> Szükségem lenne valakire, aki a telugu nyelv rejtelmeibe alapfokon
> be tudna vezetni Budapesten. Van ötletetek? Nem baj, ha az illetõ
> nem tud magyarul, angolul viszont igen.

  Jó nyelvet választottál, ezrével beszélik emberkék Pesten. Akad
egy-két hely a neten, ahol van telugu nyelvlecke. A MEK-ben levõ
Íráskalauzomban pedig megtalálod az írás rendszerét. Ezt tudom
fölajánlani.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A kisfiunk egyaltalan nem hasonlit ram. Szerintem megcsal a ferjem!

A NYELV 0215-ban írta Racsko' Tama's >:
>Azonban van két érv, amely miatt én a kötõjeles formát preferálom. 
Érveiddel maximálisan egyetértek, nekem sem jutna eszembe a magyarban a
2esélyes írásmód mellett érvelni, csak felvetettem, hogy a németek így
csinálják. Ez egyébként nagyon logikus megoldás, mert így a számok számmal
vagy betûvel írva teljesen helyettesíthetõk egymással (egy olyan
helyesírásban azonban, ahol tv-zik, de tévézik, efelé menetelni
teljességgel felesleges).

Üdv: Attila

A NYELV 0215-ban írta Racsko' Tama's >:
>A fentivel ellentétben nálam sok esetben él az eredeti jelentés 
>(néhol származékában, néhol archaikus ízzel, de mégis)
Szépek a mondataid! Túlnyomó többségükben teljesen természetesnek
tetszenek; jó pár szó azért igekötõs nálad is; szótári alakjukban viszont
továbbra is nagyon furcsák nekem.

>A keresés során azonban találtam régi, hosszú "í"-s "nyílatkozik" 
>írásmódot pl. A Magyar Hírmondó 1780-82-es számaiban. Sõt Illyés 
>Gyula a "Hunok Párzsban"-ban többször használja a hosszú "í"-s 
>"beíratkozás" alakot, ugyanígy Pilinszky a Síremlékben.
Ezek szerintem már késõbbi, szonoráns elõtti nyúlás eredményei.

>Csakhogy én tagadom az "-AtkOzik" képzõbokornak az "-At" nomen 
>actival való összefüggését.
Ezt természetesen én is, valószínûleg valami összekavarodott a fejemben,
azért hoztam ezt ide ez az oldalágat. Nem tudom visszafejteni a
gondolatmenetemet. 

>Tehát a pótlónyúlásnak a mûveltetõ képzõn keresztül el kellett volna
>hatolnia az "-AtkOzik"-ba is olyan szinten, hogy a helyesírásunk
>etimológiai elve érvényesülhessen.
Vigyázat! A szóelemzés elve csak a jelekre és ragokra érvényes, a
képzésekre -- legnagyobb sajnálatomra -- egyáltalán nem. (Bár én is
furcsállnám az írodalom alakot. Továbbra sem látok más megoldást, mint az i
: í, u : ú, ü : û distinkciót felfüggesztését.) A szóalakhosszúság szerepe
szerintem továbbra is jelentõs.

>Szó került a "-t" toltalék homonímiájának hatásáról. Különbözõ 
>szófajok között ennek nem volt lényeges jelentõsége
Mondjuk úgy, kisebb volt a valószínûsége, de nem mondanám, hogy teljesen
elhanyagolható. Tény, hogy félreértést nem okoz, de pszicholingvisztikai
kísérletek tanúsítják, hogy ilyen homonimia esetén is lassabb a
feldolgozás, tehát bizonyos diszkomfortérzés semlegesítésére igenis
törekedhettek a beszélõk.

>Tehát továbbra is állítom, hogy a jelenlegi szabályozás több 
>hagyomány keveredését mutatja, magyarul átgondolatlan.
Mivel az egész a kiejtés szerinti írásmód hatáskörébe tartozik, nem
tekinteném ezt átgondolatlanságnak, csak a nyelvi tények rögzítésének.

>"Bár sok szóban ingadozik a kiejtés, helyesírásunkban már általában
>kialakult, hogy mely esetekben írunk i, u, ü-t, illetõleg í, ú, û-t." 
Sajnos, semmi rendszerszerûség nincs vagy alig van a képzett szavak
tõbelseji hosszúságában. Ezek bizony magolandó dolgok (szerintem egyébként
ez a legnehezebb a magyar helyesírásban, talán még a folyamatos melléknévi
jelzõs alakulatok egybe-, illetve különírása vetekszik ezzel; ezek
tulajdonképpen megtanulhatatlanok): fújdogál, húzgál, bujkál -- ha valaki
talál ebben logikát, gratulálok, nekem még nem sikerült.

