Komjath Peter begepelte az Sz. falu AIDS-es ovodasanak tortenetet. Megelo-
zott vele, en is eppen ezt akartam megjelentetni.
A fenti cikk utan egy lenyeges kerdes vetodott fel bennem, hadd tegyem most
kozze: meg tudja valaki mondani, hogy mifele kotelezo AIDS-szurovizsgalatra
hivatkozott a cikk?

Mas: Weisz Ivan is lelotte egy poenomat, amit mar terveztem eloadni. Hiaba
no, igaza lesz a fiamnak, hogy a hetfo peches nap. Ugyanis meggyozodesem,
hogy az aff. action abban az ertelemben, ahogy az amerikai egyetemi peldakban
is elohoztatok, mindenkeppen csak atmeneti jellegu megoldas lehet. Szerintem
az aff. action egy meglevo helyzetnek az azonnali, adott korrekciojat celozza,
s ezert nem lehet (feltetlenul) hosszu tavu hatasa. Olyan ez, mint amikor
valakit kirugnak az allasabol, s a birosag ervenyteleniti, majd visszahelyezi
az illetot az allasba. Pro forma rendben van, a kart kompenzaltuk, az aranyo-
kat visszaallitottuk, de azon a munkahelyen a kirugo es a kirugott kotve
hiszem, hogy jol tud a tovabbiakban egyutt dolgozni. Az esetek tulnyomo
tobbsegeben legalabb is.
Eppen Ivan tortenetei mutatjak azt, hogyan mukodik az aff. action ebbol a
szempontbol. Meg ha nem is feltetelezzuk azt, hogy a dolog tulkompenzalodik,
a kedvezmenyezett kisebbseg visszael helyzetevel (bar ez nyilvanvaloan
adodik, ez mar benne van a kalapban), akkor is elojonnek az olyan problemak,
amelyeket felsoroltatok tobben is: a konnyitessel egyutt jaro szakmai szin-
vonal eses stb.
Nem az a problemam, hogy szukseg van-e az aff. actionre. A kerdesem nem elvi,
hanem praktikus: eleg-e? Eleg-e az egyenlo jogokat biztositani, vagy meg ra
is tenni egy kis lapattal? Szerintem ennel tobb kell: a Weisz Ivan-fele
megoldas: dolgozni kell a helyzet alapjainak megvaltoztatasaert. Az egyetemi
peldakkal elve, tanitani kell a kisebbseget, mar joval a felveteli elott. Hogy
aztan az aff. action eroszakossagara ne legyen szukseg, jussunk el olyan
pontra, amikor mar fel sem merul az igeny ra.
Csakhogy ez a legnehezebb. Ehhez sok vallalkozo szellemu, gyakorlati munkas
kell, nyilvan penz, feltetelek stb. S nincsenek illuzioim, ez a legszukebb
keresztmetszet. Pedig csak ez a megoldas.
Plane, ha a dolog nagyban zajlik. Vegyuk a magyar ciganysagot. Egyszeru utalni
oket, rendort uszitani rajuk, de ez azon kivul, hogy embertelen es gonosz,
nyilvan nem praktikus-csak mergesiti a helyzetet. Lehet kovetelni aff.
actiont, torvenyes jogokat, pozitiv megkulonboztetest, de ez sem oldja meg
azt a problemat, hogy a szokasok, az eletforma elter a ciganyok es a nem-
ciganyok kozott. Teljesen egyetertek Szabo Zolival abban, hogy ezen a teren
legalabb a minimalis lepeseket meg kellene tenni: valoban hianyzik az a
bizonyos cigany miniszter, pl. Persze, ez a minimum. Attol meg ugy is
jarhatnank, mint a Kadar-korszakban, amikor a Konnyuipari miniszter no volt,
vagy amikor a Tyereskovat fellottek az oroszok az urbe - ki van pipalva a
dolog, s kesz. Az egyetlen igazi megoldas az, ha tudomasul vesszuk a
helyzetet: a lakossag nagy es egyre novekvo resze ezt a kulturat kepviseli,
akar tetszik, akar nem. A hosszu tavu megoldas a ketfajta kultura kozelitese
egymashoz, ezert pedig sokat es hosszan kell dolgozni, es ezt nem lehet
meguszni.

