Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy beküldött élménybeszámolóival,
tanácsaival segített elokészíteni krétai utunkat. Én sem szeretnék
adósotok maradni a leírással; ime:
Mivel alapvetoen lusta tipus vagyok, nyaralás + görög körútra fizettük
be egy olyan irodánál, akik arrafelé otthon vannak. :-))
Ez a gyakorlatban a következoket takarta: repülovel Krétára, ott
tengerparti pihenés, majd hajóval át a szárazföldre, két nap Athénban,
innen busszal a Meteorák, Paralia és Thesszaloniki érintésével haza.
Indulás: a nagy kék orosz repülo du. fél ötkor indult, tehát az elso
nap voltaképpen csak fél nap utazás volt. Megérkezéskor várt az
idegenvezeto, kiosztotta a fakultatív programok ismertetojét és
közölte, hogy eligazítás holnap de. 10.00-kor, majd busszal elvitték a
gépnyi magyart a sziget különbözo csücskeibe. Mi Stalisra kerültünk,
ami nem rossz, csak azt nem értettem, hogy miért nem tudta ezt a
budapesti iroda határozott kérdésemre sem megmondani.? Stalis vagy
negyven km-re van Herakliontól keletre, kedves kis tengerparti
üdülohely egy nyüszgo foutcával, ami a szomszédos Hersonissossal
összevetve utólag határozottan nyugisnak tunt :-)
A szállás egy emeleti apartman volt két szobával és fürdoszobával, az
egyik ablak a foutcára, a másik a tengerre nézett, így a hulláverés
zaja édesdeden konkurrált az éjjel egyig shoppingoló és morajló tömeg
által generált hangokkal. Ettol függetlenül lehetett aludni, mert nem
volt szúnyog.
A másnapi eligazításon a már ismert (?) idegenvezeto kislány nagyon
kedvesen elmondta a fakultatív programok fobb jellemzoit, majd
felvette a jelentkezéseket. Szinte mindenkinek akadt megfelelo
program, bár egyes utak ütötték egymást - igaz, aki egy hétig marad a
szigeten, az végig tud mindent próbálni, csak gyozze zsebbel, meg
lábbal. Mi hármat választottunk ki, mert az eligazítás napja eleve
kiesett és az elutazás napját sem lehetett betáblázni. Így végül ez a
két nap maradt a fürdésre, ami talán kevés volt, de hát
kompromisszumokat is kell kötni, ha nem végtelen ido áll
rendelkezésre. A tengerpart nagyon kulturált volt, tele
napozóágyakkal, amit 800-1000 gdr-ért (2 ágy + napernyo) lehetett
egész napra bérelni. A víz állandóan hullámos, de tiszta és homokos az
alja. Valaki azt mondta, hogy ez mesterséges homok, mert egyébként
Kréta partjai köves-kavicsosak - nem tudom, a túlsó (déli) oldal
valóban köves volt. A vízben egyébként semmilyen kagylót, vagy csigát,
de sünt is csak nagyon elvétve találtam és halak se jöttek, pedig
beúsztam a mélyvízbe is rendesen. A parton a szokott kínálat:
banáncsónak vontatástól az ejtoernyos motorcsónakig (10e gdr/fo, ill.
18 e gdr/pár) - ezt nem volt szívem ennyiért kipróbálni. .-((
Nos, a három program:
Aqua plash
Az egyik befizetheto program a hersonissosi vizipark, ami az én nagy
meglepetésemre a hegyek közötti völgyben feküdt.. A belépésnél adtak
az embernek egy vízhatlan papír-karkötot, amin volt egy szám - a
továbbiakban ezt a számot írták fel minden fogyasztásnál, és csak a
kijáratnál kellett fizetni (vigyázat: ha elhagyod, az 10,000 gdr).
Maga a park nagyon impozánsan tiszta, füves, elég nagy területen
fekszik, de mindenhova tettek valamit, amin négyévestol kezdve
nagypapáig el lehet csúszkálni, vagy hajókázni. Van 320 m hosszú
csúzda, csövek, amikben gumikerékben ülve csúszol le és közben fények
gyulladnak fel (black hole), 80m hosszon 25m-t ejto kamikaze-csúzda,
bob-imitáció és olyan cso, ahol az arcodba csapódó permettol vakon
mész le (kb 10 sec-alatt, levego minimális). Mindenhol vizimentoszeru
felvigyázók vannak, akik kedvesek, de határozottak és kordában tartják
a tömeget. Kis gyerekkel vétek kihagyni - mindazonáltal a tizenegy
éves fiam a felét se próbálta ki, én viszont nagyon élveztem.
Santorini
A szigetlátogatásokat egy hajótársaság szervezi. Maga a hajó (Kallipe)
Heraklion kikötojébol indul reggel hétkor. Mi ide is az utazási iroda
szervezésében mentünk, így 18,500 gdr volt az út/fo, gyerek a felét
fizeti; ebben benne van a transzfer is a szálláshelyrol. A hajón
kaptunk reggelit és vacsorát; nem volt egy gasztronómiai csoda, de jól
lehetett lakni, ha valaki akart. Maga a hajóút 4,5 óra oda, ugyanannyi
vissza, tehát este tíz elott nem ér vissza a hajó Krétára - ezzel
számolni kell és nem árt vinni egy könnyu pulcsit, bár napközben
cipelni nyug.
