1. |
Eszti-matum-hiba (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
2. |
szavazasrol (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
3. |
a napi 99 sor (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
4. |
ooh well (mind) |
2 sor |
(cikkei) |
5. |
Magyr es roman lobby (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
6. |
Csabanak (mind) |
96 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Eszti-matum-hiba (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem merek hinni a szemeimnek, Andras (a Fiser) kalkulusaba hiba csuszott.
A teljeserteku bizonyitas kedveert engedtessek meg kijavitani:
>Ez utobbi teljesen tipikus Tanganyikatol keletre, s alapvetoen a videken
>honos vizmeritesi szokasokkal magyarazhato: mivel a nepesseg 87%-a jobbkezes
>(es 100%-ban vagy jobb, vagy bal kezes!), ezert vizmeriteskor a kenyelmesebb
>testtartas felvetele celjabol jobb labbal (bal -ha recessziv!) beleptek a
>vizbe, innen a nagylabujjak eltero szorossege ( egyebkent Dar es Salaam-ban
>es Zanzibar-ban a vizeket, mint hajnoveszto palackozzak es exportaljak,
>de ez szemfenyvesztes es ez nekunk nem kenyerunk...)
Nos a problema ott van, hogy a 100% nem igaz. Ugyanis, mi van azokkal a
tanganyikai vizmeritokkel, akik eredendoen jobbkezesek voltak (87%), de
a villamos azt levagta (vagy az oroszlan letepte, az elefant ralepett, stb)?
Talan egy masodrendu sejtessel feltetelezhetjuk, hogy balkezesek lettek. Jo.
De mi van akkor azzal a nem elhanyagolhato populacioval, amelyik mindket
kezet elvesztette? (az esze azert meg megmaradhatott). Lehet oket 0.03
ezrelekkent becsulni? Igy a hiheto szazalekertek 99.997
Molnar Miklos
|
+ - | szavazasrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Molnar Miklos irja:
>Az alapvitahoz meg ket kerdest tennek fel:
>1) LEhet-e a valasztojogot allampolgarsagtol eltero sikon befolyasolni,
>korlatozni, ugy, hogy a demokracia (melyik definiciot vegyuk alapul?)
>ne seruljon? Vannak ilyen korlatozasok a polgari demokraciakban? (szokasos
>tartozkodasi hely, allando lakhely, rezidencia, domicile, buntetesvegrehajtas
>ala eses, biroi itelet, eltiltas a kozugyektol, stb)
>2) Lehet-e elteres az egyes orszagok torvenyeiben es gyakorlataban aszerint,
>hogy mekkora a hatarokon tul elo allampolgarok lelekszama? Nyilvan nem
>azonos a helyzet egy jelentektelen szamossagot felmutato Svajc, es a
>jelentos emigracios forraskent szamito (XIX - XX sz.) LEngyelorszag es
>Magyarorszag eseteben (maganvelemenyem)
1. korlatozasok: elmebetegseg, kiskorusag, buntetettseg(kozeletbol valo
eltiltas). Kapasbol lennyi magyar korlatozas jutott eszembe. Na meg egy:
allando bejelentett lakhely hianya; a hajlektalanok pl. nem szavazhatnak.
2. Svajc rossz pelda. Kozel egy millio svajci el kulfoldon, es ugyanennyi
<idegen> Svajcban.
Elteres egyebkent van, az amerikai lengyelek szavazhattak USA-ban. Minde-
nesetre szerintem nem a hatarokon tul elo allampolgarok lelekszama a donto,
hanem az anyaorszag hozzajuk valo politikai viszonyulasa.
Zsoter Andras irja:
>Azt, hogy 'nem adhatnak egy bizottsagot mindenkinek az eloszobajaba' megertem
>nem is tiltakozok ellene, hogy nem tudok szavazni (ha hazarepulnek tudnek,
>van otthoni allando lakcimem oda biztosan ki is kuldik a cedulat) csakhat
>ez most nekem tobb mint ezer US$-ba kerulne az meg kicsit draga.
>Nade Amerikaban ahol azert ha az 1.7 millio tulzas is parszor tizezer ember
>osszejonne akik nagyresze magyarorszagi allando lakos es maximum par evre ment
>csak ki, erthetetlen, hogy miert nem adhatjak le a szavazataikat hiszen ott
>VAN magyar kovetseg!
En is szivom a fogamat miatta, Bern megis kozelebb van Zurichhez mint a falum.
Tenyleg rosszul van ez igy megcsinalva. Semmibe nem kerult volna minden magyar
nagykovetsegen kitenni egy urnat, lezeng eppen eleg diplomata mindenhol. Utle-
vellel, meg a kikuldetett cetlivel lehetett volna szavazni. A legszebb, hogy ne
m
csak listara lehetett volna szavazni; otthon is van ra lehetoseg, hogy szavaza-
todat mas korzetbol adjad le a korzeted jeloltjere - igaz kis utanjarasba kerul
.