Vagy vegyuk az AIDS-eseket. Kellene nekik egy kis aff. action, de semmikeppen
nem a karanten. Ez tobbek kozott gyakorlati okokbol valik lehetetlenne.
(Hogy jon ez most ide? Mondjuk, hogy ugy, hogy ok is egy kisebbseg :-))
Es nem arrol van szo, hogy ha a hajon eszlelnek egy sargalazas esetet, akkor
kiteszik a sarga zaszlot, s a hajot lezarjak hat hetre, benne mindenkit es
mindent. Itt arrol van szo, hogy egyre nagyobb szamu, lenyegeben tokeletes
eletet elo betegek es lehetseges betegek nagy tomeget kellene elkuloniteni,
meghozza igen szoros orizettel, es nem hat hetre, hanem evekre, tiz evekre,
esetleg az elet hosszara. Ez lehetetlen. A megoldas: meg kell tanulni egyutt
elni vele. Dolgozni kell megint csak. Felvilagosito munka, kisgyerekkortol
kezdve nevelt elovigyazatossag, kozben pedig tolerancia... Nagyon nehez.

De gondoljatok bele: vegul is pl. az autobalesetekkel mar megtanultunk ugy-
ahogy egyuttelni, nem? Az senkinek, aki jozan itelokepesseggel rendelkezik,
nem jut eszebe, hogy karantenbe kellene zarni az autosokat? Pedig az is
eletveszelyes.

Ennyit mara az erkolcsi magaslatrol. Aludjatok jobban, mint ahogyan en aludtam
tegnap ejjel.
Radnai Tamas

Az elozo irasomat tegnap keso este irtam, meglehetosen faradtan es rossz-
kedvuen. Megvartam vele a mai #32 SZALONt, es jol tettem. Megis ugy gondoltam,
elkuldom azt is, mert az alapgondolatot (hogy a munkat alapjairol kell kezdeni)
nincs idom es erom ujrafogalmazni.
Hetyei Gabi!
Ha jol ertem, Te is pont ezt ajanlod, es en ennek nagyon orulok. Amit en
altalanossagban fogalmaztam meg, arra Te mar konkretabb otleteket is adsz:
kompenzalni az "iskolarendszeri kapitalizmust", novelni az eszkozellatottsagot,
az egyenlo felteteleket nemcsak jogilag, jobban megbeszulni az ott dolgozo
tanarokat, maskepp sulyozni az adobol leirhato tevekenyseget/befektetest stb.
Igen, ez is az ut resze. A bajom ezzel az, hogy ez mukodhet az USA-ban, de
nagyon nehezen Mo-on. Nehany okot sorolok fel: 1) nincs penz. Egy, a tarsadalom
szeles retegeit erinto legkisebb reformhoz is sok penz kell. En nem vitatom,
hogy ez a penz potencialisan megvan valahol, de ezt megmozgatni lehetetlen a
jelenlegi gazdasagi (es politikai) preferenciak mellett. 2) az adopolitikara
az emberek abszolut nem erzekenyek (meg). A leirasok rendszere nem mukodik,
a kormanyzas rovid tavu erdekei miatt (minel tobbet be kell hajtani), s ahol
mukodik, az csak egy szukebb terulet(bizonyos vallalkozoi retegek). 3) es itt
a fobb gond - az az erzesem, hogy a magyar tarsadalomban a kozeledes gondolata
mar eleve nehez. Olyan erosen roghoz kotott a tarsadalom nagy resze (nem
feltetlenul helyhez, de gondolati roghoz), hogy nem is fogjak fel, mirol van
szo.
Hogy szokasos kedvenc peldaimmal, a japanokkal eljek. Ugyanaz az elmenyem
van, amit Rona-Tas Akos irt le: a kulfoldiek nagy reszet meg sem legyinti
annak erzese, mit is jelent igazabol japannak lenni. Viszonylag szerencses
a helyzet persze, mert a japanok - jelenleg - nem nyomorgnak, ezert azt is
mondhatnank erre, hogy piha. De a jelenseg ugyanaz, es nem kelt bennem jo
erzeseket azt latni, hogy mennyire kevesse vagyunk fogekonyak a massagra.
El tudnalak szorakoztatni benneteket a legnevetsegesebbtol a legszomorubb
reakcioig, ha japan dolgokat emlitek Magyarorszagon. Egypeldat csak: a Magyar-
Japan Barati Kor, amelyben van szerencsem eleg aktiv szerepet jatszani,
1987-ben elsokent alakult meg az MSZBT utan, teljesen tarsadalmi kezdemenye-
zesre, s hamarosan kinotte magat (az azota befuccsolt) MSZBT utan masodik
legnagyobbnak. Jelenleg kb. 700 aktiv tagja van. Mukodesenek kb. ot eve alatt,
minden igyekezetem ellenere nem sikerult elerni, hogy valodi, elo japanokkal
konkret kapcsolat jojjon letre! Egyszeruen nem erdekli a tagokat (a Mo-on
elo japanokat sem, de ez mas lapra tartozik).

