Udv. mindenkinek!

> Az aramszedo villogasa mar mas tema es a villogasok gyakorisaga csakis a
> vezetekhuzalok
> a szenkefek es a troli muszaki allapotatol fugg. A zoldes szin viszont
> azert van,
> mert valoszinuleg rez huzalokat hasznaltak ott, ahol ezt megfigyelted

Ok, en is gondoltam, hogy nem azert villog, mert kituno a muszaki allapota az
aramszedonek, de inkabb arra lettem volna kivancsi, hogy mennyiben 
befolyasolja
az aramszedo szikrazasat a hideg. Erre van-e valami tudomanyos magyarazat? 
Mert
megfigyeleseim szerint ugyanaz az aramszedo nyaron nem villog (vagy keveset),
aztan telre felcsap fenyorgonanak, aztan a kovetkezo nyaron ismet atvalt 
rendes
aramszedo "uzemmodba". Es merem allitani, hogy ugyanaz az aramszedo, mert ez a
jelenseg meglehetosen altalanosnak tunik szamomra telente. Es csak a 
mozdonyoknal
figyeltem meg. Sem villamos, sem troli. Szoval nagyjabol az osszes aramszedo 
igy
viselkedik a megfigyeleseim alapjan. Nem hinnem, hogy tavasszal minden 
aramszedot
kicserelnenek es azoknak a muszalki allapota jelentosen leromlik a kovetkezo
tavaszig, amikor ujra kicserelik az osszest stb. Gondolom tehat, hogy a 
hidegnek
kell legyen valami jelentosege. Ja, es remelem nem az a magyarazat, hogy telen
tovabb tart a sotet es igy tobbszor van alkalmam a villogast megfigyelni. :-) 
Nem
emlekszem, hogy nyaron valaha is figyeltem volna meg hasonlo jelenseget, pedig
nyaron is utaztam mar ejszaka. Hidegben megfagy a vezetek es emiatt
"ideiglenesen" romlik az allapota vagy miacsuda?
Amugy koszonom mindenkinek a valaszokat.

Na udv. es legyetek jok.
Athos.

Udv mindenkinek!

>Felado :  [Hungary]
>Egy viszonylag friss cikk a Nature-ben:
>Ball lightning caused by oxidation of nanoparticle networks from normal
>lightning strikes on soil.
>Abrahamson J. & Dinniss J.
>Nature, 403: 519-521, 2000
>A cikk vegen a temaba vago tovabbi referenciakkal.

A cikket nem olvastam, de igy a cim alapjan az elmelet nem uj keletu.
Egy ideje rebesgetnek egy olyan elmeletet, amely a villamcsapasok utan
levegobe kerulo ionizalt szilicium reszecskekkel magyarazza a
gombvillamok kialakulasat. Egyelore azonban ez semmifele magyarazatot
nem nyujt azokra az esetekre, amikor a gombvillam keletkezeset
megelozoen orakkal, vagy akar napokkal korabban sem volt egyetlen
"termeszetes" villam sem, illetve nehezen kotheto ossze a zart terben
keletkezo gombvillamokkal a magyarazat. 
Ami nekem eddig legjobban tetszett, az egy japan kutato elmelete volt. O
a villamok keletkezesenek elmeletet eleg komoly aramlastani kutatasokkal
kototte ossze. Sajnos a nevere nem emlekszem, de ugy tudom eddig neki
sikerult egyedul gombvillamot (vagy ahhoz hasonlo valamit) letrehozni
laboratoriumi korulmenyek kozott (nehany millimeter atmeroju volt es
masfel masodpercig letezett). Reszletekre mar nem emlekszem, de mintha a
Discovery-n menne egy temaba vago film ezidotajt.
En ugy gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az elmeletekkel
Dunat lehet rekeszteni, tudomanyos magyarazat meg nincs.
Bimre

