Haho!

 (Gyuri) irta:
> Hatha van a listan egy hozzaerto, aki el tudna nekem meselni, hogy hogyan
> mukodik az anyatejben levo immunglobulin. Kicsiny fiam ugyanis nem kapta el
> tolunk azt a korsagot, amitol mi mindketten lestrapalodtunk. Ha ennyire jo,
> vajon hasznaljak a gyogyaszatban is? Ha igen, hol, ha nem, miert nem?

-  Az immunoglobulinok(ellenanyagok) "felismerik", hozzakotodhetnek a
szervezetbe bekerulo korokozokhoz, ezzel mintegy megjelolve oket a
szervezetben jelenlevo elharitomechanizmusok szamara. Az ellenanyagok
termelese csak szuletes utan kezdodik meg a szervezetben, szepen lassan,
ahogy az ujszulott szembesul a kornyezetevel. Viszont az anya az
anyatejbe rengeteget atad a sajat keszleteibol, ami aztan bekerulhet a
csecsemo szervezetebe ezzel vedve ot a kezdeti idoszakban. Az anya olyan
korokozok elleni ellenanyagokat tud atadni a gyermek szamara, amikkel
eleteben mar o maga is megkuzdott, illetve mindenkiben leteznek olyan
ellenanyagok is, amik a korokozok "altalanos" sajatsagait ismerik fel
(viszont kisebb hatekonysaggal). Ezeknek az "altalanos" ellenanyagoknak
a kepzodese indul meg az ujszulottben is a leghamarabb.
Ezek alapjan azt hiszem mar kiderulhetett, hogy nem biztos, hogy az
anyatej ellenanyagai vedtek meg gyermekedet, hiszen a korsag nejednek is
problemat jelentett, hacsaknem idegen anyatejet is kapott a gyermek.
Illetve, esetleg mar fertozott nejed megemelkedett ellenanyagszintje
atadasa reven vedte meg a gyermeket a friss fertozestol. Termeszetesen a
reszletek ismerete nelkul ezek csak talalgatasok.
-  Hasznalni termeszetesen hasznaljak a gyogyaszatban. Ezt nevezik
passziv immunizalasnak, azaz amikor valamilyen elolenyben korabban
megtermeltetett, tisztitott immunoglobulinokat juttatnak be az arra
raszorulonak. Lehet ez kulonfele korokozok ellen, de ilyen a pl.
kigyomaraskor adott kozismert nevu loszerum is, ami nem mas, mint
kigyomarason(direkt) atesett lovak tisztitott versavoja (szeruma), ami
aztan hozzakotodik a szervezetbe kerult mereghez, es nem engedi
kifejteni annak hatasat.
-  Miert nem altalanosan hasznalt? Koltseges, és csak atmeneti
vedettseget ad. Azaz addig tart, amig jelen van a szervezetben. Mivel
allatokban termeltetik, mas immunologiai problemat is okoz, pl.
masodszorra, mar nem olyan hatekony, mert a szervezet magara az
oltoanyagra is reagalni fog mint idegen anyagra. Hatekonyabb az aktiv
immunizalas (kozismerten: vedooltas), aminek hatasara a szervezet maga
termeli meg ezeket az ellenanyagokat. Ez hosszantarto vedettseget ad. Ha
erdekel a tema, tudom ajanlani Falus Andras: Adj kiraly katonat! (Az
immunrendszer meses vilaga) c. ismerettejeszto muvet. A tudomany-egyetem
sorozatban jelent meg, Vince kiado, 1999.

Gogy

Nem reg azt hallottam, hogy a legujabb kutatasok szerint a szilikonos
mellplasztika es az autoimmun betegseg kozott nincs osszefugges. Mit
tudtok errol? 

Annak idejen nagy botrany volt belole. Ha most kiderul, hogy kacsa
volt az egesz, es foloslegesen keltettek panikot, es nyertek millios
karteriteseket, legalabb akkora botrany kellene hogy legyen. Fogalmam
sincs mi az igazsag, de azt hiszem, cinikusabbnak kellene lennunk nem
csak a "vegyikombinatokkal" es az orvosokkal szemben, de azzal szemben
is, amit a cinikusok mondanak. A temahoz kapcsolodik ez a vicces
szoveg: 

http://sunserv.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/dhmo.html

SB

> Felado :  [France]
> Sarkadi kapcsan felmerult, hogy a fold-hold rendszert vizsgalva
> kovetkeztetni lehet a gravitacios allando nagysagara vagy a newton torveny
> helyessegere. Irja le valaki legyen szives, hogy hogyan ?

