> Temakor: Re: Megjelent a CodeX programozoi folyoirat! ( 18 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Voltam a honlapon, de nem olvashato minden cikk meg a regisztralas
> utan sem! Nehany cikk csak a PcWorld CD mellekleten elerheto. Ez miert
> van igy? Most vasaroljak egy csomo PCWorld-ot, hogy megszerezzek
> nehany cikket,ami allitolag a web-en is megvan?
Szerintem par link meg rossz, elso latasra tenyleg vannak olyan web-re is
kitett cikkek, amikre nem lehet linkelni, de ha kicsit veszi a faradtsagot
az ember, es van valami olyan link, ami az osszes web-en levo cikkre
mutat. Na azt kell nezni.
A C++-os konstruktoros cikket neztem es meg kell, hogy mondjam, keves
ilyen cikket olvastam. Tetszett.
Meg Java biztonsag, meg egyeb cikkekbe is beleneztem, es ugy velem eleg
nivosak, csak igy tovabb!!!
Az pedig, hogy esetleg nem minden elerheto webrol, valamennyire ertheto. A
web sajnos ebbe az iranyba tendal. A freeware-ek, fajlcsereles es egyeb
dolgok halahireit keltik manapsag.
Udv!
--
tocsa
---
| email:  |
| homepage: http://www.inf.bme.hu/~tocsa |
---
|
>Pillanat. Volt ez az okos konzol, ami akar vonalat rajzolni is tud,
>es csak meg kell mondani neki (IO-n at), hogy mit rajzoljon.
Ez egy onallo szamitogep, ami soros vonalon beszelget a fo geppel.
>Ha ebbol alakultak aki a kartyak, az OK, de akkor most mi is az a
>feladat, amit megis visszavett a fo CPU? Ertsem ugy, hogy a kartya
>feladata maradt a regi (ami a konzole' volt) csak eppen gyakorlatilag
>ezt nem sajat procival szamolja, hanem megszakitasok utjan
>"idonkent kolcsonkeri" a fo CPUt, hogy majd az pakolgassa a kartya
>memoriajaban a keppontokat jelento biteket?
Nem. A CGA/Herc kartya csak egy periferia, aminek van sajat memoriaja,
beillesztve a szamitogep erre fenntartott memoriateruletere IS. Ennek a
kezeleset teljes egeszeben a szamitogepnek kell megoldania, a kartya
csak kijelezni tud. A 8086-oson 0-640kB-ig RAM, efolott 1MB-ig periferia
beillesztett memoriaja. Ebbol F0000-tol 64kB a ROM-BIOS helye, A0000-tol
grafikus memoria, B0000-tol max. 64kB Herc., B8000-tol 16kB CGA memoria.
A Herc.-re irt CGA emulatorok azzal kezdik, hogy atallitjak a Herc.
kezdocimet C8000-ra - utana a jobbak rendszeresen masolgatjak a paratlan
sorokba irt adatokat a paros sorokba is. Max. BFFFF-ig videomemoria,
C0000-tol 32 kB. video ROM. EGA-tol folfele van sajat ROM-ja is,
amelyben videokezelo rutinok vannak (amelyek a gep indulasakor le is
futnak, de egyebkent nem kotelezo hasznalni, irhatsz mast helyettuk) -
de NINCS sajat processzora, viszont tud megszakitast generalni. Mivel
ezek eleg keves helyet hagynak, ezert a tobbi periferian, amelyik
memoriat hasznal, altalaban valaszthato, hogy melyik szegmensbe
keruljon. A memoriakezelok ezt meg meg tudjak varialni, errol majd
kesobb...
>Innen ered az, hogy manapsag a videokartyakra megis rakerul
>egy izmosabb sajat proci, hogy ne terjelje a fo"CPUt?
Ezt mar gyorsitokartyanak hivjak - ez mar szinten beszelget a fo
processzorral es feladatokat kap tole.