Pedig itt kezdodne a dolog. Ennel tobbet azonban, sajnos, nemigen tudok
mondani.

Radnai Tamas

Persze, az egesz csak jatek, de miert ne jatsszunk?
Igenis, egy fejszamolo, egy koteltancos, stb. olyan kulonleges tudast
hordoz, hogy azt kiemelten kell dijazni. Ez belefer a jatekunkba. Megjegyzem,
ez a helyes(ebb) ertekrendszerrel megaldott orszagokban mukodik is - oriasi
gazsival lephetnek fel a sikeres kepviseloi a mufajnak, TV-ben, stb.
Japanban pl. a szumo birkozok kulonleges kepessegeik es tehetseguk miatt
nagyon is kiemeltek. En pl. sohsem tudnek meghizni 262kg-ra, mint Konishiki,
de nem is keresnek havi 2-3millio yent.
A manoken tudasa mar mas. Nem lattalak ugyan meg eloben, de feltetelezem,
pusztan neved alapjan, hogy tenyleg lennenek nemi (ertsd ekezettel vagy anel-
kul) nehezsegeid. Ha megis kepes lennel ra, akkor sem jar erte nagy penz,
hiszen csak testi adottsagok dolga, a tobbit nagyon konnyu megtanulni.
Nincs igazad viszont a kiralyi fizetesekkel. Nem esnenek a munkanelkuli
segely ala. Eppen most lattunk egy jo film-komediat (elfeljetettem a cimet)
arrol, hogy milyen nehez is megszerezni azt a speci tudast, ami ahhoz kell,
hogy jo kiralyok legyunk. Jellemzo, hogy a japan csaszar unokaja, bar nagyon
keres, nem tud feleseget talalni, mivel a "kozonseges" polgari lanyok nem
hajlandok vallalni, ami ezzel jar.
Apropos, polgari. Mi a velemenyed a Polgar lanyok tudasarol? Az most azt
hiszem, nehezen konvertalhatonak minosul, ezert nagy erteku, ambar Polgar
Laszlo azt allitja, hogy barkit meg tudna tanitani, ha idejeben kezdi...
Vegul: nem ertettem pontosan a ful-ugyet. Ha ugy gondolod, hogy a Te bal
fuledet kellene masnak megmozgatnia minden segedeszkoz nelkul, az eleg
erdekes tudas lenne. Ha viszont megelegszel azzal, hogy ki-ki a sajat fulet
mozgassa, hat kozlom, hogy erre en is kepes vagyok, meghozza kizarolag a
sajat bal fulem erejeig. Ha Te is csak a bal fuledet tudod mozgatni, s a
jobbat nem, meg lehet, hogy rokonok vagyunk?
Mindenesetre adott az uj tema: a vercsoport, a mongol-folt es hasonlok melle
megvizsgalhatnank a bal fuluket mozgatni kepes egyenek elterjedeset a vila-
gon.
A legbalabbakat,
Radnai Tamas

