Hello!

 wrote:
: urhajonk 1/2 fenysebesseggel kozeledik a Folfhoz, es kibocsat egy
: fenynyalabot. Akkor a Foldrol nezve a feny masfelszeres fenysebesseggel
: kozeledne!

Bar lusta ember vagyok ;) ,a korrektseg kedveert ideirom a spec. rel. elm. 
sebessegtranszformacios kepleteit, arra a specialis esetre, amikor egy  K' 
inerciarendszer egy K inerciarendszerhez kepest x iranyba halad v 
sebesseggel. (A ket rendszer tengelyeinek iranya egybeesik.) Legyen egy 
test sebessege K-ban w=(w1,w2,w3). Akkor a K'-ben a sebessegkomponensek:

w1' = (w1-v)/(1-q/c) ; w2'=w2/(g*(1-v*q)) ; w3'=w3/(g*(1-v*q)) , ahol 

              
         1 
g = ------------    es    q = w1*v/c.
      _________
    \/1-v^2/c^2

Ezek az osszefuggesek a Lorentz-transzformaciobol egyszeruen adodnak.
(A kepletek Benedict Mihaly: Elektrodinamika c. jegyzetebol idezve.)

Legyen a fenyt kibocsato jarmu a K rendszer, mi pedig K'-ben csucsulunk.

a) a thread eredeti kerdesere (K haladasi iranyara meroleges 
fenysugar esete : w=(0,c,0) pl.) ekkor q=0
 w1' = -v (: 'orokli' :)     ; w3'=0
                      ________ 
 w2' = w2/g = c/g = \/c^2-v^2  < c, de: w1'^2 + w2'^2 + w3'^2 = c^2, 
a feny sebessege K'-ben is c.

b) a fenti felvetesre (K haladasi iranyaval parhuzamos fenysugar,
   w=(c,0,0) pl.) ekkor q=v 
 
 w1' = (c-v)/(1-v/c) = c !   (w2'=w3'=0)

Tehat a feny sebessege mindket rendszerben c, annak ellenere, hogy 
valamilyen ertelemben van osszeadodas (vo. w1' szamlalojat). Ezen nem 
kell csodalkozni, mert a Lorentz-tr. reszben eppen a c=konstans 
posztulatumbol van levezetve. Beon, trukkos dolog ez a relativitas!
Aki szemleletes magyarazatot kivan, annak sajnos nem tudok szolgalni semmivel.
Udv, 
gereble.

P.S.: Asszem van a Lorentz-trafonak olyan levezetese is, ami nem tetelezi
fol, hogy a feny sebessege veges. Ebbol kiadodik a Newton-fele terido
is, vegtelen fenysebesseggel, Galilei-trafoval stb.

P.S.2: Na ne ma', hogy idaig elolvastad! ;)

Hi !

On Thu, 18 Sep 1997  wrote:

> 
> A lenyeg, hogy az _elol_ haladot visszafogja-e, esetleg segiti-e a
> mogotte jovo.
> 

Egeszen biztosan beleszol, ha nem is nagy mertekben.
A legellenallas nem csak ugy jelentkezik, hogy utkozol a levego- 
molekulakkal, hanem ugy is, hogy mogotted vakuum lesz, ami "visszahuz".

(szerintem...)
udv
 Kubinszky Ferenc , 

In hun.lists.hix.tudomany  wrote:
> > tomegnovekedes is. Azt hiszem, ugy probaltak velem megertetni ezt, hogy
> > pl. kepzeljunk el egy vonatot, aminek az elejen is meg a vegen is van egy
> > lampa. A vonat kozepen utazo ember a ket lampa egyideju felvillanasat NEM
> > egyidejunek eszleli, hiszen a mozgo vonattal "elebe megy" az elso lampa
> > fenyenek.
> 
> Azt hiszem, ez tevedes. Hiszen egy egyenletes sebesseggel halado
> rendszerben toled egyforma messze levo ugyanezen rendszerben
> torteno esemenyeket egyidejunek kell latnod. Nem befolyasolhat az,
> hogy a masik rendszer hozzad kepest mit csinal.

