> Felado : Sarkadi Dezso                                       V3.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, 
     lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.

> Temakor: Pontositott gravitacios torveny
Ismet Sarkadi Dezso vagyok, udvozlok Mindenkit, akit erdekel a gravitacio!

ALTALANOS MEGJEGYZESEK

        Eloszor is nagyon komolyan szeretnem megkoszonni az uj gravitacioval
kapcsolatos kritikakat, eszreveteleket, ezek rengeteget segitettek nekem.
A legnagyobb meglepetes szamomra az, hogy sokan latjak, a kerdes nem
annyira trivialis, es nagyon joleso erzes, hogy a valaszolok eltoprengtek
a kerdesen es nagyon fizikus modon, kritikusan es logikusan valaszoltak.
        Senkinek sem akarom rabolni az idejet, en is nagyon haragszom
azokra, akik az idomet raboljak. 
        Akinek megis ugy tunik, hogy a gravitaciora szant ido pocsekolas, 
annak nem is kell vele foglalkoznia.
        Tehat igyekszem es igyekeztem is a lenyegre koncentralni.
        Nekem sem volt eloszor konnyu lenyelni es elfogadni az uj kiserleti
eredmenyt, amelyet szemelyesen ellenoriztem Miskolcon Bodonyi Laszlo
garazsaban, egy vegtelen egyszeru, de precizen kidolgozott meroeszkozzel.
        Legeloszor is gyorsan szeretnek reagalni a fo paradoxonra, amit
mar korabban mas helyekrol is kaptam vissza biralatkent: 
  
> Legyen egy M tomegu testem. Kettevagom, es a ket feldarabot (mivel ero
> nem hat koztuk, azonos tomeguek leven~ eltavolitom egymastol. Ez egyik
> felet ismet kette vagom, es szetlokom. Ettol a feltomeg vonzani kezdi
> a ket negyedtomeget. Hagyom oket, hogy essenek a feltomeg fele es a
> zuhanasukbol energiat nyerek. Mikor osszeutkoztek, kezdem az egesz
> ciklust elorol.
> Hiba van az energiamegmaradasban vagy csak en nem ertem az egeszet ?

  A gondolatmenet latszolag helyes, de nem ertelmezi a szetvagasi folyamatat.
Az uj keplet a kolcsonhatasi energiara vonatkozik: U=Gm(M-m)/r, amelyet
kezdeti allapotban nem tudjuk definialni. Kezdetben definicio szerint
egy kompakt tomegrol van szo, ez legyen M, a sajatenergiaja gomb alak
eseten 1/2*G*M^2/R. Kezdetben tehat egy M tomegunk van es egy R sugarunk.
A gomb gravitacios sajatenergiaja alatt azt ertjuk, hogy mennyi energiat
kell befektetnunk, hogy a gombbol egy elvileg vegtelen kiterjedesu porfelhot
csinaljunk.
 Jon ezutan egy bonyolult tranziens folyamat, a szetvagas. A szetvagas
vegeredmenye ket azonos m=M/2 tomegu kompakt gomb R1=R2 sugarakkal.
A szetvagas folyamata R1=R2-tol fuggoen minden esetben energiat igenyel. 
Allitom ,hogy a ket azonos sugaru, azonos surusegeloszlasu es tomegu 
ket reszt mar energia nelkul mozgatom barhova egymastol fuggetlenul.
Ennek termeszetesen alapfeltetele, hogy a ter kvazi ures legyen, azaz 
minden mas zavaro tomeg elegendoen tavol legyen.
Szemleletes modellje a gravitacionak a gumilepedo modell. Einstein is 
sokat idezte. A gumilepedo csak egy szemletes modell, azaz szigoruan
veve mindig santit egy kicsit, mivel a gumilepedo tulajdonsagait elore
definialni kell. Ebbe itt nem megyek bele idotakarekossag miatt.
Kepzeljunk el 20 kg-os gombot egy nagy gumilepedo kozepen, amely a gumi-
lepedot 20 cm melyre nyomja be. Legyen egy kettevagasi tranziens es  
legyen a vegeredmeny 2x10 kg-os gomb. A ket gombot mozgassuk el egymastol
olyan tavolsagra, hogy a lepedon mar egymast ne zavarjak, azaz fuggetlen
bemelyedest hozzanak letre. Mindket bemelyedes nyilvan kisebb lesz, mint
20 cm, a ket kis gomb sugaratol es a lepedo rugalmassagatol fuggoen
akar lehet 10-10 cm is. A lenyeg, hogy a ket golyo kozott nincs 
szintkulonbseg, azaz nincs lejtoero, gravitacio.

