Felvetodott a kerdes, hogy a jovoben hogyan fogjuk kielegiteni
merhetetlen energia ehsegunket?

Szerintem nem az energia kifogyasa a legnagyobb problemank. Ezen a teren
eddig meg mindig nagyon lelemenyesek voltunk. Peldaul itt van alattunk
ez a jol futott golyobis. Sokkal inkabb az, hogy a tulnepesedo emberiseg
kipusztitja a termeszetes kornyezet maradekait. Mivel az ember a
termeszet resze, es azzal kolcsonhatasban fejlodik, igy semmi biztositek
nincs arra, hogy az emberiseg kepes fennmaradni a termeszetes kornyezete
nelkul, vagyis a kornyezet megovasa valoszinuleg a tuleles egyetlen
lehetosege.

Onmagatol ez a kerdes nem rendezodik. A termeszet onszabalyozasa, csak
korlatozottan mukodokepes. Mar ma is sok allat, es noveny faj pusztult
ki, ugy hogy sokrol csak utolag vettunk tudomast. A termeszet vedekezo
mechanizmusai sokszor csak kesve indulnak be, es ezert nem eleg
hatekonyak. Egyensuly persze mindig kialakul, de ez az egyensuly
fuggetlen tolunk, nem feltetlenul kedvunkre, illetve a termeszet
teremtmenyeinek kedvere valo. A marson is van egyensuly, viszont elet
mar kevesbe.

A kerdes rendezodese altalaban az emberiseg gazdagabb regioibol indulhat
ki, mivel itt tobb penz fordithato hosszutavu befektetesekre. Ezen
persze nem azt ertem, hogy egyaltalan nem huzhato haszon a kornyezet
vedelmebol, de a beruhazasokhoz sok penz kell. Ezek kesobb megterulnek,
mivel a kornyezetvedelmi szempontok miatti tobbletbefektetes
altalanossa, vagy kotelezove valasa kovetkezteben a piac elfogadja a
magasabb arszintet. Ebbol az is lathato, hogy az allam, illetve
allamkozosseg szerepe donto fontossagu. Az egyen onkent nem akar
hatranyos helyzetbe kerulni. Sokan beerik az olcsobb Trabantal is,
persze nem nekik kell szagolni a kipufogot. Az asztmas megbetegedesek
gyakorisagat meg nem szivesen hozzak kapcsolatba a kipufogojukkal.

Sokszor a kor uj vivmanyainak bekerulese az elmaradottabb teruletekre a
nem vart hatast hozza. A pillanatnyilag aldasosnak gondolt vivmany
kesobbi valsagok forrasa lehet. Peldaul a penicilin, es sok mas hasznos
gyogyszer a tulnepesedes okozoja olyan teruleten, ahol a fiatalkori
halandosag az evezredes csaladtervezesi tradiciok resze. A tulnepesedes
hatasa bombasztikus a kornyezetre. Az elet minden  mellektermeke nagy
mennyisegben kornyezetszennyezo, es kornyezetfoglalo. Az eroforrasok
kimerulese mar csak akkor valik nyilvanvalova, miutan a kornyezet
teljesen lepusztult, es az adott helyen mar az ember sem kepes megelni.

A fold megmenteset (azt hiszem lehet ezt mondani) neheziti, hogy a
nagyobb problemak a szegenyebb orszagokban jelentkeznek, igy a gazdagabb
orszagoknak nincs kozvetlen behatasuk erre a tersegre. A gazdagabb
orszagok ma mar nagyreszt maguk is megbirkoznak a sajat problemaikkal.
Az egyesult nemzetek szerepe igy fokozottan eloterbe kerul a
megoldhatosag szempontjabol. Sajnalatosan ez nem jelenti azt, hogy
jelenleg kepes lenne ezt a feladatot megoldani. De remenykedjunk, es
munkalkodjunk!

