Kedves Xux!
Az altalad javasolt, hasznalt futoelem termeszetbe vissza-diszpergalasi
eljaras nem lehetseges.
A mesterseges hasadas soran a 235-os uranizotopbol hihetetlen sokfele
izotop jon letre. Ezek tomegszama 90 es 140 korul csoportosul, a leg
kulonfelebb elemek izotopjai alkotjak ezt az anyagot, a felezesi idejuk,
sugarzasi energiajuk, kemiai tulajdonsagaik "minden szinten szinte
minden". Szoval ez nem uran, nem egy egyseges, egy termeszetes anyag,
hanem egy nagyon nagyon radioaktiv keverek. Hogy el ne felejtsem van
benne radiaktiv gaz is. Raadasul ezen elemek egy resze a leg mergezobbek
koze tartozik. Raadasul meg hosszu ideig hot termel. A kibocsajtott sugarzas
es a folyamatos hotermeles szetrombolja a kornyezo szerkezeti, szigetelo es
tarolo anyagok kristalyszerkezetet. Minden, az acelfelesegektol az uvegig
evtizedek alatt dramaian elveszti az eredetileg ra jellemzo fizikai
tulajdonsagait. Itt kezdodnek az elhelyzessel kapcsolatos gondok.
Ha egyszer egy kicsit tobb idom lesz bovebben...........
Ez az anyag olyan objektiv veszelyforrast jelent amellyel az
emberisegnek meg nem volt dolga sohasem. Minden eddigi veszely
kezelesenel egy kicsit beivodott a koztudatba, hogy igen, a
hulyeket meguti az aram, de en ertek hozza. Ki nem patkolt meg meg
biztositekot? A vegyiparban, a banyaszatban egyszeruen nem lehetett termelni
a biztonsagi eloirasok betartasaval. Az erintettek rutinnal, tudassal, egy
kis rizikoval, a szervekkel valo osszkacsintassal kijatszottak a biztonsagi
jatekszabalyokat. No mindez mar megy a nuklearis anyagokkal, ezekkel mar nem
lehet laca-facazni!
A vissza diszpergalasra. Hmmmm, ezt a megkozelitest surgosen el
kell felejteni, akarmirol is legyen szo! A Fold nagyon kicsiny, es az a
par milliard erosen izgo-mozgo, egy adott idopillanatban csak eppen hogy
egy picit szennyezo ember mar elegge osszemocskolta. A jelzesek mar
nagyon regiek. Heyerdahl es a 60-as, 70-es evek tutajos, kajakos,
lelekvesztos ocean atkeloi szamoltak be eloszor arrol (kozelrol nezvest a
vizet), hogy az ocean kozepen budos halat fogtak, es a viz tetejen dusan
uszkal a szemet es az osszecsomosodott olaj. Nana, hogy ezt akkor okosek
eltussoltak, mondvan, hogy egy csunya, szemetelo luxus oceanjaro utjan
haladtak (sic)! Hat nem! A vilagocean teteje, feneke es vize mar tele van
kosszal (higany az Antarktisz jegeben, nemi hormon az albatroszokban;
nyilvan dolni fognak a peldak a tobbi hozzaszolasban........).
Tomoren ennyi. Uff
Dunkl Istvan
|
Az alabbi cikkem a marcius 22.-ei Magyar Nemzet kozolte.
A hamarosan esedekes olajvalsagrol szol, meg arrol, mit hozhat
ez majd szamunkra. Ez a cikk igy megjelent a SZALON#1094-ben,
de feltetelezheto, a Szalon es a Kornyesz olvasotabora nem fedi
le teljesen egymast. A kerdes igen sulyos. A targyalasmod
szokatlan. Eddig ahanyszor felvetettem mindezt, dobbent csend
volt a valasz. A fenyegetessel pedig szamolnunk kell. Ha tudatosan
keszulunk ra, az atmenet nem lesz annyira sulyos.
Vegh Laszlo
A FENNTARTHATO MAGYARORSZAGERT
Az utobbi idoben tobb figyelemre melto elemzes, essze latott napvilagot
a hazai sajtoban, amely Magyarorszag atalakulasanak utvesztoivel,
modernizacios dilemmaival, illetve jovokepenek felvazolasaval foglalkozik.
