Math:
>Az en definiciom:
>A cel az oksagilag determinalt rendszereknel egy olyan allapot, ami a
>jovoben van.


Ez az igenytelen probalkozas is mutatja, mennyire nem veszed komolyan a
hozzaszolasaidat (legalabbis azokat, amelyeket a velem folytatott vitaban
tettel).
Definicio magyarul megHATarozast jelent, azaz leirjuk az illeto rendszer
jellemzo HATasait. Ezzel szemben Te leirod a cel egy tulajdonsagat.
A Te "definiciod" a celnak semmilyen hatast nem tulajdonit, ami tobb okbol
kifolyolag is nonszensz:
1.) Ha valaminek nincs hatasa, akkor az nem hoz letre informaciot, vagyis
szamunkra nemletezo lesz, igy sem nevet, sem semmilyen tulajdonsagot nem
adhatunk neki.
2.) Marpedig a CEL-nak van neve, van tulajdonsaga, (ezt Te is megmondtad:
"a jovoben van"), es - amint az elo rendszerek 'tulelesi torekveseben'
egyertelmuen kimutathato - van hatasa is
De errol Te nem akarsz tudomast venni, es - szamomra egyre
nyilvanvalobb -, hogy minden eszkozt megragadsz arra, hogy ennek a
bizonyitasaban engem a megalapozatlan, otletszeru kifogasokkal akadalyozz,
vegelathatatlan magyarazkodasra kenyszerits.

Hogy milyen eredmenyesen csinalod, errol Tommyca legutobbi hozzaszolasa
gyozott meg legjobban, amelyben nekem tulajdonit olyan allitast, amelyet -
az en eredeti allitasomat elferditve - Te tettel, es amely termeszetesen
rossz volt, hogy aztan latvanyosan cafolhasd azt.

Roviden:
Az en eredeti allitasom: az elot az kulonbozteti meg az elettelentol, hogy
az elettelen oksagi, az elo rendszer celszeru.
Te allitod: az elettelenekre is rafoghatjuk, hogy celszeruek, (to,
fenytores, stb.) - de megsem azok, mert oksagilag is magyarazhatok

Erre Tommica felhivja a figyelmem, hogy sajnos neked van igazad: az
elettelen rendszerek valoban oksagiak, - de ezt mar Math annyiszor
elmagyarazta nekem....

Szoval Math: Eddig tartott. Meg kell ertened, de ebben a temakorben a
tovabbiakban nem reagalok a hozzaszolasaidra. (Mar ha lesznek egyaltalan.)
Haladnunk kell.
Addig is minden jot: Gyiran Istvan

Zeratul:
>Megfogalmaznad pontosan, hogy mi a kazualitas torvenye, es hogy ezt
>miert sertik az elo rendszerek?

Akkor nezzuk a kauzalitas torvenyet, de ehhez elobb ismertetni kell a
Minkowsky altal megfogalmazott teridot. (Az ismertetest a Fercsik konyvbol
veszem.)
Ennek egyik legerdekesebb momentuma a ter es az ido egyesitese, ami
problemas mivel nem azonos jellegu fizikai mennyisegekrol van szo.
A teret, a ter kiterjedeseit meterekben merhetjuk. De az idot hogy tudnank
meterekben merni? Es itt jon Minkowsky geniusza, aki azt mondta, hogy ott
van a feny, aminek a sebessege nem fugg a vonatkoztatasi rendszertol,
mindegy honnan kuldjuk es honnan nezzuk, a sebessege allando, abszolut,
ezert felejen meg egy sekundumnyi ido (idealis esetben) 300.000 km-nek.
(Zsenialis otlet, le kell venni a kalapot elotte.)

Fuggolegesen abrazoljuk az idot, vizszintesen a teret, amibol papiron csak
egyetlen x(m) dimenziot, egy vonalat abrazolhatunk, es feltetelezzuk, hogy
a ter masik ket iranyaban nincs elmozdulas, vagyis az y(m) es z(m) ertekek
valtozatlanok. "Az x-tengelynek mindig ugyanabba az iranyba kell mutatnia;
mutasson egyelore pl. mindig a Sirius csillagra a + x-tengely, az
ellenkezo iranyba pedig a - x-tengely. A K koordinatarendszer x-tengelyere
a hosszusagokat (»tavolsagokat«) skalaztuk 10^8 m-es leptekben."