A kinti szavazas sava-borsa abban lett volna, ha termeszetes modon a szemelyive
l
igazolja magat az ember; ennek kulfoldre vitele tudtommal meg mindig torvenybe
utkozik, "buntett"
Tamas
|
+ - | a napi 99 sor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves HIX Jozsef !
Nem tetszik nekem ez a 99 sor limit. Mi van akkor, ha
valaki ir valami cikket, majd elmegy szabira. Mikor pe-
dig visszajon latja, hogy tobben vitatkoznak irasaval,
de nem tud egyszerre mindenre valaszolni, mert mar a
harmadik levele visszajon, hogy a napi 99 sor betelt
mar.
Ha mar moderalatlan a Forum, nem-e-lehetne-e-esetleg-e
teljesen a kozonsegre bizni, hogy mit es milyen hosz-
szusagban olvas el ? Lenyegeben egyvalaki szokasa csak
a rendszeresen hosszu irasok megjelentetese, amit sze-
rintem egy bizonyos hossz folott ugysem olvas el senki.
Tamas
|
+ - | ooh well (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hat igen, hat igen: nem erdemes biologusokkal
mezogazdasagi koncepciok felett vitat nyitni...
|
+ - | Magyr es roman lobby (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> ........... Valahol itt bujhat meg az oka annak is,
>hogy pl. egy roman emigracio miert tud sokkal intenzivebben es hatekonyabban
>lobbizni az anyanemzet erdekeben.
Kocsis Tamas irta ezt a mai FORUMba. Orommel mondhatom es
bizonyithatom, hogy ebbol semmi sem igaz ugyanis a MAGYAR LOBBY talan a
LEGerosebb az osszes keleteuropai lobby kozul, a lengyel eloz meg minket,
legfoljebb. Az amerikai magyaroknak s ezzel a magyarsagnak tobb eloszobazo
szervetezet van -Pl.: Hungarian Human Right Foundation, Young Hungarian
Political Action Committee (New Brunswick, NJ)- melyek NAGYON hatasosan
mukodnek. Peldaul a HHRF volt elsosorban -s talan kizarolag- az oka annak,
hogy Romania elvesztette a Legnagyobb Kedvezmenyek Jogat (MFN). Szintugy,
Ceausescu annak idejen a HHRF miatt nem tudott venni atomreaktort Kanadatol.
A YHPAC pedig kulcsszerepet vallalt azert, hogy az egyik New Jersey szenator
bejusson a Szenatusba, amiert o cserebe a (z erdelyi) magyarsag jogaiert
mindeg kiallt!
A romanoknak szinte SEMMI eloszobazo, lobbyzo -ahogy Pesten mondjak-
szervezete nincsen...
Mihaly
|
+ - | Csabanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szabo Csaba!
Leveled kituno leirasa a demokraciakban altalanosan hasznalt tomeg
manipulacionak. Mint irod, az egyetemista fiatalokat jobban foglalkoztatja
> egy-egy napi botrany, tehat a fejuk felett zajlo felszini "csata", mint a mo-
> gottes, belso folyamatok. ...Szamtalan a politikaban, a gazdasagban nem
> jartas embert ugyanigy csapdaba ejtik azok.
Itt, nalunk Amerikaban is ugyanigy van. A komoly, nehez problemakrol el kell
terelni a figyelmet, es felfujhato botranyokra kell az "isteni nep" figyelmet
koncentralni, termeszetesen azt a benyomast keltve, hogy az alkotmanyba
lefektett polgarjog, sot emberjog, vedelmerol van szo.
Kerdezed, hogy amikor Ozdon
> tobb ezer banyaszt elbocsajtottak, vagy most amikor Ozdon ujabb problemak
> vannak, miert nem viseltek ezek az emberek es veluk egyutt ennek kitalaloi,
> es folytatoi kek szalagot AKKOR IS??? Senkinek egyetlen szava sem volt arra.
Egyszeru a valasz, tomeges elbocsajtasok, ahogy itt megszepitve, erzelmileg
semlegesitve nevezik, "reorganization", "downsizing", megoldhatatlan problemak,
el kell terelni a figyelmet roluk. Az ozdi elbocsajtasok valoszinuleg meg
nemzetkozi figyelmet is kaptak volna, ha az elbocsajtott banyaszok valamilyen,
a jelenlegi politikai viszonyok kozott "vedett"-nek tekintett csoporthoz
tartoztak volna, mint peldaul nok, szinesek (de nem koreaiak, kinaiak, japanok)
,
homoszexualisok, stb. Mivel ez nem allt fenn, kit erdekel?