La'nyi Andra's a Magyar Nemzetnek adott (februar 28-an kozolt) hosszabb
interjuban is
ramutat arra, hogy bar helyzetunket nagyban befolyasolja a gazdag orszagok
altal kialakitott penzugyi-gazdasagi vilagrendszer, - frazeologiajat
hasznalva, a Bretton Woods-i adoszedok kenye-kedve -, azert nem
vagyunk teljesen kiszolgaltatottak, tehetetlenek. Az orszag lakoinak
van valasztasi lehetosege es ezzel elnunk kell.
Az uralkodo vilagrend valsaga ketsegkivul meghatarozo modon befolyasolja
Magyarorszag jovojet is. Vajon mi tartja fenn a vilaggazdasagi rendszert a
jelenlegi formajaban es mire szamithatunk, mikor es milyen jellegu
valtozasok fogjak azt atalakitani? Ha orszagunk nepenek jovokepet
akarjuk vazolni, akkor elsosorban a vilagrend talan rovid idon belul
bekovetkezo gyokeres valtozasara kell keszulnunk. Ez mindenkeppen jozanabb
megoldas, mint az, hogy a jelen felteteleket valtozatlannak tekintjuk es
helyzetunket remenytelennek tartva atkozzuk balsorsunkat es/vagy vezetoinket,
vagy az idegenek, a szomszedok, a penzvilag rosszindulatat.
A jelenlegi penzugyi-gazdasagi vilagrendet mar regen nem a szabad verseny
feltetelei hatarozzak meg. A multinacionalis cegbirodalmak hatalmasai a
nyilvanossagtol es a piactol tavol igyekeznek alkukat kotni, meghatarozni
a vilag folyasat. Azonban a vilag nagyon bonyolult, termeszetenel fogva
tul sok benne az iranyithatatlan, kiszamithatatlan tenyezo. A vilagrend nem
vezerelheto parancsokkal, utasitasokkal.
A vilaggazdasag onmagat szervezo rendszernek tekintheto, melyet spontan
tortenesek kolcsonhatasa, osszjateka alakit olyanna, amilyen. A vilag
rendje nem megmerevedett struktura, hanem inkabb folyamat.
Egy ilyen rendszernek fennmaradasa erdekeben valtoznia, alkalmazkodnia
kell. Az alkalmazkodas tortenhet fokozatosan, simabban, de ha feltetlen
szukseges, az onszervezodo rendszer kepes melyrehato belso valtozasokra is.
A valtozasokhoz valo alkalmazkodas alapveto feltetele a rendszer
sokszinusege, az alkoto elemek sokfelesege. Csak ebben az esetben van remeny
arra, hogy a rendszer megfelelo modon kepes igazodni a kornyezet valtozasaihoz.
Peldaul egy uniformizalt gazdasagi rendszer sokkal sebezhetobb, mint a
kulonbozosegeket megengedo gazdasag.
A gazdasagi vilagrendnek most a kornyezeti vilagvalsag fenyegetesere
kell a megfelelo valaszt megadnia. Az elovilagot bonyolult korfolyamatok
osszjateka tartja fenn, gondoljunk peldaul a viz korforgasara a termeszetben.
Azonban a jelen emberi tevekenyseg ehhez az alapveto rendhez, a korforgashoz
nem illeszkedik. A civilizacios tevekenyseg
jelleget most meg elsosorban az hatarozza meg, hogy nyersanyagbol szemetet
allit elo, vagyis a folyamat egyiranyu. Eddig is csak azert tehette az ember
mindezt, mert korabban meg viszonylag keves anyagot mozgatott meg. Az utobbi
200 evben azonban az emberiseg olyan tomegu nyersanyagot hasznalt fel es annyit
szemetelt, hogy az emberi tevekenyseg mar a bioszfera
alapveto korfolyamatait is veszelyezteti. Ez a jelenlegi civilizacio teljes
pusztulasanak fenyegeteset vetiti elenk.
A vilaggazdasag, mint onszervezo rendszer ragaszkodik a mukodeset
meghatarozo alapveto jellemzokhoz. Ahogy peldaul az ember szervezete
ragaszkodik az allando testhomerseklethez, a verkep es mas testnedvek
osszetetelehez, a vilaggazdasag rendszere is ekkeppen ragaszkodik
bizonyos dolgok viszonylagos allandosagahoz. Ilyen stabilizalando ertekek
peldaul a valutak arfolyamai es az alapveto nyersanyagok arai. Az utobbiak
kozul a legfontosabb az olaj vilapiaci ara. Ennek viszonylag
allando voltaban mindenki, fogyaszto es termelo egyarant erdekelt.
