>Felado Szocs:
>Nanoszekundum    pontossággal   járó   órákat   nagyon nagy
>sebességgel  haladó  repülôgépeken  a  Föld  forgásával  megegyezô,
>illetve   ellentétes   irányba   mozgattak.   Amikor  az  órákat  a  földön
>lévôkkel  összehasonlították,  megállapították,  hogy a kelet  felé
>elmozgatott óra 59  nanoszekundumot  késett,   a   nyugat   felé  
>mozgatott óra   pedig 273  nanoszekundumot sietett.
  Az E-D vagy D-E repulesi ido megegyezne a foldi idovel?
>1, igy az ido a Fold korfogasi sebessegenek is fuggvenye?
 Az ido a terbeli esemenyek figvenye.
>2, az idoalap egysege csak a Foldon az, ahogy ismerjuk, s igy a Foldnek
>sajat ideje van?
 Maga a medium sajatos, a ter ahol a tomeg foglal helyet, nyilvan a tomeg
viselkedese is a terrel szemben.
>3, ha lemarad a repologep sebessege a Fold forgasi sebessegetol (nyugat
>fele), akkor az ido nem kitagul, hanem zsugorodik?
 Meresek bizonyitjak, hogy a tomeg terfogata isfugghet az ileto tomeg
viselkedesetol (nyugalom ha van ilyen, mozgav vagy gyorsulas)
>4, az idovaltozasnak melyik pont a referenciaja, a nyugalomban levo Fold,
>vagy a ter?
 Talan ez a legnehezebb kerdes. Ket egyenletesen de ellentetes iranyban
halado tomeg is nyugalomban van a terhez kepest, megis utkozeskor energia
szabadul fel, ami epp a ter egyenlotlensegebol adodik.
>5, ugy gondolom az idopontnak is van befolyasa, amikor a ket repulogep
>indul (egyidoben, ejjel, nappal). Itt jo volna tudni ezeket az adatokat
is.
  Miertnem muholdakon vegeznek mereseket, majd pontos csillagaszati
bemeresekkel koronkent egyeztetnek az idot a foldiekkel? Nagy
valoszinuseggel a teli es nyari idoszakok is okoznanak idoeltolodast.


 Udv Csaba
---

Zoli,

>>A legszebb, ami Einsteintol szarmazik: a vegtelen sebesseggel mozgo
>>megfigyelo egy elektromagneses hullambol sztatikus teret erzekelne,
>>ami toltesmentes terben lehetetlen.

>Halogattam a valaszt,
En viszont nem halogattam.

>hogy ne en legyek a szep gondolat elrontoja,
Nem rontottad el.

>de nem birtam sokaig.  c-nel valamivel kisebb sebessegen lenne hellyel-
>kozzel sztatikus ter, c-n pedig mar az sem.
Rovid leszek: a "sztatikus ter" kijelentes azonnal magaban foglalja az
orokkevalosagot.
Vegtelen ideje allando, es meg vegtelen ideig lesz az.
A "szep gondolat" ettol fuggetlenul nem romlott el, hiszen ahogy te is irod
>  az idok vegezeteig kellene atlagolnia, hogy valamit kimutasson.
>(igaz, ideje volna boven, ha egyszer mar ugysem oregszik. :)
Nem bizony.
A fenysebesseggel mozgo (nemletezo) megfigyelo sem idot, sem (geometriai)
teret nem erzekel.

Ezzel akar be is fejezhetnem.

De akadekoskodom meg egy picit.

>Allo lezer fenyeben elindulo,
Tokmindegy, hogy all a lezer, vagy megy.
Ahogy te is irod:
>de ha mar egyszer ugyis mindegy,
>hogy mozog-e a kibocsajto forras vagy sem,
Szoval eleresztheted a fantaziad, de ne legy kovetkezetlen.