> Az osszes, magat a munkasok partjanak nevezo part, valamint az osszes szocia-
> lista part egy szot nem szolt akkor. MIERT??? Hat megmondom, mert annak nem
> lehet akkora hangot adni, abbol nem lehet akkora BOTRANYT kelteni, viszalyt
> szitani, mint a media problemaibol. A lenyeg, hogy minnel nagyobb BALHE le-
> gyen, hogy ezzel minnel tobb embert at lehessen ejteni.
Semmi sem uj a nap alatt. Mar a romaiak is felfedeztek: "Divide et impera!"
Itt is igy megy. Egyik tuntetes a masik utan, az abortusz mellett, es az
abortusz ellen, ebbe sosem faradnak bele a resztvevok. De vannak mas "orszagos
jelentosegu" problemak is, amik lekotik az erdeklodo allampolgarok figyelmet,
legalabb is a "demokratikus, szabad" media jelentese szerint. Most peldaul,
azt vitatjuk, hogy Singapoor-ban a fenekere verjenek-e annak az amerikai
sracnak, aki szorakozasbol "spray paint"-el osszefestett nehany kocsit az utcan
,
a kocsik szama 2 es 18 kozott valtozik, attol fugg melyik hirszolgalatot
hallottad. Gondolom, egyezel velem abban, hogy ez csak erdekesebb problema,
mint az, hogy a szallito cegek reszallasban levo (es persze alacsony fuzetesu)
alkalmazottakat akarnak alkalmazni a teljes foglalkoztatottsagu teherauto
soforok helyett. Persze nem egyszerre, csak az arany fog valtozni a teljes
foglalkoztatottsaguak rovasara. A "szalami taktikat" nem Rakosi elvtars
talalta fol.
> De most ugy vedik azt
> a 129 elbocsjtott radiost, mintha ok lennek azok, akik megvaltjak a vilagot.
Ertheto, a sajto szabadsag vedelme az emberi szabadsag vedelmehez tartozik.
Legalabbis, elvileg. Es gyakorlatban? Az emberi szabadsag vedelme is nagyon
relativ, attol fugg mit ertesz rajta. "Mindenki egyenlo, de vannak akik
sokkal egyenlobbek, mint masok."
Mit jelent a sajto szabadsag valojaban? Engedd meg, hogy a sajto szabadsaggal
kapcsolatban Huxley-t idezzem:
" Meg 50 evvel ezelott is szamos folyoiratot es helyi ujsagot adtak ki
minden demokratikus allamban. So ezer fuggetlen ujsagiro fejezett ki
sok ezer fuggetlen velemenyt. Majdnem mindenkinek a velemenye valahol
megjelenhetett nyomtatasban."
"A sajto jelenleg meg mindig szabad jogilag; de a nagy tobbsege a helyi
kis ujsagoknak megszunt letezni... A demokratikus nyugaton gazdasagi
cenzura van, a tomegkommunikacios eszkozok a (gazdasagi es politikai)
hatalmi elit (Power Elit) kezeben vannak."
"Az altalanos irastudas es a szabad sajto korai hirdetoi ket propaganda
lehetoseget ismertek csupan: a propaganda lehet igaz, vagy lehet hazug.
Nem lattak elore a kommunikacio fejlodesi iranyat a mi nyugati kapitalista
demokraciainkban. Nem gondoltak arra, hogy a vilagot behalozo
tomegkommunikacios ipar fo termeke a szorakoztatas; a kerdes, mi az igaz
es mi a hazugsag, majdnem ertelmetlen a tomegkommunikacio tobbnyire
irrelevans, a valosagtol elszakadt vilagaban."
"Az a tarsadalom, melyben a tagsag tobbsege idejenek nagy reszet nem
a valo vilagban tolti, hanem a tomegsport, a televizio, a filmek hamis,
latszatvilagaban, az a tarsadalom nem lesz kepes megorizni fuggetlenseget,
es nem lesz kepes meggatolni azokat az eroket, amelyek manipulalni es
controllalni szandekoznak."
Mi a megoldas? Kedves Csaba, Magyarorszag jovojet elsosorban a Te generaciod
fogja befolyasolni. Rajtatok mulik, kepesek lesztek-e megorizni a szellemi
fuggetlensegeteket es lesz-e akaraterotok megteremteni a helyi demokratikus
intezmenyeket, amelyek szuksegesek az emberhez melto elethez.
Olvasd el a "Szep uj vilagot" meg egyszer, nagyon tanulsagos olvasmany.
Udv
Balogh Maria
|
|