózis, de: dosis effectiva minima;
bacilus, de: Bacillus anthracis; tuberkolózis, de: tubercolosis
bronchialis.


Üdv:
Attila

A NYELV 0435-ban írta La'ng Attila D. >:
>Murphy. Amire Te gondolsz, ott nem a humorista fekete, hanem a humor,
>tehát: feketehumoristája. Csak mert a Nyelv listán vagyunk, azért
>említem.
Sajnos (bár szeretnék) nem érthetek veled egyet. Az állításod akkor lenne
igaz, ha a mozgószabályt nemcsak összetétel, hanem képzés is beindíthatná.
Viszont ez nincs így (csak szintagmához járulván legalább két képzõ kell
ahhoz, hogy rendszerszerûen egybeírandó legyen az alakulat). Így a magyar
helyesírás szabályai szerint a fekete humorista jelenti mindkettõt.

Üdv:
Attila

HIX NYELV #0435, Racsko' Tama's:
 >  Ez az egyén szabadsága: a helyesírási szabályzatot mindig a
 >közösség egészére méretezik [legalábbis remélem], nem az egyes
 >individuumra.  [...]
 >a köznyelvvel törodik, a szaknyelvvel nem. Ez utóbbinak saját
 >szokásai vannak. (Viszont a plebsznek szóló help elkészítése az a
 >terep, amikor egy kultúrbuhernek célszeru kiszabadulnia a zsargonból,

:))))))))))
Nagggggyon jó!
Nem nagyon diplomatikus, de tetszik!

 >Én nem adnám fel a helyedben az "informatikusok" -- ha
 >egyre gondolunk e fogalom alatt -- fesztelenebb társadalmát csak
 >azért, hogy helyesírásomat tekintve ókonzervatív lehessek.

Hát, nagyon köszönöm leveled, ezzel kiláboltam egy évek óta tartó
dilemmából. Komolyan.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta8+1;]-

Kedves Gábor!

HIX NYELV #435, Szegedi Gábor >:

> Azt viszont fenntartom, hogy az Internet-re feltöltött anyagok nagy 
> része még mindig esetleges, nem rendszerezett.

  Az én meglátásom az, hogy amíg a kurrens nyelvi úzust vizsgáljuk -- 
tehát nem azt, hogy "hogyan kellene", hanem azt, hogy "hogyan van" --
, akkor ez indifferens: sõt talán még elõny is, hiszen nincs 
nyelvpolitikai szempontú elõszûrés.
  
  Ugyane a polémiánk abból indult ki, hogy azt néztem meg, hogyan 
arányul egymáshoz az "olvasónapló" ill. az "olvasmánynapló" szó 
használata. Itt én elõremutatónak érzem azt a sajátosságot, hogy 
fesztelen, fésületlen szövegek vannak a neten, hiszen éppen emiatt 
lehet következtetni a nyelvhasználók natív -- és nem a normához 
igazodni akaró -- nyelvhasználatára.

  A másik példa pedig a "full+extra(s)" írásmódja volt: ez egy 
kifejezetten szubsztenderd kifejezés, így csak "vágatlan" szövegekben 
találkozhatni vele. Viszont nincs irodalmi megfelelõje, így azt nem 
is vizsgálhatjuk. Emiatt -- szerintem -- az a leghelyesebb politika, 
hogy a leggyakoribb idézett formát követ az, aki nem tud dönteni az 
"-s"-es vs. "-s" nélküli forma, ill. az egybeírás-különírás 
kérdésében [miként ént sem; talán más itt a listán igen, de még nem 
tette meg].

  Egy fõ probléma lehet szerintem az ilyen netes lekérdezésekkel: 
egyes szerzõk túlreprezentáltak lehetnek. De ezt egyrészt errõl a 
lista átnézésével meg lehet gyõzõdni, mésrészt egy ezres elõfordulás 
esetén [és esetünkben ennyi volt] ennek jelentõsége kicsiny.


> "Ez az oldal a szörfözésrõl (és nem a sörfõzésrõl) szól." 

  Én nem szemantikai vizsgálatokat végeztem. Így az említetted oldal 
is használható adat lehetne a "sörfõzés" vs. "serfõzés" kérdésében.


> A számítógéppel segített mentális környezetszennyezésnek (Computer
> Aided Mental Pollution, CAMP) három fokozata van. 

  (Ez ugyan off, de magam úgy vélem, meg kell ezt engednünk. Most 
olyan tohuvabohu van információ során, mint ami az edvárdi korban az 
eredeti tõkefelhalmozás során  a gazdaságban volt. Ez utóbbi is 
természetes módon oldódott meg; úgy vélem mesterséges elemekkel 
beavatkozva a mai netes káoszból is csak rosszabb jöhet ki, mintha 
spontán kiforrja magát a dolog. Az elitizmus természetes módon mehet 
át diktatúrába. De ez már megint politika...)

És végezetül, hadd szólaljon meg belõlem a biológus: minden ember 
majomszerû, magamat is beleértve.

Kedves Lezo!

HIX NYELV #435, >:

> Ne vigyunk poltikat a NYELV-be.

  Ha valóban politikát vittem a NYELV-be, akkor mindenki megkövetek. 
De a magam részérõl -- lehet jellemhibából kifolyólag -- nem érzem, 
hogy így tettem volna. 

