1. |
A villanykorte halala (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
2. |
szintevesztes korrekcioja (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
3. |
vadludak (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
4. |
Aldebaran-okkultacio november 15-en este (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: vadludak (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Relativitaselmelet (mind) |
98 sor |
(cikkei) |
7. |
( 64 sor ) (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
8. |
ter-ido-mentes kaotikus termeszet (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
9. |
az ero sebessege az anyagban (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
10. |
fenysebesseg (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
11. |
legellenallas (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
12. |
Koszonet: Fenysebesseg-ido (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
13. |
kiss@atk.kaposvar.pate.hu (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
|
+ - | A villanykorte halala (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Regebben tobbszor lattam villanykortet kiegni. Sokszor ugy tunt, hogy
egy szikra pattan ki belole, es jo fel meter hosszan vilagit. Optikai
csalodasnak veltem, hogy gondolatban meghosszabbitottam a palyajat.
Mig utoljara, hasonlo elmeny utan, kicsavarva a kiegett kortet, az
uvegburan egy szep lyukat talaltam, kicsit, de szemmel lathatolag egy az
uveg anyagabol kepzodott elkeskenyedo csovecske is van az uvegburan.
Eltettem bizonyiteknak. Tehat valosak voltak megfigyeleseim. Egy kis
olvadt wolframbarab nagy sebesseggel kirepult az uvegbol.
Kerdes mi gyorsitja fel ennyire? Es az uvegburan gyorsan atrepulve
hogyan volt ideje az uveget megolvasztani? Ehhez iszonyu melegnek
kellett lennie. Sokkal melegebbnek, mint az izzo wolframszalnak.
Tud errol valaki valamit?
Udv, Peter
|
+ - | szintevesztes korrekcioja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A szintevesztes szemuveges korrekciojaval a BME Gepeszmernoki Karan
foglalkozott egy Itala nevu doktorandusz lany kb '92-ben, ha jol
emlekszem, a finommechanikasokhoz volt koze (finommechanika, optika) es
ugy tudom, sikerrel.
A labor ahol munkalkodott, a J epuletben volt, hologram meres utan kert
meg minket a szerkezetenek a kiprobalasara (ezzel a szintevesztes
merteket tudta bemerni).
A Muegyetemi kozpont telefonszama 463 1111, talan ott tobbet tudnak
segiteni. Sok sikert.
Olah Sanyi
|
+ - | vadludak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bar mar elegge leragott csont de azert en is hozzaszolnek.
Valamely konyvben olvastam, hogy igen, a vadludak energiatakarekossagi
okokbol repulnek V alakban.
Ket modon is segithet egy elottunk halado targy mogott repulni:
1. A targy mogott a levego a targy alakjatol es a mozgas helyzetetol
fuggoen valoban bizonyos helyeken visszafele mozog (autobuszoknal pl.
sokszor az alatta "elhalado" levego S alakban visszafordul es a saras
vizcsoppeket a hatuljara csapja). Ez a visszaaramlas egy repulo vadlud
mogott, figyelembe veve a jol megtervezett alakjat nem tul jelentos
szerintem, ha egyaltalan letezik. Ha ezt hasznalnak ki a ludak, akkor
sorban repulnenek. Viszont bicajoskent busz mogott kivaloan
hasznosithato (ha eleg kozel mesz es meg nem fulladsz vagy fel nem
kenodsz), sot a teherautokonvojok is tobbek kozott ezert allnak ossze.
2. A szarny alatt nagyobb, a szarny folott pedig kisebb statikus
legnyomas alakul ki a Bernoulli-egyenlet szerint (a statikus es
dinamikus nyomas osszege allando). Igy a szarny gyakorlatilag nem
tamaszkodik, hanem "felszivodik" a levegore. A szarnyvegnel viszont a
legnyomaskulonbseg kiegyenlitodik, es az also reszrol a levego
felaramlik a felsore. Igy a szarnyveg mogott kialakul egy vizszintes
tengelyu orveny, ami az orvenyek megmaradasi torekveseinek megfeleloen a
szarny mogott szivarszeruen hosszan hatramarad (viszont minden
orvenykeltes energiaba kerul, ezert probaljak a mai gepek szarnyvegein a
kis veglapokkal ezt megakadalyozni). Ha ennek az orvenynek a felfele
szallo reszeben haladsz, a vitorlazorepulok modjara hasznosithatod azt.