>gyorsulva tavolodo megfigyelo
Szo sem volt gyorsulasrol.
Fenysebesseggel mozgo megfigyelorol volt szo, es azonnal be is
bizonyosodott, hogy ilyen nincs.

A vilagegyetem idobeli es terbeli mereteivel kapcsolatosan az a felelmetes,
hogy egyszerre pillanatszeru es vegtelenszeru.
Az altalunk fenysebessegkent erzekelt mennyiseg az, ami ezen pillanatszeru
es vegtelenszeru mennyisegeket osszefogja.

Janos

Kedves Szocs!
Most csak egyetlen 1 vonatkozasban irok a leveleddel
kapcsolatban, bar nem nekem szolt az irasod.
Meg mindig ez a pongyolasag! Te komolyan gondolod
mindazt amit leirsz??
> Ezt en is igy vallom. A Napcentrikus rendszer korforgasu, de egy
> tagabb rendszerben mar nem.
Ez egyszeruen nem igaz! Ma mar ismerunk olyan csillagokat,
amelyeknek van(nak) bolygoik. Es innen tavolrol meg a
palyaikat is meg lehet hatarozni, ki lehet szamitani, es
azok nem korpalyak.  
> Persze hogy mozi filmkent jatszodnak le az esemenyek szemeink elott.
> Minden attol fugg honnan nezed, mihez viszonyitod, de van egy
> ok-okozati osszefuggese a dolgoknak es az mar nem latod barhonnan. A
> korforgas elve alapjan, mi okozza az eliptikus palyaformat?
Furcsa es tudomanytalan kifejezest hasznalsz - nincs _korforgas
elve_! Ezt honnan szedted?? Valoszinuleg mar nem emlekszel
arra, hogy mar a Newton fele grav. torvenyek alapjan matemati-
kailag levezethetoen adodnak az ellipszis palyak. Tehat Newton
igazolta a Kepler altal tapasztalati uton megfogalmazott tor-
venyeket. Einstein tovabblepett es megmutatta a newtoni
modell hibait. Mert a newtoni modell egyszeruen nem tudta
megmagyarazni pl. a Merkur periheliumpont vandorlasat,
ami - mint elozo hozzaszolasomban irtam - mar Newton
idejeben ismert, gyakorlati tapasztalat, tehat teny volt.
Ezzel egy olyan modell szuletett, amely pontosabban,
jobban irja le a fizikai valosagot. Fuggetlenul attol, hogy
meg ez a modell sem biztosan a legjobb. Tenyleg tovabb kel-
lene lepned - nevezetesen tanulnod kene - mert ugy tunik,
hogy meg a newtoni modellel sem "baratkoztal" meg.   
Meg valamire felhivnam a figyelmedet. Hibas erveles az,
ha arra hivatkozol, hogy itt a HIX Tudomany listan is
elhangzottak egymasnak ellentmondo velemenyek.
Valoszinuleg keves "Einstein es Hawking" irogat erre a
listara. Inkabb hivatkozz szakemberekre. Tudomanyos
ismeretterjeszto irasaik barki szamara elerhetok.
Toluk tobbet lehet tanulni. (Ezt nem a lista kritikajanak
szantam!) 
BUEK minden Hixesnek es udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Szocs:
>Miert kell tudja, hogy nalam hogy halad az ido. Benne van sajat 
>rendszereben az en bolygom es a raketam is.

Regebben makacsul ragaszkodtal hozza, hogy nincs feny-aberracio.
Ezzel onmagaban is elnapoltad a lehetoseget, hogy megertsd
alapveto osszefuggeseket. Kedveled az elektronikat, tehat 
keszithetnel fennyel mukodo metronomot, ami igy nezne ki: 
cso egyik vegeben vezerelheto lampa van, a masik vegeben
tukor. A lampa kiad egy fenyimpulzust, mely elmegy a tukorig,
s ott visszaverodve a lampat ujra felvillantja.
Tehat folyamatosan ide-oda pattogo fenyt kapsz.

