Eloszor is a 10000 Ft-oson nem Ciccolina hanem Maria Terezia van (a magyarazat
stimmel, hogy miert).
Masodszor, lehet, hogy a HIX fizikailag Amerikaban szekel ellenben en azert
magyarnak erzem. (Azzal viszont egyeteretek, hogy mindenki beszeljen csak a
sajat neveben es olyan stilusban amit jonak tart/tul sokan nem esnek neki
miatta.)
Erdekes, hogy nagyon nagy divat fogadatlan prokatornak lenni (a TIPP-en milliom
eset elofordult mar)-: .
Zsoter Andras

A Prof irja:
 
>tb) igeny van, es azt tiltottak, az meg senkit, legalabbis az emberek nagyobb
>reszet nem gatolta meg abban , hogy azt beszerezze. Ezzel szemben viszont a
>kereslet-kinalat torvenyeinek engedelmeskedve az ara az egekben szokott, es
>ezzel egyreszt bizonyos csoportokat extraprofithoz juttatott, masfelol az
>elvezoket (fogyasztokat) is kriminalizalta, illetve a kriminalitas peremere
>sodorta (utobbira pelda a tiltott prostitucio fogyasztoja). 
 
..de egy pillanat! A problema, most mig a marijuana illegalis nem az, hogy
a tarsadalom szelere sopri a fogyasztokat a torvenyek, melyek azt tiltjak
hanem az, hogy a marijuana fogyasztoi 1.)nem allnak meg a marijuanal  
2.)fuggosegbe kerulnek es, hogy 3.)ez a kabitoszer kabit (az elmeallapotra
kihat) ja, es sokkal nehezebb folismerni mint az alkohol altali 
befolyasoltsagot. 
 
>Osszefoglalva: nem tartom szerencsesnek a kerdes es hasonlo kerdesek torvenyi
>foleg tiltas utjan torteno szabalyozasat. Az okok megkeresese sokkal fontosabb
,
>annal is inkabb, mivel a tiltas itt a segitsegkeres/-nyujtas fele vezeto 
>keskeny osvenyt is inkabb csak alaaknazza.
>
>Prof
 
Egy erdekes "kiserletnek" volt kiteve az Egyesult Allamok lakossaga 1920 es
1933 kozott, amikoris az Amerikai Alkotmany XVIII adalekat (amendment) meg-
alkottak. Ennak a zaradeknak, vagy inkabb modositasnak az a neve, hogy 
"Prohibition" aminek a lenyege az volt, hogy minden alkoholtartalmu ital 
kesziteset forgalmazasat es fogyasztasat tiltotta. A torvenyt a XXI-ik 
modositas semmisitette meg 1933ban. (Coffey, Thomas M., The Long Thirst: 
Prohibition in America, 1920-1933 (1976)) Bar a torvenyt sok helyutt nem
tartottak be, bar kialakult a csempeszkereskedelem, bar sok ado-dollartol
esett el az allam, ennek ellenere sokkal tobbet takaritott meg az USA. Igaz, 
hogy aki nagyon-nagyon be akarta szerezni az alkohol az be is tudta, de a 
nep nagy tobbsege szamara NEM VOLT ELERHETO. Epp ugy mint most a marijuana. 
A csempeszkereskedelem es "kriminalizalas" miatt elvesztett embereletek es 
dollarok eltorpultek az alkohol szabad fogyasztasanak aldozataitol. Ebben a
6-7 evben ugyanis az alkoholistak szama minimalisra csokkent, a maj-cirrhosis
szama lezuhant, a maj-rak elofordulasa lezuhant (ez egyebkent a legerosebb
statisztikai probaja a maj-rak es az alkohol kozti kapcsolatnak! Mai napig
ez a legjobb pelda az orvosiegyetemen erre.) es a nyelocsorak, gyomorfekely
valamint a szaj-rakok is a "melybe zuhantak". Aki mar dolgozott egy 
VA korhazban (Veterans' Administration) vagy megyei korhazban az tudja, 
hogy ennek mi a jelentosege! A MEGORZOTT EGESZSEG + MEGORZOTT EMBERELETEK 
+ MEGORZOTT MUNKAKEPESSEG + MEGORZOTT ADOFIZETOK + BETEGEK GONDOZASANAK 
KOLTSEGENEK MEGTAKARITASA sulya messze folulhaladja a legalizalas hivei 
altal folsorolt ertekek ossz-mennyiseget! Meg akkor is ha a tilalom 
hatekonysaga nem 100%-os -hanem mondjuk 70%-os; az influenza-oltas 
hatekonysaga is csak 70%-os es megis megeri!-. A marijuana-tilalom 
hatekonysaganak gyengesege nem elfogadhato erv! Valami jobbal jojjetek 
elo!!!
                                        Mihaly