A szarnycsapasok hatasat erre a kepzodmenyre nem ismerem. De azt
hallottam valahol, hogy valaki pihentagyu kiszamitotta a dongo adott
szarnykivitelevel a repulesehez szukseges energiamennyiseget, es az jott
ki, hogy szegenynek turbokompresszorra van szuksege a mezeveshez, hogy
potolni tudja a repuleshez szukseges energiat. A valosagban allitolag az
elso par szarny altal keltett orvenyt a masodik par kihasznalja, szinte
tamaszkodik ra (azt hiszem a szitakotoknel is igy van).
Tovabbi reszleteket az "Eleven Talalmanyok" c. konyvben talalhattok.
|
+ - | Aldebaran-okkultacio november 15-en este (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A nov. 15-ei erintoleges Aldebaran-fedes hatarvonala ugyebar a Magyarorszag
kozepen vonul keresztul, nagyszeru alkalmat teremtve mindenfele izgalmas
eszlelesre (holdprofil-vizsgalatok, latvanyos fotok keszitese stb.) Az esemeny
olyan erdeklodest kelto, hogy pl. nemetorszagi tagtarsaink, barataink kepesek
ideutazni erte! A fedes hatarvonal kulonben megtekintheto az idei
Csillagaszati evkonyv okkultacios tablazatai utan.
Erintoleges okkultacio-megfigyelesben kevesbe jartasabbak szamara: a dologban
fo buli, hogy a fedes vonalan elhelyezkedve megtapasztalhatja az eszlelo a
Hold peremen elhelyezkedo dimbek-dombok hullamossagat. A velelmezett csillag
(esetunkben az Aldebaran) hol eltunik, hol kibukkan mogulluk. Ezen "bujocskak"
tizedmasodperces idopontjainak osszevetesebol kirajzolhato a terben a holdperem
profilja. Persze, ha kello szamu megfigyelo vesz reszt benne, csoportokban,
a fedes vonalanak nehanyszaz meteres korzeteben. A szervezkedes megkonnyiteset
szolgalja ez a hazi lista.
Szoval a megfigyelesek konnyebb osszehangolasa erdekeben ezennel letrehozunk
egy hazi levelezolistat. Ha jelentkezel ra (levelben, nalam, azaz:
), te is megkapod a
cimre irt leveleket.
***********
Peldakeppen, hogy az olaszok hogy keszulodnek a szervezkedesre, nezzetek meg
az alabbi honlapot:
http://www.bo.astro.it/aab/aabhome.html
Tepi
|
+ - | Re: vadludak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csak meg utoljara vadludak...
Szoval, nem igazan kaptam - vagy, ami ezzel egyenerteku,
tul sok valaszt kaptam arra, hogy a vadludak miert
szallnak V-alakban.
A legellenallas miatt egymas mogott kene repulniuk.
Ha az elotte szallo szarnycsapasainak felhajtoereje miatt
konnyebb repulni, akkor a legelsot sajnalom a legjobban,
mert ot az osszes mogotte repulo liba sulya is terheli.
Esetleg "szocialis" (vezerliba, alvezer, stb.) okai
vannak az alakzatnak...
Majd, ha meghalok megkerdezem oket...
Azert kosz.
______________________________________________________
Get Your Private, Free Email at http://www.hotmail.com
|
+ - | Re: Relativitaselmelet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
> >
> > Azt hiszem, ez tevedes. Hiszen egy egyenletes sebesseggel halado
> > rendszerben toled egyforma messze levo ugyanezen rendszerben
> > torteno esemenyeket egyidejunek kell latnod. Nem befolyasolhat az,
> > hogy a masik rendszer hozzad kepest mit csinal.
