1. |
Re: vajtful, eredeti kerdes (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
2. |
Surgos help! (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
3. |
Primszam (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
4. |
Hi-fi (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
5. |
HiFi (mind) |
184 sor |
(cikkei) |
6. |
UV sugarak (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
7. |
a musorrol (fwd) (mind) |
70 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: vajtful, eredeti kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nemes Marcus > wrote:
>: vagyis van-e, lehet-e racionalis magyarazata annak, hogy b=F5sz vajtfuluek
>: (allitolag) felismerik a 20 kHz-nel vagott spektrumu zenet.
>Szerintem nincs. Ugyanis, ha a ful lekeverne hallhato hangra az
>ultrahangot, akkor a hallasteszteknel 16...20 kHz folotti hangot is
>hallananak az emberek.
Annyit azert adjunk meg nekik, hogy nehany ember valoban hall kevessel
20kHz folottig. (pontos forrast ne kerjetek) Ok hasznaljanak DAT-ot
48kHz mintavetelezessel, ha ennyire fontos nekik az a par kHz.
Th(A)n
|
+ - | Surgos help! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Surgos segitsegre lenne szuksegem!
Peldakra lenne szuksegem, lehetoleg minel tobbre!
Sajnos semmi fellelheto nincs Szombathelyen, igy
gondoltam megprobalok gyakorlo peldakat kerni
e-mail-ben, akar attach-kent is!
Tehat a temak: Operacio kutatas, nyitott szallitasi feladatok,
dinamikus programozas, sorbanallasi feladat,
egycsatornas sorbanallasi modell, grafelmelet:
legrovidebb ut keresese, hozzarendelesi feladat.
Nem nekem lesz, szombaton pedig mar ZH, ugyhogy surgos help!!!!!
Nem gond, ha nincs megoldas hozza!
Elore is kosz!
Smici
---------------------
|
+ - | Primszam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hellosztok
Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi a legnagyobb primszam
kiszamitasanak keplete?
Illetve melyik oldal foglalkozik primszamokkal?
Ha jol tudom valamelyik Internettos hirlevelben volt rola szo.
kosz Robi!
|
+ - | Hi-fi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csak egy kis tisztabarakas:
A nagyobb frekvenciara torteno konvertalas (oversampling) a kovetkezo
miatt terjedt el:
A Shannon tetel ertelmeben, ha egy jel savszelessege (most az
egyszeruseg kedveert 0-tol) f, akkor az elmeletileg szukseges
mintaveteli frekvencia 2*f. Egy S frekvenciaju mintavetelezes tenye
ugyanis azzal a kovetkezmennyel jar, hogy a jel eredeti [-f, f]
kozotti spektruma (valos jelek spektruma szimmetrikus a 0-ra)
megismetlodik [S-f, S+f], [2S-f, 2S+f] .. [nS-f, nS+f], ahol n egy
tetszolege egesz szam. Ha ezek utan S kisebb, mint 2f ezek a
spektrumok atlapolodnak es ezzel az eredeti [-f,f] tartomanyt
eltorzitjak. A mintavett (es visszallitott) jel spektrumabol egy
alulatereszto szurovel ki kell szurni a felesleget, vagyis az osszes
n != 0 darabot. A CD eseten a mintaveteli frekvencia 44.1 kHz, az
atviendo spektrum 20 kHz-ig tart, azaz a mintavetel miatt a kovetkezo
spektralis tartomany 24.1 kHz-en kezdodik. (44.1-20) Ezek utan egy
olyan szurot kell epiteni, ami 20kHz-en meg amplitudo es lehetoleg
fazistorzitas nelkul visz at, mikozben 24.1 kHz-en mar tokeletesen
zar. Ilyen analog szuro a gyakorlatban egyszeruen nincs. Vagy
beengedunk nagyfrekvencias szemete, vagy levagjuk az egyebkent
atviendo spektrum tetejet. Mindazonaltal, a Shannon tetel nem serult,
tehat a problemanak kell, hogy legyen megoldasa.