Kettos-csillagok: sajnos nem adnak bizonyitekot sem pro, sem kontra.
Hogy egy kettos csillag parjainak tomege mennyire egyenlo, illetve nem
egyenlo, ez azert is kerdes, mivel szamos kettos-csillag egyik tagja
felteves szerint sotet neutron csillag, vagy fekete lyuk.
A fekete lyukak korul sem igazan tisztazott a helyzet.
Szoval, ha en is nagyon kritikus akarok lenni, az uj gravitacioval
kapcsolatban en nem a kettos-csillagokat latom igazan alkalmas kiserleti 
bizonyiteknak, vagy cafolatnak.

Paronkenti gravitacio: A Fold-Hold voszonylatban tovabbra is kerdeses
maradt, hogy a Fold tomeget elosztjuk a Hold tomegevel, megvan benne
mondjuk N+0.4567-szer. Akkor a Hold a teves felfogas szerint a vele N darab
egyenlovel nem hat kolcson, csak a maradek tort resszel.

A PARONKENTI GRAVITACIO OSSZEGZES ALTALABAN NEM IGAZ ! ! ! 

A fiatal csillagok eseten a tomeguk tobb, mint 99 szazaleka hidrogen,  
megis van kozottuk gravitacio, hiszen egy kivalasztott hidrogen atomra
az osszes tobbi hidrogen atom kozos sulyponti tomege hat.
Az ures univerzumban ket hidrogen molekula kozott nincs vonzas.
A csillagkozi porfelhoben statisztikai ingadozasok miatt mindig letrejon 
egy surubb tartomany, amely mar vonzohatast fejt ki a ritkabb regio
porreszecskeire. A porfelho elobb-utobb osszesurusodik.

OSSZEFOGLALVA:
        
        A gravitacio alapvetoen nemlinearis jelenseg, a Newtoni gravitacio
linearis /bilinearis/, amely specialis esetekben nagyon jo kozelites.
        A gravitacio eroesen tomegeloszlas-fuggo. A reszekre felbontott
test egyedi gravitacios terei nem-linearisan szuperponalodnak. A testtol
nagy tavolsagban mar viszont igaz a linearis szuperpozicio, hiszen a test 
pontszerunek tekintheto.

A NEMZETKOZI PUBLIKACIO KERDESE

-  Mar probalkoztunk tobb helyen, mindenfele lenyegtelen kifogasokkal
   visszautasitottak bennunket. /"Addig ismetelgessuk a mereseinket, 
   amig ki nem jon Newton torvenye"/
-  Mindenki belegondolhat abban, hogy mekkora tudomanyos erdekeket
   sert egy uj gravitacios torvenynek egyaltalan csak a feltetelezese is.
   Hatha nem igaz, mint a hideg fuzio? Hany refinek szunne meg az allasa.
   A mai nemzetkozi folyoiratok rosszabbak, mint a kozepkori inkvizicio.
   Ez sajnos a mai tudomany lassu halalahoz vezet.
-  Einsteinnek is csak a fotocellaert mertek Nobel dijat adni.
-  Valahol olvastam, Einsteinnel egyidoeban olyan is Nobel dijat kapott,
   aki megoldotta a tengeri bolya'k folyamatos vilagitasat.
-  Egy vigasz: a tudomanyos eredmenyek elobb-utobb ervenyre jutnak,
   ha valoban igazak. Csak varnom kell. De addig is nagyon jo egy-egy kis 
   vita, azt hiszem, mindenki egy kicsit jobban elmelyult a gravitacioban.