>
> Szerintem felreertetted. Pont arrol van szo, hogy a vonaton utazo ember
> szamara az mindossze egy darab rendszer, ahol o van.
Mi lehet szamara fontosabb, mint a sajat
vonatkoztatasi rendszere? :)
> Mivel a feny minden
> iranyba c sebesseggel terjed, a vonat pedig mozog, az utasig az elso lampa
> fenye kisebb utat tesz meg, mig a hatso lampae nagyobbat.
Ha a megfigyelo a vonat kozepen all, akkor eppen
fel vonathossznyi utat tesz meg mindket fenynyalab.
> Igy az elso
> lampa fenyet hamarabb eszleli.
Nem, nem, nem. Ha lenne abszolut ter, abszolut vonatkoztatasi
rendszer, eter meg ilyesmi, akkor lenne igazad. De
ilyenek nem leteznek.
Remelem, elolvasod az "egyidejuseg" cimu cikkemet. Ha nem,
akkor irok meg nehany adalekot.
Tehat felejtsuk el a vonatot egy idore. Te uldogelsz
egy urhajoban, amely igen gyorsan halad, hogy mihez kepest,
az mindegy (akar allhatna is). Van ket lampad az urhajoban,
toled egyforma tavolsagban. Ha ez a ketto egyidoben villan,
azt te termeszetesen egyidejunek latod, ha egyforma
tavolsagra vagy toluk, de nem egyforma tavolsagok eseten
is kiszamithatod, hogy egyidoben tortent-e vagy nem.
Most hirtelen haladj el egy bolygo mellett nagy sebesseggel.
Valtoztat ez valamit azon, hogy te mit erzekelsz a sajat
rendszeredben egyidejunek? Semmit az egvilagon.
A fenti esetben az a lenyeg, hogy a lampak a te
inerciarendszeredben vannak, ott mukodnek.
> ------------------------------------------
> > Pont o latja ket kulonbozo pillanatban, mert az o rendszere
> > mozog a tiedhez kepest, ezert a te egyidejuseged nem
> > vonatkozhat ra. Ha jol sejtem, o a vonat vegen felvillano
> > fenyt elobb erzekeli, mint a vonat elejen felvillanot.
>
> Nem. A felvillanas pillanataban a sinek mellett allo embertol a ket lampa
> egyforma tavolsagra van. A feny mindig c sebesseggel terjed, es egyforma
> utat tesz meg a vonat ket vegetol a fickoig, igy az egyszerre latja meg a
> fenyeket.
Az lehet, hogy a ket felvillanas tole egyforma tavolsagra
tortenik, de nem egyidoben, mert a vonat ket vege nem
egyidoben er oda a felvillanas helyehez. Hosszkontrakcio!!!
> -------------------------------------------
> >
> > Valami kulonbseget tesz a ket rendszer kozott, hiszen
> > az egyik gyorsult (mechanikailag), a masik egyenletesen haladt
> > (hozzavetoleg). Kepzeljuk el, hogy az urhajo elindul az
>
> Igen, de ezzel az erovel azt is mondhatod, hogy a masik gyorsult, mig az
> elozo egyenletesen haladt.
Az a rendszer gyorsul, amelyikre gyorsitoero hat. Ezzel az
erovel mondhatom. :)
> Ha egy vonatban ulsz az allomason, es a
> melletted levo vonat elindul, hogy mondod meg, hogy a tied megy-e vagy a
> masik? (ha feltesszuk, hogy nem erzed a gyorsulast)
Ezt nem tetelezheted fel, mert nem igy van! Az egyenletes
haladas valoban nem erzekelheto, de a gyorsulas igen.
Ha kicsi a gyorsulas, akkor te persze nehezebben erzekeled,
de ekkor nem is varhatsz relativisztikus effektusokat.