A megoldas a digitalis szures. Digitalis szurokkel meg lehet csinalni
olyasmit, amit analog modon lehetetlen (elmeletileg is). A digitalis
szurok egy nagy csaladja a FIR (finite impulse response) szurok, ok
mindjart ebbe a fajtaba tartoznak. FIR szurokkel lehet nagyon meredek
szuroket csinalni, mikozben a faziskarakterisztika nagyon szepen
viselkedik. Ilyen szuroket fel lehet hasznalni mintaveteli frekvencia
valtoztatasra is, azaz az eredetileg S frekvencian mintavett jelhez
elo lehet allitani azokat a mintaveteli pontokat, amik valamely kS
frekvenciahoz tartoznanak. (k itt most pozitiv egesz, de meg lehet
csinalni barmely racionalis tortre). Ha ezt sikerult elerni, akkor oda
jutottunk, hogy a mintaveteli frekvenciank joval magasabb, azaz az
alapsav [-f,f] es ennek elso transzponalt kepe [kS-f,kS+f] kozott a
tavolsag sokkal nagyobb. Mondjuk, egy 8-szoros oversampling eseten a
mintaveteli frekvencia 8*44.1 azaz 352.8 kHz. Ezek utan a
transzponalt kepek kiszuresere mindjart eleg egy joval egyszerubb szuro,
amitol csak azt kivanjuk meg, hogy 20kHz-en ne legyen amplitudo vagy
fazistorzitasa viszont 332.8kHz-en tokeletesen nyomjon el mindent. Ez
analog szurovel aranylag konnyen teljesitheto feltetel, hisz a szuro
atmeneti savja az atareszto tartomany szelessegenek tobb, mint
tizszerese, azaz a szuro eleg lapos lehet, szemben az eredeti, mintegy
0.2-szeres atmeneti sav szelesseggel rendelkezo nagyon meredek szuro
kovetelmenyeivel.
A felbontas novekedese abbol adodik, hogy a FIR szuro szoroz es
osszead, amibol a szorzas egyik tulajdonsaga, hogy az eredmeny
bitszama a ket szorzando bitszamanak osszege. Ezek utan, hacsak nem
akarunk informaciot veszteni, kenytelenek vagyunk belul magasabb
bitszammal szamolni. Mi tobb, a koztes mintak pillanatnyi erteke
lehet, hogy az eredeti kvantalasi szintek koze esik. Hogy ezt jol
abrazolhassuk, a vegso D/A felbontasa is nagyobb kell legyen, mint az
eredeti mintavetelezett jele volt.
Namost, ennek az egesznek semmi koze nincs ahhoz, hogy miert akarjak
24 biten mintavenni mindjart az elejen a jelet - az egy teljesen mas
teszta.
Zoltan
|
+ - | HiFi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[United States] irta:
>Nagyon konnyen el tudom kepzelni, hogy: Egy torz visszajatszas kellemesebb >mi
nt egy 'tokeletes'. Nekem peldaul sokkal kellemesebb egy 30 eves csoves >radio
hangja, mint egy bose radio. Persze hogy torzabb, de kellemesen
Errol a kellemes, u.n. euphonikus torzitasrol rengeteg vita folyt. Imho
vedelmezoi az egyebkent kozepes hangu tranzisztoros termekeiket akarjak
a vevokre tukmalni annak bizonygatasaval, hogy a konkurrencia [egyebkent
kituno hangu] termeszetesen csoves keszuleke jobban torzit, csak az
Neked kellemesnek tunik elsore. Nem csak szerintem a jofulu zeneszeretok
szamara euphonikus torzitas nem letezik. Mert nehezen elkepzelheto olyan
"torzitasfajta", ami a fagott hangjat meg elethubb fagotthangra, es
ezzel egyutt a zongora hangjat meg elethubb zongorahangra _stb._
"torzitja".
