> Ezek szerint a szótagkezdetben lévõ /nl/ -- akkor és ott -- nem
> sértette a szonoritási hierarchiát.
Igen, mert mindkettõ zengõhang, és két zengõhang csak a szigorúbb
szonoritási sorbarendezést sérti -- válaszolnám, ha a mai magyar
szonoritási kategóriákkal akarnék operálni, melyek kb. ilyesmik:
zárhangok < réshangok < zengõhangok < magánhangzók (amúgy gyanúsan
sokosztályú nekem az általad emlegetett modell).

> az /ml/ miért gyakoribb, mint az /nl/?
Igen, e felett elõzõleg elsiklottam. Ez különösképp azért furcsa, mert
általában az azonos helyen, de más módon képzett mássalhangzók
szeretnek a leginkább társulni. Ilyen ötleteim vannak: 1. ezek az
arányok tényleg kizárólag a véletlen mûvei (nem elképzelhetetlen,
hiszen mindegyikre van elég sok példa ahhoz, hogy ne kelljen
kivételesnek tekintenünk õket); 2. az azonos hely -- különbözõ mód
szabály csak vagy különösképpen a zörejhangokra vonatkozik, a
zengõhangokra nem; 3. a bizonytalan jólformáltságú zengõhang +
zengõhang kapcsolatot megerõsíti a sokkal jelöltebb /m/, mint az /n/,
amely tulajdonképpen egy képzési hely nélküli nazális a fonológiában.
Ezek persze mind csak kósza ötletek, igazából mindennemû kontroll és
tesztelés nélkül. (Az általad hozott gyakoriságoknál még talán azt sem
lenne célszerûtlen megnézni, hogy valamelyik szekvenciát nem
valamilyen idegenszó-típus dobta-e meg nagyon -- gondolom a "szinkrón
képzetlen"-be beleértetted, hogy az összetett szavakat is kizártad, ha
nem, azokat én mindenképp kihagynám.)


Üdv:
Attila

Udv!

Egy kerdesem lenne a lista kulfoldon elo tagjaihoz:
hogyan viselte at az ottani nep nyelve az uj szokasokat?

Bocsana, ha hulyen hangzik, de valoban hulyenek tunik
a szamomra a "nyelvujitas" ujabb termeke:
Kutatok rajottek, hogy mar magyar vallalkozasok is 
annyira tokeerosek, hogy alacsonyabb eletszinvonalu
orszagokba kezdenek befektetni. Mivel hosszunak
talaltak a "kulfoldi befektetes" kifejezest, igy ezt irjak:
"kifektetes".

En kifekudtem.

Koszonettel:

Elek