>
> > az sem mindegy, jonnek vagy mennek, mert a Doppler-effektus
> > befolyasolja, mit latunk a masik rendszerbol. A tapasztalatoknak
> > viszont mindket rendszerben ugyanolyanoknak kell lenniuk,
> > hisz egyik sincs kituntetve most a masikkal szemben.
>
> Szerintem a Doppler-effektus csak az eszlelesben jatszik szerepet, a
> tortenesekben nem. Igy max. rosszul latod, ami tortenik.
Pont ez a dolog lenyege, hogy egyik rendszerben torteno
dolgokat masik rendszerbol hogyan erzekelunk, illetve
egyikbol a masikba hogyan transzformalhatunk mennyisegeket.
Termeszetesen "rosszul" latom, vagyis nem azt latom,
mint az abban a vonatkoztatasi rendszerben utazo megfigyelo.
A Doppler-effektus, mint nem relativisztikus hatas,
"csak ront a helyzeten".
Remelem, erthetoek az erveim. Ajanlom figyelmedbe (mindenkiebe)
George Gamow "Tompkins ur esetei a fizikaval" cimu konyvet.
(Azt hiszem, ez a pontos cime, konyvtarakban raakadhat az ember.
A vonatos pelda is itt van leirva sokkal olvasmanyosabb formaban.)
Udv:
Ivan
|
+ - | ( 64 sor ) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Szeretnem megkerdezni, ki mit tud kozuletek az ugynevezett Kirlian
>fele fenykepezesrol, amely allitolag az elolenyek korul levo aurat
>engedi lattatni. Ez tudomanyosan elfogadott vagy hamisitasrol van
>szo? Ha az elobbi, akkor hol talalhato ilyen keszulek? Valojaban mit
>mutat a fenykep es hogyan mukodik ez a gep?
>Koszonom a valaszokat.
Hello!
Nos az osszes kerdesre nem tudok biztosan valaszolni, de amit tudok errol
az
igen erdekes dologrol azt leirom.
Ez a kulonleges fenykepezesi mod valoban az elolenyek aurajat tudja
"mutatni"
egy kulonleges eljaras altal.
A modszert egy Orosz tudos talalta fel ha jol emlekszem orola is neveztek
el.
Arrol hogy tudomanyosan elfogadott-e vagy sem nem sokat tudok mondani, amit
en hallottam un. "tudomanyos" forrasokbol annak a fele elfogadta, a masik
nem,
ugyhogy erre nem tudom a biztos valaszt.
Egyebkent errol a jelensegrol ugy kb. egy vagy ket evvel ezelott egy kisebb
film
is volt a magyar tv-ben, jo keso este valamikor.
Ebben a filmben egy Angol, idos hogyel keszitettek interjut aki jarta a
vilagot
megallas nelkul es eloadasokat tartott, foleg fiatalabb gyerekeknek errol a
temarol.
Ebben a musorban mutattak olyan fenykepeket, amiket ez az idos holgy
hordott
maganal es ezek igen megdobbentoek voltak.
Mutattak tobbek kozott leveleket, amiket fenylo burok vett korul, ez volt
az aurajuk,
de a legerdekesebb az volt, amikor levagtak a level felet es utana megint
lefenykepeztek es az auraja sertetlen volt!(Annak ellenere hogy a level
fele eltunt,
az aura ugyanugy tartotta az alakjat, azaz az egesz, meg ep level
korvonalait
kovette, mint a vagas elott.)
Egyes orvosok es tudosok ezzel magyarazzak a "fantomfajdalom" jelenseget,
azaz azt amikor egy embernek levagjak valamilyen testreszet es utana megis
ugyerzi neha mintha fajna a levagott testresz.
IIyenkor az illeto auraja a teste korul ugyanugy sertetlen mint a level
eseteben.
Egyes "megfigyelesek" szerint az aura fenyerossege jelzi az adott eloleny
egeszsegi allapotat is.
