Kedves z2!


 irta (Thu May 4 TUDOMANY #1106):

> Igazad van, mert ...

> Nincs igazad, mert math a fizikai folyamat matematikai leirasarol irt.
> A kor keruleterol inditott test allapotahoz hozzatartozik a mozgasanak
> iranya is.
> A mozgas iranya nem valtozik meg akkor, amikor a test megall.
> Mivel a mozgas iranya a ket kulonbozo helyrol inditott test eseten
> kulonbozo, ezert a testek vegallapota is kulonbozo.

Gratulalok! Ezexerint a nullvektornak megallapithato az iranya is! 
:-)


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Zeratul:
>Eddig kb. 42-szer vezettem le az elo anyagot az elettelenbol. Az neked
>smafu? Eddig egyszer sem merted azt mondani, hogy az nem ugy volt.

Itt az ideje, hogy szepitsek valamit ezen a csufos eredmenyen, akkor tehat
nezzuk a legutobbi levezetesedet. (Egyebkent erre azert nem reagaltam,
mert
lattam, hogy a kauzalitassal kapcsolatos erolkodesem teljesen hidegen
hagyott. Arra gondoltam, az ismertetes egy kesobbi fokan majd ugyis
belatod, hogy miben tevedsz.)

>Tehat akkor lassuk az oksagi megfontolasokat. Az elo rendszerek
>kialakulasahoz, es evoluciojahoz kell visszanyulni ehhez. Mar a
>kezdetben kialakulo autokatalitikus rendszerek kozott elkezdodik a
>versenges a kornyezet eroforrasaiert. Ezek akkor eppen a legkorben, ill.
>vizes kozegben kepzodo, kulonbozo bonyolultsagu szerves anyagokert, ill.
>az autokatalitikus rendszernek megfelelo "eletterekert" folytak. Ezt ugy
>kell elkepzelni, hogy egy jol mukodo autokatalitikus rendszer kiszoritja
>a rosszabbul mukodot, hiszen tobb reakcioalanyt gyart sajat maga
>szamara. Ez a harc a kesobbiekben is megmarad, amikor az elo rendszerek
>mar joval bonyolultabba valnak. ....
>A fajok tokeletesen alkalmazkodnak az adott korulmenyekhez, mignem azok
>tobbe-kevesbe hirtelen megvaltoznak, es akkor csak keves faj szamara van
visszaut.

"versenges, harc, alkalmazkodas" Ezeket a tulajdonsagot "vezeted" le
szokvanyos, barmikor megismetelheto kemiai jelensegbol. Nem mondom, meresz
vallalkozas. De nezzuk, megteheted-e?

A Minkowsky-vilag egyik, szamomra legmeglepobb tenye, hogy a JELEN-ben
zajlo
valtozasok nincsenek es nem is lehetnek hatassal egymasra!!
Tehat szo sem lehet semmilyen 'harcrol', semmilyen 'versengesrol', mert a
reakciokban resztvevo atomok (molekulak) NEM IS TUDNAK EGYMAS
LETEZESEROL!!!
Ez valoban dobbenetes.  A kemiai evolucio lehetosege ezzel tehat kilove.
Ezt
nem en mondom, hanem ez a fizika mai allasa szerint IGY VAN.
Kizart dolog tehat, hogy az elettelen anyag egyszercsak elkezdjen
ERTELMESEN
REAGALNI a kornyezeti hatasokra.
Miert? Azert, mert a JELEN-beni kornyezete hatasa nem erhet el hozza a
valtozasa pillanataban.

>ugyhogy igenis veresen komolyan gondoljuk, hogy az elo anyag levezetheto
>az elettelenbol, es nem is serti a kauzalitast.

A fentiek utan remelen nem irnad le ezeket a kijelenteseket.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

> Felado :  [Hungary]

> Egy nehezsege a modszerednek az, hogy ha a surusegfuggvenynek nagyon
> szeles a tartoja (netalan vegtelen), akkor ugy tunik, hogy az algoritmusod
> hatekonysaga nagyon leromlik, mert az eldobott szamok aranyszama nagyon
> nagy lehet.
> 
> Vannak mas megoldasok is a tetszoleges surusegfuggvenyu veletlenszamok
> generalasara?

A Numerical Recipies masodik kiadasa fent van a halozaton. Bar sokan
gyalazzak, kisebb szamitasokra kivaloan mukodik. Es ami a legfontosabb, jol
erthetoen el is magyarazza, hogy hogyan mukodnek a "receptek", igy at is
tudod irni kozuluk, amelyik nem tetszik. (Mivel a konyv eloszor FORTRAN ala
irodott, a C verzio neha eroltetettnek tunik, engem kulonosen a float szamok
es az 1-tol kezdodo tombindexek tulhasznalata zavar.)

A konyv 7.2-7.3 fejezeteben irnak a nem egyenletes eloszlasu veletlenszamok
generalasarol. Az olyan szamokat, amelyek eloszlasfuggvenye integralhato, es
az invertalhato, rendkivul egyszeru dolgod van (erre peldakent az
exponencialis eloszlast hozzak). A Gauss-eloszlas 1D-ben ugyan nem konnyen
integralhato, de egy 2D trukkel szinte ugyanez az egyszeru transzformacio
mukodik (ket egyenletes eloszlasu szambol ket fuggetlen Gauss-eloszlasut
kapsz). A Horvath Pista altal megirt "rejection method"-ot is leirjak (egy
picit altalanosabban is), itt gamma-, Poisson- es binomialis eloszlasra
adnak peldafuggvenyeket. (Egy-ketszer hivatkoznak a mar elozo fejezetekben
definialt fuggvenyekre, de a konyv vegen -- a 951. oldaltol a C verzioban --
felsoroljak, hogy melyik fuggveny definiciojat hol talalod.)

Vegul az NR2 honlapja: http://www.std.com/nr/ .

Titusz

> Felado :  [United Kingdom] irta:

>Az a baj, hogy tudomanykent egyertelmuen Europaban kialakult
>gondolkodasmodot es tudomanyos megkozelitest fogadjuk el.
>A keleti kulturak szamkivettettek, mert egyszeruen maskepp gondolkodnak es
>a Nyugat-Europai szisztema szerint nem kezelhetok
>(legalabbis egyenlore). Tehat a jelen altalanos megkozelites szerint,
>ami nem illik bele az europai tradicionalisan kialalkult tudomanyos semaba,
>arra mar is ki lehet jelenteni hogy nem tudomany...

Ez az "egyszeruen maskepp gondolkodnak" nekem azt jelenti, hogy
_nem_ gondolkodnak. :-))) Illetve csak a szo nagyon hetkoznapi
ertelmeben, nem logikusan.
Kerdesem hozzad: Van-e europai es keleti logika? Miben kulonboznek?
Van-e europai es keleti matematika, fizika, kemia, biologia? Miben
kulonboznek? Persze van pl. keleti "orvoslas". Ha megnezzuk a
_magyarazataikat_ par szal hajunk is egnek all. Udv, Peter.