Tisztelt KULT-tarsak, kedves Vili!
Bocs, hogy ily soka irok, kicsit elvoltam foglalva a heten.
Vili, a 94-X/9. szamban megjelent irasodra reagalva:
"Massza". Persze, gondolhatod, hogy en se gondoltam komolyan, hogy lenezed
oket, inkabb csak alkalmat akartam adni, hogy pontositsd a dolgot. Amit
meg is kaptam, a cikked majd minden soraval melyen egyetertek. Persze, az
ember megdolgozott a "masszabol" (ez egyebkent pont olyan szerencsetlen
szo, mint a strukturalt agy) valo kiemelkedesert. Masszaugyet le is
zarhatjuk. Viszont erdekes dolgot kapisgalsz a cikkedben, amin mar magam
is sokat gondolkoztam. Az egyenlosdire gondolok. Ezt eseleg ragozhatjuk
is. Akar a Nagy Francia Forrdalomig vagy a reneszanszig is visszamehetunk,
ahol az egesz politikai ill. kuturalis teren kezdodott. Van egy
olyan erzesem, hogy a szep alapelv (minden ember egyenlo) neha mai
vilagunkban, foleg az amerikai tipusu (mar megint!) "liberalis"
demokraciakban kicsit eltorzitva mukodik. A kommunizmusban plane rosszul
mukodott, arra szot is kar vesztegetni, az egyenlok kozott voltak
egyenlobbek. A problemam: ez Nyugaton is mukodik. Gondoljatok bele, az
egyenlosdi kivalo fegyver vezeto ill. dontesi pozicioban ulo tucatemberek
kezeben a valamilyen szempontbol kiemelkedo emberek elnyomasara. En pl.
egyetemekrol tudnek peldakat hozni. Lehet, hogy ez se ide valo tema, de a
nemetkerdesrol is olyan remek hozzaszolasok jottek (az egyetlen nem ide
valo elemnek a KULURA-n a techno-vitat erzem), hogy talan beszelhetunk
rola. Ha lesz erdeklodes, jobban atgondolom, es folytatjuk....
Meg valami. Irod, hogy mindenki irjon arrol, hol el. Remek otlet!!!!
En par napon belul kuldok egy szuperszubjektiv elmenybeszamolot Hong
Kongrol. Mindenkit batoritok hogy csatlakozzon!
Udv,
Dezso

Udv. 
Csatlakozom Imre Olajos, Jr. eszrevetelehez, melyet a  KULTURA #98-ban tett.
Bocs, ez nem KULTURA-tema, de lehet, hogy a TIPPet nem olvassak az erintettek.

>"A hulyeseg ellen az istenek is hiaba hadakoznak."
>{.....}
>A butasag es a hulyeseg kozott az a kulonbseg, hogy a butasagon lehet 
>javitani.

Tobben boykottalni akartak buttheadet, pusztan a hosszu logoja es a CC. korul
kialakult vita soran. Nekem szemely szerint semmi bajom nem volt a logojaval,
egyszeruen PgDn-t nyomtam. Viszont neki voltak megfontolando javaslatai is.
Ezzel szemben dzsoki meg ironikusnak sem mindig nevezheto, de foleg nem a
KULTURAba illo hozzafuznivaloival 'disziti' a HIXet.
Szoval, a javaslatom a kovetkezo: Butthead helyett dzsokit kelene bojkottalni. 
Legalabbis addig, mig megtanul a tiszta ervekre mas tiszta ervekkel reagalni,
Kulonben huzas a MOKA-ba, ott talan akad ra vevo.
(Bagoly mondja verebnek, tudom, nem kell figyelmeztetni engem se...)

