1. |
Re Gombok + scanner + HP (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Gombok (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
radi- es bibli-okulare (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: f-orditas (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
5. |
jopenzert csapvizet? (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
6. |
Gaz kiaramlas (mind) |
101 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re Gombok + scanner + HP (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>>Mit tudtok a fenykepeken neha megjeleno, szabad szemmel lathatatlan
gombok keletkezeserol?<<<
valamelyik HIX-en mar felbukkant a tema, de nem ertettem akkor se, hogyan
lehet ketseges: ezek porszemek, szoszmoszok. Hat nem plazma, meg aura az
biztos ;)
Viszont gozom sincs, hogyan lesznek gombok, talan a fokusz tavolra allt be,
es ennyire elmosodtak.
Ki kell problani ugyanitt manual fokusszal 10-20 cm-re allni, vagy makrozni.
Bar van olyan gep, amin vagy manual fokusz nincs, vagy makronal nem csinal
kepet, amig nem talalt fokuszt. pl. az enyemre mindketto igaz, buta HP735.
Hasonlo tema: HP4570 scanner, elvileg 2400dpi optikai. Namost ezt ugy ertik,
hogy a ccd pixelekbol visszaszamolva ennyi lenne? Ezt mondjuk neveznem ccd
felbontasnak, nade elotte van egy optika, ami ha gyengebb, akkor hiaba van
akarmennyi pixel. Szerintem 1000dpi-t se er el optikailag, kellene nyomtatni
egy 2540dpi felbontasu levilagitoval olyan racsot, ami 1 device pixel csik,
1 device pixel szunet. csak nem tudom, hogyan lehet ezt megoldani. Valszeg
ennek a felevel, (2 device pixel, 1200dpi) se birkozna meg.
Sanyi
|
+ - | Re: Gombok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
:
>http://www.telectronic.hu/gombocok/
>Mit tudtok a fenykepeken neha megjeleno, szabad szemmel
>lathatatlan gombok keletkezeserol?
>Elso ranezesre tukrozodes a lencseken,
Inkabb targyrol visszatukrozodes lehet ez, legalabbis az 1. kep
eseteben ugy tunik. A parkettan pedig a fenyfolt tukorkepet latni.
A 2. kepen esetleg sotet utcai lampak tukrozik vissza a vaku fenyet.
>de ezek allitolag mozognak is
Ha tudni lehetne mikent, az talan segitene. Ha egyidejuleg
2 kep keszulne, az meg tobbet. Ha a gyartok egyszer
elohalasszak a 3D-s gepek elfektetett dokumentacioit es beindul
a termekvaltas, a titokra valszeg hamar feny derul.
(Megjegyzem egy 60-as evekbeli Ezermester ujsag lekozolte,
hogyan lehet szappantartobol es tukrocskekbol sztereo elotetet
kesziteni fotomasinakhoz.)
Udv: zoli
|
+ - | radi- es bibli-okulare (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A 60-as evek egyik Ezermesterenek cimlapjan radios
napszemuvegben napozik egy derus holgy. Manapsag ugyanez
napelemes lehetne, felszemes pislogasokkal vezerelheto szintezerrel.
Ugyancsak ottani elfeledett otlet az olyan trukkos tukros
olvasoszemuveg, mely lehetove teszi a hanyattfekve olvasast,
mikozben a hason all a konyv/ujsag/villanyszamla/idezes, stb.
Valszeg ilyesmit nem fognak mar gyartani, hanem olyan
csipkartyas 'szemuveg' lesz helyette, mely kacsintgatassal felolvaso
szoftverre is at tud valtani. Elalvaskor a szemuveg felebreszt, hogy
nem artana levenni, nehogy rafekudve megtorjon az ertekes iromany.
Ugyancsak elfedett talalmany a lapos, fembol keszult cigaretta-tarca
melybol elokeloskodo mozdulattal kaptak elo a 'mezitlabas bagot'
hajdanan a megrogzottek.
Ujra gyartani kellene ilyeneket, LCD kijelzovel ellatva, de nem cigi
szamara, hanem csipkartya-dozni lenne, azaz csaladi konyves-
polckent szolgalna.
