Pedig nem akartam ilyen marhasagrol irni, de anelkul, hogy pontot kivannek 
tenni az elmenybeszamolok sorozatanak vegere, engedjetek meg, hogy hangot
adjak egy nem tul meresz sejtesemet.
  A valtozatossag ugyan gyonyorkodtet, de a keplet egyszeru. Az emberek 
mindenhol ugy vezetnek, ahogy buntetik oket (akar a rendorok, akar a 
biztosito tarsasagok, akar egymast buntetik). 
Marmost az USA-ban, ahol a rendorok a bunozessel aranyosan 
elszaporodtak (hatarozottan az a benyomasom tulszaporodtak) a fenti keplet
igen egyszeruem alakul. 
  Minthogy a kis koccanasok okozta karokat a kotelezo felelosseg biztositas 
fedezi, joszerivel senki nem veszi komolyan (kiveve a Jaguar tulajdonosokat, 
akik legnagyobb banatara kenytelenek kocsijukat garazsban es egyeb nem tul
exponalt helyeken tartani). Ennek ellenere lattam pacemakerehez kapkodo
holgyet, amint kocsijanak utkozojevel toltak ki egy masik autot 
az automosobol. Amitol viszont komolyan felnek az amerikaiak, az eletveszelyes
baleset. Ezert van az erthetetlen ho- es eso-frasz, a gyalogosok es egyeb 
termeszetellenes jarmuvek abszolut elsobbsege, minden helyzetben. Gyalogos 
gazolasa eseten lehetetlen buntetlenul meguszni az esetet. Az is igaz, hogy
az automata autok nem szeretnek ugralni gyalogosrol gyalogosra, ezert inkabb
megvarjak mig az utolso lozsice is ataraszol uttesten. A gyorshajtas nagyon 
sokba kerul (most nincs kezemben a kezikonyv, de ugy emlekszem az
osszeg hatasara a jotekonykodas mas formaival kezdtem rokonszenvezni). Megeri
odafigyelni a radarra es akkor az ember legalabb szorongas nelkul szaguldozhat
ket rendor kozott. A gyomorfekely kezelese sokkal tobbe kerul, mint egy kis
radar detektor. Nem erdemes kockaztatni. Minthogy a helyes indexelest egyes 
matematikai szaklapokat kiveve kulon nem dijazzak, a takarekos amerikaiak 
nem indexelnek. Hogy is indexelnenek, amikor tele van mindket 
kezuk - ahogy azt sokan megjegyeztek mar.
  Az amerikai autos sokkal egyszerubben reagal a torveny kepezte keretekre, 
mint a mi torvenyekkel (a politikai manipulacio lehetseges eszkozeivel) dacolo 
kozepeuropai mentalitasunk. Csak azt tartjak szem elott, amiert buntetes 
szabhato es behajthato. A kooperacio, vagy a masik szandekainak 
figyelembevetele teljesen ismeretlen. Ennek minden bizonnyal tortenelmi 
gyokerei vannak (illetve hianyoznak), es itt nem akarok messzire e
lkalandozni. A 'szolidaritas' az amerikai lexikonokban talan csak mint
egy lengyelorszagi, kezdetben foldallatti majd legitimme valt mozgalomkent 
fog szerepelni. Ennek okai es kovetkezmenyei esetleg megerdemelnenek 
egy vitat.
  Mindent egyuttveve, ha fontolora vesszuk ki ellen autoznak a nepek,
megkapjuk a nagy autovezetesi vilagvallasokat. Az amerikaiak a torveny
ellen autoznak -> kis koccanas nem erdekes, csak a nagy anyagi kar, vagy
emberelet. A nemetek is a torveny ellen autoznak, de ott a torveny a
gyalogosokra es egyaltalan minden allatfajra is vonatkozik, ezert a 
jardai kerekparsavba tevedo gyalogost nyakan meg feknyomot se hagyva gazoljak 
el az ontudatos kerekparosok, arcukon a korszerusegbe vetett hit szigoru
szemoldokevel.
  Az olaszok - mint altalaban a mediterran nepek - egymas ellen autoznak, 
es csak azert vigyaznak rettentoen a kocsijukra (es szuksegszeruen 
a masikera), mert a biztositasi koltsegek nagymertekben fuggenek az 
okozott kartol. Torokorszagban is, ahol koztudottan a szabalytalansagot se 
buntetni, se az okozott kart behajtani nem lehet, egymas ellen autoznak, 
de ott egyaltalan nem vigyaznak a masik autojara es ezert a magukera 
sem (vigyazat, nem matematikai logika). 
Magyarorszagon pedig az emberek valoszinuleg az uzemanyagarak ellen(ere) 
autoznak.
  Meg egy aprosag. Nincs normalis autovezetes. Mindenhol valamilyen elme-
betegseggel talalkozunk. Ha Nashwille egy kataton skizofrenia, akkor
New York egy amokfuto pszichozis cikazo sarga hallucinaciokkal es -az 
utviszonyokbol adodo - hullamzo dinamikaval. Tipizalni a fentieken
tulmenoen mar nehez. Egy magara valamit is ado new yorki taxis 1 percen 
belul megszeg minden predikciot, pedig csak a kliensre vadaszik. Minden
csak perspektiva kerdese. 
  Mellesleg annak, aki Budapesten rendszeresen vezetett, nincs az a new yorki 
dodzsempalya, vagy felsovoltai csucsforgalom, ami meglepeteseket okozhatna.