"Rogzitsuk ezt a K koordinatarendszert az origojanal fogva a
szemelyunkhoz. Ime: elottunk all a terido, amelyben szerves egysegbe forr
ossze ter es ido. abrazolasa egyszeru, szemlelete kezenfekvo. Minkowsky
ezt nevezte el »Vilag«-nak, a benne nyugvo es mozgo testek palyait
pedig »vilag-vonalak«-nak.
 .... Ki-ki a sajat koordinatarendszereben - termeszetesen a - t
tengelyen - megjelolheti eddigi elete fontosabb datumait. es ha tudna (a
jovobe latna), bejelolhetne a + t tengelyre eletenek ezutan bekovetkezo
jelentosebb esemenyeit. A jelen pillanatot, az ITT es MOST esemenyt barki
koordinatarendszereben az origo (O) mutatja."

"Szamunkra a t tengely pozitiv aga - az ido folyamatos elorehaladasa miatt
 - jeloli ki a JOVO-t, mig a t tengely negativ aga a multat mutatja. Ugy
eszleljuk, hogy az abran az x-tengely »felett« a JOVO-beli esemenyek
fognak megtortenni, az x-tengely »alatt« a multbeli esemenyek tortentek
meg, az x-tengelyen pedig a jelenben zajlo esemenyek tortennek."

Na most. Keltsunk fenyfelvillanast az origoban az x tengellyel
parhuzamosan pozitiv
iranyban. Ennek a fenynek a vilagvonala egy az origobol kiindulo 45°-os
egyenes lesz, mivel egy szekundumnyi (300.000 km) idohoz 300 000 km x
tengely
menti ut tartozik. Ugyancsak 45°-os egyeneshez jutunk az x tengely
'negativ'
oldalan, ha az elozovel ellenkezo iranyba bocsatunk ki fenyt.
Ugyanigy megrajzolhatjuk az X tengely pozitiv illetve negativ iranyabol
hozzank erkezo fenysugar vilagvonalait. A tengelyekhez kepest ezek is
45°-os szogben erkeznek az origoba. Lenyeges, hogy realis testek
vilagvonala mindig meredekebb lesz a feny vilagvonalanal.
A fenysugarak vilagvonalaval alkotott kupokat nevezzuk az origohoz tartozo
MULT es JOVO fenykupjanak.

"A multbani fenykup a MULT-at ket tartomanyra osztja szamunkra! A
fenykupban levo multat ismerhetjuk, mig a fenykupon kivuli mult ITT es
MOST meg teljesen ismeretlen elottunk. Ez azert van, mert a fenykupban mar
bekovetkezett esemenyekrol - elvileg - ertesulhetunk valamilyen formaban,
meg a fenykupon mar megtortent esemenyekrol is tudomast szerezhetunk
fenyjelek altal. A mult fenykupjan kivuli esemenyekrol ITT es MOST nem
tudhatunk semmit,...
A JOVO esemenyeirol is csak azokat all modunkban valamikeppen
befolyasolni, amelyek a terido fenykupjan belul lesznek majd. A fenykupon
kivul eso teridotartomanyok ITT es MOST ismeretlenek es
befolyasolhatatlanok szamunkra. De hiszen - vetheti kozbe barki - az
x-tengely (es az arra irt JELEN) is ebben a »kivul eso« tartomanyban van!
Igen, ez az igazsag! ITT es MOST a tolunk tavolabb (nem az origoban) zajlo
JELEN-beli esemenyeket sem ismerhetjuk, nem is befolyasolhatjuk."


Ennyit a Minkowsky-vilagrol, es most nezzuk roviden mit ir a konyv az
oksagrol:

"Ket esemeny kozotti lehetseges osszefuggesek kozul az egyik
legjelentosebb az ok-okozati kapcsolat. Ez akkor all fenn, ha az elozo
esemeny oka a masodik esemenynek (valamilyen vonatkozasban). Ilyenkor a
masodik esemeny okozata lesz az elso esemenynek. Ezt nevezzuk ok-okozati
(kauzalis) kapcsolatnak, az egesz fogalomegyuttest pedig kauzalitasnak
hivjuk."

Jeloljunk a koordinatarendszerunkon egy-egy esemenyt A es B pontokkal. Az
"A" esemeny akkor lehet valamilyen vonatkozasban oka "B"-nek, ha a ket
pontot a MULT-bol a JOVO fele haladva 45°-nal meredekebb egyenessel ossze
tudjuk kotni. Ez esetben realis test, vagy feny  (tehat valamilyen hatas)
elvileg eljuthat "A"-bol a "B"-be. Ahhoz, hogy ket esemeny kozott
ok-okozat valamilyen mertekben fennalhasson, ennek a feltetelnek meg kell
lennie.


