Ivett:

> > Az is igaz viszont, hogy nem tudok elkepzelni
> > hosszutavon jo kapcsolatot egy katolikus es egy buddhista kozott -

> Nyilvan azert, mert katolikus vagy :)

Nemcsak errol van szo. Kepzeld el, hogy mindketten tartjak a sajat 
vallasi szokasaikat - beleertve az osszes szertartast, imat, 
viselkedesi format, hagyomanyt. Rengeteg kulonbseg van a ket vallas 
kozott. Ha mindketten melyen meg vannak gyozodve a sajat vallasuk 
igaz voltarol, akkor a masiket nem tudjak elfogadni, vagyis ugy 
gondoljak, a masik tevutakon jar. Akkor most mi legyen az elso? A 
vallasuk vagy a parjuk???

> A keleti vallasok sokkal turelmesebbek vallasi kerdesekben. Egy
> buddhista szerintem minden tovabbi nelkul el tudna kepzelni, hogy
> akit szeret katolikus vallasu.

O.K., lehet, hogy igazad van, nem ismerem kellokeppen a buddhizmust. 
Valoszinuleg igaz lehet, hogy inkabb a katolikus az, aki nem tudja 
elfogadni e keleti vallast, mint forditva.

> Miert gondolod, hogy baj a vilagnezeti kulonbseg?

Igazabol nem feltetlenul baj szerintem. De valahogy megis... Leirom 
roviden, hogy nalunk hogy mukodik ez. En csaladi neveltetesemnel 
fogva vallasos vagyok (katolikus), a Kedvesem viszont epphogy hisz 
Istenben es nem gyakorol semmilyen vallast. Mivel az en vallasom eleg 
bizonytalan labakon allt, ezert ugy dontottem, en se fogok 
templomba jarni, amit igen jol be is tartok mar kb. egy eve. Igazabol 
viszont biztos vagyok benne, hogy Isten el, es talan orulne, ha 
visszaternek a hitemhez es a vallasgyakorlashoz. Ehhez meg hozzajon 
az, hogy a kornyezetemben elo hivo emberek viselkedese neha tenyleg 
fantasztikus, meg tudok dobbenni, hogy mennyire onzetlenek, 
segitokeszek, stb. Szeretnek en is olyan rendes lenni, mint ok. 
Ugyanakkor a baratom - annak ellenere, hogy nem vallasos - szinten 
nagyon rendes, de megis ugy latom, hogy a "vilagi" emberek kozott 
joval ritkabb, hogy valaki ilyen legyen.
Na, kicsit eltertem a tematol. Szoval, nem baj, ha a felek 
vilagnezete kulonbozo, de szuksegszeru, hogy osszecsiszolodjanak 
valahogy. Nalunk most ugy nez ki, hogy en alkalmazkodom a baratomhoz, 
de bizom benne, hogy egyszer talan mindketten hivok leszunk. De Isten 
szerint is a szeretet a legfontosabb, ugyhogy nagy baj nem 
tortenhet. :)) Ha ket ember igazan szereti egymast, es az egyiknek 
nem vallasos a neveltetese, es semmilyen tapasztalata nincs arrol, 
hogy mi a jo a vallasossagban, akkor nyilvan Isten se varja el tole, 
hogy minden vasarnap megjelenjen a templomban. Gondolom, Neki is az 
emberek viselkedese joval fontosabb, mint az un. kulsosegek. Ha nem 
igy lenne, akkor nem lenne "jo Isten".

Udv,
Szaszovszky Nora

Sziasztok!

Eszembe jutott megvalami a nyertes-vesztes tema kapcsan. (Elarulom azt
is, hogy jelenleg munkahelyrol randizok, es a feladonal most a
munkahelyi cimem jelenik meg. Maganleveleket inkabb a freemail-re
irjatok! Koszonom.)

Szoval. Szerintem nincs olyan, hogy valaki nyertes ill. vesztes.
Emlekszem, volt egy olyan idoszakom, amikor eleg sokminden sikerult
nekem (tanulasban, sportban, stb.), viszont egyaltalan nem ereztem
ugy, hogy attol nekem jobb lenne. Kimondottan csalodasnak konyveltem
el, hogy kuzdottem valamiert, aztan, amikor elertem, rajottem, hogy
igazabol egyaltalan nem vagyok boldog tole. Ez persze nem jelenti azt,
hogy foloslegesnek tartottam volna a "sikereket". Inkabb ugy ereztem,
hogy szuksegem volt rajuk, de nem mint pozitivumok jelentek meg, hanem
ugy, mint termeszetes dolgok, amik nelkul nem is lehet elni. De
higgyetek el, nagyon kicsit se voltam boldog, pedig kivulrol ugy
nezett ki, hogy tok jo nekem, es tudom, hogy irigyeltek is sokan.