Szerintem felreertetted. Pont arrol van szo, hogy a vonaton utazo ember
szamara az mindossze egy darab rendszer, ahol o van. Mivel a feny minden
iranyba c sebesseggel terjed, a vonat pedig mozog, az utasig az elso lampa
fenye kisebb utat tesz meg, mig a hatso lampae nagyobbat. Igy az elso
lampa fenyet hamarabb eszleli.

> > Ezzel szemben, a lampak felvillanasakor a vonat kozepevel
> > egyvonalban, a sinek mellett allo ember egyidejunek latja a felvillanast.
> 
> Pont o latja ket kulonbozo pillanatban, mert az o rendszere
> mozog a tiedhez kepest, ezert a te egyidejuseged nem
> vonatkozhat ra. Ha jol sejtem, o a vonat vegen felvillano
> fenyt elobb erzekeli, mint a vonat elejen felvillanot.

Nem. A felvillanas pillanataban a sinek mellett allo embertol a ket lampa
egyforma tavolsagra van. A feny mindig c sebesseggel terjed, es egyforma
utat tesz meg a vonat ket vegetol a fickoig, igy az egyszerre latja meg a
fenyeket.

> > Ez is nezopont kerdese. Az urhajobol nezve meg a foldi ido telik
> > gyorsabban. Mint ahogy azt sem lehet megmondani, hogy most melyik lassult
> > le vagy gyorsult fel egyaltalan. Mivel minden viszonylagos, csak az
> > elterest lehet megallapitani.
> 
> Valami kulonbseget tesz a ket rendszer kozott, hiszen
> az egyik gyorsult (mechanikailag), a masik egyenletesen haladt
> (hozzavetoleg). Kepzeljuk el, hogy az urhajo elindul az

Igen, de ezzel az erovel azt is mondhatod, hogy a masik gyorsult, mig az
elozo egyenletesen haladt. Ha egy vonatban ulsz az allomason, es a
melletted levo vonat elindul, hogy mondod meg, hogy a tied megy-e vagy a
masik? (ha feltesszuk, hogy nem erzed a gyorsulast)

> az sem mindegy, jonnek vagy mennek, mert a Doppler-effektus
> befolyasolja, mit latunk a masik rendszerbol. A tapasztalatoknak
> viszont mindket rendszerben ugyanolyanoknak kell lenniuk,
> hisz egyik sincs kituntetve most a masikkal szemben.

Szerintem a Doppler-effektus csak az eszlelesben jatszik szerepet, a
tortenesekben nem. Igy max. rosszul latod, ami tortenik.

              ---------------------------------------------------
              |  I have too much blood in my beer circulation.  |
              ---------------------------------------------------

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a vadlud-aerodinamika felvilagositast. A Trabanthoz
visszaterve: en is 'ezerrel' eloztem a 70-nel cammogo kamionokat. 
(megsincs kivetel :-)) ) A baj az, hogy ezek az idok mar elmultak
(legalabbis Nemeto-ban), lazan mennek mar 100-120-akat (teljes
rakomannyal). 

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Schmidt Laszlo irta:

>es eszembe jutott meg valami. A hosszu tavu kajakversenyeken (ahol
>nincsenek kijelolt palyak) lehet latni olyasmit, hogy a hatrebb
>halado nem pont az elso mogott megy, hanem annak az oldalvizen.
>Meghozza azert, mert valamivel konnyebben tud ott haladni (?).

Ahogy azt mar mindenki lathatta, a halado hajo az orraval egy V-alaku
hullamot kelt. Ennek a kulso - hajotol tavolabbi - oldala kifele "lejt".
Ezen elvileg lehet "hullamlovagolni", kerdeses persze a hatekonysag, mert
megfelelo iranyban es sebessegben kell tartani a csonakot, ami csonakkal
nehezebb mint egy deszkaval.
A hullamlovas sem a hullamfrontra merolegesen halad, hanem arra kis szoget
bezarva. Ha merolegesen haladna, tul gyorsan lecsuszna.