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
>
> On Thu Jul  5 10:23:05  2001
>  wrote:
>
> > Legalabb 15 eve minden villamos, metro csinalja; marmint a
> > vasfuggonytol nyugatra. A rekuperativ fekezes regota alapkovetelmeny a
>
> Tudomasom szerint nem csak nyugatra, de keletre (Romaniaban) is, de erre
> nem mernek merget venni...
>
>> Be kene hivni francia vagy japan tokeseket es odaadni nekik az egesz
>> vasutat ingyert, mert most meg annyit se er. Akkor tiz even belul
>> lenne nalunk is papucsban hasznalhato Shikanzen meg TGV meg
>> magnesvasut. Ha 2112-ben olimpiat akarunk rendezni, azt 110km/h-s
>> maximalis sebessegu orszagban nem lehet. Persze ezek a tokesek azonnal
>> rendet vagnanak, fele letszamot utcara tennek, ami egyebkent realis is
>> lenne.
>
> A francia tokesek ugy elfutnanak az ajanlat elol hogy a labuk sem erne a
> foldet. Sajnos pontos osszehasonlitast nem tudok most adni mert a MAV
> arai nincsenek a weben, de Franciaorszagban a jegyek sokkal dragabbak
> mint Magyarorszagon es meg igy is a vasut 50%-ban (!) allami szubvencion
> el.
> Az infrastrukturas beruhazasok is hatalmasak: a frissen atadott 250 km-es
> szakasz 25 milliard frankba (1000 milliard forint, ami haromszor akkora
> mint a Szechenyi terv evi koltsegvetese) kerult. Es tobb mint tiz evig
> epitettek (pontosabban maga az epites egy ev volt, [es szinten egy ev
> teszt] a tobbi a papirmunka hozza:).
>
> Ezenkivul egy olyan kis orszagban mint Magyarorszag egy 300 km-el
> szaguldo vonat kevesbe erdekes, nemigen lehet 800 kilometert egyhuzamban
> vonatozni:)
>
> Szoval nem olyan egyszeru a dolog...
>
> Udv, Sandor

Sziasztok! Engedjétek meg, hogy én is csatlakozzak a témához.
Egyenáramból váltakozó-áramot előállítani nem is olyan nehéz és bonyolult
dolog. Kommutátornak hívjuk, és sokhelyen alkalmazzuk. Tehát szerintem simán
meg lehet oldani a visszatáplálást a villamos hálózatba.
Én is nagyon sokat utazom, de ideges vagyok a amikor arra gondolok, hogy a
Pécs - Pápa útvonalat 7 és fél óra alatt teszem meg. A távolság
hozzávetőlegesen 300 km (ez a legrövidebb út). Vagy. Kaposvár-Siófok.
Pontosan 100 km és a vonat 3 óra 2 percet szüttyög rajta szüttyög. Ja igen.
Közeledik a vonat a megálló felé. Még mielőtt beérkezne meg áll. Kaller
kiszáll, előre szalad, letekeri a sorompót, a vonat átmegy, kaller feltekeri
a sorompót, és vissza száll, majd a vonat befut a megállóhelyre, amit
mindössze egy tábla jelez.
Kishazánkban nagyon is érdekes lenne a 300 km/h vonat, mert kb egy-másfél
óra (de én kiegyeznék 2 órában is, hiszen autóval is ennyi) el lehetne érni
a fővárost.

Üdv:Sityu

Sziasztok!
TV2-n volt egy kituno musor, a csak fennyel es kozmikus energiaval
taplalkozok mellett korbejartak a teheneket is. Majdnem minden ismertetett
korulmeny villamcsapasra utalt, de o"k mindent a gombvillamra fogtak.
Aztan mashonnan kiderult, hogy van valamilyen villamfigyelo rendszer, es
abban a tersegben nem volt villam :-o
Most ilyenkor mi van? Se villam, se a matato menku"re utalo nyomok nem
voltak.

Hogy mukodik ez a rendszer, es mennyire megbizhato? Allitolag azt is jelzi,
hogy pozitiv vagy negativ volt a villam.

udv, Sanyi

Sziasztok!

Ket kerdesem lenne: varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
felfedezese a Pluton tul?

A masik: a "hagyomanyos" fizika szerint a repulogep azert repul, mert a
szarny keresztmetszetebol adodoan folul a levego hosszabb utat tesz meg,
igy ott alulnyomas van a szarny also reszehez kepest. Eddig vilagos is.
Amit viszont nem ertek: hogyan mukodik a (huzamosabb ideig kivitelezett)
"hanyattfekve" repules? A gep ilyenkor nem teljesen vizszintes, es a motor
vonoerejenek egy resze a gravitacios ero + a "lehajto" ero kompenzalasara
forditodik, vagy van valami szarnytrukk is?

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -