Jézusnak 39 korbácsütést kellett elviselnie, 
én 39 oldalra gyűjtötttem össze dalaimat
( szíveseben vettem volna ihletett perceimben 
a lottószámokat )
Hugy könnyítsek a több, mint 10 éve hordozott
tehemen, a szövegeket itt ( is ) közreadom
Bende Árpi ( 92/503142)



			     Szívderű - cseppek


	     Néha nehéz,
	     De mégis szép az élet
	     Mert megöntőznek
	     A szívderű - cseppek
           Néha nehéz,
	     De mégis szép az élet
	     Mert körülvesznek
	     A szívderű - percek
	     Jönnek - jönnek
	     A szívderű - cseppek
	     Az arcomra kiülnek
	     És mosollyá  lesznek
	       Ez a patak
	       El nem apad
		  Igen
	       Forrása a
	       Behemót nagy
	       szívem




				  Extázis


	     Kábult vagyok,		      
	     A szemem ragyog.		      
	     Elindulok, 		
	     És utánam a csillagok ...	      

	      Sose lehessen tudni,	       
	      Hogy mikor jön egy meteor      
	      Ki az életedbe		
	      Beletör és beleszól	       
	      Azt viszont lehet tudni :
	      Miért, hogy a napsugár	
	      Reggel Keleten kél	       
	      S este nyugaton van már.	       

	     Indul a fény,			   
	     Mint egy mesebeli lény		
	     Rám kacsint , és érzem én		   
	     Azt, hogy szállok a Föld tetején ...  

	      Sose lehessen tudni,	       
	      Hogy mikor jön egy meteor        
	      Ki az életedbe		       
	      Beletör és beleszól	       
	      Azt viszont lehet tudni :        
	      Miért, hogy a napsugár	       
	      Reggel Keleten kél	       
	      S este nyugaton van már.

István írta :

Beszélni róla nagyon könnyű, gyakorolni már
nehezebb. Sajnos én a szeretetet akkor képzelem jónak és erősnek,
ha nem szelektál. Ha csak néhány embert szeretünk, a többi semleges,
vagy útálat tárgya, akkor ez csak önámítás.
Attól tartok, hogy amíg az emberek negatív érzelmekkel vannak tele
(tisztelet a kivételnek), mint pl. önzés, írígység, bosszú, düh,
önsajnálat, stb. addig olyan messze vagyunk az igazi szeretettől, mint
Makó Jeruzsálemtől.

Ezt az igazságot szépen leírta Weöres Sándor a teljesség felé c. művében 
(kár hogy ez pl. nem kötelező irodalom, Etika tantárgyhoz is jó lenne.)
Kis Ági

   "Az érzelgésről

Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és 
nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden 
előtte-levőre.

Mikor a szereteted válogatni kezd, már nem szeretet többé, hanem 
sóvárgásnak és undornak kettőssége. S ez: az érzelgés, mely manapság 
mindennél veszedelmesebb; cukros váladéka bekente az emberiséget.

Minden emberi indulat közt az érzelgősség a legnyomorúságosabb. Egyik 
irányba szeretni csak akkor tud, hogy másik irányba gyűlölködik; 
vonzalma nyállal ken, gyűlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga 
kavargó formátlanságához mér mindent; akármerre fordul, jó nem fakad 
belőle.

A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda 
úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy 
alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, 
másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.

Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón 
csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató 
fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, 
erkölccsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós 
fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal.

Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, 
innen ered: a kétfejű bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet 
ártott, mint akár melyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta.

Az emberismeretről

Az érzelgősség legrikítóbb példái azok a regények és filmek, ahol a 
szereplőket szét lehet válogatni a jók és gonoszok csoportjába. 
Legangyalabbak a főszereplők, kikkel az olvasó együtt sír és nevet, 
szinte egybeolvad velük; de ha jobban megnézzük ezeket a főszereplőket, 
nem is olyan angyalok: kicsinyes, kapzsi, édeskés vágyaik vezetik őket. 
A többi szereplők aszerint minősülnek jóvá és rokonszenvessé, vagy 
gonosszá és gyűlöletessé, hogy a főhősöket támogatják-e, vagy 
gátolják-e. Legtöbb mai ember az érzelgős regények módjára nézi a 
világot: amerre vágyai terelik és akik e vágyakat segítik, azok a jók; 
vágyainak gátlói a rosszak.

A mai átlagos emberismeret megdöbbentően együgyű. Legtöbb mai ember csak 
azt a felületet látja belőled, amelyet az ő kedvtelései és igényei felé 
mutatsz; nem nézi, hogy bensőd milyen; a nő aszerint ítél rólad, hogy 
szórakoztatod-e, hevíted-e, a férfi pedig aszerint, hogy miként 
illeszkedsz az ő elveibe, terveibe, megrögzöttségeibe. A jót 
összecseréli a vonzóval, csábítóval; nem csoda, ha a magánéletben is, 
közéletben is többnyire kalandorok vezetik. Örökös a csalódása és 
kiábrándulása, hibáztat minden égi és földi hatalmat, mások gonoszságát, 
néha még saját ostobaságát is; csak éppen arra nem gondol, hogy 
embertársait ne az ő igényein keresztül nézze, hanem önmagukban."

Kedves István!
Örülök, hogy segítesz a kismamáknak, és ahogy a soraidat olvastam egy szó mindi
g szemet szúrt nekem: terhes. Szerintem helytelenül vált szokássá ez a szó,a je
lentése egyáltalán nem pozitív, megkavarja az embert, még ha ez tudat alatt tör
ténik is. Sok szép magyar szó létezik helyette, aminek a jelentése is pozitív, 
ill. kifejező, pl. várandós, állapotos, áldott állapotú. Mivel te meditáci
ókat írsz kismamáknak, szerintem nagyon fontosak a szavak, kérlek gondold át a 
javaslatomat, és aszerint fogalmazd meg a gondolataidat. Szerintem ez is sokat 
segíthet, hogy ez a szó szépen eltűnjön a kikmamákkal kapcsolatban a negat
ív értelmével együtt.
További minden jót kívánok!
Márti

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 214-087.dyn-fa.pool.ew.hu)