Ez itt most egy zarojeles megjegyzes: az uj gravitacios torveny alapjan
megvalosithato az EM kolcsonhatas es a gravitacionak egy olyan kozos
elmeleti modellje, ami eddig nagyon sok ismeretlen kerdesre is valaszt
ad. Ezt a modellt mar kb. egy eve kidolgoztam. Akit komolyan erdekel
es elegge felkeszult, annak megkuldom. 

A GRAVITACIOS ALLANDO pontossaga: G=6.672*(1+-.01) SI
egyesek szerint meg pontatlanabb. A tizedes jegyek szamatol fuggetlenul
a szoras 1 szazalekos. Meg egyszer azt tudom ajanlani, el kell olvasni
Varga Peter cikket, Termeszet Vilaga 1995 november.

Zoltannak: A Neptunusz es az Uranusz tomegaranya 1.178, megis
zavarjak egymas palyajat: erre az a valaszom, hogy a zavart okozo ero
valoszinuleg kozvetett:  Ezek a bolygok intenziven kolcsonhatnak a Jupiterrel
es Szaturnusszal, majd ezek visszahatnak rajuk.
Nyilvan a legfontosabb az lenne, hogy a Naprendszerre hasznalatos
nagy szamitogepes modellekkel kellene probaszamitasokat vegezni, az uj
gravitacios torvennyel. Aki nemileg ismeri a tobbtest problema kozeliteseit
egyhamar rajon, hogy a kozelitesek illesztesi parametereivel minden
kiszamithato, foleg egy ilyen kismerteku korrekcio eseten.
A csillagaszat tortenetebol tudom, hogy a valosagban a Plutot nem a palya
zavarok alapjan fedeztek fel. Termeszetesen utolag vegeztek perturbacio
szamitasokat, amelyek visszamenolegesen igazoltak a Pluto zavarait.
A csillagaszok erdekeit szolgalta, hogy az utobbira fektessenek nagyobb
reklamot.

PETERNEK: Nagyon koszonom a gondolatot, a keringesi idok osszehasonlitasa!!!
A legegyszerubb a Sarkadi-Bodonyi hipotezis igazolasa egy mesterseges hold 
es a nagy Hold keringesi ideje es palyaadatainak osszehasonlitasa. 
Szegyen, hogy nem jutott eszembe......
Lenyeg, Kepler III. torvenye mind a kettore igaz

(OM=2*PI/T)       A^3*OM^2 = G*[M(Fold)-m(Hold)]   / Hold /
                  a^3*om^2 = G*M(Fold)             /mesters. hold/

A baloldali adatok pontosan merhetok, a hanyadosuknak  pontosan egynek
kell lenni Newton grav. eseten, 1-nel kisebbnek az uj grav. eseten!
KEREM a csillagaszokat es urkutatokat, szamitsatok ki az eredmenyt
lehetoleg hibaszamitassal egyutt ! ! !.

Elnezest, hogy ma nem maradt idom a "hazi feladatra", de a kovetkezo
napokban mar ezzel fogom kezdeni az irasom.

Paks, 1997 majus 20. Addig is sziasztok: Dezso

>Felado : Kapa's Pe'ter

>        sqrt( 1 ) felbonthato a fentiek alapjan sqrt ( -1 * -1 ) -re
>
>Nyilvanvalo, hogy sqrt(-1) = i - imaginaris egyseg. Tehat
>
>                sqrt ( 1 ) = sqrt(-1) * sqrt(-1) = i*i = -1  ???