>>Itt tipikusan a gepben volt egy olyan memoriadarab (kepernyomemoria),
>>amit a CPU is tudott irni, meg egy egyszeru HW is olvasni, ami a
>>sorban kiolvasott betukodok alapjan kitalalta, hogy mikor kell
>>fekete, mikor pedig feher (vagy mas szinu) pixel-videojelet
>>csinalnia, amibol aztan a kep lett.
>Megsem ertem. Az intelligens konzolnak, ami egy monitort
>hajtott meg, annak is kellett birnia egy sajat kepernyomemoriaval,
>amit kiolvasva vezereltek az elektronsugarat.
>Azt hittem, hogy az intelligens konzol a CPU felol kapott bajtok
>alapjan rajzolgat ebben a sajat kepernyomemoriaban. Nem igy volt?
De igen. Csak ennek a memorianak a hasznalata eleg specialis is
lehetett: pl. van olyan konzol, amelyikben az utasitasokat tarolja,
amelyek kozvetlenul vezerlik az elektronsugarat, mint egy
oszcilloszkopon. Kulon rutinjai vannak beturajzolasra, mint azoknak a
nyomtatoknak, amelyek tollal rajzolgatjak a betuket is. A kulonbseg az,
hogy a konzolnak frissiteni kell a kepet, ezert bonyolult kepnel mar
villog.
>Vagy igen? Ketsegtelen, hogy ha a CPU uzen, majd ezek
>alapjan a kartya megszakit, a CPU bekeri a kartyamemoriabol
>kvazi azokat az adatokat, amiket az iment kuldott ki, szamol veluk,
>majd visszakuldi a kartyamemoriaba, akkor ez nem tul gazdasagos.
Tudtommal ilyen sehol sincs - ill. PC-n irhatsz olyan programot, amelyik
kozvetlenul a videomemoriabol dolgozik. Nekem van ilyen, de gyors gepen
nem celszeru igy irni, mert SOKKAL lassubb, mint a fo memoria.
Van viszont egy masik problema, ami meg XT-nel nem jelentkezett: ha a
gep alapmemoriaja 640kB-nal tobb, valahogyan meg kell oldani, hogy ne
keveredjen a periferiakkal kozos memoriaval. Arra nagyon hamar rajottek,
hogy ahol a periferia ROM-ot hasznal, azt celszeru indulaskor atmasolni
az ugyanoda cimzett RAM-ba, majd ez utobbit hasznalni - de ahol RAM van,
ott nem hasznalhato a gepben levo RAM. Pentiumtol folfele ezt ugy oldjak
meg, hogy egyszeruen nem hasznaljak azt a par szaz kB RAM-ot es
megsporoljak az ehhez szukseges 1c aru aramkort. A 286-486-osok egy
resze meg meg tudta oldani, hogy ennek a RAM-nak a nem hasznalt reszet
(256 kB) atcimezte magasabb memoriateruletre es hozzacsapta a tobbihez.
Ami nekem nagyon hianyzik: ahol nincs mogotte ROM, ott a BIOS nem
hajlando bekapcsolni a RAM-ot, hogy normal, felso memorianak lehessen
hasznalni - pedig ez szerintem evidens lenne es van is ra program (a
Lastbyte nevu memoriakezelo - sajnos ismernie kell az alaplapot, mert a
memoriavezerlo utasitasok NEM SZABVANYOSAK. Ugye az alaplap is egy
periferia, csak par dologrol a szabvany nem rendelkezik rajta).
>Valoban okosabbnak hangzik a videoramot a rendes RAMbol
Pontosabban: a "rendes" cimtartomanyba beilleszteni.
>levagni, de hat akkor vegul az "intelligens konzol" fizikailag lassan
>megszunik letezni, mert csak megszakitaskero programrutinkobol all.
>es azzal modulalni az elektronsugarat. Vagy nagyon eltevedtem?
Kicsit kevered a dolgokat: a konzol onallo szamitogep, a videokartyak
periferiak, amelyeket kozos memorian keresztul IS eler a processzor.
|