Tisztelettel 
VZ

Kedves Lala, ugy latszik engem mindig felreertenek! ;-))))
De hat vessen magara, aki csak ugy ir bele a nagyvilagba, ahelyett, hogy
otszor atgondolna minden mondatat, es csak azutan irna le. De ez ezutan se
lesz szokasom. Idom sincs ra, a felreerteseket meg meg lehet kesobb
beszelni.
Szoval, nem azt akartam irni, hogy baj, hogy tobb a szabadido es hogy az
emberek abszolut idoben kevesebbet dolgoznak! Dehogy! A bajom az, hogy a
"jol vegzett munka" evezredes erteke degradalodik le. Ha az ember
megkerdez egy mai egyetemistat (tudom, szuntelen altalanositok, kapok is
majd a pofamba egy mai egyetemistatol, de kenytelen vagyok, mert mashogy
nem tudunk beszelgetni), miert tanul, az esetek jo reszeben azt a valaszt
kapja, hogy legyen valami papir a kezeben, aminek birtokaban nagyobb
eselye van valami zsiros allasra. Es senkinek ne legyenek ketsegei, hogy
mit ertenek zsiros allas alatt. Tehat nem az a fontos, hogy majdan olyan
munkaja legyen, ahol valami erteket hozhat a vilagra es este azzal a
kellemes tudattal fekhet le az agyaba, hogy ma is csinaltam valamit.
Ehelyett az ertek a penz, es roppantul kivancsi lennek, az ilyen emberek
milyen gondolatokkal fekszenek le este az agyukba azon kivul, hogy meg
kene kefelni a zasszonyt...
Szoval, kedves Lala, nekem eszembe se jutott a szabadido, mikor az altalad
idezett sorokat irtam.
Annak meg egyebkent orulok, hogy megerosited, hogy a "mindent meg lehet
venni" ideologia Amerikabol aramlik szet. Viszont sajnalom, hogy kezdesz
beletorodni. Nem kene...
Udv
Dezso

Kedves Peter, 
A strukturalt agyrol irt biologiai fejtegetesed erdekes volt, de szerintem
nemileg felesleges. A strukturalt agy fogalma marha alkalmas volt, hogy
egy jo kis eszmecseret generaljon a KULTURA-n. A vegere kiderult, hogy
nagyjabol egyetertunk, csak elbeszeltunk egymas mellett. Ezek utan kar
belekeverni az idegpalyakat. Szerintem. 
Azzal csak egyeterteni tudok, hogy a muveszetnek nincs objektiv, fuggetlen
merceje. Valakivel vitazgattam itt arrol, hogy mi az hogy klasszikus,
talan ez lehetne egyfajta "evolucios merce". Leegyszerusitve: ami
fennmarad, az jo. Persze ez se az igazi. Hallottam olyan velemenyeket,
hogy Homerosz nem is volt olyan nagy durranas, csak szerencseje volt, hogy
fennmaradt. Vagy hogy Vergilius semmire nem tartotta az Aeneist. Ma meg
mindenkinek az ugrik be eloszor Vergiliusrol.
Borgesre tobben is reagaltak. Nagyon nehez, de nagyon erdekes olvasmany.
Nekem a Titkos csoda ill. a Korkoros romok (Ez utobbi reszhalmaza az
elobbinek, es mas forditotta.) novellainak egy reszen sikerult "atragnom"
magam. Minden esetben megerte a faradsagot. Ezek a novellak szerintem
egyfajta kalandozasok az emberi kultura ill. az emberi lelek birodalmaban.
Teny hogy bizonyos alapmuveltseg kell az olvasasukhoz, ami nalam meg eleg
hezagos, azert is jok ezek a novellak, mert egy ket ev mulva egeszen
mashogy hatnak az emberre. Hasonloan, mint Eco. Marhara meglepett, hogy
irtad: utalta Borgest, ezert nevezte el rola Jorge atyat a Rozsa neveben. 
En abban a hitben eltem, hogy pont a forditottja igaz. Es asszem en is a
Rozsa neve utoszavaban olvastam errol. Lehet, hogy feluletesen olvastam
el. Ha van valaki a matrixban (apropo, majd valamikor az erdeklodokkel
esetleg elcseveghetunk William Gibson-rol is!), aki el tudna donteni ezt a
nezetelterest, az nagyon jo lenne...
Tegnap reagaltal Schindlerre.
Erdekes amit irsz, es igazad is van. A film mentsegere az legyen szolva,
hogy elsosorban az esemenyek bemutatasara torekedett, de igazad van: egy
haromesfel oras filmbe belefert volna egy kis jellemabrazolas.
Es valoban: rendkivul feluletes: szinte semmit nem mond arrol: Miert
tortenhetett ez meg? Es miert pont a nemeteknel? Miert pont igy? stb.
Valoban, a Mestersegem a halallal osszevetve eg es fold a kulonbseg.
Adalek a temahoz: jobban mondva kerdes, ami Fisher Istvannak is szol:
Erdekes, hogy pont a nemetek nem csinaltak a Holocaustrol filmet nem irtak
sikerregenyt (A Schindler rendezoje amerikai zsido, az operator lengyel, a
foszereplo ir, Keneally amerikai, Merle francia, de Leon Uris is amerikai,
aki bestseller lekturoket irt a zsido Holocaustrol.) .(!?)
Az elhamarkodott valasz (az a bizonyos buntudat) persze kezenfekvo.
De biztos bonyolultabb az ugy!
Udv
Dezso