Megoldas:

        sqrt(-1) = +- i

Tehat:

        sqrt(1) = sqrt(-1)*sqrt(-1) = (+- i)*(+-i) 

ami lehet +1 es -1 is, attol fugg, hogy melyik elojelet veszed ervenyesnek:

-i*-i = +i*+i = -1
-i*+i=+i*-i = +1

Tehat sqrt(1) = +-1

Udvozlettel:    Peter

A neuronhalok kapcsan (nagy oromomre:-)) kezd kisse attekinthetetlenne valni
a vita, ezert javaslom, hogy valasszuk kulon a mesterseges es a termeszetes
halokat. Meg pontosabban azt javaslom, hogy eloszor az emberi agy dolgat
tisztazzuk.

Az eddig elhangzotakbol es a maganlevelekbol azt szurtem le, hogy alapvetoen
ket nezet all szemben egymassal. Az egyik szerint az agy memoriakapacitasa
megbecsulheto a jelenlegi tudaszintunkon, es az csak az idegsejtek fizikai
parametereitol fugg (ezt vallom en, eddig valoszinuleg egyedul), a masik
allaspont szerint nem becsulheto meg, illetve nem csak az idegsejtektol fugg.

En (amig sarokba nem leszek szoritva :-)) a "konstruktiv bizonyitas"
modszeret fogom alkalmazni, vagyis ugy bizonyitom a memoriameret
megbecsulhetoseget, hogy megprobalom megbecsulni. Ez persze nem fog menni
sejtbiologusok, agysebeszek kozremukodese nelkul, de remelem, lesz, aki a
segitsegemre siet. :-)

A becsles lenyege a kovetkezo:

Merjuk meg egy idegsejt "hibaintervallumat", vagyis azt az intervallumot,
amin belul az idegsejt mar nem tudja biztonsagosan eldonteni, hogy
kisuljone- vagy sem. Nem tudom, mi ez a mennyiseg, lehet, hogy
potencialkulonbseg a sejtfalon, lehet, hogy aramerosseg, ehhez kellene a
szakember. De most ez nem is olyan fontos, lenyeg, hogy biztosan letezik
ilyen mennyiseg, es letezik a hibaintervallum is. 

Most en az egyszeruseg kedveert ezt feszultsegnek tekintem, ha nem az,
kesobb lehet modositani. Tehat mondjuk azt tapasztaljuk, hogy az idegsejt
hibaintervalluma 1 mV. (vagyis mondjuk 8 mV-nal meg biztosan nem sul ki,
9-nel mar biztosan kisul, de a ketto kozt nem lehet megjosolni a
viselkedeset. Ennek szamos oka lehet, de megint csak laikuskent: peladul a
sejt "belso elete", a ver alkoholtartalma, ph-ja, sotartalma, stb.)

Aztan becsuljuk meg azt, hogy egy szinapszison maximalisan mekkora
feszultseg tud atadodni. Ez legyen mondjuk 10 mV. Ez tehat azt jelenti, hogy
egy szinapszis gyakorlati szempontbol 10 kulonbozo allapotot vehet fel.

Most becsuljuk meg, hogy egy neuron atlagosan hany masik neuronnal van
kapcsolatban. Ez legyen mondjuk szinten 10. 

A tiz szinapszis tiz kulonfele allapotat 10^10 kulonfele elrendezes tudja
megvalositani, tehat egy idegsejtben es a hozza tartozo szinapszisokban egy
ekkora szamot lehet "tarolni".

Hogy ezt erthetobbe tegyem, tekintsuk a szinapszisokat szamjegyeknek. A
tanulas soran minden szinapszison a 0-9 szamjegyek valamelyike "allitodik
be", igy vegul kialakul egy 10 jegyu szam. 

Ennek a szamnak az informaciotartalma:

        log2 (10^10) = 33 bit = 4 byte.