F. Mikinek re: 'Me'g egy utolso valasz' #1381

Gratulalok, meg is csak sikerult kipreselned egy bocsanatkerest.
Azt irod, hogy ezentul
>Kulonosen nem fogok Timar Peter es Balogh Eva irasaihoz hozzaszolni. 
>Ha o"k ezekkel megelegedettek, az jo 
Balogh Eva neveben nem tudok nyilatkozni, de a magam reszerol csak annyit,
hogy en nem azt szeretnem, hogy te ne szolj hozza az en irasaimhoz, hanem
azt, hogy a stilus (kolcsonosen) ne legyen egyre inkabb onceluan piszkalodo.
meg akkor sem ha ez sokakat szorakoztat. (lasd utolso uzenetemet)

Most valoban nem artana egy kis szunet a villongasokba ugyhogy talan tenyleg 
hagyjuk abba egy idore, mar csak azert is mert a het vegetol egy honapig 
nem leszek HIX kozelben leven hogy Pestre megyek megnezni egy kicsit 
kozelebbrol, hogy a 'szakertoi' kormany milyen szakertelemmel restauralja 
a szocializmust.

P.T.
> -----------------------------------------------------------------------------
Rambo Arpinak re: 'Nafene, ki az a "Tobbseg"?' #1381

1) Fogalomzavar

Azt irod, hogy:
>Egyszer es mindenkorra tisztazzunk valamit:
>Ti beleptetek egy Eszak-Amerikai vita-forumba.Nem Mi leptunk be egy svajci,
>magyar,angol,francia,ausztral,nemet,stb forumba.

Ezt talan fejtsd ki, hogy hogy erted? Nekem eddig az volt a benyomasom, hogy 
a HIX Forum egy magyar nyelvu, nemzetkozi vitaforum es nem exkluzivan 
Eszak-Amerikai.

2) Iras problema

Azt irod, hogy
>Eloszor is elnezest kivanok mindenkinek a soraim allapota
>miatt.A Relay helyett a Wincimet hasznalom,ami nem jelzi
>a 80 karakter/sort.

Ha a WinCIM 1.2-ben levelet irsz (Create Mail) akkor latni fogod, hogy a
formatumra 2 opciod van:
a) 'Reformattable' ami a WinCIM sajat betutipusat hasznalja, szebbnek tunik, 
soronkent kb 100 karaktert tartalmaz es a szep hosszu sorokat a vegen 
'word wrap'-olja is (mi ez magyarul?). Ezt csak igazan a CompuServe-n 
beluli hasznalatra jo ahol ez a szoveg huen meg is jelenik de ha igy kuldesz
Email-t akkor az Internet szettordeli a 78 karakternel hosszabb sorokat.
b) Ha a masik opciot a 'Send as shown'-t hasznalod akkor eszre fogod venni,
hogy a keret tetejen megjelenik a '74'-es szam mutatvan, hogy csak 74 karak-
ter fer el a keretben. Sajnos ez nem 'word wrap'-ol  a 74 karakteres kereten 
belul igy nehezebb vele gyorsan dolgozni, de azert megis jol mutatja,
hogy kb. mi fer el egy Email sorban. Ezt esetleg tullehet lepni 2/3 karakter-
rel, de nem tobbel mert ugy talaltam, hogy neha mar 78 karakternel is vannak 
problemak az email szoveggel. Ha ezt betartod akkor nem lesz problemad a 
levelek ku~lcsinevel. A belbecs persze egy mas kerdes.

T.P.
> -----------------------------------------------------------------------------
--
--
Horvath Dezsonek re: 'Stilus' #1381

Azt irod, hogy

>Be kell valljam, en a Forumot szorakozasbol olvasom, informacioert inkabb 
>egyeb forrasokhoz fordulok. Ennek megfeleloen, annal jobban tetszik egy iras
>mennel szorakoztatobb. Findler Miki, Elek Gabi, Fiser Andras, sot Rambo 
>Arpi irasain remekul szorakozom, meg ha nem is mindig ertek veluk egyet. 

Azt hiszem, hogy te osszeteveszted a Forumot a 'Ho'cipo~'-vel. Velemenyem 
szerint a Forum elsodleges funkcioja nem a konnyed szorakoztatas, 
Ez elsodlegesen egy _vita_ forum amelynek rendeltetese a remelhetoleg 
intelligens velemenycsere elosegitese

Hogy ehhez az intelligens velemenycserehez az altalad felsorolt bizonyara 
szorakoztato szerzok mennyivel jarulnak hozza azon a velemenyek megoszlanak.
Itt is vannak kulonbozo stilusok, es kulonbozo preferenciak, ugyanugy mint
Pesten.
Ott is van aki Farkashazi Tivadar stilusat szereti es van aki Debreczeni  
Jozsefet.

Timar Peter

Disclaimer: Soha nem szivtam marihuanat....Ezen orszag torvenyeit soha
nem sertettem meg....Szivtam mikor diak voltam, de nem tudoztem le....

