Kedves OTTHON,
Teli alombol feleledve, ismet jelentkezem. Mult heten ugyan havazott
meg eccer-keccer, de hatarozottan ugy nez ki, megerkezett a tavasz,
rugyeznek a fak, sot: sregen nezve ugy latom innen, hogy az ablak elott
allo fan pattant rugyek kezdenek zoldesek lenni. (Az ember legyen
optimista) Ho helyett most az ejszakak feherek.
Izabella,
Jol tippeltel, a Telia a sved telefonvallalat. Van homepage-uk is, sot
kulon oldaluk telefonkartyagyujtoknek, ajanlom figyelmedbe:
http://www.telia.se/card/index_en.html (Telia Card's Online Service for
Telephone Card Collectors)
A helyiek kozul Turku varos telefontarsasaganak van homepage-e
kartyakrol:
http://www.weppi.fi/ttl/kortit/index.html.en
Ha megirod a cimed (mailto: ), szivesen kuldok finn
telefonkartyakat.
Viktor,
Ez mar nem semmi civilizacios betegseg, inhuvelygyulladast kapni az
egertol :-) Oszinte egyutterzesem, volt hasonloban reszem.
Teljesen egyetertek kulonben, hogy rettenetes mennyi adalekanyagot
eszunk feldolgozott elelmiszerben, es hogy a gyerekek kifejezetten
veszelyeztetettek ez ugyben, a sok szines "gyumolcsizu" gumicukorka,
megmiegymas mian. A "legjobb" az egeszben az, hogy senkinek sincs
fogalma arrol, hogy a feldolgozott termekekbol kapott tartositoszerek,
adalekanyagok, allomanyjavitok, szinezok, izesitok, friss gyumolcson
maradt permetszer, vizbe rakott vegyszerek, etc. milyen hibrideket
alkotnak egymassal. Kicsit morbid a kovetkezo, de egy itteni temetkezesi
vallalat megfigyelte, hogy ujabban a tetemek lassabban bomlanak le, mint
normalis... Velemenyuk szerint ez azert van, mert annyi tartositoszert
megeszunk, hogy felgyulemlik a testunkben, es rank is hat... Bocs.
A szemetelesrol meg eszembe jutott Efrajem Kishon, azaz Kishont ...
(ajaj, Tibi segits) talan Ferenc (?) novellaja, amiben leirja magat
tipikus magyarnak, aki lazan elhajit valami szemetet egy svajci utcan,
mire egy kedves helyi jarokelo lelekszakadva rohan vele utana, hogy
"Elnezest uram, el teccett vesziteni valamit." Gondolom Maria errol
tudna meg meselni.
Nalunk most, hogy elolvadt a ho, megvolt a tavaszi nagytakaritas
odakinn. Ilyenkor a lakasokat berbeado ceg kihoz egy rakas gereblyet,
kerti szerszamokat, zsakokat, elozoleg kiplakatoztak a lepcsohazakat,
hogy kedden 6-tol takaritas, a lakosok rendesen ki is vonulnak es
rendbeszedik a hazak kornyeket. A jutalom a vegen termeszetesen
szauna-party, ahol a "munka porat le lehet mosni", plusz virsli sutes, a
ceg ajandeka. A finnek veszettul szeretik a "makkara"-t a finn virslit,
szauna- es grill-partyk elmaradhatatlan resztvevojet. (Mellesleg szinten
tele E-kkel...)
Ettol fuggetlenul a takaritas jo otlet. Nemi tarsadalmi esemeny, es
olyan joleso erzes, ha kinezek az ablakon, latom, hogy azt a dombocskat
ott, a sajat kezemmel gereblyeztem vegig (megha szalka is ment a
tenyerembe).
"Das ist Ungarn" azert eleg szomoru. Nemregen par kollegank volt egy
hetig Budapesten. Meglehetosen megdobbentek az arkulonbsegeken egyes
ettermek kozott. Most hetvegen a baratom tanszeke tanszeki osszejovelet
tartott "Hailuoto"-n, ez egy sziget a tengeren, kb. 40 km-nyire Oulutol.