Santorinin érdemes kiszállni az elso megállónál (buszos körút
befizetheto a hajón 6,500 gdr-ért) és korbemenni a szigeten. A hajó
ugyan továbbmegy Firába, de akkor az ember kihagyja a két másik
várost, Ia-t és Pyrgost.
A buszos kirándulás elso célpontja Pyrgos, ami a fennsikon fekszik,
távolabb a tengertol és a harangtornyai miatt érdemes megnézni - na
meg "felvezeti a kiklád stilust, ami már itt is dominál, de igazán a
két másik városban teljesedik ki. Innen tovább megy a busz Fira
érintésével Ia-ba, ami minden Santorinit ábrázoló képeslap fo témája,
a kalderát övezo sziklafal tetejérol belül "lefolyó" házakkal, a kék
kupolákkal és a csodálatos háttérrel. Állítólag a legszebb a
naplemente - de azt nem tudtuk megvárni.
A buszozás a fovárosban, Firában fejezodik be. Ez egy kisváros, ami a
sziklafal (250 m magas) peremére épült és hihetetlen panorámával
jutalmazza az idáig eljutott, már kelloen elcsigázott utast.
Feltétlenül végig kell menni a foutcáján és nem szabad megijedni a
kikötobe levivo szamaraktól sem; nagyon urai a meredek lépcsoknek (600
elnyújtott lépcsofok) és ami fo: nem szmártrágyában tapos az ember egy
fél órát, hanem ül a csacsi hátán, miközben az flegmán lavírozik a
szétrebbeno turisták között. :-)
Innen nagyjából vége; a hajó horgonyon áll a nyílt vizen, mert a
fovárosnak nincs kiépített kikötoje és kishajók bonyolítják a
beszállást. El lehet még egy fél órát gyönyörködni a fenséges
látványban, majd a hajó kiúszik a nyílt vizre, és csak a képek
maradnak.
Fel kell rá készülni, hogy minden iszonyú drága, mert maga a sziget
enyhén szegény és a turisták jelentik a fo bevételt. Annyira nincs
semmijük, hogy még a vizet is tartályhajókkal szállítják a
szárazföldrol. A pisztáciájuk viszont finom. :-)
Sziget túra
Heraklionba nem mentünk be, de nem bántam különösebben, mert elso
blikkre nem szép város. Tole kb. hetven km-re nyugatra van Rethymno,
ami már impozánsabb, bár nem kell tole sokat várni, mert nagyságban
cirka Vác felének felel meg. Van régi városmagja, és kész. Innentol
délnek fordulva hamarosan feltunnek azok a prospektusokból ismert
kopár hegyek, amik oly jellemzoek Krétára. Semmi erdo, csak magas
hegyhátak, mészkosziklákkal . fo tevékenység az olajbogyó és a
kecsketartás. Ehhez kapcsolódik az út egyik legnagyobb élménye egy kis
faluban (Spili) El Greco szülofaluja mellett: a mézes diós joghurt.
Fölözetlen kecsketejbol készítik, ezért a joghurt állaga szilárdabb a
mi tejfölünknél is és egészen elképesztoen krémes . feltétlenül ki
kell próbálni, ha valaki arra jár - mi ettünk utána Athénban is, de az
meg sem közelítette az ittenit!
Az út egy szurdok mellett vezet el, ami ugyan nincs akkora, mint a
Samaria, de le lehet menni kétszázötvenvalahány lépcson a mélyére,
ahol van egy klassz kis vízesés, meg egy Szt. Miklós kápolna. Külön
érdekesség, hogy az egész völgy illatos, mert a szúrós akármiken kívül
a fo növényzet zsályából, kakukkfubol és oregánóból áll. A völgyben
folydogáló kis patak már a Libiai-tengerbe ömlik Prevelinél, ami
minden általam olvasott leírásban csak a két kolostora okán van
említve, de mostanában kezdték kiépíteni a strandját a folyócska
torkolatánál fekvo pálmaliget körül. Ide négyszáz lépcson lehet
lejutni a parkolóból, bár arrébb láttunk kocsikat a parton, tehát
biztos van valami más út is. A tenger teljesen mozdulatlan volt, mikor
mi ott voltunk és külön érdekes volt az édes- és sós víz keveredése,
az eltéro homérsékletek, ízek, stb.. A fenék kavicsos, a víz szokás
szerint kristálytiszta. Innen még átmentünk a szomszédos üdülohelyre,
ahol semmi olyat nem láttunk, ami indokolta volna ezt a kitérot, de
hát a túraszervezok útjai kifürkészhetetlenek.
Utána indultunk visszafelé, ekkor álltunk meg a fenti szurdokban,
aztán csak buszozás.
folyt.köv.
|