A vilaggazdasag alkalmazkodo kepessegere jo pelda az olajar 1973-ban
tortent robbanasszeru emelkedesehez valo igazodas. Az arab-izraeli
haboru kozben bevezetett arab olajembargo rovid ido alatt tobb mint
otszorosere verte fel a nyersolaj arat. Mint kiderult, az aremelest
nem a pillanatnyi lehetoseg, hanem melyebb gazdasagi szuksegszerusegek is
alatamasztottak. A magasabb olajar allandosult. Azert, mert foldrajzilag csak
egyes teruleteken hozzaferheto, de mindenki szamara szukseges nyersanyagrol
van szo.
A gazdag orszagok olyan modon alkalmazkodtak a valtozashoz, hogy
takarekoskodni kezdtek az energiaval. A gepkocsik fogyasztasa jelentosen
csokkent, a nyersanyag- es energiaigenyes iparagak leertekelodtek. Megnott
a szellemi javak erteke, egy termek arat egyre inkabb a belefektetett
emberi tevekenyseg es nem a nyersanyag ara hatarozza meg.
Bar peldaul a gazdag orszagok energiafogyasztasa 1973 ota alig emelkedett,
vagy valtozatlan maradt, a felhasznalt energia es nyersanyag mennyisege,
a vegtermekkent eloallo szemet mennyisege meg most is turhetetlenul
nagy. A nyersolaj fogyoban van, akarmilyen hosszu is a kolbasz, vege lesz
egyszer. A nyersolaj korlatlan ideig valo hozzaferhetosegebe vetett hit es
a szemeteles hatasainak elhanyagolasa tartja fenn a gazdag orszagok
fogyasztoi tarsadalmat. Az aruboseg azon alapszik, hogy mindenhol minel nagyobb
tomegben igyekszik minel szabvanyosabb termekeket eloallitani. Ez megkoveteli
a nyersanyagok, felkesz- es kesztermekek nagy tavolsagokra valo
szallitgatasat. A koltsegek tekintelyes reszet vegul is a mozgatas,
tarolas, szetosztas koltsegei teszik ki. Mindez rendkivul energiaigenyes.
Egy atlagos elelmiszert az Egyesult Allamokban atlagosan ezerotszaz
kilometert utaztatnak, amig az a vevoig eljut. Ez a fajta gazdasagi viselkedes
a fogyo energiaforrasokat tekintve keptelenseg. Azonban az
egesz rendszer erre az akar eszelosnek is mondhato alapra epul.
Ahogy az ido telik, a gazdag orszagokban is egyre tobben ismerik fel
a rendszer tarthatatlan voltat. A fogyasztoi tarsadalmat mar csak a
tehetetlensege tartja fent. A jelenlegi rend, sajat logikajat
kovetve, minden modon igyekszik megorizni magat. A fordulatot valamilyen,
az 1973-as esemenyekhez hasonlo, hirtelen kirobbano energiavalsag idezi majd
elo. Ennek hatasara az olajarak akar a jelenleginek a tizszeresere
is felszokhetnek. Az arat az hatarozza majd meg, hogy az olajat csak olyan
celra hasznaljuk, peldaul bizonyos vegyipari termekek eloallitasahoz, ahol
valoban nelkulozhetetlen.
A valsag elojelei egyre fenyegetobbek. A forrasok szukossege miatt a
joleti allamok mar a gazdagabb orszagokban sem tudjak lassan biztositani a
polgarok altal megszokott eletszinvonalat. A Szovjetunio osszeomlasa
csak rovid idore jutatta lelegzethez a vilagot. Az igazi valsag meg
elottunk van. Minel kesobb robban ki, annal sulyosabbak lesznek a
kovetkezmenyei.
Nem lehet elore latni, kiszamitani az ujabb energiavalsag kitoresenek
modjat, idejet. Azonban nem tevedunk tul nagyot, ha feltetelezzuk,
15-20 even belul bizonnyal bekovetkezik. Az arrobbanast
helyi haboru, az adossagvalsagok elezodese okozta penzugyi
vilagcsod, valamilyen sulyosabb kornyezeti karosodas egyarant
eloidezheti.