A dolog folytatasa viszont meg ennyire sem kellemes, mert tudat alatt
elkonyveltem, hogy en semminek nem tudok orulni, ezert a kesobbiekben
mar nem is sikerult semmi. Akkor megjobban elkeseredtem,  mert nemcsak
szimplan boldolgtalannak, hanem abszolut benanak is ereztem magam.
(Talan itt megiscsak kijelenthetjuk, hogy ebben az idoszakban total
vesztes voltam.) Sajnos eleg sokaig tartott ez az allapot. Mostmar
szerencsere muloban van, azt hiszem, olyan 70-80%-ban mar "gyogyult"
vagyok. Ezt azonban megintcsak nem a konkret sikerek okozzak, hanem
egyreszt az, hogy nagyon szeret a Kedvesem, masreszt pedig sikerult
valamelyest megbekelni onmagammal, mar nem azzal a gondolattal
ebredek, hogy ugyse leszek kepes semmire, nem is akarok folkelni, nem
is akarok elni. Mostmar kicsit fejlodtem, mar elhiszem, hogy nem
hiaban szulettem meg, es, hogy van ertelme az eletemnek. De azert
megsem jelentenem ki, hogy "nyertes" vagyok.

Sziasztok,

Szaszovszky Nora

Sziasztok!

 15 eves lany unokatestveremnek keresek fiu levelezopartnert, 15-17 eves kor
kozott... (postai levelezes vegett, vagyis nem e-mailezesrol van szo!)

Sziasztok!
Ui: Maganba irjatok, nem vagyok listas!

In article > torok.peter wrote:
> > En ugy velem, hogy az introvertaltsaggal
> > egyuttjar az, hogy az ember befele fordul, illetve egyszerre csak egy
> > ember fele - sokakhoz, tomegekhez szerintem nem.
> Ha korulnezel mondjuk a rocksztarok kozott, meglepoen sok olyat fogsz
> talalni, aki a maganeleteben visszahuzodo, maganakvalo, akar kifejezetten
> felenk... ugyanakkor ha fellep a szinpadra, mintha egy masik emberre valna.
> Mintha atcsapna a masik vegletbe
Ja igen. Hat aki akar, az csapdosson nyugodtan a vegletek kozott...

> > tulajdonkeppen ezt is nevezhetjuk - kis tulzassal persze - 'orok'-nek.
> Na ebben a "kis tulzasban" van a kutya elasva. Mert az nagyon is az emberen
> magan mulik, hogy mire osszpontosit az eleteben, es a tapasztalataibol mit
> hagy figyelmen kivul: a pozitiv vagy a negativ dolgokat. Eppen az ilyen "kis
> tulzas" a betonbiztos modja annak, hogy orok vesztest csinaljon az ember
> magabol (es/vagy a gyerekebol - altalaban itt kezdodik a dolog).
Na tessek, most megkaptam. Ok, akkor kijelentem, hogy nincs orok vesztes,
sot pillanatnyi vesztes sincs. Egyaltalan nem is letezik ilyen szo.

BG

In article > Ivett wrote:
> > Egyebkent persze, nyilvan valtozik az ember allandoan - de ebben
> > a vitaban en a 'nagyobb' dolgokra gondoltam: ami pl. Jean Valjeannal
> > tortent... Ezeket ertem en most itt 'valtozas' alatt, es erre mondtam,
> > hogy ez elegge ritka.
> Tulajdonkeppen az is benne volt kezdettol! O is csak eloasta magabol!

Puff neki.... Hat meg o sem valtozott!...

