Sziasztok,
> Te, mint ember, azert tudod leolvasni orajel nelkul, mert meg tudod
> merni a felszini mintazat elemeinek hosszat. Az elektronika viszont csak
> akkor tudja ertelmezni az olvasofejrol jovo jelet, ha van egy orajel,
> amelyhez viszonyitani tud.
Itt szerintem masrol beszeltek -- es mindkettotoknek igaza van.
Szoval adott sebesseggel forog a CD. A lejovo jelnek van egy
frakvenciaja (fordulatszam fuggo, termeszetesen), amit nagyjabol
tud az olvaso elektronika, de nem pontosan. Itt van eleg massziv jitter,
amit elektronika korrigal. Eddig tiszta sor. Ha viszont mar eloallt
a bitsorozat (valtozo, folyamatosan korrigalt referencia orajellel),
akkor az atmegy egy hibajavito aramkoron, stb. Ennek sajat orajele
van. Annak nem kene ingadozni. Ha jol ertem, megis ezt teszi,
mert valahogy becsatolodik a kiolvaso orajel ebbe. Nem ertem, csak
ismetlem, amit olvastam...
Gyula
|
>> Ez mar a korabbi vitakban is egy visszatero tevhit volt... A CD
>> eppen olyan, mint egy papirdarab, amin jelek vannak, nyugodtan le
>> lehet olvasni mindenfele orajel nelkul is (egy mikroszkop persze
>> nem art hozza).
>
> Te, mint ember, azert tudod leolvasni orajel nelkul, mert meg tudod
> merni a felszini mintazat elemeinek hosszat. Az elektronika viszont csak
> akkor tudja ertelmezni az olvasofejrol jovo jelet, ha van egy orajel,
> amelyhez viszonyitani tud.
Valoban, viszont ez a viszonyitasi alap, ami megszabja a
kiolvasott jel tempojat, kivulrol szabadon bellithato, es vele
kapcsolatban nincs semmi informacio magara a CD-re kodolva.
> Nem egeszen: onnan tudod, milyen gyorsan kell forgatni, hogy me'red a
> jelvaltasok kozotti idoket. Ez akkor is ervenyes, ha nem 1x-es
> sebesseggel olvasol, csak akkor az alapfrekvenciak tobbszorosei fognak
> jelentkezni.
Milyen alapfrekvenciak tobbszorosei? Tetszoleges frekvenciat
valaszthatok, a CD idomulni fog hozza...
> Gondold el: van egy telefonvonalad. A modemed egyetlen erparon kapja a
> jelet, ugyanugy, mint a CD olvasofej eseten. A jelben kell orajelnek is
> lennie ahhoz, hogy elcsuszasok nelkul, megbizhatoan ertelmezni lehessen
> (plane, hogy a CD eseten a fordulatszam valtoztatasa es ingadozasa miatt
> folyton igy vagy ugy torzitott jelet latsz).
Modemnel a tempot (amit egyebkent adott szabvanyos ertekek kozul
lehet kivalasztani) a kuldo oldal szabja meg, tehat ott van egy
altalad nem befolyasolhato utem, amihez szinkronizalnod kell. A
CD-nel ezt _te_ szabod meg a forgatassal, megpedig akkorara,
amekkorara tetszik, magan a CD-n a kiolvasasi tempora vonatkozoan
semmi informacio nincs! Ilyen alapon az adat CD-n is kene legyen,
de akkor azon miert nincs?
> Ha mikroszkoppal olvasod le, akkor is hasznalsz orajelet,
> es a pitek hosszabol olvasod ki... csak te tudod, hogy
> milyen ablakolassal kell a biteket ertelmezni.
Termeszetesen, csak eppen arrol van szo, hogy _tetszoleges_
orajelet hasznalhatok, akar egy lassan bogaraszo emberhez illot
is, mert magan a CD-n nincs rogzitve ezzel kapcsolatban semmi.
Ha egy modem jelet akarna Jozsi bacsi fulelessel dekodolni, akkor
az nem mukodne, mert egybol lemaradna; a CD-t viszont olyan
tempoban vizsgalja, ahogy jol esik neki.
> De ezek szerint a lejatszas fuggetlen ettol.
> Gondolom van valami visszacsatolas a motornak, hogy milyen sebesseggel
> forogjon, meg akkor kell valamekkora puffer, amibol a kiolvasas megy.
Termeszetesen, de ezt te allitod be azon kivanalom alapjan, hogy
masodpercenkent x mintat szeretnel kapni, mert tudod, hogy a
rogzites ilyen tempoban tortent. Eddig azonosak vagyunk a
modemmel; viszont ha ott elterunk a tempotol, akkor nem fog
mukodni az egesz, a CD-nel viszont igen!
> De nem ertem, egy kvarc hogy lehet olyan pontatlan, hogy az ember meghallja??
> Vagy lemaradtam valamiröl? (bocs, bizonyara offtopic)
Ket dolog van. Az egyik a kvarc pontatlansaga, amit onmagaban
akkor hallhatsz, ha RAM-bol olvasol ki. Lehet, hogy egyesek akar
ezt is meghallanak; nem tudom, a ful nagyon rafinalt szerkezet, de
ehhez meg hozzajonnek a D/A hibak es ki tudja mi, nehez
szetvalogatni.
A masik az, ha a forgatasi sebesseg ugyan kvarc pontossagu, de a
szabalytalan pitek miatt a lejovo jelben az atmenetek idozitese
"imbolyog".
A valosagban a ketto kombinacioja all elo a FIFO elven mukodo
dekodolo es hibajavito aramkorok miatt.
Amit en nem ertek, az az, hogy miert nem valasztjak szet a ket
dolgot, azaz nagy RAM hasznalataval szabaduljunk meg minden
mechanikus, illetve pitgeometriahoz kapcsolhato idozitesi hibatol,
es "elegedjunk meg" azzal, amit a RAM-bol torteno kiolvasast
idozito kvarc, a D/A es altalaban az elektronika okoznak.
|