Az ilyen konyvszemuveg megvalositasahoz minden alkatresz es
reszegyseg adott mar evek ota, de valszeg nem hazankban szuletik
meg a prototipusa, csak mert en nem merek belevagni. A modern
technikahoz valamelyest konyito ismeroseim nem tapsolnak, hanem
egybol az akadalyokat keresik es soroljak (penz, penz es penz),
s egybol nem a lehetosegeket latolgatjak.
Ami nem sajat otletuk, az nem lelkesito szamukra es nem
inditja meg a kiskapu-hormon termelest, de ha onmagukrol
van szo, akkor vag az eszuk es dicsekednek.
Masreszt pedig aki pici es megbizhato dolgokkal foglalkozik regota
elmelyulten (ld. elektronika), annak agya atprogramozodik.
Pitianer technikai reszproblemak optimumait keresgelik, s a leheto
legkisebb kockazattal jaro megoldasok okoznak csak lelki gyonyort
nekik, szemben azokkal akiket a nagy dobasok erdekelnek (ld.
penzforgatok). Ok meg a piti dolgokhoz - pl. az elektronikahoz nem
ertenek, ezert kozonyosek vagy gyanakvoak az ismeretlennel
szemben.
Csak az ektronikahoz es penzforgatashoz egyutt cseppet sem
erto 'kisemberek' bologatnak biztatoan, gondolom mert nem tartanak
attol, hogy konkret kozremukodesuket (toke-injekcio :) vagy
tanacsaikat valaha is kernem. No es ok meg szeretnek
szepirodalmat olvasni, ami fekve is jo, mert nem kell belole
kijegyzetelni ! :-)))
Tehat, ahogy az lenni szokott, ki kell varni, hogy nagyhitu orszagban
talaljak fel, fejlesszek ki es tavolkeleten kezdjek el gyartani
almaim bibliokulare'jat.
Udv: zoli
|
+ - | Re: f-orditas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Laci:
>En viszont lattam mar olyan filmet ahol egy automatat "er2de'2"-nek
>neveztek viccesen... (A csillagok haborujara valo utalast ugyesen
>kicselezve a magyar forditasbol....)
Nekem nem vilagos, hogy kell ejteni ?
Udv: zoli
|
+ - | jopenzert csapvizet? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Volt ido, amikor az elelmiszerek egy reszen feltuntettek, hogy
megfelel bizonyos MSZXXXX szabvanynak, de pl. a hentesnel vett
kimert arukon ilyesmi sose volt feltuntetve.
Szobeszed szerint a husokat, parizsit, stb. ma is ugyanugy beaztatjak,
vagy vizeslepedoben tartjak ezeket a kereskedok, hogy a parolgas
miatt 'ne veszitsenek' ( no es az aznapi inflacio miatt se :).
Mikent erheto tetten vasarlaskor - vagy azutan - husaruk
tulvizezettsege ? Egyaltalan van valami norma a minimalis surusegre ?
Udv: zoli
|
+ - | Gaz kiaramlas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lista!
Vamos Janos sokat segitett a tartalybol karamlo gaz sebessegenek
meghatarozasaban. Sajnos az O altal ajanlott levezetesek mindenhol azt
felteteleztek, hogy a tartalyban nem valtozik lenyegesen semmi (belso
energia, nyomas), azaz az aramlas stacioner. Ez a mernoki gyakorlatban
(tobbnyire) igaz (van gozutanpotlas), de esetemben nem jo, hiszen pont azt
szeretnem megnezni, hogy amikor egy palackbol kiaramlik a benne levo
suritett levego es evvel csokken a tartalyban marado gaz mennyisege, akkor
mi tortenik. Mind allapotjellemzo jelentos valtozason megy keresztul
(tomeg, belso nyomas, gaz homerseklet, kiaramlasi sebesseg).
Mar megvoltak az elso kiserleti "reptetesek" :-) 2 literes 7up-os palack
volt a nyertes. Nagyon erdekes, hogy a repules utan a visszaeso palakban
suru kod gomolygott, mivel a lehulo levego miatt kicsapodott a para.