Ezt mar csak meg kell szoroznunk az idegsejtek szamaval, es megkapjuk az agy
memoriajat. (Persze a szamok csak fiktivek, lehet, hogy az eredmeny ennek
100 000-szerese)

Hogy nehany mar elhangzott ellenervre is valaszt adjak:

Tobben irtatok, hogy az agy nem bitekben gondolkodik, hanem asszocial. Ez
igaz, de en nem az agy szamitastechnikai ertelemben vett teljesitmenyet
szeretnem megbecsulni, csak a memoriajat. A szamitogepekben fizikailag
kulonvalik a processzor es a memoria. Az agyban nem, de ez nem kell
feltetlenul azt jelentse, hogy a tiszta memoria nem becsulheto.

Arrol is szo esett, hogy ezek a kapcsolatok a tanulas soran allandoan
valtoznak, uj idegpalyak novekednek, regiek legatlodnak, visszafejlodnek. Ez
is igaz, de ettol fuggetlenul egy atlagos (sot, esetleg maximalis) idegpalya
szamot megis meghatarozhatunk. Vegyunk egy nagyon bolcs embert, aki eleg
idosen halt meg, es eleteben sok mindent megtapasztalt. Keszitsunk metszetet
az agyarol, es szamoljuk ossze, hany idegpalya indul atlagosan egy neuronjabol.
 
Udvozlettel:    Peter

TT!

Egy egyszerut kerdeznek: miert nem tudozi le az elefant a felszivott
vizet?
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm

Peter:
>sqrt( 1 ) felbonthato a fentiek alapjan sqrt ( -1 * -1 ) -re

>Nyilvanvalo, hogy sqrt(-1) = i - imaginaris egyseg. Tehat

> sqrt ( 1 ) = sqrt(-1) * sqrt(-1) = i*i = -1  ???

A levezetesben nincs hiba, de a definiciokban, ertelmezesekben van.

Ui.

sqrt Z+0->Z+0 fuggveny x-hez azt a nemnegativ y-t rendeli, amelyre y*y=x

Kerdes, hogy ha ezt a fuggvenyt a negativ szamokra ertelmezed, akkor
hogyan? Ahogy 1*1=1 es -1*-1=1, ugy i*i=-1 es -i*-i=-1
A negativ szamokon ertelmezett fuggvenyt nem is definialtad, aztan
sqrt(-1) ket potencialis erteke kozul onkenyesen az egyiket valasztottad
ki, es lam, olyan szam jott ki, amely az sqrt hagyomanyos
megszoritasaval ellenkezo lehetoseget adta. Ha sqrt(-1)-nek -i erteket
valasztol, akkor semmi baj.
Az egyenleteid negyzetre emelve semmi problemat nem jelentenek, csak a
negyzet fuggvenyt invertaltad ket kulonbozo felekeppen az egyenlet ket
oldalan.

Udv: BM
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm

Koszonom Jakab Gabor, Erdelyi Ferenc es Miklos (Necc Elek) valaszait
az optikai izomer temaban. 

Necc Elek irta:
> Az elet kezdeti szakaszaban a feltetelezesek szerint bosegesen volt
> abiotikus uton keletkezett szerves anyag. Ezt fogyasztottak az elso
> szervezetek. Csak egy sejt kell, ami lenyegesen hatekonyabb, mint a tobbi
> es ez rovid idon belul lekorozi a vetelytarsakat. Valoszinuleg annyira,
> hogy azok ki is pusztulnak. Ezen alapul a "befagyott balaset" koncepcio.
> Vagyis egyszer veletlenul ugy alakult, aztan ugy is maradt.

Ugy ahogy irtad, tovabbra sem egeszen vilagos, hogy az izomerek 
mennyisegi szimmetriajanak megbomlasa miert tudja olyan nagy 
elonyokhoz juttatni valamelyik rendszert. Ha csak kis szamu 
elolenyfajtat nezunk, es abbol is csak kisszamu egyedet (sejtet),
akkor a biologiai egyuttmukodes (szinergia) hianyaban nem szerezhet
egyik rendszer sem nagy elonyoket.