Ha a valsagra nem keszulunk fel joelore, lefolyasa felmerhetetlenul
sulyos lesz. Minel mestersegesebb, a bioszferatol mennel jobban
fuggetlenitett az adott orszag gazdasagi elete, annal
melyrehatobbak lesznek a kovetkezmenyek. Peldaul toredekere csokken
az orszaguton fuvarozhato javak mennyisege, osszeomlik a kereskedelem
jelenlegi rendszere. A fogyasztoi tarsadalom femjelezte korszak vegleg
lezarul.
A varhato fordulatra leginkabb az Egyesult Allamok keszult fel. Sajat
olajkeszleteit igyekszik nem felhasznalni. Ha a valsag kitor, lesz arra
ideje, hogy megovott olajkincset kitermelve, a hagyomanyosan eredmenyes
amerikai talalekonysagra epitve kimunkaljak a tuleles es tovabbfejlodes
lehetosegeit. A valsag leginkabb a nagy nepsurusegu, kornyezetet
leginkabb kizsigerelo fejlett europai orszagokat hozza majd nehez
helyzetbe. Azok a teruletek, ahol a viz mar ihatatlan, akar
lakhatatlanokka is valhatnak.
A fordulat, bar az eletet nehezebbe teszi, nem teszi feltetlen
lehetetlenne. Ha az orszaguti es a legikozlekedes ossze is omlik, az
aramszolgaltatas, a vasuti kozlekedes mukodokepesek maradhatnak. A
helyi adottsagok minel jobb kihasznalasaval az ott elok eletfelteteleit
biztositani lehet. Nem arrol van szo, hogy a civilizacio fejlodese
szaz evet esik majd vissza. Az ismereteket, a tudast egyre nagyobb
mertekben cserelhetjuk, gyarapithatjuk, ezzel a vilag egeszere kiterjedo
atalakulas is konnyebb lesz.
Magyarorszag helyzetet ennek fenyeben tekintve azt mondhatjuk, hogy
bar most meg a gazdag nyugati orszagok nalunk joval magasabb szinvonalon
elnek, kilatasaik rosszabbak a mieinknel. Termeszeti kornyezetunk ugyanis
kevesbe serult. Az orszag lakossaganak meghatarozo resze, a Budapesten es
nehany videki nagyvaros lakotelepein eloket kiveve, kepes arra, hogy a
fordulat bekoszontevel akar egyik honaprol a masikra fenntarthato
eletformara, onellatasra terjen at. A Karpat-medence lakoi tortenelmuk
soran igen sokszor kerultek remenytelennek latszo helyzetbe. Alkalmazkodo
kepessegunkre, tanulekonysagunkra bizvast epithetunk.
Ami a napi politizalast illeti, a fentiek szellemeben meglehetosen
konnyu kijelolni azt, mire kell torekednunk. Nem az adossagtomeg
visszafizetese, annak hosszutavu hatasai jelentik a fo gondot.
A penzugyi vilagrend maris erosen inog, az adossagok kifizethetetlenek.
A penzrendszer vilagmeretu osszeomlasa el fogja tuntetni a magyar
adossagokat is. Legfeljebb arra kell figyelnunk, es ezt el is varjak
tolunk, ne pont mi kezdemenyezzuk a vilagmeretu csod kirobbanasat.
Egyebkent pedig a fenntarthato orszag mukodtetesehez szukseges ertekek
megorzesere kell osszpontositanunk. Csatlakoznunk kell az Europai
Kozosseghez, de ugy, hogy ellent alljunk azoknak a homogenizalo
torekveseknek, amelyek, ha valoban veghezviszik oket, Europat teljes
pusztulasba hajszolhatjak. Az Europai Kozossegre szukseg van, de nem azert,
hogy a nemzetek felett allo, irracionalisan novekvo cegbirodalmak erdekeinek
kiszolgaloja legyen. Az autopalyakkal telitett, kamionokra alapozott Europai
Kozosseg sajnos nem csupan lazalom, de meg nincs minden veszve. Az Egyesult
Europa, sokszinusegenek felmutatasaval, a tuleles zaloga lehet. Nepeinek
egyesitett erofeszitesevel termeszetes kornyezetenek allapota ugrasszeruen
javulhat, a fenyegeto valsag lefolyasa simabba teheto.
|