A fu" temarol;
Bar megfogadtam, hogy nem, mert ki tudja mikor torik ram az ajtot emiatt,
itt ebben az eminensen szabad orszagban;-)   ,de talan eppen ezert, megis.
En is a legalizalas partjan vagyok, az allam akkor ellenorizheti a
minoseget, es megadoztathatja a termelot, a kereskedot es a fogyasztot. 
Mivel a termelesi koltsegek alacsonyak igy a fogyaszto meg mindig a mai
ar toredekeert tudja beszerezni kedvenc alkaloidjat  a szesz, a dohany,
a kave es a tea mintajara.  Mindezek fiziologiai es pszihes fuggoseget
alakitanak ki a fogyasztoban, megis minden kulturaban mindet, vagy
majdmindet legalisan lehet fogyasztani.  A legalizalasnak tobb elonyet
latom; 1. mint emlitettem minosegellenorzes 2. ado 3. a tilalom altal
mestersegesen feltornaszott haszonkulcs megszuntetese (fuccs a maffianak) 
4. a hasznalat torvenyes keretek koze zarasa (mint az alkohol csak
szigorubban) 5. az adobol befolyo penzt az allam a normalis "kabitoszer
elleni harc"-ra tudna felhasznalni.    
A font emlitett "harc" totalis csodjere a USA a legkezenfekvobb pelda.
A "harc"-ba fektetett tetemes osszeget, az adofizeto penzet, kulonfele
jolszervezett erdekcsoportok nyelik le, mikozben ugyesen manipulaljak a
statisztikakat, hogy a fejostehen (az adofizeto) minnel jobban panikba
essen es minnel tobbet tejeljen.  Az ar kozben 15 ev alatt
megtizszerezodott, s mig a 70es evekben csak egy-ket vallalkozo termeszetu
ember termelte a "pot"-ot ma az USA elsoszamu termeknovenye (cashcrop)
lett. A konnyu-drog bunozok 40 szazalek folott alkotjak a bortonre itelt
bunozok szamat , mig ugyanez a 70es evekben elenyeszo volt.
Ugyanakkor a USA idezte elo a mai tarthatatlan allapotokat, egyesek
szerint mestersegesen nem veletlenul, pontosan az irdatlan haszon miatt.
Egyesek szerint azert, mert igy az elit hatalmas osszegeket kasszirozhat
be, es a plebs-et is kordaban tudja tartani.  Masok szerint mindez a
"white devil slavemaster" muve amivel a fekete kisebbseget tartja
kordaban.  Van mas teoria is.  Kinek-kinek izlese szerint. 
Az azonban vitathatatlan, hogy az USA ugy 20-25 eve az ENSZ-en keresztul
kikenyszeritett egy olyan egyezmenyt, melyet tudomasom szerint majdmind
orszag alairt, melyben tobbek kozott kinyilvanitottak hogy a 
"kabitoszerek" nem lehetnek torvenyesek az alairo orszagok teruleten.  Ki
tudja talan valakiknek erdeke megtartani a felsrofolt arakat.
Ugy 20 eve Nepalban allami boltokban arultak a hasist, a kornyezo
orszagok legjobb termekeit (pl. a Tibeten Templeball nevu igen jo
minosegu varazsszert, vagy a Mazar-i-Sharif tajan egy afgan torzs altal
eloallitott fajtat amin a minosegi jelzesek 24 karatos aranyfustlemezzel
voltak pecsetelve)  Az arakrol csak annyit, hogy egy tenyernyi es ujjnyi
vastag darab $50 volt (Mazar-i-Sharif nem a Templeball az joval dragabb
volt), amit ugyanakkor nagyban, nem grammokkent!, Europaban pl.
Koppenhagaban $1000-ert vesztegettek a Christiania nevu meseorszagban. 
Es meg utana gyurtak ossze azzal a finom bagarollal amitol olyan jokat
lehetett kohogni.  A kulonbseg minden bizonnyal nem kizarolag a
kinalat-kereslet fuggvenye volt. A boltokat a nepali allam bezarta az
ENSZ egyezmeny alairasa utan,  ezzel elveszitette az adozas lehetoseget,
de kapott helyette  USA katonai es DEA tamogatast.  Ki volt itt a nyertes?
Valaki irta a hasis az arab neve a marihuanak, nem, a marihuana arab neve
kif, ebbol rafinaljak a hasist.  A kulonbseg csak annyi, mint a kulonbseg
egy korso vizezett sor a Bajtarsban (ca. 1967), es a legfinomabb
oszilvorium kozott ( mind izben, hatasban es dozisban). 
Varga Peternek Sydney-be,  A fiatalember u:gye sajnalatos, de nem tipikus.
Nem hasznalhato peldanak mert lehetseges, hogy elobb utobb begolyozott
volna, a fu (szerintem valami sokkal komolyabb drog) hasznalata csak
meggyorsitott valami folyamatot.
Miert is irtam mindezt....mar elfelejtettem....
Udvozlettel   Balazs  (Bill) Zoltan