Az is erthetetlen, hogy miert nem tudnak kiegyezni a kulonbozo
izomerek. Alakulhatott volna ugy is az elet a Foldon, hogy 
minden eloleny (vagy legalabbis sok faj) alkalmas legyen 
mindket izomerrel valo osszeferhetosegre es ez a tuleles
valoszinuseget novelte volna. Megsem ez tortent. 
Mi a magyarazat erre?

Attila


**************************************
Az optikai izomeriaval kapcsolatosan:
Nemreg tudtam meg, hogy rakos sejtburjanzasok eseten is megjelennek a
szervezetben 
ellentetesen forgato anyagok es ez kenyelmes lehetoseget ad a
diagnozishoz.

Attila

>    Koszonom irasodat'! Csak a pontositsss kedveert jegyzem
>meg, hogy a verseny elott megkaptam az IBM hivatalos bulletinjet
>a Deek Bluerol, az itteni  "USA TODAY" brancs szerkesztoitol.
>Innen tudom, hogy Deel Blue "Brute Forcet" alkalmazott. Egyebkent
>a Risc metodusnak sem lett sok szerencseje a sakkban (nekem is
>van egy Risc sakk komputerem) ugyanis akarcsak a Shannon program-
>mozasnal, a gep vizsga'lod'as kozben itt is " elhanyagol" ugyneveztt
>"magatol ertetodo" lepeseket, s rendszerint pont ott esik a maga asta
>( vagy ellenfel asta...) verembe.

Ezen en is gondolkodtam, marmint hogy miert hangsulyozzak a brute force
taktikat a szerzok. Beke Tibornak a mult heti Narancsban van egy erve: az IBM
nem a programot, hanem a hardvert akarja eladni, ugyhogy marketing szempontbol
a hardver erejet akarja hangsulyozni. Pedig tavaly ota a program szerintem
sokkal tobbet fejlodott, mint a hardver. Az hogy 100 millio helyett 200
millio poziciot tudnak kiertekelni masodpercenkent, szinte semmit nem jelent.
A poziciok szama a melyseggel exponencialisan novekszik, ugyhogy egy ketszeres
szorzo alig noveli a gep erejet. Megis sokkal jobban jatszott, ez pedig a
szoftvernek koszonheto.

>     Tegyuk fel, hogy 4-5 even belul lesz egy generacio valtas a
> szamitogepeknel, meg utanna is legalabb 5 ev mig eljutnak erre a szintre.
> Lefogadom egy 5 puttonyos palackba, hogy 2007-ben meg nem lesz meg a
> sakkozo szamitogep (marmint amely jobb mint az ember). Ki tartja?

En tartanam, de valami konnyebben ellenorizheto kriterium kellene. Mi az hogy
jobb mint az ember? 

>      Legvegul: a komputerekkel alaposan ki lehetne tolni, ha a
>sakkszabalyokat a legminimalisabban is megvaltoztatnak.
>Errol egyebkent mar reg ota szo van. (pl. olyasmivel, hogy
>sancolas utan "vissza" is lehessen sancolni, vagy - mint az
>a Fischer javallotta sakkban van - a figurakat (plane a tiszteket)
>random modon a jelenlegi alaphelyzettol leteroen felallitani,
>6 x 6 - os  vagy eppenseggel 10 x 10 - es mezeju sakktablakat
>alkalmazni, stb...) Mig az elo emberi elme az ilyen valtoz-
>tatasokhoz meglehetosen gyorsan alkalmazkodik, a kompu-
>tereket ujra kellene programmozni, ami iszonyu ido, energia
>es penzkoltseg...