Lojj ki egyszerre 2 ilyent az urben, egyiket merolegesen 
keresztbe fektetve a masikon. Az egyik utiranyban repul. 
Ebben a feny hosszabb utat tesz meg elore, mint vissza, 
mert sebessege't nem befolyasolja a cso sebessege. 
Az utra meroleges mozgo csoben viszont cikcakkban jarkal ide-oda
a feny, ugyancsak c-vel, igy : /\/\/\/\...
Ebben az esetben ide es oda is hosszabb utat jar be a feny 
(ebbol latszik, hogy van idodilatacio, mely konnyen szamithato is.)
Mindket halado cso lampaja azonos utemben villog, de lomhabban, 
mint egy veluk allo megfigyelo szerint tennek. 
A hossztengelye iranyaban halado cso csak ugy tarthatja az azonos
utemet, ha mozgasa folytan rovidebbe valt a masiknal (ez 
kovetkeztetes). 
Hogy mennyivel rovidebb lett, az is konnyen kiszamithato, mert 
az idodilataciot mar ismerjuk (a 2 rendszer idejenek mulasat az 
egyenrangusaguk feltetelezesevel azonosnak veve).

>>Nem is fontos. Ha az elmelet sok kovetkeztetesenek egyike meg 
>>nincs igazolva, de a legtobbje igen, az onmagaban nem 
>>kerdojelezi meg. Ha egyetlen cafolatrol tudsz, szolj azonnal ! 

>Maga a tudomanyos meggondolas koveteli meg a bizonyitekot. 
Ebben tevedsz. A matematikaban ugyan megkovetelik a bizonyitast,
de a fizikaban nem. A fizika csak azt a kovetelmenyt tamasztja,
hogy axiomat ne sertsen, azaz regota bevalt, jonak bizonyult 
alapfeltetelezesekkel ne utkozzon az elmelet. Ha utkozni latszik,
(idonkent ez elo is fordul) olyankor alaposabb vizsgalatot kernek a 
tudosok, nehogy tevedes aldozataiva valjunk.

>Nem tudod sem bizonyitani, sem cafolni tudomanyos eszkozokkel, 
>hogy nincs Isten. Van ki hiszi, van ki nem.
Minthogy van olyan alapfeltetelezes, miszerint Isten akarata
kifurkeszhetetlen, ebbol az kovetkezik, hogy tudomanyos
modszerekkel nem erdemes vizsgalni, hiszen a tudomany csak 
vizsgalhato dolgokkal foglalkozik, kifurkeszhetetlenekkel nem. 
Mindossze ennyirol van szo. Amikor kimutathato, hogy eddig 
ismeretlen hatas ervenyesul, melynek befolyasara statisztikailag 
ertekelheto adatok utalnak, a tudomany ramozdul, hogy kifurkessze, 
mi a fene lehet az.
A Vilag letezese ugyan teny, hiszen folyamatosan tapasztalhato,
s ezaltal meggyozodesunk egyre erosodik, de hogy teremtes altal 
jott volna e letre, az eddig nem volt meg kimutathato, se
_egyertelmuen_ levezetheto valamibol, ami tenykent elfogadhato.

>mi okozza az eliptikus palyaformat?
Maga a Vilag, melyben 2 azonos periodusideju, de eltero 
amplitudoju lengomozgas sajatos szuperpozicioja nem serti 
a bevalt axiomak egyiket sem. Nem mond ellent nekik,
belefer a pakliba, s inkabb az lenne bizarr, ha nem tapasztalnank 
ilyesmit. Egybol fel is merulne, hogy vajon mi gatolja ?