Kedves Istvan!
Erdeklodessel olvastam ertekes es erdekes cikkeidet a "nemetkerdesrol".
Nehany pontban hadd szoljak hozza.
1. Szeretik-e a nemeteket? Bar en a buntudat kerdeset feszegettem, ez se
megvetendo tema. Sot, mint Nyugat-Magyarorszagrol szarmazo egyed, meg
bizonyos elso-kezbol szarmazo infokkal gazdagitani is tudom nemileg a
kepet. Teny, hogy mifelenk nem szeretik oket. Az is teny, hogy foleg a
turistakbol itelnek, es ugye nekunk se esik jol, ha a Mariahilferstrasse-i
magyar turistakrol itelnek rolunk? Es az is igaz, hogy az a polgar aki a
"kurva svabok" cimu altalanosito jellegu, felhaborodott felkialtasban tor
ki, mikor fellokik a boltban; ugyanez a polgar nagyon jo baratsagba tud
kerulni nemetekkel ill. osztrakokkal. Bukrol szarmazom, ami egy
udulokozpont, a helybeliek szobakiadassal foglalkoznak, es nagyon sok a
visszatero vendeg. 
Amellett nagyon jol meg lehetett kulonboztetni az osztrakokat a
nyugatnemetektol ill. a keletnemetektol. Az osztrak sok tekintetben
baratsagosabb, eletvidamabb nepseg, viszont valahogy kisstilubb,
anyagiasabb. Es ez utobbiban a keletnemetek vittek a primet. Foleg az
egyesules utan, amikor markat kaptak a fabatkajukert, tomegesen jottek
Magyarorszagra nyaralni es az ujonnan szerzett penz minden garasat a
fogukhoz vertek, mikozben fennhejaztak a szegeny keleti magyarokkal
szemben. Tudom, ebbol nem lehet altalanositani, de az ember, a helybeli
magyar ebben az esetben abbol itel, amit lat (nekem pl. kifejezetten
kellemes tapasztalataim voltak Merseburgban). Ezeket csak azert irtam le,
hogy az emberek sokszor hianyos es egyoldalu informaciok alapjan itelnek
dolgokrol, mint pl. a nemetekrol.
Ahogy hianyos es egyoldalu informaciok alapjan itelnek a Kozel-Keleten,
Indiaban, Ukrajnaban, Irorszagban is. Na meg persze mindenki ugy ertelmezi
a rendelkezesre allo informaciokat, ahogy szereti. Az arabok ugye a
nagy "zsidoolot" lattak Hitlerben es az utodaiban is ilyen hajlamot
teteleznek fel. Szegeny indiaiak szoptak eleget a angolok alatt, ha az
egyik gazda ver bennunket, keresunk egy masikat. Az ukranok detto. Szoval
az osszes pelda amiket felemlegettel olyan helyekrol szarmazik, ahol
sokkal jobban utaltak a II. Vh-ban gyoztes hatalmakat. Es ilyen
szempontbol talan nem igazan relevansak abbol a szempontbol, ahogy Vili
felvetette a kerdest. Nyilvan Nyugat-Europat es Amerikat ertette, amikor
azt irta, hogy a nemeteket vilagszerte becsulik, de senki se szereti oket.
A senki nyilvan tulzas.
2. Meg se mukodik minden olyan jol a nemeteknel? Ez meg szamomra is
meglepetes volt. Nyilvan a megszokas munkalt bennem, meg hogy nemetorszagi
tartozkodasom alatt nem nagyon volt okom panaszra, de biztos igy van.
Miert pont ott mukodne jol minden?
3. Azzal viszont melyen egytertek, hogy semmivel sem mukodik jobban az
"idegengyulolet" a nemeteknel, mint akarhol masutt, ahol az atlagpolgar
elegendoen szuklatokoru es ostoba ahhoz hogy ilyen eszmekkel el lehessen
bolonditani. Csak ha a nemeteknel gyujtanak fel egy menekultotthont, azzal
tele lesz a vilagsajto, mig mashol helyi hir. Az, hogy jol van-e ez igy,
lehet vitatkozni, de az igen mellett rendkivul alapos erv, amit irtal
Nemetorszag europabeli szereperol.
4. Ez erdekes, ez hogy a nemetek sem "szeretik" magukat. Ezen azt erted,
hogy ridegen bannak egymassal? Igaz, hogy szuk koru egyetemi tarsasagban
forogtam, de ott ezt nem tapasztaltam. Talan a fiatalabb nemzedek mar
kulonbozik valamicsket apaitol. Ez is erdekes kerdes: valtoznak a nemetek?
5. Es amit Andrasnak valaszoltal a nemet muzeumokkal kapcsolatban, az
kulonosen tetszett. Valami ilyesmire gondoltam en buntudat alatt. Arrol
persze megintcsak lehetne vitatkozni, hogy az angol gyakorlat a jo, vagy a
nemet. Nyilvan a ketto kozott van valahol az idealis ut.
Amit az angliusok muvelnek az kifejezetten undorito neha. Itt Hongkongban
gyakran jarunk angol pubban. Itt eleg sok kep disziti a falakat, amik nagy
resze a "dicso multtal" foglalkozik. Egyszer egy fametszet mellett ultem,
amin "hos" angol katonak es civilek eppen bennszulotteket meszaroltak
lefele. Az az erzesem, hogy ezek rendkivul fruszraltak lehetnek a hajdani
vilagbirodalom elvesztese miatt. Ha belegondolunk, hogy mi magyarok is
nehezen dolgozzuk fel Nagy-Magyarorszag szeteseset, pedig az picsanyi volt
a brit vilagbirodalomhoz kepest.
A nemetek valahogy a masik vegletbe estek. Gondoljunk bele, ha egy bajor
kisvarosban egy utolso kaszarnyat nem lehet elnevezni agy becsuletes
helybelirol, aki egyebkent buntelen volt, csak azert, mert rosszkor, rossz
helyre szuletett. Nagyon rossz erzes, ha egy nemzetnek csak azert mert ket
haborut elvesztett a szazadban, nem lehetnek hosei. (Na jo nem csak
azert.)
Ugy latom, nagyon kiismerheto vagyok, de buggyantak ezek a nemetek.:-))))
Na persze ez mar messzebbe vezet. A nemeteken tul. Mennyire maradhat az
ember buntelen egy bunos rendszerben? Magyarorszagon kevesbe lelkizosek a
nepek, nalunk egy volt pufajkas a miniszterelnok. Ha erre gondolok, talan
megis inkabb a nemet pelda....
Fene tudja...
Udv
Dezso