A fejlodo orszagok nehezen fogadjak el, hogy az a szabadnak latszo ut,
amelyen a jelenlegi fejlett orszagok vegighaladtak, ma mar nem jarhato.
Az ipari forradalom szennyet meg elviselte a golyobis, europa
tulnepesedeset meg elnyeltek az uj kontinensek. A fold mara
gyakorlatilag betelt, es folyamatosan pusztul, igy meglehetosen
radikalis lepesek szuksegesek a tulnepesedes megallitasara, illetve a
nepesseg visszaszoritasara.

Az uj eroforrasok, uj technologiak felfedezese , uj teruletek termove
tetele reszben enyhithet a gondon a jelenben, de ez csak elodazza a fo
problemat, amely kesobb sokkal dramaibban fog ujrajelentkezni a jovoben,
hisz akkor mar azok az eroforrasok sem lesznek tartalekban, amit ma
felfedeztunk.

A legfobb kerdes tehat az, hogy hogyan lehet ravenni az orszagokat az
egyuttmukodesre kornyezetunk vedelmeben?

Udv: Takacs Feri

Kedves Tudosok,

	Elnezest kerek mindenkitol.

Azoktol akik mar decemberben is olvastak relativitas eloadasaimat,
azert mert most ujra kellett olvasniuk. (Remelem azert a 3 uj resz
karpotolt benneteket a sok PgDn-ert.)

Azoktol akik decemberben meg nem olvastak a TUDOMANYt, azert kerek
elnezest mert tul gyorsan nyomtam le az anyagot. Az az igazsag, hogy
csak az ujakat akartam beirni, es csak utalni az elozoekre. De a 
tapasztalat szerint ilyenkor az illetok 10%-a se megy vissza elolvasni 
az ajanlott irodalmat. Igy viszont paran elolvastatok. Nem nagy titok
jo paran irtak megint magan uton, a
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html
oldal pedig elerte a 100 latogatot (fogalmam sincs, hogy januar elsejen
miert indult a szamlalo ujra, na mindegy).

Errol jut eszembe. Fel lehetne tenni valami tudomanyt is a Top100 
listara. Egy teljesen egyszeru oldalra gondoltam, ahonnan lenne
nehany erdekes tudomanyos link (pl a hoi/rel.html  ;-)
Ha ezt az oldalt a TUDOMANY kozonsege minden heten csak egyszer
felkeresne, akkor fel lehetne vinni az elso szaz helyezett kozze.
Ekkor a Top100-at bongeszok kozzul egy par eltevedne a tudomany lapjara,
es talan magabaszivna valami tudast is.

Mit szoltok ehhez a nepszerusito otletemhez?

Horvath Pista

ui. 3 napra elutazom, de utana vagyok ujra.

Szucs Sandor Gyozo irta:
> Amit most is ismerunk az anyag evolucojabol az az osrobbanas utani
> allapot, valyon megfelelhetnek e az aranyok az energia (kb) olyan
> mertekben alakult at anyagga amilyen mertekben a kesobbi hidrogen a
> tobbi elemme a kulonbozo kozmikus folyamatok soran. Ha feltetelezzuk
> hogy az arany ugyanolyan, akkor jelenlegi vilagunk energia tartalma
> a keletkezett anyaghoz kepest elenyeszo (par szazalek).

1. Par szazalek nem elenyeszo.
2. Jelenleg 75% H. Vagyis 25%-ot kapsz, ami nem par szazalek.
3. A ket aranynak semmi koze egymashoz. A kerdest akkor erdemes megvizsgalni,
	ha legalabb valamilyen otleted van a kapcsolatra.

Egyebirant a jo kerdesekhez jo sokat kell tanulni. Mindazonaltal vak tyuk is
talal szemet, de ebbol nem lehet torvenyt fabrikalni.
	Kerlek Gyozo olvasgass meg nemi fizikat. Mindannyiunk neveben
koszonom.


