Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a szurore vonatkozo
jelzeseket. Egy ujabb magnomon mar exaktan
feliratoztak ezt a billentyut, ezert ez a megoldas
valahogy meg sem fordult a fejemben.

Egy koncert felvetelt tartalmazo CD-mrol, amelyet en irtam 
egy DAT-rol at, akartam a Technics deckemmel folvetelt csinalni
de olyan sisterges volt a szalagon (3 fejes, tehat monitoroztam),
hogy nem lehetett elviselni. Hiaba kapcsoltam be az MPX
filtert (bar ez kicsit segitett), hiaba kapcsoltam ki az osszes 
dolby-t (B,C) a felvetel elvezhetetlen volt.

Ekkor atkapcsoltam erre a SONY "kokorszaki" darabra es ennek
semmi baja nem volt: sem dolby B-vel sem anelkul. (kromkazettat
hasznaltam).

Arra gondolok, hogy a modern elektronikat valamilyen
a CD-n rejlo jel, (feltehetoen a 19kHz kornyeken, de 
eleg szeles savban) zavarta meg. A regi, hagyomanyos
felepitesu magno lehet, hogy at sem vitte ezt a frekvenciat.

Megegyszer koszi a tippekert!

Salut!

Claus Neumann

 irta

> Timpani, ha ezt nem hiszed, es veszel majd egy Sonyt 
> magadnak, felajanlom
> hogy hozd el az XB akarhanyat hozzam a hibrid lemezeiddel egyutt, es
> hasonlitsd ossze egy oreg, 14 bites DAC -t tartalmazo rozzant 
> CD jatszoval.

Kedves Feri!

Nyitott kapukat dongetsz: en is egy ilyen 
"14 bites DAC -t tartalmazo rozzant CD jatszo."-t hallgatok
a legszivesebben, gondolom a tied sem maradt meg aggszuznek,
s valahol (BESE, TAKACS) modifikaltattad, ha nem, akkor
itt az ideje :--).

Egy "jo" SACD jatszot is lehet modifikalni, ha nem, akkor
lehet ilyent epiteni, ha a SW erre felerdemesiti. 
S erre a kerdesre keresem a valaszt, ha kerulouton is.

Eddig ugy tunik, hogy bizonyos SACD felvetelek
jobbak, mint a hasonlo CD-k, s ha a lejatszas technikaja
meg nem is alkalmas arra, hogy a CD-ken rejlo jelet
teljes informaciotartalmaban visszadja, az nem jelent semmit,
hiszen a Telarc 50kHz-es 1980-ban keszult felveteleihez most
kezd a technika felnoni. Ha az SACD technika nem olyan
zsakutca, mint pl. a CD lejatszok 1bit-es technologiaja,
akkor fogom en is tamogatni, megpedig azzal, hogy felveteleket,
sot sokcsatornas felveteleket fogok csinalni, akkor is, ha
manapsag ezek lejatszasa csak kommersz szinvonalon lehetseges.

Az AUDIO-DVD iranyzatot egyelore kihagytam az eletembol, mert
tudom, hogy a 16bites technika mire kepes es ezt tudom fantaziammal 
extrapolalni. Az SACD technologiat viszont szeretnem megismerni,
mert -ugy erzem- az ebben rejlo lehetosegek ismeretlenek, s igen 
kiaknazatlanok. Ha ez is zsakutcanak bizonyul, akkor meg mindig
ott van a "jo oreg" DVD, ahol nagy meglepetesek nem erhetnek.

Egy preciz tesztet sem lattam eddig SACD<>CD viszonylatban,
hiszen a hibrid-cd-k nem a legjobb 16bit-es felvetelt tartalmazzak
a legjobb SACD felvetellel szemben, hanem -altalaban- egy SACD
felvetel digitalisan konvertalt "kivonatat". Bar ezt lehet igen
kivaloan is csinalni (Telarc), de a korulmenyek, plane SONY
Super Bit Mapping direkt- algoritmusaival, attekinthetelenne
valik a SW/HW taj... A sokat bemutatott YOYO MA Kodaly Soloszonata
felvetelet en nem is tartom hitelesnek: az egyik felvetelen
a csellot kb 1 meterrel a kozepvonaltol hallom, a masikon
pont kozeprol. Vagy masik mikrofon stb... vagy egy masik
delutan okozza a kulonbseget. Erdekes, hogy a SONY ujabb
SACD termekei single layer, azaz egyretegu felvetelek,
s kizarolag SACD futomuvon lejatszhatoak, a 16bites
verzio nelkul. Itt mar csak egy regebbi CD-kiadassal
lehet osszevetni, de ki garantalja, hogy nincs manipulalas?

Igen: az ut hosszu, rogos, s ami a legnagyobb baj:
"isa por es homu vogymuk". Lesz-e meg valakinek dobhartyaja
20 ev mulva a 2001-es "historikus" SACD felvetelek
remasteringjehez?

Salut!

Claus Neumann

Hallo hallo kedveseim !
Mielott kijottem a CIFRA zenekarral penzt keresni es galyazni svajc-
ba,  Csilla-parom az Egyesitett Budapesti Akademiai Korustarsasag
tagja lejatszotta nekem Petrovics Emil (email)  Lysistrate cimu
korusmuvet. Most ezt ismetlik, illetve az ujak meg csak tanuljak.