BG

In article > torok.peter wrote:
> > Mit is mondhatna ra az ember? Senkise panaszkodjon a
> > maganeletere, a penzugyi helyzetere stb. mert sajat maga a hibas: nem
> > kuzdott erte elegge...
> Nezd, en nem kivanok errol senkit meggyozni, meg kevesbe barkit is
> karhoztatni vagy elitelni. Akinek nem inge, ne vegye magara.
> Az alaphelyzet szerintem a kovetkezo: ha lenn vagyok a godorben, a beka
> feneke alatt, ket eset van.
> ... Barmifele panaszkodassal, onsajnalattal csak magam ellen
> dolgoznek.
> ...Van ertelme ekkor a panaszkodasnak? 
> Igy latom en. Lehet kritizalni.
Kritizalja a ...!
Eszem agaban sincs hogy vedjem a panaszkodast.
Ugyhogy befejeztem.

BG

 irta:

> Persze, hogy sokat akarok megelni - azt szeretnem, ha az elet 
> teljessege keresztularadna rajtam.

Ez tortenik mindannyiunkkal folyamatosan, minden pillanatban. Ezert nem kell
erofesziteseket tenni; csak azert, hogy ennek tudatara ebredjunk. Ami nehez,
nagyon nehez...

 irta:

> >A keleti vallasok sokkal turelmesebbek vallasi kerdesekben. 
> 
>   Mar amelyik. Az indiai nem, sot az iszlam is csak a "konyv" 
> vallasaival (keresztenyseg, judaizmus) megerto, de misszionariusi 
> tevekenyseget mar nem fogadja el. Sot az atterest kifejezetten nem 
> kedveli. Mondhatni a tarsadalombol es a csaladbol 
> valo kilepessel jar.

Az iszlam speciel nem keleti vallas: mivel eppugy a judaizmusbol ered, mint
a keresztenyseg, ezert ugyanahhoz a (nyugati) csoporthoz tartoznak. Kozos
jellemzojuk az isteni kinyilatkoztatasra epulo dogma es a kizarolagos
egyistenhit. Valamint a zsidok kivetelevel a (sokszor eroszakos) te'rito
tevekenyseg. Valoban, a keresztenyseghez kepest az iszlam turelmes vallas,
de ez csak viszonylagos...

>   Az indiai kasztrendszer hihetetlenul merev, gyakorlatilag 
> tarsadalmi mozgas (hazassag, kasztvaltas) a kasztok kozott nem 
> hletezik. Arrol, ogy mennyire turik meg a masik vallast, csak 
> annyit, tudok olyan tortenetrol, hogy a leanyzo kikeresztelkedett 
> keresztenynek, mire a csalad helybol kitagadta. 

Ilyen is megesik, mint mindenhol. Ettol meg igaz, hogy Indiaban (es
altalaban Keleten) a buddhizmus, a dzsainizmus, az iszlam es meg nehany
tucat vagy nehany szaz mas vallas hagyomanyosan szabadon terjedhetett, soha
nem voltak divatban a vallashaboruk, az inkvizicio es a vitak megoldasanak
hasonloan effektiv modszerei. Meg az ott is megeso egyhazszakadasok (pl.
hinaja'na es maha'ja'na buddhizmus) sem jartak kolcsonos gyulolkodessel es
egymas kiatkozasaval.
Udv,
Peter

Ivett irta:

> > A szerelem azonban jo reszben testi vonzalmon alapszik, a 
> > test pedig mindig elpusztul. Ami a kovetkezo elet(ek)re
> > is megmaradhat, az a tiszta szeretet.
> OK. Persze, igazad van, de az eros szeretet, ha ujra testet olt, 
> megint valtozhat szerelemme ... nem?

Persze... felteve hogy nem azonos nemuekkent, testverekkent vagy mondjuk
anyakent es fiakent szulettek ujra ;-)

> Negativ ... en ezt ugy ertem, aki nem a lelki fejlodesert kuzd, hanem 
> felszines celokert ... vagy, aki nem kuzd semmiert ... szamomra ez a 
> negativ ...

Aki nem kuzd semmiert, legfeljebb azert hogy ellenalljon a valtozasnak, az
gyakorlatilag halott. Egyetertek, hogy helytelen dolog igy probalni elni az
eletet :-)
Ami a felszines celokat illeti, nezopont kerdese hogy kinek mi a felszines.
Minden attol fugg, hogy hol tart az ember a sajat szemelyes fejlodeseben.
Ugyanaz a tevekenyseg vagy cel az egyik embert lealacsonyitja es
elallatiasitja, a masikat megtisztitja es felemeli. Mindannyiunknak masra
van eppen szuksege a jelen allapotaban. Az egyiknek szexre es erzeki
elvezetekre, a masiknak konfrontaciora es harcra, a harmadiknak elmelyulesre
es magabafordulasra, a negyediknek szeretetre, az otodiknek szenvedesre es
onfelaldozasra... ha felismerik es vallaljak a sorsukat, ezek mindannyian
egyforman a sajat lelki fejlodesukert kuzdenek.
Szia,
Peter

Mi ez?