Nagyon orultem, hogy a Tompkins Urat elohoztatok. Igen, valoban a targyakat
osszehuzodottnak latjuk, ha jo gyorsan megyunk. Van meg egy masik effektus is.
A targyak picit el is fordulnak, ill. ugy latszanak mintha elfordulnanak.


	Kronome Gergely irta:
> nem vegeztek meg el a MM kiserletet pl. urallomason,
> muholdon, vagy akarmi olyan rendszeren, ami a Foldhoz kepest
> eleg gyorsan mozog? Ha ott is mukodik, akkor marad a relativitas. :)

	A kiserletet sok helyen es sokszor elvegeztek. Ugyanis a spec.rel.-nek
rengeteg kovetkezmenye van. Az igaz, hogy manapsag mar azert nem terveznek
mereseket, hogy cafoljak a spec.relt. De nagyon sok meresnel felhasznaljak.
Ergo, ha nem lenne a spec.rel. helyes, akkor az elore megjosolt eredmeneyek
egy resze is mas lenne. (Ha minden joslat ugyanaz; arrol mar Hidas Pali
irt, hogy ilyenkor elo Occam borotvajaval.)
	Eddig nem volt olyan meres ami a spec.relt cafolna.
Ezek a meresek nem csak a reszecske gyorsitokban zajlanak, hanem igen sok
helyen a Vilagegyetemben. Vagyis nem csak a Foldon.


	Lukacsovich Tamas irta:
> Egy nagyon felenk es batortalan kerdes: ha igy lenne azt mibol vennenk eszre?

	Veszed a kettos csillagodat. Megmered a poziciokat jo sokszor.
Megkapod az ellipszis palyakat, es az azon valo cammogast. Ezek utan meg Newton
se kell, eleg Kepler is. O megmondja, hogy mikor milyen gyorsan kell haladnia.
Ha neha 10 honapot kesik, vagy siet azt mar azert csak eszre kell venni.


Horvath Pista

Az tojasrul...
Nem kene ezen a kerdesen annyit gondolkodni. Gyerunk be az allatkertbe,
kapjunk el egy teknoctojast, es torjuk fel!    :-)
A vakuumos dologrol; Osztom en is azon nezeteket, miszeriny eppen a
vakuumos kornyezetben szallnak messzebb a dolgok. Ezt persze ne vegyetek
szentirasnak, az en tori-kommos agyamtol messze allnak az effele dolgok...
udv: antigocsi

 wrote:
>< Kozmikus meretekben a kettoscsillagok a jo peldak. Tesek belegondolni
>< mekkora kuszasagot latnank, ha a csillag sajat sebessege hozzaadodna a feny
>< sebessegehez. Mondjuk, ha a sebessege csak + - 30 km/s-et valtozik a
>< keringes soran, es kb 1000 fenyevre van, akkor egy-masfel honapot siethet
>< a fenye vagy eppen keshet.
>Egy nagyon felenk es batortalan kerdes: ha igy lenne azt mibol vennenk eszre ?

Egy felenk es batortalan valasz: Esetleg a szinenek az ingadozasabol?

Th(A)n

> Subject:  TV reklam
>
> Igazabol nem a reklam a kerdes, hanem azt szeretnem megkerdezni , hogy
> hogy merik/saccoljak meg a TV egyes csatornai, musorai nezettseget.
> a reklamok eloszlasa es ara ugyanis ettol fugg a leginkabb
> Vajon radiora keszitenek e ilyen 'hallgatottsagi indexet' ?

A radio adok, musorok hallgatottsagat altalaban kerdoivek alapjan
hatarozzak meg. Vagyis: vesznek 10 deka atlagosan szort hallgatot es nem
hallgatot, de szurke embereket is, valamint a szivarvany tobbi szineivel
rendelkezo embereket, a megfelelo keveresi aranyban, abbol a csoportbol,
ahonnan eppen kell. Namarmost ezeknek nekiszegeznek 10-husz-otven  kerdest,
majd jo ugyesen osszenyomkodjak, majd bele a computerbe, es pl. excel-be
szolgalhato a fomenu. Maris kesz. varjanak az elso le/ki/meghulesig. A
kovetkezo jegkorszak is megteszi.