Imho inkabb azt fogadom el, hogy bizonyos [mondjuk 0.5%] hatar alatt, a
torzitas tovabbi csokkentesenek nem sok jelentosege van. Mas ismert es
meginkabb ismeretlen tenyezok ennel sokkal jobban befolyasoljak a
szubjektiv hangkepet. Ismert a "torzitashaboru" tortenete, mikor a
tranzisztortechnika buveszei azon versenyeztek, hogy ki tud megtobb
nullat irni a tizedesvesszo utan a torzitasi specifikacioban, mert a
laikus kozonseg ez alapjan dontott a vetelrol. Ehhez termeszetesen
iszonyatos ellencsatolast alkalmaztak, aminek eredmenyekeppen a
torzitasi specko javult, de a hangminoseg meg sokat romlott.
[Australia] irta:
>Tortenetesen reszt vettem egy hollywoodi studiok szamara keszitett
>hangszerkentyu fejleszteseben. ... megsem erzik ugy, hogy kell a
>reztuske es a szenszalas delkelet fele huzott csupasz rezkabel.
>Pedig ok megtehetnek, hisz azert keresnek ennyit, mert ugyanabbol a
>hanganyagbol ok olyat hoznak ki, ami 'dogosen' szol szemben a
>csoroval, aki egyszeruen csak nagyon jot csinal. Igy aztan, ha ok azt
>mondjak, hogy ez kell, mert ettol lesz majd a darab 'feeling'-es meg
>ilyesmik, a reztusken mar nem mulna.
Zoltan, Hollywoodban ritkan csinalnak highendet. Te is irod, hogy
"dogosen" szol... Ilyen kifejezest az audiofil tarsasag nem ismer. Ott
nem a dogos hangzas, hanem a termeszetes hangzas a cel. A mozifilmek
plafonleszakaszto melyhangjai klasszikus zene hallgatasahoz nem is
szuksegesek. MAs vilag. Oda nem is kell tuske+allvany. Mas kerdes, hogy
hanglemezstudiok sem hasznalnak altalaban ilyent. A studiokeszulekek
vilaga kulon vilag. Mert ha ott minden keszuleket kulon asztalkara
tennenek a kisstadionban nem ferne el az altaluk hasznalt cucc. 8-) Egy
studiomagno, studiolemezjatszo van vagy szaz kilo, es sajat egybeepitett
allvanyuk van. Egy hazimagno/ lemezjatszo meg kb. tiz kilo. Sajat
allvany nelkul. Masok a viszonyok. Merem remelni, hogy a
studiolemezjatszo ugy szol jol, ahogy van. A tranyos erolkodo kevesbe
erzekeny a rezgesekre, mint a csoves, plane, ha ket-
harom mazsas keveroasztalba van beepitve. A kabelek eleve eleg
specialisak,
nagykeresztmetszetuek, a strapabiras miatt. El kell viselniuk a
belebotlast, ralepest, stb. Raadasul a studiokban kivetel nelkul u. n.
szimmetrikus kabeleket, ki- es bemenetu eszkozoket hasznalnak, azok is
lenyegesen masok. DE!!! Igazi johangu lemezeket eloallito specialcegek
bizony hasznaljak is ezeket az eszkozoket. Sot, tudom, hogy nagyon sok
mezei hangstudio is a meregdraga Nirvana kabeleket hasznalja mindenhol.
A kereskedelemben kaphato jominosegu, [es persze draga] hangszorokat mar
tuskelabakkal gyartjak eleve.
> Felado : [Hungary] irta:
>> DOLLARBAN nem megvetendo nyereseget hozhat. De teny, hogy ezek sokkal
>> jobban "mukodnek", ezert is van rajuk kereslet. Ugyanigy a "johangu"
>Ez nem TUDOMANYos erv, bocs. Ha valamit megvesznek, az *biztosan* csak azt
>mutatja, hogy van ra igeny. Hogy miert van ra igeny, mas lapra tartozik.
>Kisse sarkitva es profanul: kepzeld el, hogy elkezdenek a piacon
>aranytojast tojo tyukot arulni. A tyukbol megvesznek harmat (valoszinuleg
>akadna harom ember). Ez azt jelenti szerinted, hogy az a harom tyuk,
>amit megvettek, aranytojast fog tojni?