Nadasdy Zoltan
gyalogos

Ga1bor azt i1rja: 

>a Maple a  szagertok szerint jobb computer algebra rendszer, 
>mint a Mathematica.   

Pro1ba1ltam mindketto3t, egyik kutya ma1sik eb. 

>Viszont  programozhatosag,  grafika, es interface
>szempontjabol a  Maple-t  en  jobbnak  tartom.  

Lehet hogy a te ko2rnyezetedben igen, de amin e1n futttattam a 
Maple-t az egy nagy (vektor processzoros) IBM mainframe volt, e1s 
annak az interfe1sze1ro3l jobb nem is besze1lni. 

>Azon felul, a workstation es high performance kornyezetben Maple van,
>Mathematica nincs. Ez viszont teny.

Eszerint az a Sparc amin e1n futtatom a Mathematica1t az nem
workstation hanem csak ko1tyomfitty. Sparc10-en, HP Snake-en,
RS/6000-en biztosan fut, e1s mifele1nk azt mondja1k ezek a jobb
workstationo2k, de amikor high-endes emberrel besze1lek akkor mindig
elba1tortalanodok, mert ki tudja na1luk hol kezdo3dik a workstation.
Ami meg az igazi high performance-ot illeti, mie1rt nem ke1rsz egy
forra1slicenszet, a Wolfram Researchnek nyilva1n nincs saja1t Craye de
te semmi perc alatt portolod, elve1gre az Unicos is csak Unix:-).

>Szoval  inkabb  szeretnenk bevezetni  szabvanyos, self
>describing   fajl  es  adatstrukturakat:  a  jelszo Standardized
>Scientific Data Formats (Net-CDF, HDF  et al)... 

Nem hiszem, hogy a TIPP-elo3ket annyira e1rdekelne1, de ha nekem 
i1rna1l valamit ezekro3l a forma1tumokro1l (pl. hogy melyik van 
leginka1bb elterjedve, melyik szerinted a legjobb, meg hogy az 
a1ltalam gyakran gyu3rt SAS nevu3 statisztikai csomag melyiket 
fogja kajolni ha nem most akkor majd a ko2vetkezo3 verzio1ban)
az nagyon jo1 lenne.

Kornai Andra1s

Jol ertem, hogy mar semmilyen filler nincsen forgalomban, vagy csak a
tablazatban nem szerepeltek?
Zsoter Andras (Hong Kongbol)

Aki emlekszik meg a kb. ket honappal ezelotti vitamra a tisztelt TIPP-elo
kozonseggel az bizonyara megerti, hogy mitol hizik a majam amikor ezt olvasom:

>............................................................  Es
>a paralel computing elotti szuperkompjuting: a vector gepek nagy
>futama (most lealdozoban mellesleg)  Fortran alapu, ui.  erdekes
>modon   a   Fortran a  legjobban   vektorizalhato   nyelv,  akar
>tobszazszor olyan gyors is lehet, mint a hasonlo C program. (Sot
************************************************************
>a jo fortran meg akar 20-50-szer gyorsabb,  mint  a benan megirt
>Fortran program.)

