1. |
re: re: Maria Trost (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
2. |
Orszagnevek (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
3. |
re: Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
4. |
De cocus (mind) |
84 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: re: Maria Trost (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Máriá-t meg Krisztus óta ismerjük. A lényeg ezekben a szavakban rejlik.
>Lehet,
>hogy neked beugrik olyan fordítás, ami lényegesen találóbb és szebb.
>Üdv,
>awender
Nem mindig mehet az ember a sajat esze utan, meg akkor se, ha en ugy
gondolom, hogy talaltam egy jo forditast, ami az osszes eddiginel jobb:-)))
Ha az idegenvezetoi vizsgan kiderulne, hogy a Mariatrost templomnak lenne
egy magyarban megrogzult neve, es azt en nem tudom, akkor az elegge nagy baj
lenne. Fokeppen ha a tolmacs, aki csak egy beszelgetes kereteben
vizsgaztat, egy szorozo valaki. Nagy valoszinuseg szerint egyaltalan nem
lesz szorozo, na de megis....... Szerencsere a grazi epitmenyek nem annyira
hiresek-nevesek, hogy tul soknak lenne megrogzult magyar neve, amit csak es
kifejezetten egyfelekeppen lehetne mondani:-)))
A Vigasztalo Maria nekem nagyon tetszik, de Balazs pld szovegkornyezetben
mast talalt. Normalis vizsgaztatonal mindkettot meg lehet emliteni:-)))
Udv
Vica
|
+ - | Orszagnevek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha mar Csehorszag mellett mas orszagok is szoba kerultek, meg egy
erdekesseg: a magyar "Franciaorszag" ketszeresen orszag, nemde? Onmagaban
"Francia" (Frankia) is lehetett volna orszagnev, lasd: Anglia, Albania stb.
Lezo
|
+ - | re: Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Én is így voltam vele. Valószínűleg egy agilis szerkesztő
> lehetett a háttérben, aki már nem söpör olyan jól (vagy nincs ott),
> mert alkalomszerűen a Fehéroroszország is előfordul újabban.
Vagy még az is lehet, hogy az agilis szerkesztőhöz eljutott az
akadémiai Földrajzinév-bizottság határozata, mely szerint a hivatalos
név a Fehéroroszország.
> Mártonfi Attila majd megnézi -- ha megkérjük rá --, hogy a
> Fehéroroszország-e a régebbi magyar elnevezés, vagy a Belorusszia,
> de szerintem az előbbi.
Cédulát nem tudtam nézni, de korpuszból a következőket látom: a
fehérorosz szó első adata 1940-es, különírva van kétértelmű adat
(fehér orosz síkság) már 1916-ból. A nagyszótári korpuszban egyetlen
fehér-oroszországi adat van, az is 1989-ből.
Belorusz mint népnév 1939-ből, Belorusszia 1992-ből (szerintem én
magam korábban is használtam már :-)) ). Belarus kezdettel egyáltalán
nincs semmi. Az év nélkül kiadott, de Trianon utáni és első bécsi
döntés előtti Cholnoky-atlaszom a Fehér-Oroszország alakot írja.
Megnéztem e korszakból legalább tíz idegenszó-szótárt, és egyikben se
volt belorusz, beleértve a kimondottan ötvenes évekbeli kiadványokat
is.
Üdv:
Attila
|
+ - | De cocus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
SÁNDOR
> Ezt annyiban helyesbitenem hogy ha a "hivatalos" nyelv nem is
> ismeri, egyre gyakrabban lehet hallani a Tchéquie szot a République
> Tchčque helyett.
Fölírtam. :)
> Nem igazan latom miert lenne santa. A hollandok sem szeretik ha
> Holland-nak becezik az orszagukat the Netherlands helyett, mivel
> Hollandia csak az orszag egyik tortenelmi tartomanya.
Oké, Tied a pont...
> "Magyarok! A nemetek orszagunkat Ungarnnak, ehsegfoldjenek hivjak!"
:)
GÁBOR
> Ez a "de cocus" valamilyen latin zsargon ?
Többé-kevésbé. Kókusznak az ember fejét hívjuk, tehát de cocus: az
emberek fejében találhatóan. Most találtam ki. :)
> Termeszetesen nem tagja. A dél-ciprusiak nem arra szavaztak, hogy
> Észak-Ciprust felvegyék-e vagy sem, hanem arra, hogy egyesüljön-e a
> két ország vagy sem.
Oké, de ha nem ismerjük el a másik felét másik országnak, akkor nem
tudunk egyesülni se vele, tehát nem szavazhatunk ez ellen... :)
TAMÁS
> Erről angolul tudóknak ajánlom a Wikipedia egyik cikkét:
> <http://en.wikipedia.org/wiki/Czech_lands>, ezzel most egyetértek.
Rányomtam, mindjárt olvasom.
> Egy és osztatlan ország Prága központtal. (Igazából 1969-tól volt
> önálló Csehország és Szlovákia, de ez nem működött: se belül, se
> kívül nemigen vettek róla tudomást.)
:o
> (Egyébként a Belarusz önmagában nem lenne kárhoztatható, hiszen van
> hasonló név, azaz amelyik országnévre jellemző végződés nélkül való
> és azonos a népnévvel: Japán. Csak minek a régieket felcserélni egy
> kevésbé komfortos újjal...)
Ehm... ez így nem egészen pontos. Belarusznak _ők_ hívják a
népüket/nyelvüket/országukat, Japánnak viszont _mi._
> Mártonfi Attila majd megnézi -- ha megkérjük rá --, hogy a
> Fehéroroszország-e a régebbi magyar elnevezés, vagy a Belorusszia,
> de szerintem az előbbi.
Szerintem is, de ettől még nem tetszik jobban. :)
> Szerintem a török legalitása nem tér el (vagy nem kellene eltérjen)
> az írétől: én a kettőt egyformán kezelném.
Igen, így cselexem. Amúgy a török nyelv felvétele vagy kihagyása
igazából időleges probléma, ha Törökország is belép az Unióba, akkor
teljes mértékben indokolt lesz a nyelv felvétele, no meg vele együtt a
románé és a bolgáré; egyelőre viszont a két utóbbit kihagynám, ahogy
az országokat is. Majd egy későbbi kiadásban. :)
> Emiatt Ciprus jogilag "még osztatlanabb", mint lett volna a sikeres
> népszavazás esetén, tehát az északi része jogilag "méginkább benne
> van" az EU-ban.
Juhé. Nyitni kéne erről egy külön threadet, Gábor kizárta őket...
> Egyszerű, praktikus oka van: ez volt az ára, hogy Görögország
> elfogadja a mi felvételünket (és a többiekét).
Aha, keveset néztem mostanság tévéhíradót.
Köszi a magyarázatot bh-mh ügyben, kicsit kitisztult a pék.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Májusi kirándulás – novella az időgépről (folytatása: A molekulátor)
Orszagos kerdesekben mindig analfabetanak neznek. Csak X-et rajzolhatok.
|
|