Az affirmative action megiteleseben donto, hogy milyen ertek- es erdek-
premisszakbol indulunk ki. Amennyiben ezek nem azonosak, logikai uton
aligha lehet egymast meggyozni.
Roviden az enyeim: az elkovetkezo evtizedekben  diktaturak
elszaporodasat, nagy vagy vilaghaborukat csak ugy lehet elkerulni, ha
az USA katonai es gazdasagi szuperhatalomkent, es demokraciakent
letezik tovabbra is. Ismeretesek a gazdasagi problemak, az allamadossag.
Hogyan lehet a japanokkal, a nemetekkel szemben a versenykepesseget
megorizni?
Baj van a mentalitassal is: a munka, a feladat megoldasanak
az orome mintha kiveszoben lenne. Az affirmative action ezt megerositi:
bizonyos csoportok szamara azt jelenti, nincs is szukseg a feladatokat
annyira jol elvegezni, mig mas csoportokban, amelyek kulturajaban
eros munka-orientaltsag van, ugyanazt jelenti, a masik oldalrol.
A teljesitmeny fontossaga halvanyul el.
Hadd idezzem fel egy meghatarozo elmenyemet a British Museumbol. Egy
kiallitason fegyvereket, agyukat mutatnak be a vilag minden tajarol.
Van ott nehany joruba es indiai agyu, az europaiak megjelenese koruli
idokbol. Krokodil, elefant, es mas allatok dognehez vasszobrai, a
maguk modjan remekmuvek. Tukrozik annak a kulturanak az egesz vilag-
kepet, amiben keletkeztek. Abban a pillanatban jobban megertettem,
miert volt kepes nehany europai orszag gyarmatositani a vilag nagyobbik
felet: a teljesitmeny- es hatekonysagorientaltsag (a kapitalizmus
nehany mas vivmanyaval egyutt) nem talalt ellenfelre.

Ez a kerdes persze meg nincs lezarva, nem kizart, hogy a vilagszerte
elterjesztett europai kapitalizmus  kornyezeti katasztrofaba viszi
a vilagot. Ha igen, akkor bizony valtoztatni kell majd a velemenyemen,
es alairni, hogy csak a stagnalo kulturak voltak eletkepesek, a
novekedesorientaltak nem.

Egyelore azonban fenntartom azt a velemenyemet, hogy az USAnak (es mas
fejlett orszagoknak) legfontosabb feladata a jol mukodo gazdasag fenn-
tartasa. Ez onmagaban nem ellentetes az egyes csoportok
 hatranyos helyzete javitasara iranyulo torekvessel, hiszen az tobb
kepzett munkaerot, nagyobb piacot is jelent. Azonban ne felejtsuk el,
mitol is mukodik a gazdasag. Amint a woman's studies vagy a black history
a kalkulussal egyenerteku tantargy, valami fejreall: ahelyett, hogy
valaki megtanulna valamit, amire egesz kulturank epul, valami m a s t
csinal, amirol azt tartja, hogy azzal egyenerteku, csak mas.
Most mely lelegzetet veszek, es leirom, hogy EZ NEM IGAZ.

Velemenyem szerint a kisebbsegeknek - ha akarjak - tamogatast kell
nyujtani az integraciohoz, ahol integracio alatt a gazdasagi eletben
valo normalis reszvetelt tekintem. Az oktatas szerepet ebben dontoen
fontosnak tartom, minel alacsonyabb foku, annal fontosabb. Ha egy
csoport sok analfabetabol es nehany
entellektuellekbol all, aligha kerulheto
el, hogy forradalmat csinaljon. Mig autoszerelok nem szoktak forradal-
makat csinalni. A mit eszik, mit enekel, mit es milyen nyelven olvas,
az en integraciofogalmamba nem tartozik bele. Szive joga.
Amikor egy csoport elindul felfele, reszei el fognak jutni magasra is.
Az indulas nehez.

A "ha akarjak" itt egy nagyon kritikus pont. Vannak olyan esetek, amikor
a nem akarjak jo megkozelitese a szituacionak. Hogy egy tavolabbi peldat
mondjak, az ausztral oslakok leginkabb oseik vadasz eletmodjat szeret-
nek folytatni, esetleg terepjaroval, radioval, puskaval es alkohollal
feljavitva. Ha valaki kozuluk kivetelkeppen  varosba kerul es dolgozni
kezd, azt a torzs pumpolja, (hiszen a zsakmany kozos), es vegul nem
lesz kepes olyan eletmodot folytatni, hogy meg tudjon maradni allasaban.
Tudom, hogy az angolszaszok sulyos bunoket kovettek el, annak idejen
vadasztak az oslakokra. Azonban egy nagy adag lelkiismeretfurdalas
sem oldja meg az adodo problemakat.  De ausztral ugyben nyilvan vannak
nalam illetekesebbek a vonalban.