C,c,c,c...
Zsoter Andras (Hong Kongbol)

Gaal Gyongyinek es masoknak!

Felvetodott itt a TIPP-en a kognitiv tudomannyal, es altalaban a magyar
tudomannyal valo kapcsolat. Altalanos dolgot persze nem tudok ajanlani, de
nehany lehetoseget igen. Pszichologia (foleg kiserleti), pszichofiziologia,
idegtudomanyok, elettan (physiologia) teruleten szivesen kozvetitek ilyen
kerdesekben. A fent emlitett tudomanyagak tarsasagai nyitottak az ilyesfajta
egyuttmukodesre, nemelyik mar E-mail segitsegevel is elerheto, es van mod
barmilyen kapcsolat fenntartasara.

A konyvek ugyeben megjegyzem, hogy a Muszaki Konyvesbolt talan nem a legjobb 
forras manapsag, inkabb ajanlom az Akademiai Boltokat - tobb is van, es
eleg szeles bel- es kulfoldi valasztek van. Ezen kivul eleg sok a konyv-
kiallitas, pl. rendszeresen van egy Interbright szervezesu rendezveny, ahol
rengeteg kiado hozza el termekeit. Ezen kivul idonkent erkeznek konyvadomanyok
is, igy a SOROS - Alapitvany, a Fulbright Comission es masok is adnak regebbi
de meg hasznalhato konyveket.

Ezzel egyutt jo otlet a konyvborze, es szivesen vallalom, hogy az osszeallitott
listakat publikussa teszem, es esetleg megoldjuk a szetegyelest is.

						Bardos Gyorgy
						ELTE TTK
						

Koszonom az emlekezteteseket a tetelre.

Az az igazsag, hogy en is erre gondoltam eloszor, csak utana az volt
az erzesem, hogy ez a Goldbach-sejtes.

Viszont akkor melyik a Goldbach-sejtes ???
Koszi


Gabor

Ha valaki meg tudna mondani Istva'n Ka'da'r (Bechtel Civil and Numerals Inc.
San Francisco,California) cimet (esetleg emailt is) es/vagy telefonszamat (fax)
azt nagyon megkoszonnem.
                            Bartek Attila => 

 ezt irja:

>szempontjabol a  Maple-t  en  jobbnak  tartom.  Azon  felul,   a
>workstation   es   high performance    kornyezetben  Maple  van,
>Mathematica nincs. Ez viszont teny.

Ezek szerint a mi RS6000 workstation-jainkon nincs Mathematica? Hu de jo
hogy mondod!

                            | "According to scientific research, the
Gyorgy Varga                | material that the Universe mostly consists
--                          | of is hydrogen. In my experience, however,
Technical Univ. of Budapest | the most frequent material in the Universe
       | is Stupidity, because there's a lot more
                            | of it than the amount of hydrogen." F.Z.

Szia Cser Feri!
Te voltal Josvafon? Esetleg Teplektorral?
Udv
  Rezsoe

Received: by cast0.ast.cam.ac.uk (UK-Smail 3.1.25.1/2)
  id >; Sat, 26 Jun 93 20:00 BST
Received: from nbivax.nbi.dk by nbivax.nbi.dk (PMDF #3487 ) id
 >; Sat, 26 Jun 1993 20:57:34 +0200
Date: 26 Jun 1993 20:57:34 +0200
From: GA'BOR VATTAY >
Subject: Fermat
To: 
Message-id: >
X-VMS-To: IN%""
MIME-version: 1.0
Content-transfer-encoding: 7BIT
Status: RO

Mi ennyit tudunk. Remelem segit.
Udv:Gabor

----------------------------------------------------------------------------

From:	NBIVAX::QCHAOS       "NBI/NORDITA CHAOS GROUP" 24-JUN-1993 18:02:22.96
To:	CHAOS
CC:	QCHAOS
Subj:	for those of you that did not immediately see how Fermat's the...