Ez highendben igy nez ki: Gipsz Jakab kolcsonkapja a kereskedotol, es
hazaviszi az aranytojast tojo tikot. Otthon tojatja egy hetig.
Megvizsgalja, szetfureszeli, savakkal kezeli, es kiderul, hogy a tojas
tenyleg arany. Hozzatok ilyen tyukot, en is megveszem!
>Itt van egy ellenorizheto teny, "nem nagyon suket" emberekkel, nem is
>tegnaprol, hanem ot esztendovel ezelottrol (remelem, nem moderaljak ki,
>direkt nem forditottam le a szoveghuseg vegett, eleg konnyu szoveg):
Nos LP-CD vitarol, Tranyo-cso vitarol gigabajtokat lehet talani a neten.
Ezek kozul egy cikket idezni nem sportszeru. Sot tudomanytalan. Mert
semmit sem er egy NEGATIV teszt. egy tucat sem er semmit. Ha vannak
mellette POZITIV eredmenyu tesztek is. Egyetlen pozitiv vak teszt, ha
tisztessegesen csinaljak BIZONYITJA az effektus letezeset. Negativ
eredmenyu teszteket nagyon konnyu csinalni. Az okorbol nagyon
emlekezetes a Quad fele teszt. A Quad az atlagnal jobb, de messze nem
kivalo erositoket gyart. Tesztek sorozataval "bizonyitottak", hogy ket
tisztesseges erosito hangja [egyik az ovek] kozott NEM lehet kulonbseget
tenni. Ez volt a cel, be is "bizonyitottak". Hasonloan az altalad
idezettekhez. Szulettek is belole cikkek az audiofil tarsasag nagy
mulattatasara. Mert hat ennek az
ellenkezojerol barki otthon is meggyozodhetett.
>Laboratory tests show that CDs have noise levels 20 to 30 decibels
>lower than records,
Lehet ilyen zajos LPt csinalni. De zajtalant is.
>and a better dynamic range, of about 90 decibels.
Audiofil berkekben kozhely, hogy a CDnek KISEBB a dinamikaja!!!!!!!!
Sot a CD hangjanak feljavitasahoz direkt zajt kevernek a kvantalaki
lepcsok
"elmosasaert".[Dither] Jellemzo ez, hogyan lehet a meresekkel
buveszkedni.
>Only 4 of the 160 distinguished between CD and record every time, and
>only 17 scored 5 out of 6.
Nocsak!!!! Tehat 160bol huszonegyen meghallottak a kulonbseget? Ez kb.
minden nyolcadik ember!!!! [Mellesleg a cikk cime szerint 1 a
negyvenbol. Itt is tettenerheto a prekoncepcio. Mert, aki hatbol otszor
eltalalja, az azert meghallja a kulonbseget!]
>Statistically there was a slight trend confirming common hearing >stereotypes,
with CD more "brilliant" and records more "warm". Even so, >out of 960 tests,
219 times (23 per cent) the listeners found the CD >warmer than the record, and
207 times (22 per cent) the record was judged >more brilliant than the CD.
Ha a hegeduhangra koncentraltak volna, sokkal egyertelmubb lenne a
kulonbseg. Ez a Cold-warm, brillant-dead dolog nagyon amatorizu.
>Nor did the price of the equipment make much difference. Tests with a CD
>player and a record player each costing about Ł400, the second with
>equipment costing around Ł4000 each, produced similar results in both cases.
Ajjaj! Miert nem neveztek meg a keszulekeket? Az ar nem mond semmit. Egy
erosito onmagaban is lehet 4000 font, es ezzel egyutt szolhat pocsekul.
4000 fontos teljes lanc nem highend csucskategoria. En 40.000 fontert is
tudok olyan lancot osszerakni, amin talan en sem hallom a kulonbseget.
400 fontert meg talan nincs is olyan komplett lemezjatszo-kar-
hangszedo, ami igazan jol szolna. Egy igazan jo hangszedo nincs ezer
font alatt, es hangkar sem. Hol van meg a jo futomu ara? Ez a teny
onmagaban elarulja a szakertonek ezen teszt teljes hasznalhatatlansagat.