A Hold tavolsagat cm (miota lezertukrot raktak ra), keringesi idejet
microsec pontossaggal ismerjuk. Ugyanez a helyzet a muholdakkal, kulonos
tekintettel a a foldi helymeghatarozasra szolgalo muholdakra. A Hold tomege
jelentos a Foldehez kepest is, a Sarkadi elmeletben (mFold - mHold)
szerepel, tehat a Hold eseteben Newton es Sarkadi elmelete jelentosen elter.
A muholdak tomege sokkal kisebb, tehat a muholdak eseteben Sarkadi es Newton
egyetertenek. A garavitacios allando erteketol fuggetlenul donteni lehet
tisztan a tavolsagok es keringesi idok alapjan. A Hold nem ert egyet
Sarkadival. Sok nagysagrenddel pontosabban ismerjuk a keringesi idok es
tavolsagok aranyat annal, hogy elhihessuk Sarkadi kepletet (orakrol van
szo!). Meg azt a kis valtozast is pontosan merni lehet, amit az arapaly
okoz...
Sarkadi keplete tarthatatlan, talan ezert nem szivesen valaszol Mizsei
konkret eszreveteleire.

Hogy lehet ilyet leirni:

Sarkadi: "A sajatenergia kiszamitasa: integral{G*m*dm/r(m)} Newton torvenye
szerint. A Sarkadi-Bodonyi gravitaci szerint: integral{G*(m-dm)*dm/r(m)},
amely vegeredmenye megegyezik
a newton-i keplettel torteno szamitassal."

Mar hogy egyezhetne meg, mikor kulonbozik???  Most errol lehet meg tovabb
vitatkozni? OK, kivonom oket egymasbol, marad az
integral{G*dm*dm/r(m)}
Ez szemlatomast altalaban nem nulla. Tok mindegy, mi mit jelent benne...

Az inga viszont erdekes,  fantasztikus lelkesedes kell ahhoz,  hogy egy
ilyen hatalmas szerkezetet megepitsen valaki. Szivesen megneznem, gondolom
nem vagyok egyedul...

Udvozlettel, Jozsef

Kedves Ferenc! (taxi)

Nem konnyu ertelmezni es elmagyarazni, mi is olvashato ki a Minkowsky féle
terido abrazolasbol.

Irod:
>Egy terbeli pont kepe egy vonal lesz, az ugynevezett
>eletvonal. A vonal meredekseget nevezzuk az objektum sebessegnek.

Ez igy igaz - a teridoben. Ebben az 'ido mulasat' valamilyen teridobeli
(jellemzoen periodikus) mozgassal merjuk ugy, hogy szamoljuk a periodusokat.
Az igy kalibralt meroeszkozzel jellemezhetjuk az egyes mozgasokat, a megtett
tavolsag es a szamolt periodus hanyadosakent. Ezt nevezzuk sebessegnek.
Valojaban mozgast viszonyitunk mozgashoz. Egyebkent ezt Te is allitod:
>Az ido mulasarol csak a mozgast vegzo objektumokon keresztul
>mondhatunk valamit.
Lenyeg a lenyeg: mi az _idot_tenylegesen_nem_erzekeljuk_,
igy_nem_is_merhetjuk_. Tudjuk, hogy van, de az erzekszerveink csak a
ter-jellegu dimenziokbol szolgaltatnak informaciokat. Az igy kapott
informacio halmaz az elmenkben, a tudatunkban all ossze idoben egysegesse.

>Az idotengelynek, vagy a ter dimenzioinak ellenben nincs sebessege.

Ezt igy en sem allitom, 'Tengelynek' es 'dimenzionak' szerintem sem lehet
sebessege. Lehet viszont egy tomegnek, mondjuk nekem:
Most hararosan lefekszem, es kb. 6 ora mulva felkelek. A ket idopont
(lefekves, felkeles) kozotti tavolsag a terido ido-tengelye menten kb.
6*3,6*10^11 m lesz!!!  _Csillagaszati
tavolsag!!!_ -Mikozben edesen alszom. Ezt a ket, egymastol igen nagy
tavolsagra levo pontot csak ugy erinthetem, ha kozben a feny sebessegevel
mozgok.
En erre semmilyen mas magyarazatot nem latok. Megertem, hogy a 'sebesseg',
mint fizikai mennyiseg ertelmezese nehezseget okoz, mivel ezt a mozgast
semmilyen terbeli mozgashoz viszonyitani nem tudjuk. ABSZOLUT. Ez a mozgas
csak a Minkowsky-féle terido abrazlasbol derul ki.

Egyebkent ez a felismeres valaszt ad azon, egyebkent megmagyarazhatatlan
korulmenyre is, hogy a terdimenziokkal szemben az idodimenzionak abszolut
iranya van, a MULT-bol a JOVO fele mutat, es mozgas is csak ebben az
iranyban lehetseges.