Elaboration on Wiles announcement


>
>Date: Wed, 23 Jun 93 13:36 BST
>From: 
>To: 
>Subject: announcement of Taniyama conjecture
>Status: R
>
>I imagine that many of you have heard rumours about Wiles's
>announcement a few hours ago that he can prove Taniyama's conjecture
>for semistable elliptic curves over Q.  This case of the Taniyama
>conjecture implies Fermat's Last Theorem, in view of the result
>that I proved a few years ago.  (I proved that the "Frey elliptic
>curve" constructed from a possible solution to Fermat's equation
>cannot be modular, i.e., satisfy Taniyama's Conjecture.  On the
>other hand, it is easy to see that it is semistable.)
>
>Here is a brief summary of what Wiles said in his three lectures.
>
>The method of Wiles borrows results and techniques from lots and lots
>of people.  To mention a few: Mazur, Hida, Flach, Kolyvagin, yours
>truly, Wiles himself (older papers by Wiles), Rubin...  The way he does
>it is roughly as follows.  Start with a mod p representation of the
>Galois group of Q which is known to be modular.  You want to prove that
>all its lifts with a certain property are modular.  This means that the
>canonical map from Mazur's universal deformation ring to its "maximal
>Hecke algebra" quotient is an isomorphism.  To prove a map like this is
>an isomorphism, you can give some sufficient conditions based on
>commutative algebra.  Most notably, you have to bound the order of a
>cohomology group which looks like a Selmer group for Sym^2 of the
>representation attached to a modular form.  The techniques for doing
>this come from Flach; you also have to use Euler systems a la
>Kolyvagin, except in some new geometric guise.
>
>If you take an elliptic curve over Q, you can look at the
>representation of Gal on the 3-division points of the curve.  If you're
>lucky, this will be known to be modular, because of results of Jerry
>Tunnell (on base change).  Thus, if you're lucky, the problem I
>described above can be solved (there are most definitely some
>hypotheses to check), and then the curve is modular.  Basically, being
>lucky means that the image of the representation of Galois on
>3-division points is GL(2,Z/3Z).
>
>Suppose that you are unlucky, i.e., that your curve E has a rational
>subgroup of order 3.  Basically by inspection, you can prove that if it
>has a rational subgroup of order 5 as well, then it can't be
>semistable.  (You look at the four non-cuspidal rational points of
>X_0(15).)  So you can assume that E[5] is "nice." Then the idea is to
>find an E' with the same 5-division structure, for which E'[3] is
>modular.  (Then E' is modular, so E'[5] = E[5] is modular.)  You
>consider the modular curve X which parametrizes elliptic curves whose
>5-division points look like E[5].  This is a "twist" of X(5).  It's
>therefore of genus 0, and it has a rational point (namely, E), so it's
>a projective line.  Over that you look at the irreducible covering
>which corresponds to some desired 3-division structure.  You use
>Hilbert irreducibility and the Cebotarev density theorem (in some way
>that hasn't yet sunk in) to produce a non-cuspidal rational point of X
>over which the covering remains irreducible.  You take E' to be the
>curve corresponding to this chosen rational point of X.
>
>-ken ribet
>
>
>
>
>
>

Tessek, itt van, eddig azert nem kuldtem, mert azt hittem,
van valami oka, hogy nem a hix-re ment, de tegnap talal-
koztam egy fel-csoport kutato algebristaval, aki ott volt
az eloadason, igy nem latok semmi okot a publicitas ellen.
Kedves Hajdu Csaba, csoport elmeletet mi is tanultunk,
a modularis azt hiszem, a disztributiv egy gyengebb formaja.
Kedves (Fichtinger) Gabor, termeszetesen megkerdeztem mult
penteken egy matematikust, de alkalmazott, csak buborekokhoz
ert vegyszerekben, a pure tanszeket nem ismerem, de ez reada-
sul, ahogy a binetbol latom, a Newton intezetben volt
egyebkent is, ott meg csak visitorok vannak. Penteken az
egesz heti idojaras ellenere gyonyoru napsutes volt, mint
altalaban a graden partys napokon, sehol egy felho.
tessek, itt van, de 97 sor, remelem, Jozsi nem kurtitotta
meg a 100 soros hatart. (apropo, a bizonyitas 200 oldal,
ami azert rohej, mert csillagaszatban is van egy ;nagy;
problema, miert puffadnak fel szegeny voros oriasok,
es ha valaki 50 oldalnal hosszabb bizonyitast kuld be,
az nem er, mert a computer code listaja rovidebb.)
jo mulatast, E