Ennyit a kauzalitasrol. Annyit mindenesetre leszogezhetunk, hogy a CEL
fogalma nem fer bele a kauzalitas torvenyebe, mert a cel a JOVO-ben van,
onnan pedig a kauzalitas szerint semmilyen informacio, hatas nem juthat el
a JELEN-be, ahol a valtozasok tortennek.

Most pedig probaljuk meg ertelmezni az elo rendszerek legalapvetobb
tulajdonsagat, a 'tulelesi torekvest' a teridoben. Az elo rendszerek
legalapvetobb torekvese a 'tuleles', az idoben valo minel hosszabb
fennmaradas, letezes. Hol van ez a hely a teridoben? A JOVO tartomanyaban,
vagyis az elo rendszer 'celszeru'. Jelenlegi ismereteink szerint nem
normalis dolog az, hogy egy rendszer ertelmezese csak ilyen celsagi
megfogalmazassal legyen lehetseges, marpedig az eloknel ez a helyzet.
Minden tulajdonsaguk ezt az alapveto tulelesi torekvesuket szolgaja. A
mindnyajunkban meglevo 'elni akaras' a kauzalitasnak alavetett anyagbol
teljesseggel ertelmezhetetlen.

Igy sertik az elo rendszerek a kauzalitast.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

A szarka igencsak "elvarosiasodott", elegge megszokhattak az mber
jelenletet. Ettol fuggetlenu az, amelyiket te lattal, valoszinuleg
kulonosen bator volt, de az is lehet, hogy egyszeruen csak vakmero volt
a kulccsomo miatt...

Zeratul

Akupunktura:
Most fejlesztettek ki egy olyan tut, ami ugy nez ki, mint a normal
akupunkturas tu, de kideritheto vele, hogy valojaban az akupunkturanal
nem csak a placebo jatszik-e szerepet. Errol egyebkent azt hiszem az ET
idei 16. szama ir. Ez a tu azt tudja, hogy amikor hozzaer a paciens
borehez, a tu hegye visszahajlik, igy tenylegesen nem hatol be a borbe,
de megis ottmarad. A ketszeres vakprobat meg nem vegeztek el ezzel
kapcsolatba, de azt hiszem hamarosan sor kerul erre...

A joga hatasa szerintem abban rejlik, hogy egy nagyon nyugodt
kornyeztben olyan gyakorlatokat vegeztet, amihez osszpontositas
szukseges... nem akarok ebbe melyebben belemenni, mert ehhez jobban kene
ismernem a jogat. Az viszont biztos, hogy hosszu idon keresztul
fejlodott, tobbnyire proba-szerencse alapon tokeletesedett a modszer.

De azt hiszem sem a joga, sem az akupunktura nem olyan, ami a vita
szempontjabol igazan erdekes lenne, hiszen amikor kialakult, modern
tudomanyos modszereket meg nem hasznaltak. Magyaran, ha tudos embereket,
mondjuk orvosokat foleg, megbiznanak olyan feladattal, hogy valamilyen
nem gyogyszeres stresszoldo modszert dolgozzanak ki, valoszinuleg ki
tudnanak fejleszteni egy jogahoz hasonlo dolgot. A modszer
tokeletesitesehez mar valoszinuleg ok is hasznalnanak proba-szerencse
elemeket, hiszen egy bizonyos pontossagon, ill. bonyolultsagon tul mar
kedvezobb modszer lehet.

Zeratul

:)
Feltehetően egy aranyos ba'brablot sikerült levadasznod, bar ebben nem
vagyok teljesen biztos... A legeloszor is remelem te sem gondoltad
komolyan, hogy femotvozet lenne a szerencsetlen bogar fedoszarnya... A
femes csillogas egyszeruen abbol kovetkezik, hogy nagyon sima a
felulete, ill. a pigmentek olyanok, hogy lehetove teszik ezt. Fogalmam
sincs, hogy miert jo neki, hogy ilyen csillogo, de egesz biztosan nem a
tulmelegedes ellen van. Es az is szinte biztos, hogy a rucskok nem a
parzotars megragadasaban fontosak...

Zeratul