HIX NYELV #0619, Racsko' Tama's >:
 >> Sajnos mar megint ott tartok, hogy nem ertek egyet az MTA tudosaival,
 >  Kicsit erősnek érzem az "MTA tudósaira" való hivatkozást. Ennek kissé
 >pejoráló értelme szokott az ilyen jelelgű mondatokban lenni.

Nem annak szántam, de tény, hogy sok esetben nem tetszik az, ami
szabályzatban áll. Amit pedig -- ha nem tévedek -- az MTA nyelvtudósai
állítanak össze.

 >  A helyesírás szükségszerűen archaizál egy kissé. Szavunk még akkor került
 >be a nyelvbe, amikor egyértelműen <licenc> volt a hangalakja német eredete
 >miatt. Azóta, a dolgok természetéből adódóan hagyományozódik egyik
 >kiadásból a másikba, egyik publikációból a másikba.

Aha. Valószínűleg amikor a szó megjött hozzánk, én még nem nagyon használtam
ilyesfajta kifejezéseket... Nyilván ezért is nem emlékszem a "licenc"
kiejtésre.

 >  Ezzel párhuzamosan a szavaknak -- mint esetünkben is -- alakváltozatai
 >keletkezhetnek, melyek a egyidejűleg egymás mellett élnek a nyelvben.
 >Az új változatnak akkor van lehetősége a szótárba kerülni, ha már
 >elegendően nagy, a régivel komparábilis tömeget tudott maga köré gyűjteni.

Sajnos nagy a rajongótábora a "30-al", "0-ás" és hasonló kifejezéseknek is.
Remélem, nem fogják csak ezért megváltoztatni a szabályt.

 >Valahol, valamikor felmerült az, hogy milyen
 >műveletlenségről árulkodik, ha valaki a <swap> számítástechnikai műszót
 >/szvep/-nek ejti. Hiába ejti így a fél ország, a magukat műveltebbnek tudók
 >valószínűleg sikerrel akadályoznák meg a szó <szvep> formában történő
 >szótárazását "bunkóságra", mint nyelvi jogvesztő bűnre való hivatkozással.

Hmm, és akkor a műveltebbek szerint hogy kell ejteni? Nagyjából 10 éve
viszonyom van az angol nyelvvel, de maximum erőltetett kelet-londoni
akcentussal ejteném 'szváp'-nak. Szerintem a helyes kiejtés a 'szvep'.
Kis kitérő. Vizsgakérdés volt valahol, valamikor:
"Mit jelent a virtuális memóriakezelés?"
Delikvens válasza:
"Amikor úgy teszünk, mintha memóriát kezelnénk, pedig nem."
Nulla pontot kapott a válaszra, pedig az tökéletes...
Másképp: Nulla pontot kapott a válaszra, *mert* az tökéletesen megvilágítja
a vizsgáztató hanyagságát.]

 >  Ha egy fokkal magasabb szintre emelkedünk a nyelvhelyességi
 >érvrendszerben, akkor azt is láthatjuk, hogy az <-nc> szóvégződés sokkal
 >"magyarabb", mint az <-nsz>. A szóvég szótár nem összetett szavai közt 54
 ><-nc> végűt találunk, míg <-nsz> végűt csak 7-et. Az 54 között jócskán
 >vannak belső keletkezésű, vagy teljesen magyarnak érzett szavak, a 7
 >mindegyikén -- talán a <fajansz> kivételével -- érzik azonban az idegenség
 >(delizsánsz, fajansz, nüánsz, pasziánsz, reneszánsz, sánsz, szeánsz,
 >transz).

Jogos. De nekem az utóbbi 7-tel sincs semmi bajom, nem érzem őket
magyartalannak. Magam kettőt írnék máshogy: nüansz és sansz.
Hofi Géza egyébként bevezette a magyar verziót: "nyüanc".  :)))
Ja, és még egy nüanc: a sánsz és a sánc között akad némi különbség. :)

 >  Szóval, én a magam részéről nem tudom kárhoztatni az "MTA tudósait",
 >amiért az én nyelvváltozatommal ellentétesen szótározzák a <licenc> szót,

Nem is akartam bántani őket, inkább csak morgolódtam egyet, hogy miért nem
tud nekem az tetszeni, amire azt mondják, hogy helyes...
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

HIX NYELV #0620, :
 >  Hamarjában egy ilyen szót tudok mondani, az imázst, amit a franciából
 >vettünk át, de mivel az angolok ugyanezt tették, a francia nyelvről
 >még nem hallott tudatlanok szájából állandóan imidzs formában
 >hallható.

Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó. Kicsit fura, nem
is tudom, hogy tetszik-e vagy sem, inkább csak annyit mondok rá: érdekes.
Ezek közül az imázst használom, annak ellenére, hogy angolul beszélek,
franciául meg nem.

 > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végződések gyakoriságát;

Csak egy technikai kérdés: ilyesmit hol lehet megnézni? Létezik olyan,
magyar szavakat tartalmazó lista e-formában, ami ráadásul ingyenesen
hozzáférhető?

 >még a szenvidzset is szendvicsnek ejti.

Attila, ezt nem egészen értem.

 >  Óvatosnak kell lenni azonban, mert például ha azt szeretnénk tudni,
 >miképpen írassék a -nsz előtti magánhangzó, vagyis a francia -ance
 >végződést a-val vagy á-val vesszük-e át, akkor bizonytalan eredmény
 >születhet. Bevallom, én a mutattad nüánsz szóalakot kissé ákádémikusan
 >á-zónak érzem, mert én kizárólag a-val ejtem. Többségi alapon azonban
 >a nüánsz lenne helyes. Ugyanakkor ha a delizsánsszal kapcsolatban
 >merülne föl a kérdés, akkor a többségi elv az én megítélésemet
 >igazolná, mert ennek is van delizsansz alakja, amit viszont
 >franciáskodónak, affektáltnak érzek.

Tökéletesen egyetértek. Szerintem viszont ebből az is következik, hogy nem
kellene ilyen nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciát.
Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

> A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
> elmeszüleményed-e.

  Persze hogy az, de a többi is...

> Ezt úgy értettem, hogy az embereknek otthon a polcon csak akad
> egy-két fajanszból készült lúdjuk furulyázó libapásztorral,

  Éppenséggel lehet nekik, de a többség szerintem porcelánnak vagy
kerámiának hívja, a fajansz kevésbé ismert szó.

> <-ázs> = 15 (apanázs, bagázs, bandázs, blamázs, darázs, dekoltázs,
> ekvipázs, garázs, grillázs, masszázs, montázs, parázs, szabotázs,
> varázs, vitrázs), <-idzs> = 1 (bridzs).

  Hah! Mégiscsak van -idzs végű szó. Nézzük csak. A 15 szóból nem
francia eredetű kettő (parázs és varázs), a többi mind az, márminthogy
mi onnan vettük át. (A parázs eszperantó eredetű, paraj^o = "páros
dolog", alig tíz perce láttam, ahogy a szemközti ház kéményén a
hóvihar kettesével fújja ki a szikrákat...)

> (N.B. A szólista a [nem "kézi"!] Értelmező szótárból [ÉrtSz.] való,
> tehát itt még csak 1962-t írunk!)

  Érdekelne, hogyan csináltad ki, hogy a szótárból végződés szerint
kerüljenek elő a szavak.

> Az igazság, emi engem illet, középen van: én rövid /á/-val ejtem. Az
> ilyesmit hosszú <á>-val szokták jelölni.

  Valamikor számos idegen szónak ez volt az elterjedt ejtése; a Kabosék
korabeli filmekben még lépten-nyomon táxi hallható például. Mára ez
visszaszorult, én egy szót ismerek, aminek elterjedt -- sztenderd --
ejtése rövid á-s: Vietnam -- de ezt helyesen szigorúan a-val írjuk.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Földi mesék – történetek otthonomról, az űrben repülő kék labdáról
OSBEMUTATO = Majomketrec.

>A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
elmeszüleményed-e. Szerinte
>m akár osmagyar
>eredetu is lehet.

Bárczy szerint (noha meglehetősen elavult) valószínűleg finnugor
eredetű, vö. votják "durinsji".

De a vicc jó -:)

Ferenc