Akarcsak a hirhedt Quad tesztnel. Meg csodalkozom is, hogy ilyen
korulmenyek kozott minden nyolcadik ember hallotta a kulonbseget. En azt
szoktam mondani regebben a tanacskeroknek, ha ketszazezernel kevesebbet
szansz a dologra vegyel CD jatszot, de ha otszazezernel tobbet, akkor
csakis lemezjatszot.
[Hungary] irta:
>>Teljes meggyozodessel tapasztalatbol allitom, hogy igenis, ezek celszeru
>>dolgok, erosen befolyasoljak a hangminoseget. Nektek tudosoknak
>>felesleges bizonygatnom, hogy kiserletek eredmenyeit nem lehet
>>spekulaciok miatt elvetni.
>Masreszt a tudosok nem fogadhatnak el megfigyeleseket csak ugy bemondasra,
>es a megfigyelesekbol ki kell kuszobolni a szubjektiv elemeket. Tehat
>akkor: hol talalhatoak a hallgatasi tesztek (ahol termeszetesen a >hallgatok n
em tudjak, hogy mikor melyik eszkoz szol) eredmenyei, amelyekre
>hivatkozol -;-) ?
Egy sajat tesztet elmeselek. Arultak anno a Ramovillban mindenfele Peter
Belt angol hifibuvesz altal krealt "csodaszereket". Mivel alapvetoen
szkeptikus vagyok, hat kolcsonkertem vetel elott egyparat kiprobalasra.
Beszeljunk most egy kb. 29 cm atmeroju vekony atlatszo foliarol egyik
oldalan fekete, masik oldalan piros pettyekkel. A pottyok anyaga
elektret, tehat permanensen allando elektrosztatikus toltesuek. A fama
szerint, ha
egyik oldalaval felfele teszed a lemez ala javit, ha megforditod ront a
hangon. Hazavittem hallgatgattam, eszlelni veltem egy pici kulonbseget,
de feltem, hogy csak bebeszelem magamnak. Megkertem az asszonyt, hogy
mig kimegyek a konyhaba porgessen meg egy ermet, es, ha fej jon ki,
akkor tegye a foliat egyik oldalaval felfele a lemeztanyerra, a
filcboritas ALA [igy nem latszik ki, mert kisebb], ha iras az eredment
akkor ne tegye alaja,
hanem dugja el. Tiz tesztet vegeztem vakon, es nyolcszor eltalaltam,
hogy hol a folia. Az asszony turelmetlenkedni kezdett, minek ezt
csinalni, vilagos, hogy foliaval jobban szol. Szavanfogtam. A kovetkezo
sorozatban o ment ki, es en porgettem, es rakosgattam. O tizbol
kilencszer eltalalta vakon, hogy hol van a folia. Ez husz kiserletbol
tizenhet pozitiv
eredmeny. Elegge szignifikans. Mas alkalommal ugyan nem vak volt a
kiserlet, de elegge meggyozo. Hangfalkabeleket kaptam, es mivel nem volt
rajta iranyjeloles, nekem kellett a jobbik iranyt kihallgatni.
Bikabelezes miatt osszesen negy kabel volt a teszt reszese. Mindig
meghallgattam mindket iranyban, es NAGY kulonbseget hallottam. Sohasem
mondtam meg
az en velemenyemet, nehogy befolyasoljam az asszonypajtast, a sajat
dontesem utan mindig ot kerdeztem eloszor. Kivetel nelkul mind a negy
db. kabelnel nagyon hatarozottan azt az iranyt nevezte meg jobbnak, amit
en is jobbnak hallottam. Ezen kivul resztvettem sokszaz
osszehasonlitason, a regi HiFI Magazinnak is sokszor "fuleltem", nagyon
gyakran nem tudtuk, hogy mi szol, csak a piros lampa-zold lampa alapjan
azonositottuk a keszulekeket, a tesztek vakon mentek.
