Kedves Listatagok!
A napokban megkeresett egy tagtársunk. Sok kérdést tett fel nekem,
amire én megpróbáltam tisztességgel felelni. Mivel úgy gondoltam,
hogy ezek a kérdések Titeket is érdekelhetnének, megkértem, hogy
válaszaimat feltehessem a listára. Az persze nem derült volna ki, hogy
ki ő.
Ebbe sajnos nem egyezett bele, csak ahhoz járult hozzá, hogy
elküldhetem nektek, de az ő szavait fogalmazzam át. (Ezt még az előző
levelénél írta ugyan, de úgy gondolom, hogy ilyen feltétellel bármelyikre
is érvényes. Én pedig elvileg úgyis arról írok, amiről akarok.)
Most megteszem. Átfogalmazom, úgy hogy a tartalom megmaradjon.
Számomra megdöbbentő és nagyon tanulságos az eset:
A kérés arra irányult, hogy segítsek neki megtalálni önmagát, a hitét,
az igazi társát. Egyik problémája az volt, hogy miképpen tudna az
embereken segíteni, jót tenni velük.
A levél nagyon őszintének tűnt, ezért még fotót is kértem az illetőről,
hogy az előző életeit megnézve maximális segítséget nyújthassak neki.
Az előző életeit viszonylag jónak találta, de úgy érezte, hogy most az
egója akadályozza abban, hogy ugyanazt az áldozatos segítséget
most is produkálni tudja.
- Gondolkozz el azon, hogy miért van útban az egó. Azért, mert már túl
sokszor és határtalanul áldoztad fel az életedet. Most nyilván nem ezt
kell tenned. És az sem biztos, hogy az egó van útban. Egyszerűen
mást vállaltál leszületésed előtt, és ezért nem bírsz most visszatérni
ahhoz a rögeszméhez, ami az előző életeidet jellemezte. Egyszerűen le
van tiltva, a saját érdekedben.
Ha mégis sikert fogsz elérni ezen a területen, akkor valószínűleg más
szempontból kell megközelítened.
A következő néhány sora arra vonatkozott, hogy mindenki egyenlő,
ezért ha két ember közül valakinek meg kell halnia, akkor az teljesen
mindegy, hogy melyikük hal meg.
- Hát ez jó nagy butaság. Aki teljesítette idelent a küldetését, annak
már meg lehet halnia. Ezt támasztja alá az is, hogy a halálból vissza
lehet hozni embereket, ha az őrangyala hozzájárul. És az őrangyal
akkor járul hozzá, ha még van idelent dolga.
Látom, felkészültél a témából.
(Itt utólag csak annyit szeretnék hozzá tenni, hogy mindegy volt pl.
Sztálinnak, hogy két ember közül kit végeztet ki. Az ő szempontjából
önmagán kívül mindenki más azonos esélyekkel rendelkezett.
Hamarosan meglátjátok, hogy miért ezt a példát hoztam fel. )
Ezek után jött a szeretetről alkotott véleménye, miszerint az az igazi
szeretet, ha valaki teljes önfeláldozással segít a másikon. (A teljes
önfeláldozás az előző életeinek értelmében a halált is jelentheti.)
- Ezzel sem értek egyet. Amit írsz, az nagyon jól működhet bizonyos
esetekben. Pl. te vagy Dugovics Titusz, aki hazaszeretetből
gondolkodás nélkül feláldozta az életét, de közben tele volt a török
iránti gyűlölettel.
Az igazi szeretet az, ami senkinek sem árt, senkit sem gyűlölsz azért,
hogy másokat szerethess, és lehetne még ragozni.
(Itt ismét csak utólag jegyzem meg, hogy más az, ha én saját
jószántamból áldozom fel magam, és megint más az, ha elvárják, és a
halálom lesz a bizonyíték.)
A következő sorok arról szóltak, hogy nem hisz a vallásban. Azt viszont
szeretné, ha Isten megmondaná neki, mikor mit tegyen. Szeretne vele
kommunikálni.
- Én sem vagyok vallásos. Úgy látom, olvastad minden levelemet,
úgyhogy biztos tudtad ezt is.
Valószínűleg egyik vallás sem az igazi. Egyszerűen emberek találták ki
a saját érdekeik védelmében.
A buddhizmussal azonban más a helyzet. Ez olyan elemeket tartalmaz,
olyan természetfeletti tudással jár, amit a kereszténység még csak
elképzelni sem tud.
Ezek után vitát kezdeményezett.
- Ez sem túl szerencsés megközelítés. Én azért levelezek veled, mert
segíteni szeretnék. Ezen felül egy vitát senki sem nyerhet meg, mert
mindkét félnek erősebb lesz a meggyőződése a vita után a saját
igazáról, mint a vita előtt volt.
Vitázni csak azzal érdemes, aki teljesen nyitott, nem fűződik semmilyen
érdeke a vélt igazának védelméhez. Ez viszont nagyon-nagyon ritka.
Aztán az írásos programmódszer volt terítéken. Kevesellte a
hatékonyságát.