Fiatal hazaspar szeretne minel olcsobb szallast talalni
Londonban Augusztus elso heteben. Ha valakinek van otlete,
kerem a  cimre irja meg. Segitsegetek
nevukben is koszonom,
			K.Gyuri

Kedves TIPP-elok!

  A papi fapipa nem ipafai, hanem ibafai. Egyebkent a faluban van egy 
pipamuzeum ( pontosabban amikor ottjartam, akkor meg volt, azota - ? ). 
Ha valakit erdekel, valahol a Szigetvar es Kaposvar kozotti utrol lehet 
megkozeliteni (Szigetvarhoz kozelebb). 
  Igazan jo nyelvtorot csak egyet tudok, gyorsan meg sohasem sikerult 
elmondanom:  Mit sutsz kis szucs, tan sos hust sutsz kis szucs?
Ennyi.
Udv    VJ

En is azt hallottam, hogy lehet, hogy Fermat rossz bizonyitast
talalt az x^n + y^n = z^n -re. Persze nem biztos. Mindig is
biztam a zsenialis "short cut" -okban. Ha bizunk benne, talan
megtalaljuk. Valoszinu egy csomo penzjutalom is jar erte, mint
jonehany mat. sejtes bizonyitasaert. Sot azt is
hallottam, hogy Fermat is sejtette, hogy a bizonyitas nehez,
es igy akarta megviccelni kortarsait. Mindenesetre remelem
nem jarunk ugy mint a Newton eletrajzaval, ami allitolag tele 
van hulyesegekkel, mert valaki elkezdte, azten az utana levok 
egymast citalva masoltak.

Azert irok, mert elmondanam, hogy a 
1.: Cardano keplet nem Cardano-tol
szarmazik, hanem allitolag a sogoratol lopta. Abban az idoben ilyen
kincseket titokban tartottak, nem ugy mint ma, hogy ha eredmeny van, 
azt lekozlik. 

2.: Lehet viszont, hogy Fermat olyan bizonyitast talalt mint a tortenet
(!) a polieder oldal/el/csuscs osszefuggeserol, amikor egy pali setalgat
a polieder bolygo elein, stb. A tetelt mashogy igen nehez belatni. Csak 
azert mondom, mert lehet hogy nem is az ingovanyos mat. uton kell 
keresni a bizonyitast.

3.: Kb. 15 evvel ezelott jartam TIT eloadasokra, ott valaki egy
komputeres segitsegu bizonyitast kozolt - marmint az eredmenyt -
de a gyengeje az volt hogy csak n=3,....,ezervalahanyig volt belatva.
Azota gondolom tovabb mentek. Sot mintha ott mondtak volna, hogy
az Akademiara sokan kuldenek be bizonyitast, es
a.: Sokszor 100-500 oldalas bizonyitasrol kiderul hogy rossz.
b.: Az Akademia nem foglalkozik mar az ilyen keresekkel - 
    hogy vizsgaljak meg a bizonyitast - mert nincs ra energiajuk.

                                  Dr.Dr.K.S.
                                  1993.VI.30
                                  USA

Udv Mindenkinek!

Kicsiny kompaniank elhatarozta, hogy atrepul az Operencias tengeren es
megnezi maganak az Ujvilagot. Repulojegyunk, autonk van (lesz), penzunk
annal kevesebb. A nagy otlet: kempingezzunk. Nos a nagy kerdes: satrazott
mar valaki kozuletek az USA-ban? Egyaltalan erdemes-e, es ha igen milyen
a szinvonaluk - nem vagyunk igenyesek. Ja igen. Az egyik baratom minden-
aron magaval akar cipelni egy kempingfozot. Le tudna valaki beszelni ot 
errol?