Ps. Peternek cimzett levelemben van egy neked is szolo kerdesem.

Ps2. Azt vajon hogy dolgozzak fel a nemetek, hogy mindem masodik amerikai
filmben ok az ellenseg??? Pedig szeretik ezeket a fimeket. Az Indiana
Jones ott is siker volt.

Hadd kerdezzek valamit mindenkitol, aki ert hozza.
Vannak ugye kulonbozo kiadok. Kerdes, hogy milyen korrelacioban all
egynassal egy komolyzenei CD 
-ara
-minosege (itt arra gondolok, hogy a hibas CD eselye)
-a felvetel minosege (hallatszik-e a kozonseg kohogese)
-az eloadok hiressege-szinvonala.
Csak mert pl. en NAXOS CD-ket vasarolok mostanaban, ami kb. 900 magyar
forintnyi HK dollarba kerulnek (hogy van ez nyugaton?). Az eloadok foleg
magyarok, szlovakok ilyesmi. Lehet, hogy cinikus vagyok, de mintha
szivesebben dolgoztatnanak olcso, de neves (Jando Jeno) muzsikusokkal.
Hogy van ez? Esetleg tippeket is varok.
Elore kosz. Udv
Dezso

Feco irt a Kultura #94 -ben az Egykoron harcosok voltak c. filmrol egy
nagyon jo cikket. A Cinema filmmagazin is nagyon magasztalta a filmet, igy
en is elmentem megnezni. Tenyleg nagyszeru. Szokatlan, felelmetes, kegyetlen
- es kegyetlen jo! Szokatlan, mert stilusaban is mas, mint barmi, amit eddig
lattam. A kepsorok, vagasok egy videoklip dinamikajaval, tokeletes tempoban
valtakoznak, erositik egymast: az operatori munka a legprofibban
elkeszitett, legdragabb filmeket is veri. Ehhez jarul a lukteto
nagyvarosi-dzsungel zene, ami szinten tokeletesen van vagva es valogatva a
jelenetek ala. De az igazi nagysag ezen felul a tortenetben van, amelyhez
mindezek keretet adnak. Nem akarom a tortenet szamos meglepeteset leloni,
nem meselem el a sztorit: nem is lehet. De aki szeretne latni egy filmet,
szeretetrol es aljassagrol, erzekenysegrol es erzeketlensegrol,
gyengedsegrol es brutalitasrol, az nezze meg... Aki csak teheti, nezze meg!!!

        Bobe