Üdv: Attila

Kedves Zolly!

hix.nyelv #215, :
> Ha nem is szo szerint, de lehetne peldaul: "Szavakon tuli
> kozlesrendszer (az elo"beszedben)", es ezzel me'g a tagado alakot is
> megsporoltam... 

Nekem van egy igényem a nyelvvel szemben: biztosítson elegendõ 
szinonímát, hogy elkerülhessem az általam igen nem kedvelt 
szóismétléseket. Ezért én kifejezetten szeretem, hogy az aktuális 
szövegkörnyzettõl függõen "nem verbális kommunikáció"-t, 
"gesztusrendszer"-t, "metanyelv"-et, és esetleg "szavakon túli 
közlésrendszer"-t írhatok. Példa: "Szóban ugyan azt azt mondta, hogy 
kedvel engem, de {nem verbálisan} / {gesztusaiból és 
hanghordozásából} érezhetõ volt, hogy nem mond igazat." Itt nekem 
szóismétles miatt kissé rosszul hangzana pl. a "szavain túl" formula 
behelyettesítés a kapcsos zárójeles kifejezés helyett.

De ez a probléma már kissé más: mint az eredeti kérdésed, 
lefordíthatjuk-e az "atipikus"-t "nem tipikus"-sá, az "inaktív"-ot 
"nem aktív"-vá stb.?

De miért ne? Az "a(n)-", "in-" elõtag önmagában nem a magyar nyelv 
része, de a "tipikus" és az "aktív" igen. Szótárazott és használt 
szavak, a "verbális" pl. elõfordul Nemes Nagy Ágnesnél, a "tipikus" 
Weöres Sándornál, az "aktív" Sarkadi Imrénél (csak, hogy egy-egy jó 
magyar nyelvû szerzõt említsek). Kitiltásuk szegényítené a nyelvet, 
az elõbb felsoroltak nyelvét is. 


> Illetve, ha az elso jelentesben ragaszkodnank a kulonirashoz, akkor azt
> (mint jelzovel bovitett jezot,) ugy kellene mondani, hogy:     szaz 
> lelku"  falu  :-)))) 

Ha egybeírjuk, akkor is jelzõvel bõvített jelzõvel lesz dolgunk; sõt 
éppen az az egyetlen indok az egybeírásra, hogy a "száz" a "lélek" 
bõvítménye és nem a "falu"-é. És a "-(j)Ú" képzõ esetén is ugyanolyan 
szabályokat rendel el a szabályzat, mint az "-s" esetén, pl. 
"háromlábú szék", "ötágú csillag", "hétfejû sárkány", "száztagú" 
cigányzenekar", de (az összetett utótag miatt) "hat vegyértékû ion", 
ill. (a számjegyek használata miatt) "2 fenekû dob".

Így a jelzõs "lélek" esetén az "-s" és az "-û" képzõk a szó eltérõ 
jelentéseihez kapcsolódnak: "-s" áll a 'személy, fõ', és "-û" áll az 
eredetibb 'szellem, psziché' értelem esetén. Ez nem ritka, vö. 
"háromfõs zenekar" vs. "háromfejû kutya" (de "háromfejes magnó"). Ha 
azonban nincs jelentéshasadás, az adott szó határozza meg az egyedül 
használható toldalékot: ilyenkor a másik képzõ nem (vagy csak más -- 
nyelvjárási, archaikus, stb. -- stílusértékben) használható, vö. 
"*ötemeletû ház", "*négylábas állat".

Voltam mar Siofokon, sioagárdon, sot egyszer mar majdnem pecaztam a Sio-ban is 
;-)
Tudomasom szerint a Sio egy csatorna. De vajon a nevek honnan erednek? Elobb vo
lt a Sio, vagy elobb Siofok es Sioagard.

A valaszt, ha lehet kernem maganba is, mert ritkan olvasom az ujsagot.

Koszi: Salamon Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: darkstar.npp.hu)

Szia!

En felhivnam az indiai/malajziai nagykovetseget, es
megkerdeznem tudnak-e segiteni.

Gabor

Válasz a 2002. szeptember 5. 23:23-kor kelt levélre:

ghin> Kedves Listatagok!
ghin> Szükségem lenne valakire, aki a telugu nyelv rejtelmeibe alapfokon be tud
na
ghin> vezetni Budapesten. Van ötletetek? Nem baj, ha az illetõ nem tud magyarul
,
ghin> angolul viszont igen.
ghin> Elõre is köszönöm.

Sziasztok!

Igaz-e, vagy legenda, hogy az angol nyelvben rõviden ejtenek minden
kettõzõtt mássalhangzót? Kérlek titeket, csak olyan válaszoljon, aki
tényleg tudja, a találgatásokat mellõzzétek.