Vsslaszt a  comre k^nldjThetatek!

K+SZI!!!

Cama orta:

>En is igy vagyok ezzel. Vannak jo fejek a neten, de arccal-hanggal mar
>arnyaltabb a kep. A lelki osszhang, a kozos erdeklodesi terulet, a
>szimpatikus foto es telefonhang meg keves ahhoz, hogy az a bizonyos feeling
>beinduljon.

Nem vagyunk egyformak. Kepzeld, van, akinek eleg. Sot, meg fontosabb
is, mint a kulso.
Ha pedig sikerul valakivel egy hullamhosszra kerulni, megtalalni benne azt
a nagyon szimpatikusat, ami miatt erdekel, amiert szellemiekben
sokat e'r neked, sot meg az ertekrendetek, vilagnezetetek is kozos, akkor
mar
egyaltalan nem nehez elfogadni ot magat teljes egeszeben.
Es mivel a levelekben (persze csak akkor, ha hosszabb levelezesrol
van szo!) a lelek, a szemelyiseg is atjon, bele is lehet am
szeretni valakibe, de rendesen!
"Nekem elhihetitek!" :))
Ezutan pedig a kulso mar tenyleg masodlagos, hiszen
mint tudjuk, a szerelem megszepit.....

Udv: Moni

orta:

>Korabban en is keresgeltem a neten.

Mit jelent, hogy keresgeltel? Leveleztel-e
(nem 4-5-6 levelre gondolok!), hogy valamilyen
szinten megismerd az illetot vagy az internet csupan
kapcsolatfelvetelre szolgalt?
Mert nem mindegy.....

>Azonban a vilag amiben elunk, pont a kulsosegeket helyezi eloterbe.

Ennek a vilagnak te is resze vagy... Jo, tudom,
az esetleges partner is, azaz dolog ketoldalu.

>okozott szamomra
>nem egy esetben iszonyatos csalodast a szemelyes talalkozo.


Csak akkor okoz csalodast, ha az altalad latatlanban
megismert valakinek a szep es jo tulajdonsagai
megsem elegendoek arra, hogy ellensulyozzak a kulsot!
Nagyon erosen hinned kell es biznod a masikban,
no es persze magadban is valamennyire, meg a
sajat elvarasaidban. Ennek alapfeltetele az oszinteseg,
kezdettol fogva es mindket reszrol es persze egy
bizonyos szintu tolerancia is elengedhetetlen.


Udv: M<=ni

Kedves Mindenki!