Janos segitsege es par mas egyetemi jegyzet alapjan megprobaltam sajat
hasznalatra alkalmassa tenni ezeket a kepleteket. Az O altala elkuldott
doksik mellett az alabbiakat hasznaltam fel:
Muszaki hotan, Godolloi Agrartudomanyi Egyetem, 1984
Muszaki hotan, BME, 1991
Gazdinamika: http://www.ara.bme.hu/oktatas/letolt/lljegyzet/
Arra szeretnem kerni a lista tagokat, hogy nezzek at, jok-e az
elgondolasaim/levezeteseim.
Elore is nagyon kosz!
Adva vagyon egy Vx (allando) terfogatu palack. T_b homersekletu, p_b
nyomasu, m tomegu levego van benne (u_b = cv * T_b belso energaiaval). Kint
pk nyomas (Tk homerseklet, de ez nem erdekes :-) van.
kappa = cp / cv, R/M = cp - cv (M Molaris tomeg)
1. Kiaramlo gaz sebessege (c):
Nezzunk egy kis adag gazt egy ellenorzo felulettel korulzart terfogatban. A
gaz energiaegyenlete egysegnyi tomegre (v_b (fajterfogat) = 1 / ro_b = V_b
/ m):
u_b + p_b*v_b = u_k + p_k*v_k + c^2/2, azaz i1 = i2 + c^2/2
(a helyzeti energiat es a belso gaz mozgasi energiajat elhanyagoltam)
c^2/2 = i1 - i2 = wt (technikai munka). A belso energia es az adiabatikus
valtozast felhasznalva nemi atalakitas utan kijon, hogy
wt = kappa/(kappa - 1) * p_b * v_b * (1 - (p_k / p_b)^((kappa - 1) /
kappa))
Ez eddig nyilvanvaloan jo (hiszen Janos altal kuldott doksi es a jegyzetek
is ezt a kepletet tartalmazzak)
Azaz c = sqrt(2 * wt)
--- itt jon az en elkepzelesem ---
delta_t ido alatt delta_m = A * c * ro_k (ebben a ro_k - ban nem vagyok
tulzottan biztos, hiszen a luk vegen nem vagyok egeszen biztos, hogy ott
p_k nyomas van) gaz aramlik ki. Ki kellene szamolnom, hogy a delta_t ido
elteltevel a kiaramlo gaz miatt hogyan valtozik meg a bennmarado gaz belso
energiaja (homerseklete, nyomasa).
Megprobalom felirni a gaz energiamerleget az "esemeny" elott es utan (immar
nem egysegnyi tomegre vonatkoztatva):
Elotte: U_e + p_e * Vx , Utanna: U_u + p_u * Vx
A ketto kulonbsege egyreszt a delta_m tomeggel elvitt belso eneriga
(delta_U = cv * delta_m * T_e) es a gaz megszerzett mozgasi energiaja
(delta_m * c^2 / 2).
Azaz (ebben sem vagyok egeszen biztos):
cv * m * T_e + p_e * Vx - cv * (m - delta_m) * T_u - p_u * Vx = cv *
delta_m * T_e + delta_m * c^2 / 2
Picit rendezve: cv * (m - delta_m) * (T_e - T_u) + (p_e - p_u) * Vx =
delta_m * wt [1]
Az egyesitett gaztorvenybol (p*V/m/T=const) T_u-t kifejezve:
T_u = p_u/p_e * m_e/m_u * T_e = p_u/p_e * m/(m-delta_m) * T_e
Ezt visszahelyettesitve [1]-be:
cv * (m - delta_m) * T_e * (1 - p_u/p_e * m/(m-delta_m)) + (p_e - p_u) * Vx
= delta_m * wt
Itt csak a p_u az ismeretlen. Ezt kifelyezve megkapjuk, hogy delta_m tomegu
(azaz delta_t ideju) kiaramlas utan mekkora nyomas marad a palackban. Ebbol
kijon (mivel a maradek m es a V ismert), hogy mekkora homerseklet lesz a
palackban.
Ezekkel az adatokkal pedig ujra kezdhezdhetem a c, majd p_u szamitasat.
Kerem, hogy nezzetek at, hogy jol gondoltam-e az energiaegyensulyok
felirasat, valamint azt, hogy a kiomlesi pontnal valoban p_k-nak vehetme-e
a kulso nyomast, vagy valamit nagyon osszezagyvaltam!
EIK && udv From:, a rocket-man
|
|