Udv, Peter.
|
+ - | UV sugarak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tehat a felhok nem engedik at. Tudja valaki, hogy a kozonseges uveg
vajon hany szazalekot enged at? (persze vastagsagtol is fugghet)
Csak azt az idetlen reklamszoveget akarom megkontrazni, ami a metrokban
olvashato, miszerint "vegyenek specialis XYZ napszemuveget, mert az
kiszuri az uv sugarak 99,78 szazalekat!"
( a reklamokrol szerintem ne irjatok, itt ebben a lapban erdekesebb temak
vannak )
ALmasy L.
|
+ - | a musorrol (fwd) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziokak!
Az alabbi levelet kuldtem az MTV delta 2000 cimu musoranak (e-mail cimuk:
)
Ha egyetertesz, hasonlo felhivassal elhetsz felejuk te is, talan tudunk
rajuk hatni.
Udv,
Jozsi
---------- Forwarded message ----------
Date: Tue, 19 May 1998 10:44:28 +0200 (MET DST)
From: Szadai Jozsef >
To:
Subject: a musorrol
Tisztelt Delta 2000,
Annak idejen, mikor ujjaszuletett a Delta cimu televizios musor, nagyon
remenykedtem, hogy vegre egy igazan tudomanyos musor lesz a televizioban.
Sajnos tevedtem.
A Delta 2000 egy ismeretterjeszto musor. A tudomanyos musor, es tudomanyos
hirado egeszen mas.
Tudomanyos musor alatt a "Science"-vel foglalkozo musort ertek. Ennek
ellenere a legutobbi Delta musorban az indiai atomrobbantasokkal
kapcsolatosan egy hadtortenesz volt a vendeg. Az ilyen temak a
Tevemagiszterbe valok. Az univerzum tavoli pontjan tortent robbanassal
pedig nem is foglalkoztak. Ezt a beerkezett telefonokkal magyaraztak.
Kivancsi lennek, hanyan telefonaltak, hogy ezt akarjak nezni. 100-an, vagy
1000-en esetleg tobben. En legalabb 500000 ember neveben beszelek. Muszaki
es tudomanyos felsofoku intezmenybe jarok, ott vegzettek neveben.
Tobb tucatnyi urszonda van a Naprendszerben uton. Szinte semmi hir roluk.
Most keszul a LEP (Large Electron-Positron Collider) ami a Fold egyik
legnagyobb gyorsitoja lesz es ahol az anyag legkisebb epitokoveinek titkat
furkeszik. Errol sincs semmi hir. Sem arrol, hogy mit is kutatnak majd ott
tulajdonkeppen. A nagy egyesites elmelete, a gravitacio kvantumelmelete,
mik a problemak, stb. Ez a science. Ehhez kepzett riporter kell es
hozzaerto vendeg.
Ez a tudomany, es nem a politika es a tortenelem. Legalabbis a "Science".
Ami az orvosi temakat illeti, elhiszem, hogy ez favorit es sokakat
erdekel. De jelentosen tulsulyban van. Szinte nincs olyan musoruk, amiben
nem lenne legalabb egy ilyen tema.
Rengeteg olyan musor van , ami orvosi temakkal foglalkozik. Nem lenne
celszerubb ezeket inkabb kihagyni a Delta 2000-bol?
Azok a televizonezok, akik leulnek megnezni Delta 2000 cimu musort, nem
primitivek. Nem kell felni komondani a "negyzetgyok" szot. Lehet egy
kicsitt tudomanyosabb a szinvonal. Persze ehhez olyan musorvezetok
kellenek akiknek egyetemi vegzettseguk van termeszettudomanyos, vagy
muszaki teruleten.
Szeretnek mar egy TUDOMANYOS musort latni a Magyar Televizioban nem pedig
egy ujabb ORVOSI ES ISMERETTERJESZTO temaju altalanossagokat bemutato
gyerekes szinten magyarazo, a nezoket muveletlennek tarto az eddigi egyeb
musorok miatt feleslegesnek tekintett televiziomusort.
Remelem ezt a levelet az illetekesek olvassak, akiknek beleszolasi es
dontesi kepesseguk van.
Tisztelettel,
Szadai Jozsef
Vegyeszmernok
|
|