tgyul> :-o Ez igaz? En ugy  tudtam, hogy az ipari forradalom ota merik,
es
> azota
> szignifikansan no is.

Legfeljebb a kibocsatas az, ami no.

> Hat igen, errol mar hallottam. Akkor talan az is egy megfontolando
> lepes
> lehetne, hogy genmodositott algakat gyartsunk es szaporitsunk el az
> oceanokban. Mondjuk hatekonyabban fotoszintetizalnanak es egy ido utan
> surubbek lennenek, [hamarabb] lehullananak az aljzatra.
> Persze egyik reszem visit az otlettol: lehet, hogy varatlan es
> nemkivanatos
> kovetkezmenyekkel jarna egy ilyen durva beavatkozas. De talan erdemes
> ezt is
> eltenni, arra az idore, amikor mar Amerikaban is megfonek az emberek
> es nincs
> aram a legkondihoz.
> (Ellenerv: egy ilyen szuper-alga valszeg csak idoleges eredmenyt hoz.
> Ui.
> gyorsabban koti meg a szenet, de nincs ra garancia, hogy a nagyobb
> mennyisegu
> szervesanyag ott is marad a tenger feneken. Elszaporodhatnak, sot
> alkalmazkodhatnak a megvaltozott helyzethez az algakon elo
> szervezetek.)

Ki beszelt genmodositasrol es mesterseges eletrol? En biztosan nem....

> Persze, az elet mint olyan elegge ratermett ahhoz, hogy tulelje az
> embert. En
> inkabb ugy fogalmaznek, hogy a termeszet szamunkra megszokott allapota
> az, ami
> miattunk veszelyben van, es ezert mi magunk is.

Errol javaslom, olvassa el a velemenyemet a http://grandfer.freeweb.hu/
oldalon, es akkor pontosan megerti majd, mire gondolok.
 
--
Udvozlettel

Zsombok Gyorgy levelezesi nehezsegei miatt engem kert meg a
levele tovabbitasara.  Nos, evvel sem jart tul jol, mert okt. 22. ota harmadszor
kiserlem meg eljuttatni. Hatha most sikerul. Ime:

---

A CO2 bontasat rabizhatjuk a novenyekre, elegendo lenne, ha mi nem
termelnenk olyan sokat. A napenergiaval kinyert hidrogen (H2) tarolasara
szolgalo egyik sikerrel biztato modszerhez viszont minimalis mennyisegu
kemiai reakciot fol kellene irni, mert enelkul olyan, mintha a
c/e/c/e/g/g/(+ tititititata) szolamot(+utemet) mondanad, szoveg nelkuli
dudolas helyett (gy.k.: Boci-boci tarka = ugye igy mennyivel kozvetlenebb?
:) H2 rogzitesere a legigeretesebbnek egy, az elo sejtben lejatszodohoz
hasonlo kemiai reakcio latszik: vegyulet + H2 <=> vegyuletH2, (NADPH2
atalakulashoz hasonloan = 'Ha az ember ezt egykor ellesi, vegykonyhajaban
szinten megteszi...') Ez a vegyulet csekely hofoknoveles hatasara
visszaalakul. Viszonylag konnyen tarolhato, nem robbanekonyabb, mint a
benzin, stb., a hidrogent olyan suruseggel tarolja, mint a 250 MPa nyomasu
gaz. Miert nem hasznaljak? Egyelore draga a vegyulet, draga a
hidrogenmotor (tomitesi, kenesi es nitrogenoxid-termeles problemai), draga
a hidrogen, draga a napelem, draga az atallas es draga az eljaras. De
megvalosithato dolgokrol van szo. A villamos energia kozvetlen tarolasi
eljarasara nagyon jo lenne egy eszkoz, de addig is az emberiseg
alapfogyasztasat globalizalni kellene (es igazsagosabban elosztani,
persze), es ugyancsak globalizalni kellene a napenergia --> elektromossag
termeleset. Azaz a termelest is globalisan megvalositani ott, ahol lehet
es erdemesebb, es a fogyasztast is globalisan elosztani... (ha ez menne...
:( ). Ezzel a fosszilis folhasznalas 30-50 %-a lenne biztosan kivalthato -
azonnal. Es ez mar nem semmi. Ennyi, udv: zsgy.

---

Helyzeti elonyommel visszaelve, hadd fuzzek egy megjegyzest hozza.

A "globalizalas" gondolom egy vilagmeretu vagy kozel vilagmeretu egyseges
villamosenergia-rendszer letrehozasat igenyelne. Ennek a nehezsegeit
villamoskari kollegak biztosan szakszerubben tudnak elmagyarazni, de
annyit en is tudok a dologrol, hogy igen nagy rendszerek osszekapcsolasa
mindenfele stabilitasi problemakat vet fel, es a villamosenergia-atvitel
sokkal koltsegesebb, mint ugyanannyi energia tomenyebb (pl. koszen vagy
olaj) formaju szallitasa. Jelenleg Europaban 3 egyuttmukodo rendszer van
(UCTE - kozep es nyugat Eu., ide tartozunk mi is, egy keleti - a volt KGST
rendszer maradeka a CENTREL orszagok kiszallasa utan es a NORDEL eszakon)
Ezek teljeskoru osszekapcsolasa sem volt eddig megoldhato, pedig pl. az
idozonak eltolodasa, kozos tartalektartas miatt ez sok elonnyel jarna. Ma,
az UCTE tagjakent egy egyenaramu betet (nem szarnyas!) kozbeiktatasaval
tudunk pl. Ukrajnaval kereskedni, mert a valtoaramu rendszerek nem
kapcsolhatok olyan konnyen ossze.