Mas:

Ki tudna nekem elmagyarazni, hogy hogyan keszulnek a csillagaszati hamis
szines infravoros vagy UV kepek?

Udv: Tamas

Hallott-e valaki arrol, hogy a szintevesztes korrigalhato 
szemuveggel? Tudna valaki reszletes tajekoztatast kuldeni errol ?
Vagy esetleg egy helyet ahol erdemes megkerdezni.
Esetleg elmagyarazna valaki, hogy hogyan mukodik ez ?
Elore is koszonom.
                    Gyula
                    

 kerdezi:

> Szeretnem megkerdezni, ki mit tud kozuletek az ugynevezett Kirlian
> fele fenykepezesrol, amely allitolag az elolenyek korul levo aurat
> engedi lattatni. Ez tudomanyosan elfogadott vagy hamisitasrol van
> szo? Ha az elobbi, akkor hol talalhato ilyen keszulek? Valojaban mit
> mutat a fenykep es hogyan mukodik ez a gep?

A Kirlian-effektust 1939-ben fedezte fel egy veletlen folytan Szemjon
Kirlian orosz elektromuszeresz. Lenyege, hogy ha egy nagyfrekvencias,
nagyfeszultsegu generator (pl. Tesla-tekercs) kimenetet egy femlapra
kapcsoljuk, s arra egy vezetokepes targyat helyezunk, akkor a targy korul
apro szikrakbol allo burok jelenik meg. A jelenseg elsotetitett szobaban
szabad szemmel lathato, lefenykepezheto. 

A jelensegnek fizikai magyarazata van, egyszeruen koronakisulesrol van 
szo. Az altudomanyok hirdetoi altal nepszerusitett "aurahoz" semmi koze 
nincsen. A Kirlian-fele kisulesek elettelen targyak korul is megjelennek, 
ha azok vezetokepesek (pl. femtargyak, sos vizzel atitatott muanyag 
szivacs, stb.).

Az aurahivok szerint a Kirlian-fele burok alakja megorzi az eloleny 
eredeti alakjat akkor is, ha az elolenyt csonkoljak, pl. egy falevel 
egyik felet levagjak. Az ellenorzott korulmenyek kozott vegzett 
kiserletek soran ezt nem lehetett reprodukalni. Ehhez a tevedeshez ket 
tenyezo vezethetett:

1. A koronakisules alakja meglehetosen instabil, nagymertekben ugral, 
valtakozik. Ekozben a legkulonbozobb alakokat veszi fel, nemelykor 
emlekeztethet az eloleny (falevel) eredeti alakjara.

2. A koronakisules alakja igen erzekeny mindenfele, a kornyezetben levo
szennyezesre, foleg a vezetokepes szennyezodesekre. A falevellel vegzett
kiserletek soran a levelet uveglapok koze tettek. Ha a teljes falevelrol
egy keves nedvesseg atkerult az uveglapra, ez a nedvesseg orizte a level
alakjat, es a falevel felenek levagasa utan az eredeti alaknak megfeleloen
modosithatta a koronakisules alakjat. 

A Kirlian-effektust Dave Palmer vizsgalta behatoan, tobb ezer kiserletet
vegzett. Az Interneten talalhatoak rovid beszamolok eredmenyeirol (sajnos
csak toredekek). Az o vizsgalatai is egyertelmuen megerositik, hogy
tisztan fizikai jelensegrol van szo. Mivel azonban a koronakisules igen
erzekeny a kornyezeti viszonyokra (nedvessegtartalom, vezetokepesseg,
szennyezodesek, stb.), diagnosztikai alkalmazasai lehetsegesek. 

A jelenseg hazilag is eloallithato, csupan egy Tesla-tekercset kell hozza 
kesziteni.

Szilagyi Andras