En ezt pont forditva gondolom. A szabalyok ilyeten megvaltoztatasa mellett a
programban egyedul a poziciokiertekelo modult kellene atirni, tehat a kereso,
meg a processzorok kozti kommunikaciot iranyito resz maradhatna ugyanaz. A
poziciokiertekelo pedig az a resze a programnak, amelynek erossege leginkabb
mulik a programozo sakktudasan. Tehat ez a resz egyutt fejlodne az sakkozokkal.

Balazs
(Montreal)

Csupan adalek: ha jol tudom, a bal/jobbkezesseg (forgasirany) csupan
informacioatvitellel (kozosen elerheto referencia nelkul) nem egyertelmuen kozo
lheto, pl. idegen urlenyekkel radiohullamokon (bar a radiohullam maris kozos
ilyenkor..). Egyszer olvastam errol meg az antianyag forditott szimmetriajarol,
csak arra a plauzibilis konkluziora emlekszem, hogy ha vegul is osszejon a
talalkozo az idegen urlennyel, es o kezfogaskor a BAL kezet nyujtja, akkor
ne fogjunk kezet, mert antianyagbol van.

Mindez igy zavaros, akar ellentmondasos is, de nincs idom letisztazni, viszont 
erdekes lehet.

Henrik.

>Nyilvanvalo, hogy sqrt(-1) = i - imaginaris egyseg. Tehat
>
>                sqrt ( 1 ) = sqrt(-1) * sqrt(-1) = i*i = -1  ???
>
>Tehat sqrt(-1) nem azonos sqrt(-1) -gyel ?  ;-)

A negyzetgyok definicioja, hogy x negyzetgyoke az a *nemnegativ* szam 
amelynek negyzete x. Mivel minden x -re igaz, hogy x*x = -x*-x, ezert
az sqrt(x*x) - re ket megoldas van, amibol, definicio alapjan, a 
nemnegativat nevezzuk a negyetgyoknek.

Zoltan

Hadd egeszitsek ki, remelem nem veszitek  kotozkodesnek.
        A C vitamin vesekarositaso hatasa a termeszetes (L) izomer eseteben 
is letrejohet, ha tenyleg sokat eszunk belole (tobbgrammos dozis naponta). 
Lebontasi termeke ugyanis az oxalsav, ami peches esetben calciumoxalat 
formajaban kivalhat a veseben. 
        A tukor mulekulak nem-emeszthetosege nem egyertelmu, igy tul tag 
fogalom. A zsirok kozott egy sereg olyan kiralis molekula van (pl. az 1-es 
es 3-as pozicioban kulonbozo zsirsavakkal eszteresitett triglicerid [de akar 
az 1,3-diglicerid is] kiralis, es ha kicsereljuk az 1-es es 3-as zsirsavat, 
megfordul a kiralitasa). Viszont mindketto remekul emesztheto lipazzal (az R 
es S forma is). 
Egyebkent  a peptidkotes maga nem kiralis, ezert, ugyan nem mernek ra 
megeskudni, de nem hiszem, hogy az osszes enzim benan nezne a 
D-aminosavakbol keszult polipeptideket, arra tippelnek, hogy van olyan enzim 
amelyik elbanik veluk.  Namost attol hogy a D-aminosavakbol keszult 
polipeptid esetleg emesztheto, persze nem kovetkezik az hogy sok mindenre 
fel is hasznalhato lenne. Feherje szintezisben csak az L sorozatbeliek 
vesznek reszt, valoszinuleg mar az aktivalo enzimek specificitasa miatt, de 
ha ez nem eleg, gondolom a riboszomak szinten kizarjak a D aminosavak 
felhasznalasat. 
        Fontos megkulonboztetni a valosagos forgatasi iranyt, ami egy 
merheto fizikai sajatossag, (egy anyag jobbra forgatja illetve balra 
forgatja el a polarizalt feny sikjat), a kiralitastol, a szerkezeti 
aszimmetriatol, ami egy elmeleti,  molekula-geometriai fogalom, 
konfiguracios elterest jelent. 
A D sorozatbeli cukrok nem mindegyike forgat jobbra, klasszikus pelda a 
dextroz vagy szolocukor (D-glukoz) ami jobbra forgat es a levuloz vagy 
gyumolcscukor (D-fruktoz) ami, amint neve is mutatja, balra forgat. Viszont 
egyik, a Fischer fele megegyezessel kiemelt szenatomjuk (a legoxidaltabb 
szentol legtavolabb levo aszimmetrikus szenatom, masneven kiralitascentrum) 
azonos terbeli elrendezodesben kapcsolodik a szomszedos atomokhoz, azonos 
konfiguracio (geometria) szerint epul fel.  Ami azt is jelent, hogy ovatos 
lancroviditgetes utan mindkettobol a D-glicerinaldehidet lehet megkapni. 
Hasonlokeppen a kiralis feherjealkoto aminosavak L-sorozatbeliek, (ez 
esetben a karboxillal szomszedos 'alfa' szenatom konfiguracioja szamit) de 
van koztuk jobbra forgato.
        A CO2 koncentracioja a tudo legholyagocskaiban kilegzes-belegzes 
soran elegge allando, mintegy 5% (parcialis nyomas 40 Hgmm). Ettol 
fuggetlenul Kriszitannak igaza van, magas CO2 koncentracio valoban gatolja a 
legzokozpontot. Az elenkpiros arcszin viszont a CO mergezettekre jellemzo.
        A colaban ugy tudom hogy foszforsav is van, ami erosebb sav mint a 
szensav.
udvozlettel Gergely