Felvetodott ez az optimista, pesszimista dolog megint. Persze eleinte 
alneven, mint orok nyertes, meg orok vesztes, de vegul a lenyeg 
ugyanaz. Megint csak ugyanoda lyukadtunk ki, mint mar oly sokszor 
tettuk ezt. Az optimistak es a pesszimistak harca :) 
En optimista vagyok, es gyozkodom a pesszimistakat, hogy, ha nekik 
ugy nem jo, ahogy most vannak, akkor valtoztassanak a gondolkodasukon 
kicsit es meglatjak, hogy mindjart jobb lesz. Errefol mondjak a 
pesszimistak, hogy: "nem olyan konnyu, nem birom, nem megy". En meg, 
ugye, mint hithu optimista, gyozkodom a pesszimistat, hogy kuzdjon, 
miegyeb, o meg egyre makacsabb lesz es egyre inkabb nem akarja a jot. 
En meg csak az energiamat fecserlem feleslegesen :-/ Hu, de nagyon 
merges tudok lenni az ilyenert!! Na, ez volt itt a bevezeto :) 
Otthon almatlanul forgolodom az agyamban es rajuk gondolok: a 
pesszimistakra. Es torom az agyam, hogy mitol van ez a pesszimuzmus 
dolog. Azutan sorra veszem a pesszimista ismeroseimet es megkeresem, 
hogy mi obennuk a kozos. Es felidezem, hogy mikor is volt az, amikor 
en meg pesszimista voltam, es eszembe jut a (meg ennel is kisebb)
Ivett, ahogy ott gornyedezik az iroasztal felett es egy konyvet 
olvas. Utana beul a sarokba (esetleg a szekrenybe) a labait karjaval 
atkulcsolja es potyognak a konnyei, hogy o milyen szerencsetlen, es
nincs is semmi jo ebben az eletben, mert o egy kis senki, akit nem is 
lehet szeretni ... Es egyszer csak radobbenek, hogy miert is olyan 
depi az a kislany ott a sarokban (vagy a szekrenyben). Azert, mert
tehetetlenul onallotlan. Es aztan lelki szemeimmel tovabb kiserem 
eletutjan a kicsi Ivettet, es latom, ahogy 17 evesen a sajat labara 
kell allnia ... es aztan valahogy eltunik a nagy banata a mindennapi 
megelhetes gondjai kozott es rajon, hogy csak ugy tud tulelni 
mindent, ha bizik a holnapban ... Es egyszer csak optimistava valik. 
Nem egyik naprol a masikra es nem minden kuzdelem nelkul. Es hinni 
tud, es mosolyogni ... Es most itt vagyok. Tul a nagy depin, tul a 
zulleseken, tul a maganyon. Nincsenek mar megelhetesi gondjaim, de 
ertekelni tudom, hogy milyen tartozni valahova, milyen, ha szeretik 
az ember es csaladja van ... Es a pesszimistakra gondolva az jutott 
eszembe, hogy a kozos bennuk az onallotlansag. Szuloknel laknak 
tobbnyire, mert ugy kenyelmesebb. Vagy szuloi hazbol mentek egy 
kapcsolatba, ahol szinten valakire szamithattak, aki megcsinalja 
helyettuk a dolgok nehezet. Hianyzik az eletukbol az a resz, amikor 
egyedul sajat magukra szamithattak es ... soha nem eheztek. Az eletuk 
konnyu es zokkenomentes a felszinen, mert ok ezt valasztottak. Es a 
megoldason torom a fejem. Egyetlen dolgot tudok csak mondani: meg 
kell probalni egyedul. Petibatyo irta nekem, hogy akkor fogok 
felnoni, ha mar nem fuggok a szuloktol :) Nos en felnottem mar 17 
eves koromban. En azt hiszem, hogy mindenkinek szuksege van az 
eleteben egy olyan idoszakra, amikor egyedul el es megismerkedik 
onmagaval es felfedezi a sajat erejet. Azt hiszem, hogy nem 
egeszseges sokaig a szulok (esetleg mas hozzatartozok: nagymama, 
idosebb testver) nyakan logni, mert akkor az egyen onallotlan lesz, 
es ha veletlenul magara marad, eltunik a sullyesztoben, mert nem 
birja a gyurodest. Persze, nyilvan vannak kivetelek. Nyilvan van 
olyan, aki otthon lakik a szuleinel huszonevesen (vagy meg kesobb) 
is, es optimista, meg onalloan intezi az ugyeit, es van olyan is, aki 
egyedul kuszkodik egy alberletben evek ota es pesszimista ... na, de 
ezek a kivetelek. Az optimizmus alapja az onallosag. Mert hogyan is 
lehetne optimista az, aki nem erzi, hogy a sorsa az o kezeben van? 
Ugyhogy kedves pesszimistak, nezzetek magatokban es tegyetek fel a 
nagy kerdest: "Onallo vagyok en?" es, ha nem, akkor ott kell kezdeni 
a valtozast. Ott kell kezdeni, hogy felepitsetek magatokat, a sajat 
egyenisegeteket ugy, hogy a jeg hatan is megeljetek egyedul egy 
remetelakban, ha kell. Es amikor ez megvan, akkor buszkek lehettek 
magatokra: "Igen ez vagyok en!" es maris rajottok, hogy egyenisegek 
vagytok, ertekes emberek. Utana ki kell nyilni a vilag fele. 
Mosolyogva, kitart karral varni minden erdeklodot. Es figyelni, masok 
gondolataira, es magatokeva tenni az epito jellegu eszmeket. Es 
egyszer csak meg optimista lesz beloletek ... Vagyis lehetne, ha 
akarnatok ... csakazertis kuzdeni kell, mert nem lehet, hogy 
alulmaradjatok es eltunjetek a sullyesztoben! El kell ernetek a 
celjaitokat es meg kell valositanotok legmereszebb almaitokat is! 
Higyjetek el, hogy lehetseges! Meg lehet csinalni!