Roviden: egy globalis egyuttmukodo villamosenergia-rendszer letrehozasat
is a szupravezeto halozaton megvalosithato egyenaramu atvitel tenne
lehetove.

Drukkoljunk neki.
 
Üdvözlettel
Gács Iván

(felbuzdulva azon, hogy a harmadszorra elkuldott levelemrol azonnal
visszajelzest
kaptam, most megprobalok egy masik, eddig ugyancsak sikertelen levelet is
megismetelni)

f-ritz irja:

>A levegőben bizonyos mennyiségű széndioxid jelenléte a légzés
>fenntartásának fontos eleme. Ezért nem lehet cél az eltüntetés. A
>csökkentéshez csak annyit, hogy mihez képest? Azt ugyanis még senki nem
>tudta bebizonyítani, hogy nőtt az átlagkoncentráció, mert a mérési
>bizonytalanságon belül szórnak az eredmények. Saját méréseim szerint az
>átlagos CO2 koncentráció 300-600 mg/m3 között van

Az a rossz hirem, hogy a bizonyitas - sajnos - mar hosszabb ideje semmi
nehezsegbe nem utkozik. A Mauna Loan ugy 50 eve, es azota mar sok mas
helyen is vegzett meresek szerint a novekedes teny. A XIX sz.-i 275
ppm-röl az 1950-es evekre kb. 300, mara kb. 375 ppm-re nött a CO2
koncentracio. A jelenlegi novekedesi utem  1,5- 2 ppm/ev.

Az szentigaz, hogy egy meresi eredmeny semmit sem er, ha nem adjuk meg
hozza a bizonytalansagi tartomanyt. Nos, ezesetben az 0,1 ppm korul jar.
Az even beluli - vegetacios idoszakok miatti - kb. 10 ppm amplitudoju
ciklus, tovabba az eszaki es a deli felteke kozotti (ha jol emlekszem 5-8
ppm koruli) kulonbseg mar nagyon pontosan kimerheto.

Szereny velemenyem szerint - a CO2 kozel 2 kg/m3 suruseget figyelembe veve
- a "tiszta" legkorben, normal allapotban kb. 750 mg/m3-nek kell lennie a
CO2 koncentracionak.

A "mihez kepest" egyebkent nem rossz kerdes. Az elobb a tobb szaz (vagy
ezer?) even at gyakorlatilag allando 275 ppm-hez hasonlitottam. Az elmult
150 000 evben azonban ez az ertek 190 es 290 ppm kozott valtozott. A 4-500
millio evvel ezelotti legkort - amikor a CO2 az egyik fo" komponens volt -
mar nem is merem emliteni.

starters levelebol:

>>Mit ertesz hatasfok alatt? Nalam a hatasfok valami hasznos energia vagy
>>teljesitmeny aranya a felhasznalthoz.

(idaig idezet tolem)

>Itt a befektetett munka (epitesi es fenntartasi koltseg) aranya a
> haszonhoz (globalis felmelegedes miatt szukseges intezkedesek koltsegei,
> amik igy elmaradhatnak).

Ezt en koltseg-haszon (gy.k.: cost-benefit) elemzesnek nevezem. Magam
reszerol maradok a hatasfok elozoekben leszukitett ertelmezesenel. Ugyanis
ha a koltseg/haszon aranyt (egy hatasfok csak dimenziotlan lehet!)
hatasfoknak nevezem, akkor az annal jobb, minel alacsonyabb. Ha viszont a
reciprokat (haszon/koltseg) nevezem hatasfoknak, az csak akkor jo, ha
egynel nagyobb.

Üdvözlettel
Gács Iván

Beszélgetés a "zöld médiáról" Sarkadi Péter újságíróval
FIKSZ Rádió, Zöldindulás - október 29-én, kedden 18 órától

A Zöldindulásba ezúttal egy régen és - tőlünk, "örömrádiósoktól" eltérően -
hivatásszerűen foglalkozó rádiós kollégát, újságírót és internetes zöld
információs portál szerkesztőt hívtunk meg. Hogy néznek ki a zöld mozgalmak
a médiaberkekből szemlélve? Létezik-e "zöld média"? Érdemes velünk tartani
most is, kedden, 18 órától - szeretettel várja a hallgatókat Mikola Klári
és Tepliczky István.

---
A FIKSZ Rádió (http://www.fikszradio.hu) Budapest egyik közösségi rádiója,
amely vasárnap reggeltől szerda reggelig hallható a 98 MHz-es frekvencián,
valamint az interneten bárhol a világon a Magyar Világrádió
(http://www.vilagradio.hu) segítségével. Zöldindulás minden kedden 18 és
19 óra között! Telefonszámunk 1/463-4313, a műsor honlapja és hangarchívuma:
http://www.fikszradio.hu/zoldindulas