Kedves Horvath Pista!


Azt a kerdest, hogy miert jobbra forgatnak a bio-molekulak es nem forditva
ahhoz hasonlitanam, hogy a vilagunk miert anyagbol all es miert nem
anti-anyagbol.
Az en tudasom szerint mindketto viszonylag esetleges volt, de mindketto
eseteben az egyik kizarja a masikat. Letezik forditott konformacioju cukor
(mesterseges), ami edes, de a szervezet szamara feldolgozhatatlan.
A belrendszer szamara feldolgozhatatlan  anyagokat nap mint nap fogyasztunk,
ilyenek bizonyos rostok es szenhidratok is. Ozmotikus modon megakadalyozzak
a viz visszaszivasat a vastagbelbol, s igy lagyitjak a beltartalmat es
gyositjak annak haladasat.
A minap olvastam egy igen erdekes esetet: legi-kisero holgy kronikus
hamenesben szenvedett, mar mindenfele olcso es draga vizsgalatot vegeztek
rajta, amikor kiderult, hogy a holgy napi 60 ragogumit fogyaztott, es az
abban levo fel nem dolgozhato cukor (ha jol emlekszem szorbitol) okozta a
hasmeneset.

Novak Istvan

Sziasztok,
> Ha van ra egyszeru magyarazat, hogy az egyik elterjedese utan a
> masik miert nem nyer teret, akor jo.
Van ra magyarazat. 10-12 eve meg egyforman ritka volt a 3.5"-os es a
3"-as (kemenyburkolatu) floppy. Azota a 3.5"-os egyeduralkodo lett, a
3"-as kihalt. Pedig milyen jo lenne, csak eppen nem lehetne megemesz-
teni, ill forditva, a ritka 3"-as drive-oknak nem lenne taplalekuk.
Udv/Laci

> Felso hatar tehat kb. 2 x 10^3 x 10^11 = 2 x 10^14 bit,
> vagyis nehany szaz terabit. A valosagban ennel jonehany nagysagrenddel
> kisebb szam realis.              Peter

Kapacitas teruleten akkor a szamitogepek mar regesreg lehagytak az
embert. Viszont az agynak nem csupan a kapacitasa szamit. Az agy:
asszociativ memoria. Ezt pedig evtizedek ota csak lemasolgatni pro-
baljak (a feltetelezett mukodest es a feltetelezett strukturakat).

/Laci