> >

Kedves Gabor, Sandor es Tudosok!

Hogyne, van tojassargaja a teknosbeka tojasnak is, me'g pedig nagy
mennyisegben. Ezt a fajta tojast polylecithal-nak nevezik. Azonfelul
meglehetosen sok tojasfeherjet is tartlamaz (ellentetben pl. a
gyikok, kigyok tojasaval {szinten hu:llo"k}, melyek keves
tojasfeherjet tartalmaznak).
De, minden allat -beleertve a legegyszerubb meduzakat, rovarokat,
fergeket, stb.- tojasa tartalmaz tobb vagy kevesebb mennyisegu
'tojassargajat'. Minel tovabb tart az embrio fejlodese az anya testen
kivul, illetve minel nagyobb a tojas es az ujszulott merete a felnott
allathoz viszonyitva, annal tobb sargajat tartalmaz a tojas-sejt
(petesejt).
A tojassargaja szerves resze maganak a tojas-sejtnek, masneven:
petesejtnek. Amit a csirketojasban (vagy: a teknostojasban) mint
sargajat ismerunk, az szinte mind tapanyag (feherjekben dus,
foszfo-lipideket, zsirokat es szenhidratokat tartalmazo sejt-plazma).
Ezen "u:l" (a teknosbekatojas es ugyszinten a csirketojas eseteben
[ezek 'telolecithal' tojasok]) a tulajdonkeppeni "csirazo korong"
(elnezeset, lehet, hogy ezt magyarul maskepp hivjak; angolul:
germinal disc, blastodisc). Ezt a csirazo korongot masneven
ooplazmanak is nevezik. A tojassarga kimondottan tapanyag reszet
pedig deutoplazmanak hivjak. 
A tojasfeherje fo feladata, hogy megvedje a kozepeben levo petesejtet
a kulso elemek ellen. Tovabbra -mint a neve is erzekelteti-,  sok
feherjet es az embrio fejlodesehez szinten szukseges, vizet
tartalmaz. Ambar a nem meszes-heju tojasok a kornyezetukbol is sok
vizet kepesek felvenni. A tojasfeherje albumin feherjekben dus.

Udvozlettel
Istvan

Horvath Pista irta :
<        Kozmikus meretekben a kettoscsillagok a jo peldak. Tesek belegondolni
<mekkora kuszasagot latnank, ha a csillag sajat sebessege hozzaadodna a feny
<sebessegehez. Mondjuk, ha a sebessege csak + - 30 km/s-et valtozik a
<keringes soran, es kb 1000 fenyevre van, akkor egy-masfel honapot siethet
<a fenye vagy eppen keshet. 

(Erre mar egyszer valaszoltam, de kozben rajottem, hogy hulyeseget irtam.)
Nem adodna hozza. Nem azt mondtam, hogy a newtoni mechanika ervenyes a feny
viselkedesere, hanem hogy a foldhoz rogzitett koordinatarendszerhez kepest
allando a sebessege (mint hipotezis). Igy a vilagegyetem barmely pontjarol
nezve kuszasagot latnank (ha latnank), ellenben a foldrol nezve pontosan
ugyanazt kellene latnunk, mint a specrel alapjan, nevezetesen, hogy a feny
mindig es minden iranybol allando sebesseggel erkezik.
Ezt merte ki Michelson es Morley, nem ?

Tamas.

Elore  kosz.

 mailto:

Tehat ,ha nincs legmozgas mindegy menyi a homerseklet ?

Tulajdonkeppen egy kerti torol van szo aminel nem birok rajonni hogy
elfolyik vagy elparolog a viz
Rendszertelen logikatlan a  vizszintvaltozas.
Van-e otlet arra hogy nyakoncsipjem a bunost?

Kurucz Zsolt