  Bárkinek is bármi is a véleménye az ancien regime-rõl, azt 
szerintem lehetetlen letagadni, hogy szó- és fogalomhasználata 
megfeletõsen sajátos volt. És ez utóbbi már NYELV: nem beszélni róla 
egyfajta prüdéria.


> Csak a "kommunizmus"?

  Egyrészt: én ez alatt szocializálódtam, ki se dughattam a fejemet, 
hogy ismerhetném más rendszerek doubletalkját?
  Másrészt: a magyar "mozgalom" szó jelentésérõl beszéltünk és nem az 
angol "movement"-érõl, vagy a német "Bewegung"-ról. Így nehéz lett 
volna nem a kommunizmusra utalni.


> (Pontosabban: erkolcstelenul kommunizmusnak nevezett renszer?)

  Itt sajnos, nem egészen világos, hogy mire gondoltál "erkölcstelen"-
ség alatt. Ha arra gondoltál, hogy a "kommunizmus" szóhasználat 
erkölcstelen, akkor kérdem, mit használjunk helyette? 
  Egyrészt nekem ugye nem kell így utólag sem elfoganom azt a 
dualizmust, hogy kommunizmushoz a szocializmuson keresztül vezet az 
út. Személyes véleményem szerint ez ugyanannak a két fázisa, minek rá 
akkor két külön szó?
  Másrészt a szocializmus szó mást is jelent: a nyugati 
szociáldemokrácia által megcálzott társadalmi rendet (még a Blair és 
Schröder elõtti idõkbõl). Terminológiailag tehát számomra indokolt 
ezt a kettõsséget feloldani és szocializmusnak nevezni a 
szociáldemokraták eszmerendszerét, kommunizmusnak a kommunistákét 
[azon a szinten, amennyit felfogok belõlük].

  És akkor még mindig nem mondtam értékítéletet, maradtam a saussure-
i szemiológia területén. (A szemiológiai avagy szemiotika az a 
tudományterület, amely "a [nyelvi] jelek életét tanulmányozza a 
társadalmi életen belül".)

Kedves Józsi!

HIX NYELV #435, >:

> Hogyan fogalmazzuk meg a -ware képzõ szerepét?  Mondjuk, hogy "gyûjtõszó
> közös rendeltetésû eszközökre, felszerelésekre"

  Ez se rossz, de a "cuss(os)" nekem stílusosabbnak tûnik. 


> Az általad emlitett "greenware" pl. lehetne "zöldware" is.  Vagy a
> "spyware" lehetne "kémware. De itt abba a problémába ütközünk, hogy egy
> fonetikus magyar szónak nem fonetikus végzõdése van.  Szabad ilyet?  Vagy
> ilyen esetben szükségszerû lesz magyarositani a toldalékot is? 

  Szerintem nem 'szabad': a "-ware" végzõdés csak az angolban produktív, a 
magyarban nem. Így ezeket a szavakat egyben kell átvennünk, vagy egyben 
magyarítanunk.

 Tehát maradjon "greenware / spyware", vagy legyen "grínver / szpájver", 
netán "zöldcuccos, kémcuccos".


> Beerware ... és hogy forditsuk magyarra?  Természetesen igy:  server ! 

  :-) Régebbi 'motorosoknak' pedig "sörver" (vö. korábbi "szerver" vs. 
"szörver" példám).

[Szegedi Gábor]
> Varadi Joe elméletéhez ...

Szolitsatok (cimezzetek) nyugodtan Józsinak, ezt az alakot kedvelem,
legalábbis olyan körökben ahol ez nem okoz gondot.  Igy is irom alá
leveleimet, de fürkészõ szemek hamar rátalálnak e-mail-cimemre, amelyben a
joe szerepel.  Ez nem is rossz szokás, sokmindent meglehet tudni egy e-mail
cimbõl, de kedvelt megszólitáshoz megiscsak az aláirás a mérvadó (RTFS!)

A joe csak kényszermegoldás melyet idegen környezetem tett szükségessé.
Korán felfedeztem hogy sem a Józsi-val sem a József-vel nem boldogulnak
angol anyanyelvûek.  Az utobbinál mindig a második szotagra tették a
hangsulyt, mig a szép hosszú ó-ból rövid kis schwa lett, és ez nagyon
bántotta a fülemet.  A második helyre relegált vezetéknevemrõl nem is
beszélve ...

Retrospektumban talán legjobb megoldás lett volna a Jóska germánositott
változatát felvennem, mint a német külügyminiszter, de ezt a becenevet
családunkon belül édesapám ki-stipi-stopizta magának.  Maradt hát a Joe,
amit ráadásul angol anyanyelvûek sokszor tévesen Jo-nak irtak, gondolván
hogy csupán a József röviditése.  De tartom magam hozzá, hogy ez csakis
külföldiek számára fenntartott becenév.

Ez az én szerény kis magyar-névvel-a-nagyvilágban sztorim, gondolom minden
Szabolcs, Boldizsár, Gyöngyvér és Enikõ leggyintve olvassák, gondolván "ne
tudd meg, milyen jo dolgod van ..."

udv,
Jozsi

> Amire Te gondolsz, ott nem a humorista fekete, hanem a humor,
> tehát: feketehumoristája

Igazad van, de miért?  A feketekávé, feketelista miért egy szó?  A fekete
mágia, fekete halál miért nem?

Nem egészen fekete-fehér számomra a dolog...

Jozsi