A Lysistrate /vigjatek/ koncert oktober 13-an lesz  a ZAK-on.
Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy    Hollerung Gabor fogja
vezenyelni, de talan igy is jo lesz. A darab rendkivul szokimondo,
tehat nem csak komolyzenerajongok erdeklodeset csigaz6ja fel.
Ismeritek a viccet, amikor a csigalany provokalja a csigafiut 3.szor?
Miert nem akarod csigafiu ? Mert eddig felcsigazott voltam, de
mar elcsigazott vagyok , jott a valasz.   Aki nem tud a Lysistrate
szovegkonyvenek utana nezni annak a tartalomrol roviden:
A harcos ferfiak harcolnak, tehat nincsenek otthon a nokkel.
Az otthonlevo asszonyok igencsak hianyoljak oket.
Lysistratte, a "fonenei"  fejeben kulonos gondolat fogan meg:
Amig a ferfiak nem kotnek beket, addig ok, a nok, nem... 
Az otthonvalo holgyek nemigen fogadjak orommel az otletet.
Vegul megis belemennek sok vivodas es lemondas mian.
A ferfiak szenvednek  es ugyan valost a nok is a fogadalom miatt.
A ferfiak vegul beket kotnek es a finaleban nagy buli es mulatozas leve.

Tetelcimek   I. resz  Haboru van , es a haboru gondja a noke
                        1./ A nep fohasza a bekeert
                        2./ Vita a haborurol
                        3./ Nok eskuje / hogy on megtartoztatjak magukat /
                        4./ A ferfiak nyomorusaga
                        5./ Csetepate a fellegvar elott /ferfiak es nok/
                  II. resz A fellegvarban.
                        6./ Ferfi kellene /sovargas/
                        7./ Fohasz
                        8./ Kuple a noi nemrol
                        9 / Finale
                  III. resz Kibekules
                        10./ A ferfiak nyomorusaga
                        11./ Lysistrate bevonulasa
                        12./Jojj, Csatabonto
                        13./ Epigramma
                        13./Finale " Amig elsz derusen elj,
                                         bunak szived ne add soha,
                                         rovid az elet nem tart soka, 
                                         eljon az ora es itt van a veg"

Deraga embertarsaim ! 
Milyen jo is annak, aki otthon lakik. 
Bar en nem harcolok itt,    megiscsak ...
(... = November 4-ediken utazom haza.)
Udv, Agoston

Sziasztok!

Valamikor a kozeljovoben (mondjuk fel even belul) szeretnem felepiteni elso ren
dszerem. Egyelore az olvasgatas fazisaban tartok, egyetlen konkret jeloltet sem
 hallgattam meg.

Ami kell: CD, erosito, hangdobozok. (Tudom, hogy az LP-k is jol szolnak, de az 
egyelore kilog a keretbol.)

A CD-vel kapcsolatos kerdes: ha az erositon van digitalis bemenet (es benne per
sze jo minosegu D/A), akkor van-e ertelme dragabb CD lejatszot venni? A mechani
ka miatt gondolom valamelyest van, csak nem tudom, mennyiben fog ez szamitani, 
illetve van-e mas kulonbseg (interpolalas a lemezen levo karc eseten stb.). Kon
kretan: lattam arlistan low-end Technics CD-t 34000 Ft-ert, es van rajta optika
i kimenet. A HiFi Choice nagyon lehuzza, de nem emliti, analog vagy digit kimen
ettel hallgattak-e meg. Dicserik a Marantz CD6000-et, de az vagy 60000 Ft-tal d
ragabb (a Hifi barlang weben fellelheto (sajna tavalyi) arlistaja szerint). Ha 
kell, meg tudom finanszirozni a kulonbseget, de akkor mar tenyleg "kinyoges" le
sz belole. :-(

A masik, hogy hangdobozok es erosito iranyaban merre erdemes elindulni? Egy kis
 lakas nem tul nagy szobajat kellene a szomszedok zavarasa nelkul behangositani
, tehat kisebb hangeron is jol megszolalo rendszerre van szukseg.
Egy eleg erdekes keszulekegyuttest talaltam olvasgatasaim soran: VideLogic Siro
cco Pro. Sajna a legtobb ismertetoje szamitastechnikai lapokban jelent meg (mer
t a Sirocco csalad tobbi tagja multimedia vagy hazimozi celokat szolgal), ez vi
szont tobb listan mint arahoz kepest jol teljesito studiomonitor szerepel. Van 
benne egy erosito (analog es digit bemenetekkel), egy 96 kHz/24 bit DAC (ennek 
_kimenete_ is ott van a keszulek hatlapjan), ket ketutas hangdoboz plusz egy ku
lon (kiiktathato) melylada. Ez igy egyutt kb. 500 font, amiert valoszinuleg leh
et jo, kulon darabokbol osszeallitott cuccot is venni.

Sirocco Pro:
http://www.digit-life.com/articles/siroccopro/
http://www.sospubs.co.uk/sos/mar00/articles/sirocco.htm

Elore is koszonom a segitseget,
Kofa

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.56.119.154)