Es meg utoljara, de nem utolsosorban el kell mondanom valamit:
A paromnak meseltem arrol, hogy altalaban milyen cikkeket szoktam 
beirni a Randira (egy-ket irasomat olvasta csak) es egyszer csak azt 
mondta: "Tudod, ha nekem annak idejen ilyet mondassz, amikor nem volt 
senkim es egeszen magam alatt voltam, hogy: >majd megtalalod te is a 
parod< akkor en biztos mondtam volna, hogy ez baromsag. Megkerdeztem 
volna, hogy te lennel-e a baratnom?" na erre en hevesen bologattam es 
mondtam neki: "Hat persze, hogy lennek, vagyok :)" de leintett: "Na, 
de feltetelezzuk, hogy neked lett volna egy baratod akkor, amikor 
engem megismersz, es nagyon szeretted volna, ugy, mint most engem. 
Na, akkor mit mondtal volna, ha megkerdezem?" en meg valaszoltam: 
"Azt mondtam volna, hogy felejtsd el, mert nekem van baratom, akit 
nagyon szeretek" mire o: "Na latod, erre en nyilvan bepipultam volna, 
hogy akkor meg mindek jartatod a szadat, hogy majd megtalalom a 
parom, ha neked mar van parod, es nem akarsz a baratnom lenni!" en 
meg eppen vitazni kezdtem: "De, dehat, te is tudod ..." de O 
leintett: "Igen, tudom, hogy te jot akarsz. Tudom, hogy segiteni 
akarsz nekik, de ugysem ertik meg - en sem ertettem volna meg. Ugysem 
hiszik el - en sem hittem volna el. Most mar tudom, mert itt vagy 
mellettem, de akkor, amikor nem volt senkim, akkor nem hittem volna, 
hogy egyszer egy lany meg igy fog szeretni" 
 ... Es az igazsaghoz hozzatartozik meg az is, hogy a parom 26 eves es 
meg mindig a szuleinel lakik (vagyis most mar ketten lakunk ott) ... 
Amikor megismertem meg eleg pesszimista volt :) Szerencsere 
fejlodokepes, ugyhogy mostana optimista lett :)

Sziasztok:  
            Ivett

netuddki

Kedves Nevtelen Randi Levelezo, akit a baratja nem akar elengedni!

Egyetlen epkezlab tanacsot tudok csak adni: Szakits, de azonnal, es vissza
se nezz, egy pillanatra se!!! Ezt vedd nagyon komolyan! A baratod
valoszinuleg egy kisse pszichotikus. Mindenaron birtokolni akar, es a
legkevesbe se torodik a te erdekeiddel. Ez minden, csak nem igazi
szerelem. Szakits vele, amig birsz, mert egyre nehezebb lesz. Ne torodj a
fenyegetozeevsel. Az ongyilkossaggal valo zsarolas nem jellemzo a valodi
ongyilkosjeloltekre. Ezen kivul vesd az eszedbe: mindenekelott a sajat
eletedert vagy felelos. A baratod esetleges ongyilkossagaert csakis ot
terheli felelosseg. Teged nem. Pont. Ne vedd magadra ezt a felelosseget,
mert osszeroppansz. Inkabb menekulj!!! Ha egyszer engedsz az erzelmi
zsarolasnak, nincs megallas.

Sok sikert!

Ui. Sorry, hogy nevtelenul irtam, de hatha a baratod is olvassa a randit.
Nem szeretnek konfliktust egy ilyen pszichotikus alakkal, veszelyes lehet.

Kedves Ivet

Rendszeresen latom a neved a HIX-en(randi)
(En inkabb csak olvasom mert nem nagyon megy az ekezet nelkuli iras) 
Szoval mivel sokat valaszolsz a levelekre kezdem azt gondolni hogy 
1 pokoli maganyos vagy ...

2 a lelki problemak szakmai szinten erdekelnek

3 a hix-nek "dolgozol" vagy valami hasonlo

4 Szegeden pokolian unalmas az egyetemi elet(ha egyaltalan egyetemista
vagy) 

Tulajdonkepen lehet ojasvalami a valasz ami nemtartozik kivulalokra!
 Megegyszer bocs a pocsek irasert ezt a levelet 10 x tovabb tartot
megirni mint mast...