Ilyenkor van idejuk mindent megbeszelni, megismerni ki milyen kutatassal
foglalkozik, milyen eredmenyeket ert el, es persze szorakoznak is
kicsit. A szorakozas velejaroja termeszetesen a szauna-party, az
elmaradhatatlan makkara-sutes, plusz egy halaszo kollegatol szoktak
friss halat venni, azt fustolik, vagy roston megsutik, es surun
oblogetik sorrel. Par uveg utan az egyik kollega kifakadt, hogy az egyik
elegans pesti etteremben a halaszleben halgyomrot szolgaltak fel neki.
Nehezen esett elhinni, de valtig allitotta, marpedig finn letere
valoszinuleg tobb halgyomrott latott mint mi ketten egyuttveve.
Tulajdonkeppen rohejes, hogy egy finnt akartak atvagni hal-ugyben, ennel
mar csak az lett volna jobb, ha norvegot probalnanak.
Hozza kell tenni, hogy a finnek nagyon szeretik a magyarokat, az eletet
Budapesten ugy kepzelik el, mint egy operettet. Ezt szo szerint igy
hallottam egy finntol. Szerintuk a magyar emberek, kedvesek,
baratsagosak, vendegszeretoek, szeretnek mulatni, pikans eteleket
esznek, hozza tuzes bort iszank, enekelnek, mikozben a cigany huzza a
talpalavalot...
Nyaron nehany kollegank megy a Muegyetemre egy honapra. Az egyik holgy
jott hozzam kerdezoskodni, mit kell tudni Magyarorszagrol, nagyon lelkes
es izgatott, hogy Budapestre megy. Tudja, hogy a magyarok kedvesek,
vendegszeretoek... Eleg kellemetlen volt, hogy folyamatosan
remisztgetnem kellett, hogy vigyazz az ettermekkel, vigyazz a
taxisokkal, mindig figyeld a taskadat, szorongasd buszon, villamoson, es
az istenert, el ne menj ejszaka egyedul egy sorre, ami itt olyan nagyon
termeszetes. Azota remalmai vannak, hogy megtamadjak az utcan, es
letepik a nyakarol az irattarcajat. Mikent valik az operett remalomma...
Szomoru, na.
Azert persze pozitivat is tudtam mondani. Pl. nem art ot felkesziteni,
hogy a magyar ferfiak enyhez szolva mas vermersekletuek mint a finnek. A
finn ferfiak tobbsege ugyanis meglehetosen maleszaju. Itt tobbnyire a
nok kezdemenyeznek (bizony, minden delebbrol jott ferfi teljesen
felvillanyozodik, amikor kijon). Felkeszitettem ra, hogy ne lepodjon
meg, ha netan egy ferfi kinyitja elotte az ajtot, felsegiti a kabatjat,
netan lesegiti a buszrol, meg ilyesmi. Ez csak az udvariassag jele, nem
tolakodas. Itt ilyet nem latsz. Sot! Ha netan egy finn ifju udvariasan
kinyitna egy finn leanyzo elott az ajtot, az valoszinuleg felhaborodna,
merthogy nem bena, ki tudja nyitni maganak.
Ja meg azt is el kell meg neki mondani, hogy baratok maskent koszontik
egymast mint itt. Otthon ugye puszi jobbrol-puszi balrol. Ezen egy finn
talpig megdobbenne. Merthogy itt a koszontes az az oleles, na de milyen!
Ezen meg en dobbentem meg amikor idejottem. Itt az a barati gesztus,
hogy jo alaposan megolelnek, de teljesen radtapadnak, mint egy polip:
jobb kar at a vallon, bal kar a derekat oleli. Szoval amikor egymasnak
indul ket finn olelkezni, az ugy nez ki hogy enyhen szettart karokkal
kozelitenek. Nos amikor az ismerkedo vacsora es iszogatas utan elso
fonokom enyhen becsiccsentve igy elindult felem, hatarozottan elkezdtem
hatralni, ugy kabe a falig. A gerincropogtato oleles utan meg
eszmeletlenul megijedtem, hogy atyaisten mileszmost, molesztal a
fonokom... Idovel meg lehet szokni, no, de nem konnyu.
"Na a'lli'jad le ma' magad" mondanak otthon, ugyhogy befejezem.
Udv.: Eva Finnorszagbol
|