Egyebekent meg valami, ami szemleletesse teszi a JELEN ido-menti
szaguldasat: A MULT fenykupja a JELEN-ben fordul at a JOVO fenykupjava. Nos,
ha fenykupokrol van szo, akkor a JELEN-nek is muszaly a feny sebessegevel
mozognia, egyebkent 'lemaradna'. (Megjegyzem, ezen az uton jutottam a vazolt
felismeresre.)

Es akkor terjunk ra az idodilatacio kerdesere. Azt latjuk, hogy egy tomeg
ter-iranyu mozgasanak novelesevel az ido-menti mozgasa csokken. Olyba
tu"nik, mintha a ter-iranyu mozgasok ebbol az ido-menti mozgasbol
taplalkoznanak. Ez  a feltetelezes valaszt ad arra is, hogy miert pont a
fenysebesseg az elerheto legnagyobb ter-iranyu sebesseg.

Megkerdezhetne valaki, hogy mi lehet az, ami az ido-tengely menten a feny
sebessegevel mozog, es amirol ugye semmilyen erzekszervi tapasztalasunk
nincs. Mivel a feny sebessegevel mozog, nevezzuk FENY-nek, igy nagybetuvel,
jelezve, hogy ez nem az a feny, amelyet mi is lathatunk. Amikor azt mondjuk,
hogy minden mozgas ebbol az ido-iranyu mozgasbol szarmazik, akkor
gyakorlatilag azt mondjuk, hogy a terdimenziok az idodimenziobol 'nyilnak
ki', vagyis a lathato a lathatatlanbol keletkezik.

A magam reszerol ennyivel beertem, az enciklopedikus fizika tudasom mar
keves ahhoz, hogy tovabb agyaljak a kerdesen. A fizikusok dolga, hogy
rajojjenek, mikent alakul at az ido-menti mozgas ter-iranyuva. MIndenesetre
az energia gondjaink megoldodni latszanak.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Sziasztok!

Sarkadi Dezso:
>- Meg egyszer Teged is megkerlek, hogy nezzetek utana
>a gravitacios irodalomban, hogy a gravitacios allando pontossaga
>messze elmarad a tobbi fizikai alapveto konstans pontossagatol.
Utananeztem. A hir igaz, de nem ugy, ahogy Dezso eloadta. Nem
osztogatnak, hanem fosztogatnak ...
Eppen Dezso ajanlotta Varga Peter cikket a Termeszet Vilagabol
(1995. novemberi szam, 492. oldaltol).

Eloszor is Varga Peter kijelenti, hogy a gravitacios allando
realis hibaja 0.1%. A mellekelt abran a gravitacios konstansok
konfidencia intervallumainak nincs kozos resze, de ez azert van,
mert a kutatok 0.01% nagysagrendu megbizhatosagi savokat
adtak meg, feltehetoleg tulbecsultek a meresi pontossagot.
Mindez a geologiai meghatarozasokra vonatkozik.

Masodszor - es ez tenyleg erdekes - laboratoriumi meresek
mas erteket adnak a gravitacios allandora, mint a nem labor
meresek:
                           10^-11 Nm2/kg2     relativ hiba
Laboratoriumi meresek: G = 6.747 +- 0.012       0.18%
Geologiai meresek:     G = 6.672 +- 0.006       0.09%
A ket ertek kulonbsege     0.075                1.11%
En arra gondolok, hogy talan nem ugyanazt merik a ket esetben.
Hiba terhelheti a laboratoriumi mereseket. Hogy miert eppen azokat?
Varga Peter gravimeterrel vegzett meresei arra engednek kovetkeztetni,
hogy a laboratoriumi meresek eredmenyeivel valami baj kell, hogy legyen.
Errol pontosabb meresekkel gyozodhetnenk meg.
Idokozben 3-4-szeres erzekenysegu gravimetereket fejlesztettek ki,
tehat valoban fejlodott a fizika az elmult par evben. Tovabb noveli
a pontossagot a gravitacios allando meghatarozasara szolgalo
berendezesek mesterseges holdakra telepitese. A fizikusok celul
tuztek ki a 10^-6 -os pontossag elereset.

Ha megis jo a laboratoriumi ertek, a tole tobb, mint 1%-kal kulonbozo
geologiai ertek, mely 10^-3 -os pontossagu, akkor is felhasznalhato
egimechanikai szamitasokra, vagy a Sarkadi-elmelet megcafolasara.
A Newton-fele gravitacios torveny pontossaga ugyanis sokkal nagyobb,
mint a benne szereplo G.

Tovabbra is azt allitom, hogy a gravitacios allando ezrelekes
pontossaggal ismert. Sot, lehet, hogy azota (1995 ota) is nott
a pontossag.

Udv:
Kalman