>ha en valamit nem fogadok el, attol nincs jogom megtiltani
>masoktol. Ezt is megprobaltak sokan a tortenelem folyaman, 
>de nem mukodik.
Nem te tiltanad meg, hanem birosag, ha kozerdeket serto
cselekmeny alapos gyanuja merult volna fel. A hatosagok 
elfogadott, leirt, kozakarattal osszhangban allo eljarasi 
szabalyok keretei kozt vizsgaljak, volt-e torvenysertes,
hatrany- ill. karokozas, amit szankcionalni kellene elrettentesul,
nehogy sokan rakapjanak felelotlenul, vagy akaratlagosan.

>>ne feledd, van hit es van meggyozodes ! A ketto nem ugyanaz.
>De ugyan az, mert a hivo is megyozodesrol beszel..
Mert nem figyelmeztettek meg elegszer, hogy szandekosan, vagy
hanyagsagbol keveri a fogalmakat. Pont erre akartam utalni!

>>Ha magad nem vegzel onalloan gondolatkiserleteket, vagy 
>>masoket nem eled at, valoszinuleg ki sem alakulnak az 
>>eszkozeid es a kritikai erzeked.
>Ez surolja a bekepzeltseg hatarat.
A pedagogusok is suroljak ? Akkor elbujhatok mogejuk.
Ok ugyanis nem csak hogy tanacsoljak, hanem meg is kovetelik 
az egyeni gondolkodast, a fejtorest, a feladatmegoldasokat, 
hogy fejlesszek a modellezo keszseget, ill. gyarapitsak a fejekben 
a kulonfele egyeni es masoktol atvett modell-elemeket.
Akkor lennek bekepzelt, ha allitanam, hogy tisztan es vilagosan latom 
az osszefuggeseket. De nem igy van. Tobbek kozt a tegnapi cikkem is 
igazolja, hogy idonkent gubanc tamad a fejemben. Ha bekepzelt 
volnek, nagymellenyuen mellebeszelne'k sirankozas helyett. 

>Tehat a leiras nem magyarazat! De meg az ok-okozati osszefugeseket
>is le kell irja.
Nincs szolgalati szabalyzat, mely ezt kovetelne. Nepszavazast sem 
tartottak e targyban, s hatosagi hatarozat sincs errol, tehat nem 
kotelezo. Az ilyesmi adott szerzo idejen es kedven mulik, de mondok 
valamit: amikor vannak akik hajlandok aldozatot is hozni, hogy 
magyarazatokban bovelkedobb leirasok szulessenek, akkor szuletnek 
is. Jo regen a kozertheto tudomanyos konyvek elejen meg fel is
soroltak a kiadas tamogatoit. Ezzel maganszemelyek is bevonulhattak 
a tudomanytortenetbe.

>Az elejen felhozott kiserlet szerint a gyorsulast okoltak 
>a kiserletezok es itt a Hixen is volt ilyen velemeny. 
A tavozashoz gyorsulni kell, s aki gyorsult, az lesz fiatalabb. Errol volt 
szo. Utazasanak hossza pedig noveli az elterest.

>>Ha a kerdes az, hogy miert jar lassan, a valasz az: mert relative 
>>mozog.
>Ez mar bonyolult. Honnan tudod mennyit kesik a visszateres utan,
>ha az csak relativ. A sajat rendszereben mindenki egyforman 
>cselekszik, hogy lehet igy kulonbseg? Az o oraja is ugy megy 
>>mint az enyem!
Aki gyorsult, annak szamara megrovidult a bejarando ut.
Sajat orajan o nem latja, hogy az lassabban jarna. O a 
hatramaradott orajat latja lassabbnak, a hatramaradott pedig 
az o orajat. Az idejuk eltero mulasat kolcsonosen azonosnak 
talaljak, de nem ez ami szamit. Az szamit, hogy ki zsugoritotta 
ossze addigi 'vilagat' helyvaltoztatassal, annak idejere. (kontrakcio)
Az utazonak egyebkent nem kell visszaternie, hogy a fiatalabbsaga 
kideruljon. Ha megall a tavolban, akkor is kiderul, hogy az o oraja 
mutat kevesebbet a vilag orainal.

Udv: zoli