- Én magam is használom az írásos módszert, tehát tudom, miről
beszélek. Vannak olyan dolgok, amik azonnal működnek, de vannak
olyanok, amik csak később. Eltelhet akár egy fél év is. Már régen nem is
írom, nem is szuggerálom magamat. Egyszer aztán, amikor úgy nyitott
elmével elgondolkozok a velem történt eseményeken, akkor rájövök,
hogy most éppen azért történnek úgy a dolgok, mert ezt
programoztam. Minden úgy megy, ahogy elképzeltem, csak éppen nem
akkor, hanem most. Valamiért csak most érett meg rá a helyzet.
Ezután a meditációs kazetták személyéről volt szó. Ő ragaszkodott a
Te … formához, én viszont javasoltam az ÉN … alakot.
Meg is indokolta tisztességgel, logikusan, kár hogy nem idézhetek tőle.
A végén a dobpergést kérte. Viszont tudnotok kell, hogy ő nem
elégedett az általa jónak tartott forma hatékonyságával.
- A dobpergés ezúttal elmarad.
Ha állandóan azt a hosszú mondatot hallgatod, az agyadban lévő
parancsvégrehajtó mechanizmusodat úgy leterheli a mondat
értelmének felfogása, hogy nem marad ideje kiadni az azonnali
parancsot. Ezen felül kialakulhat egy beállítódás: Na, megint jön a rizsa!
Amikor a szüleid kisgyerek korodban második személyben beszéltek
hozzád, akkor Te még folyamatos alfa állapotban voltál. Amit mondtak,
az úgy ragadt rád, (a jó is, rossz is), mint légy a légypapírra.
Az, hogy a kazin is második személy van, az semmit sem jelent.
Megmagyarázni meg lehet mindkét személyt, lehet rá érveket gyártani,
de ha mégsem használ, akkor gondolkozz el rajta, hogy miért? Talán
azért, mert nekem van igazam. Az a módszer, amivel sikert érsz el, az
neked jó, de lehet, hogy másnál nem működik.
Most jönnek azok a sorok, amitől hátast dobtam. Innentől változott is a
hozzáállásom.
Kiderült, hogy igazából arra vágyik, hogy a Föld királya lehessen, - de
ha nincs ló, szamár is megteszi alapon - a magyar trónnal is beérné.
(Persze képletesen szólva.)
A következő mondatában megerősítette, hogy ő aztán tényleg nem is
akar senkin segíteni. Ez egyszerűen nincs a tulajdonságai között.
(Itt utólag ismét megjegyzem, hogy emiatt nem idézhettem az ő sorait,
pedig akkor még normális hangnemben írt és kérdezett.)
- Nekem más célokat írtál, amikor megkerestél. Talán tényleg ez az
igazi éned. Abban viszont én nem fogok neked segédkezni, hogy ezt
elérd.
A karrieristák többnyire nagyon gyorsan megtalálják a pénzhez vezető
utat. Az ő értékrendjük szerint az embert pénzben mérik, és azt hiszik,
hogy bárkit megvehetnek kilóra.
Most fejezzük is be ezt a levelezést. Telefonon is felesleges
beszélnünk.
Amit eddig írtam, az nem a pénzről szólt, hanem a tisztességről. Ez
azonban egy önző királyról amúgy is lepereg. A felesleges dolgokat
pedig nem szeretem.
Ezek után még visszatért az igazi társ témaköréhez.
- Az igazit csak az találja meg, aki nyitott az emberi értékekre. Aki
képes a másikat megbecsülni.
A karrieristák nem erről híresek. Ők olyan társat vonzanak be, mint ők
maguk. Zsák a foltját megtalálja. Csak pénzre éhes lotyókkal képesek
összejönni. Ha véletlenül egy normálisabb nő kerül az útjukba, azt
olyan gyorsan tönkreteszik, mint a sicc. Kihasználják, aztán eldobják,
mint a szemetet.
Igazából nem tudom, hogy mihez, de sok szerencsét kívánok!
Többé ne keress!
Hát eddig a levél. Megdöbbenésemben írtam meg nektek is. Sajnos rám
foghatjátok, hogy átfogalmaztam a sorait, és másképp értelmeztem,
mint ő szerette volna, de nem állt módomban idézni.
Utólag még annyit szeretnék hozzá tenni mindehhez, hogy itt lent élni
csak tisztán, szépen, értékeinket megbecsülve szabad!
Ezt az elvet természetesen mindenki megsértheti, ráadásul annyiszor,
ahányszor akarja, de ezzel majd neki kell elszámolnia halála után. És
ezt előbb-utóbb mindenkinek meg kell tennie!
Persze lehet majd hivatkozni arra is, hogy felsőbb parancsra tettem. De
tényleg lehet ezt mondani?
Kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre is. Kérlek benneteket, írjatok. Ha
kell, toljatok le, ha kell, értsetek velem egyet.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
---
Go.hu - az [origo] és a Vista közös diszkont utazási irodája, árgaranciával.
Elvágyódik? www.go.hu
|