  
UI:Most olvasotam az egyik valaszod amibol kiderult hogy ejszakai
ugyeletben vagy,igy levelem "Szeged unalmas..."resze ertelmet vesztete
es tulajdonkepen valaszt is kaptam a kerdesek zomere raadasul az utolso
szambol mar a hajad szinet is tudom...:)
Tulajdonkepen csak azert a HIX-re irok mert nemtudom hogy tudok e magaba
irni neked ara a cimre ahonan a levelek jonek
 )

UDVOZOL:  F20

Tamas:
>Igen, en is jartam mar igy. Aztan kiderult, hogy jol megjartam. :-)

Meseld el legyszives, hogy jartal.

>Aztan rajottem, sokkal jobb meglatni es aztan megszeretni, mint
>megszeretni --- es aztan meglatni. :-)

Nem mellekes, hogy mit tartunk fontosabbnak, a kulsot vagy a belso
ertekeket. Nekem tobb a rossz tapasztalatom a szep, csinos lanyok szellemi
kepessegeit illetoen mint az okos, intelligens lanyok kulsejet illetoen.
Nem mondom, eleg gyakori hogy az okos lanyok nem tul szepek, de meg
gyakoribb, hogy a szepek butak. A szerelem pedig megszepiti a noket is meg
az en latasomat is, de a butasagon csak a tanulas segit.

>Azonban a vilag amiben elunk, pont a kulsosegeket helyezi eloterbe. Ezert
>okozott szamomra
>nem egy esetben iszonyatos csalodast a szemelyes talalkozo.

Akkor most a vilag ilyen, vagy te? Vagy te gondolkodas nelkul olyan vagy
amilyen a vilag? Pl. en nem a kulsosegeket helyezem eloterbe. Valaszoltam
mondjuk 20 hirdetesre, ebbol egy sem erte meg a negyedik levelvaltast, mert
nem volt a tuloldalon iq. Ha veluk talalkoztam volna, es tortenetesen jol
neznek ki akkor mi van? 5 perc alatt kiderult volna ugyanez. Ez kinek jo?
Utazgatni, rengeteg penzt meg idot elpocsekolni, az email gyorsabb,
olcsobb, egyszerubb es eredmenyes. Azutan valaszoltam a 21.-re, es olyan de
olyan leveleket kaptam, mint meg eletemben soha. Hamar kiderult, hogy
hasonlo ertekrenddel es szemlelettel rendelkezunk. Miert kellene ehhez
talalkozni? Es ha valakinek a lelke, szemelyisege tetszik, vonz, sot
megszereted, akkor milyen csalodast okozhat a kulseje? Nem kek a szeme
hanem barna es akkor csalodok? Vagy a normal a hangot nem fisz hanem gisz
magassagon ejti ki? Vagy nem 75 mm-es a mosolya hanem csak 69?

>Kb 10-bol egy ami ugy-ahogy bejott ideig-oraig.

Ha a kulso felol indulsz, akkor ez egesz jo eredmeny! Nekem inkabb a
100-bol 1 tunik realisnak. Forditva viszont 21-bol 1, az megiscsak jobb. :-)

Udv.:

Sziasztok!

Augusztus 26-an, delutan elo Randit tervezek, ha van eleg jelentkezo.
AKi jonne, kuldjon nekem egy emilket. 

Delutan-este tervezem, ahogy  a multkorit, Budapesten,
program: szalonnasutes, a pontos helyszint meg keresem.

Tibi

>JP:
>Az en levelezom 3 sorban irta ki a linket amit adtal. 

  Mindenki mase is. Amikor nem a foweboldalat eri el az ember, hanem egy 
adatbazist, akkor mindig ilyen ertelmetlennek latszo es hosszu URL-t kap.
Ehhez kellett volna tudnod, hogyan kell szoveget szerkeszteni.

>Egymasutan ma solva oket sem mukodott az egesz! Pedig nekem van 
>tapasztalatom masolgatasban,

  Elnezest, de ellenkeznem kell. En korulbelul 4-5 masodperc alatt at tudtam 
volna masolni, mindjart megmondom hogyan:

  A Windows billentyuzettel van egy beepitett szovegszerkeszto rendszer. Ha 
tehat egy hosszabb szovegreszt akarunk masolni akkor ezt teszuk:

1. Szoveg elejere allunk az egerrel.
2. Rakattintunk es addig mozgatjuk amig a szoveg vegere nem erunk. Ezaltal a 
szoveg a "visszajara" valtozik, fekete alapon feher betukkel.
3. Megnyomjuk a CTRL es a C gombokat egyszerre. Ez beteszi a szoveget egy 
memoriaba.
4. Amikor elo akarjuk hivni az elmentett szoveget, akkor a CTRL es a V 
gombokat nyomjuk meg megint csak egyszerre, es lon csoda, ott van a hosszu 
URL hiba nelkul!!!