De az ausztral pelda arra jo, hogy Szabo Zoltan explicit kerdesere
megprobaljak valaszolni. Nevezetesen, elfogadom-e a tarsadalmi egyenloseg
fele torekvest, mint eszmenyt. A pelda azt mutatja, hogy ilyen
szelsoseges esetekben az egyenloseget ertelmezni is nehez. Az aborigina-
lek a masodik vilaghaboru utan allampolgarsagot kaptak, ma szocialis
segelyt kapnak. Az, hogy nem voltak allampolgarok, diszkriminacio volt.
Az egyenloseg bizonyos konkret formait ertem es tamogatom, mint
az allampolgari es politikai egyenloseg, egyenlo jog az iskolaztatasra,
egyenlo jog bizonyos orvosi ellatasra. Kotve hiszem, hogy a tarsadalmi
egyenloseget valaki is definialni tudna, inkabb a hianyat lehet eseteken
bemutatni, de kulonos modon minel hasonlobbak az osszehasonlitott
esetek, annal kirivobb az egyenlotlenseg.

Ahogy viszont az affirmative action mukodik, az nem egyenlo, hanem
egyenlobb jogokat ad, es az bizony ajandek, ami nagyon sokba kerul.
Eppen olyan ajandek, mint a kulfoldre nyujtott segelyek, bar lehet,
hogy azok egy resze meg valami megterulest is mutat, es kevesbe ajandek.
Ilyen draga ajandek is esetleg megengedheto, amikor minden jol megy,
de maskor aligha.                             Szekely Laszlo

Elnezest, hogy a szokasostol eltero a levelem (legfeljebb nnem kapjatok meg.)
Megdobbenve olvastam valamelyik Szalonban, hogy marcius 15-en megkergettek
Konradot, Eorsit, Koszeget  es inzultaltak Szojka Katalint es mas ciganyokat.
Ez utobbit mar jobban "megszoktuk", de ebben az osszefuggesben szamomra
teljesen uj, mert ugy tudtam, hogy a ciganyveres ideologiaja az, hogy "lustak,
munkakerulok, bunozok", s nem hallottam arrol, hogy "nemzeti" szempontok is
szerepet jatszananak. Az, hogy a zsidok nem a nemzet reszei, nem uj. Az, hogy
mindez marcius 15-en, legnagyobb nemzeti unnepunkon tortent "megemeli" az
esemenyek sulyat. (Jol emlekszem, hogy amikor nehany eve a Battyhany - Nagy
Imre orokmecsesnel Gado Gyorgyot hallgattuk marcius 15-en, senkinek nem jutott
eszebe arra celozni, hogy o a Magyar Zsido szerkesztoje. Aki egyaltalan tudta,
az tisztelte azert, hogy szamizdatot ir.) Milyen visszhangja volt ennek otthon?
Ha jol ertettem, Horvath Aladar a parlamentben is felszolalt ez ugyben. Milyen
valaszt kapott? En ugy erzem, hogy "ossznepi" folzudulasnak kellett (volna)
bekovetkeznie. Kenytelen vagyok felteteles modban irni, mivel a marciusi ott-
honi dolgokrol semmi informaciom nincs. Ket honapja vagyok itt, de csak ket
hete olvasom az e-mail ujsagokat (a Szalont csak egy hete). Igy lehet, hogy
errol mar reszletesen szo volt. A masik gondom, hogy nehez innen megitelni az
otthoni esemenyek sulyat, hiszen legtobbszor szubjektiv szuron keresztul jut-
nak el hozzam. A keresem: lenne olyan szives valaki maganlevelben bovebben
irni marcius 15-erol. Bizonyara igen elfoglaltak vagytok, de talan megertitek,
hogy a marcius 15-i tuntetesek eletem legfelemelobb elmenyei koze tartoztak, es
igy igen melyen erint,

ennek a napnak a nemztellenes meggyalazasa.
Orosz Ferenc, Riverside,Ca