Aki oregszik vagy haldoklik annal peldaul elhalvanyul.
Nos ennyi, akit bovebben erdekel az ilyen irodalom azt hiszem errol a regi
Titkok
Konyve I-II-ben lehetett olvasni(Legalabbis en utoljara ebben az igen regi
konyvekben olvastam errol, de azota biztosan sok-sok cikk jelen meg errol
mashol
is.)
Nos ennyit errol, sajnos a modszer lenyeget nem ismerem, de a bizonyitekok
igen meggyozonek tunnek, en hiszek benne.
By!
Jeami B.
|
+ - | ter-ido-mentes kaotikus termeszet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Janos,
Sule Peter altal a megjelentett cikkedbol idezve:
>hogy a jelenlegi allaspontom szerint (foleg D. Bohm-bol kiindulva)
>hogyan kepzelheto el a mi reszlegesen linearizalt vilagunk letre-
>jotte a ter-ido-mentes kaotikus termeszetben.
En szivesen olvasnam az elkepzelesedet ezzel kapcsolatban a TUDOMANY
hasabjain (is).
Udvozlettel: Szabo Andras
PS: Sent to
______________________________________________________
Get Your Private, Free Email at http://www.hotmail.com
|
+ - | az ero sebessege az anyagban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Volna egy kerdesem, amit nagyon vulgarisan igy lehetne megfogalmazni:
"Mekkora sebesseggel halad az ero az anyagban?"
Tehat ha pl. egy x hosszusagu rudat F erovel megnyomok az egyik vegen,
mennyi ido mulva fog jelentkezni az elmozdulas a masik vegen. En ugy tudtam,
hogy az anyagban mert hangsebesseg a valasz, de nem talaltam hiteles forrast
az igazolasahoz.
Sebestyen Balazs
|
+ - | fenysebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
A feny sebessegevel kapcsolatban a kovetkezo a gondom,a negyjegyu
fuggvenytablazatban talalhato tablazat szerint a feny terjedesi
sebessege a levegoben valtozo.Egesz pontosan a szinek eltero sebessegel
terjednek,eszerint a voros a gyorsabb es a kek a lassabb,ez igy van?Fura
mert a vakumban egyforman terjed minden szinu fenykvantum.Errol jut
eszembe,mi a fizikai magyarazat a feny szinere?
Udv:Istvan
|
+ - | legellenallas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irja:
>A legellenallas nem csak ugy jelentkezik, hogy utkozol a levego-
>molekulakkal, hanem ugy is, hogy mogotted vakuum lesz, ami "visszahuz".
Pontosan. Az aramvonalas csepp alaku testek, szarnyak es egyebek eppen
azert olyan alakuak amilyenek, hogy a test mogott kialakulni probalo
orvenylest es vakuumot megszuntessek, igy csokkentve a visszahuzo erot
es az orvenyles miatti instabilitast.
Pupak
|
+ - | Koszonet: Fenysebesseg-ido (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Koszonom szepen a Fenysebesseg-ido temara irt valaszokat!
Udvozlettel: Kis Andras
|
+ - | kiss@atk.kaposvar.pate.hu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Allitolag az aura korvonalat fenykepezne, de tudomanyosan inkabb az
elektromos toltesek feluleten megmarado mintazataval magyarazzak azt a
bizonyos levagott csucsu levelet, ami a legfobb bizonyitek.
Nagyfrekvencias nagyfeszultsegu terben kell lennie a targynak (keznek) es
kvarclencseju kameraval keszul a kep, hogy az UV tartomanyban is megorokitse
a latvanyt. Az ilyen kvarclencses gepekkel az elfogadott tudomany is
eloszeretettel fenykepezi az erosaramu kisuleseket. Az Altavista 798
talalatot hoz a "kirlian"-rol. Jo biznisz mint minden para: vehetsz
fenykepezogepet, konyveket, posztereket.
Udv
Gabor
|
|