TIPPjeiteket elore is koszonom:


                                     Nemeth Valentin
                                

Kedves Tippelok,
Tobben erdeklodtetek a Fermat sejtes megoldasaval kapcsolatban,
igy - mint a "tuz kozeleben  levo" - megosztanam veletek az ezzel kapcsolatos
princetoni pletykakat (ugyanis A.  Wiles, aki megcsinalta, itt professzor).

A legfontosabb az, gyakorlatilag minden szaktekintely egyetert abban,
hogy Wiles bizonyitasanak a koncepcioja helyes, az esetleg felmerulo
hibak javithatok. Maga a bizonyitas kb. 1000 oldalas, es ha jol tudom
keszul egy 200 oldalas tomoritett verzio is.
Az eredmeny bejelentese ugyanakkor mindenkit lorugaskent ert, Wiles
legkozelebbi munkatarsai sem tudtak arrol, hogy mar het eve ezen dolgozik.
Sajat bevallasa szerint mar harom evvel ezelott is lenyegeben megvolt
a megoldashoz vezeto kulcslepes, de ezt nem akarta publikalni, mert akkor
esetleg mas fejezte volna be helyette. Mindossze ket honappal ezelott
mondta el a bizonyitas fo vazlatat egy itteni professzornak, de
senki mas nem tudott rola, egeszen a mult het elejeig. A tanszekunk
nagy embereit mindossze a hivatalos bejelentes elott ket nappal
ertesitette, es mindenki bizonytalansagban volt, hogy tenyleg bejelenti-e
a kongresszuson vagy sem. Tobben nem aludtak ket ejszakan keresztul, mire
veglegesse valt, hogy Wiles kiall a matematikai kozvelemeny ele a
bizonyitasaval. Allitolag az egyik neves princetoni professzor konnyezett
az oromtol.
En abszolut nem vagyok szamelmelesz, igy semmit nem tudok a bizonyitasrol
mondani. Annyit hallottam csupan, hogy alapvetoen ket strategia
kinalkozott a sejtes bizonyitasahoz, az egyik vezeralakja G. Faltings,
szinten Princetonbol, aki nevehez fuzodik annak igazolasa, hogy legfeljebb
veges sok megoldasa lehet Fermat egyenletenek. A lenyeg azonban az, hogy
Wiles modszere a masik megkozelitest hasznalja, igy nem epul kozvetlenul
Faltings annak idejen vilaghiru eredmenyere.
Nyilvan idovel lesz 1000 oldalnal joval rovidebb bizonyitas is, de nem
valoszinu, hogy az atlagmatematikus szamara erthetove tudjak varazsolni.

Azt hiszem most igazan kar, hogy nincs matematikai Nobel dij. Wiles
eppen 40 eves, es a Fields medalt altalaban 40 eves kor elott szoktak
odaitelni (habar ez csak egy tradicio, sehol nincs tetelesen leirva),
igy meg ez is ketseges. Azt is rebesgetik azonban, hogy Wiles jo
esellyel Sir Wiles lesz, mivel angol "alattvalo".

Kozismert folklor, hogy Dunat lehet rekeszteni olyan emberekkel
akik "bebizonyitottak" a Fermat sejtest, minden valamirevalo
egyetem szamelmelet tanszeket rendszeresen bombazzak ugyeletes o"rultek
zsenialis "bizonyitasokkal" (lasd meg szogharmadolok, kockakettozok,
azzal a kulonbseggel, hogy a Fermat sejtes eseteben nem lehetett biztosra
tudni a valaszt). A mi tanszekunk is a hir vilaggaropitese utan szamos
olyan levelet kapott, amelyben gratulalnak Wilesnak a bizonyitashoz, habar
a leveliro mar masfel eve megoldotta ugyanezt a problemat - volt aki
egeszen atyaiaskodo stilusban kozolte ezt, miszerint "masodiknak" lenni
is szep dolog. 

Erdos Laci

Egy amerikai ismerosom keres panziot vagy valami hasonlo olcso szallast
Budapesten karacsony korul. Tudna valaki segiteni cimmel es telefonszammal?

A segitseget elore is koszonom

Toth Janos