   Ujboli mentes mindig felulirja a korabban elmentett szoveget. Ha ki 
akarunk vagni egy adott szakaszt, akkor a CTRL es a X gombok kellenek, ha 
vissza akarjuk az egeszet csinalni akkor a CTRL es a Z.

  Elnezest ha valaki tudta ezt, de arra kezdek rajonni, hogy mindig az 
alapokrol kell kezdenem.

  Szoval az ABC elso betuje az az A....

Tulajdonkepp nem is kellene hozzaszolnom, csak beideznem a szoveget. 
Iroikat takarja a feledes jotekony homalya:

>> Aztan rajottem, sokkal jobb meglatni es aztan megszeretni, mint
>> megszeretni --- es aztan meglatni. 

  Mar miert lenne jobb???  Tenyleg, miert??? Szerintem ha mar ossze lehet 
merni a ketfele ismeretseget, akkor a megismerni es aztan meglatninak van 
nagyobb erteke,
persze csak akkor ha nem csak a kulalak szamit.

> A lelki osszhang, a kozos erdeklodesi terulet, a szimpatikus foto es 
telefonhang >meg keves ahhoz, hogy az a bizonyos feeling beinduljon.

  Neked esetleg. A joisten adna nekem egy zseni not az interneten, egybol 
szerelmes lennek, meg ha ronda is mint a bun. Kulonben is a kinezetet lehet 
korrigalni, de a hulyeseget azt nem.

> Es az a legrosszabb, amikor nehany randi utan azt adod v. kapod,
>hogy bocsi, de nem erzek irantad vonzalmat, mint ferfi v. no nem izgat a
latvanyod 

  Es mi van akkor ha nehany szerelmetes ejszaka utan radobbenek, hogy a 
gyonyoru leanyzoval nem tudok mirol beszelgetni?  Magammal meg tudok 
borotvalkozas kozben is.....

Sziasztok!

Kolossa Sandor vagyok, Pestrol a Zrinyi egyetemrol. Nehany napja iratkoztam
fel a HIX-re, es jonnek 100-al, 1000-rel a mindenfele temaban-mindenfele
levelek, nem gyozom torolni oket, csak atfutni van idom.

Mind kozul kiemelkednek a Ivett hozzaszolasai. Mintha virtualis
anyja-apja-baratja-baratnoje lenne a csoportnak (nem akarok esetleg masokat
megserteni, nehany napja figyelem csak a levelezest). Ivett talan
pszichiater vagy? Mert a lelki dolgokhoz szerintem nagyon ertesz.

Azt hittem, itt a "Randi"-ban majd hirdetesek alapjan lehet ismeretsegeket
kotni. Csalodtam, de nagyon kellemeset. Sokkal fontosabb dolog tortenik itt.
Amit eddig olvastam, az zomeben a parkapcsolatok lelki vonatkozasairol szol.
Olyan terulete ez mai eletunknek, melyet nagyon elhanyagolunk. Hetkoznapi
fizikai-szellemi-erzelmi lotas-futasunk utan faradtak, gyengek, erotlenek
vagyunk mar a megszerzett kapcsolatokat apolni, pozitivan mukodtetni.

Elvezettel es sokszor megdobbenessel (magamon :-)))) olvasgatom soraitokat.
Vagytok meg nehanyan, akik nemcsak ismerik a Kis herceget, de ertitek is.
Mert O bennunk van, minden emberben. Csak hagyjuk, hogy, mindenfele dolgok
elnyomjak, fontosabba valjanak.

Eloszor csak Ivettnek cimeztem ezt a levelet, de meggondoltam magam. Ugy
gondolom, nem illik ismeretlenul egybol maganba irni, azonkivul ami Ivettbol
es a tobbiekbol megjelenik itt a neten, ez kozos gondolkodas, "munka"
gyumolcse. Mindannyiatoknak koszonom.

Tovabbra is figyelemmel olvasom majd soraitokat, es ha mar nagyon nem tudom
magamban tartani a velemenyemet, hozzaszolok en is.

Minden jot kivanok Nektek!

Sandor