Borisz Jelcin tegnap felmentette tisztebol Jegor Jakovlevet, az
osztankinoi teve elnoket- kozolte a csatorna esti hiradoja az orosz
elnok sajtoszolgalatara hivatkozva. A kozvetlen kivalto ok a volt teve-
elnok szerint az a hetfon ejjel bemutatott eszak-oszetiai filmjelentes
volt, amely az ingus nep szemszogebol, tragediajat feltarva szamolt be
a helyzetrol. Jakovlev hozzafuzte: bar nehez szivvel valik meg
tisztetol, de ha ezzel a politikai megbekelest segiti elo, akkor belatja
a szukseges aldozatot.

A hirt begepelte:      Zsenei Marton

P.S. A hirt hallottam a moszkvai televizion, de az Uj Magyarorszagban is
megjelent.

Kedves Csorna Istvan!

Irja, hogy Lezsak Sandor szerint a Magyar Hirlapban megjelentek <Csurka elleni
ultimatumrol> nem tortentek meg. Ezutan felteszi a kerdest, hogy miert hazudik
a Magyar Hirlap. Szerintem elsiklott a kezenfekvo masik megoldas felett:
Miert hazudik Lezsak Sandor?

A motivaciokrol termeszetesen igaza van. A liberalisokat megnyugtatta egy
kicsit, hogy az MDF belso korei ugy nez ki eszhez ternek lassacskan, mig a
Csurka mogott felsorakozok kozott ketkedest okoz. De ehhez nem kell hazudni,
eleg leirni, hogy mi tortent, ezt tette az ujsag.
Plane, hogy a mai hirekben Csurka valaszolt az ultimatumra. Ha nem volt
ultimatum, akkor vajon mire valaszolt?

Udv,
Csanyi Gabor

Kedves (Kota) Jozsef !  Minthogy a szavazas a demokracia egyik
alapintezmenye, talan nem art erre aranylagosan sok szot vesztegetni
a HIX-en, mint amennyit a sajtoszabadsagrol valo vitakra
pazaroltunk. (Es fecserlenunk kell manapsag is; pl. egyeseket megi
mindig azert probalnak kikozositeni kulonbozo korokbol, mert azok
IRTAK valamit, ahelyett hogy ilyen "kirekesztok" inkabb az irasok
TARGYAROL vitatkozna'nak).

Az u.n. "Peto"-eset talan jo pelda arra, hogy a szavazas jobb helyeken
BIZALMI KERDES - kiben bizik meg a szavazo, hogy erdekeit a
megvalasztando kepviselo lojalisan fogja reprezentalni?

A szavazo altalaban azzal tud IDENTIFIKALODNI, akirol meg van
gyozodve, hogy sajat magahoz hasonloan IDENTIFIKALODIK o is.
Ha pl. felmerul egy esetleg megvalasztandorol, hogy IDENTIFIKACIO-
ZAVARAI lehetnek (pl. az illeto csaladi multja miatt), akkor egy
valaszto sohasem lehet BIZTOS abban, hogy az o sajat identitasa jo
kezekben lenne egy olyan kepviselonel, akinel pl. gyenge vagy eros
de TE'VES kotodesei miatt pl. homlokegyenes palfordulasokra lehet
szamitani. Ismertem pl. (regebben) valakit, aki elobb az Angol
Kisasszonyoknal nevelkedett, majd (bizonyos fordulat utan) hirtelen
a Gorkij fasori Szovjet iskolaban folytatta "nevelkedeset". Fuggetlenul
az illeto CSALADI, SZARMAZASI hatteretol, vajon milyen kotodes-
rendszerre lehet az ilyen szemelynel szamitani?  Az altalam mar
korabban emlitett "Janicsar" eset sem SZARMAZASI kerdes volt,
hanem TEVES IDENTIFIKACIO PROBLEMAJA, es a torokok tudtak,
hogy janicsarokban nem csak magyarok, de a TOROKOK SEM
bizhattak igazan (ezert is kuldtek oket mindig frontvonalra, "vesszen
a gyaur").

Csermanek alias Kadar a'lnevu urnal szinten nem a SZARMAZAS vagy
TORVENYTELEN GYEREKSEG TENYE volt a nagyon meggondolando
problema, hanem az a kozismert dolog, hogy az o magyarsaggal valo
identifikacioja, enyhen szolva, feltunoen hianyzott. (Vajon miert nem
tudott rendesen pl. magyarul? Vagy, hogy lenyegesebbet emlitsunk,
vajon miert tudta elarulni nemzete [?] szabadsagharcat? Vajon nem
volt-e into pelda, hogy aki meggyozodeses kommunista megis (vagy
eppen azert) kivegezteti kommunista tarsat (Rajk Laszlot) az esetleg
a kovetkezo kommunista vetelytarsat SZINTEN ki fogja vegeztetni
(Nagy Imret)?  Akkor persze termeszetesen NEM a magyar nemzet
valasztotta a Kadar/Csermanek/??? nevu illetot vezernek, hanem
(mint Szemle-ben lattuk) Hruscsov es Tito vitaja nyoman szuletett a
dontes, hogy ne a teljesen szovjet identitasu Munnich legyen felul,
hanem a BIZONYTALAN IDENTITASU Kadar.  A szovjeteknek persze
eppen azert kellett egy BIZONYTALAN IDENTITASU babu-ember (ha
mar sajat kaderuket nem ultethettek be), mert rongyembereket
konnyebb kezben tartani. (Igy aztan a tortenelem elvitatkozgathat
azon, hogy Nagy Imret Hruscsov vagy Kadar vegeztette ki).

Az a bizonyos Willy Brandt is (mint irod) jo adag identitas-zavartol
szenvedett csaladi hattere miatt, ami meglehetos hatranyt is jelentett
neki politikai elfogadtatasaban. Ez RESZE annak az iszonyu identitas-
krizisnek amelyen az egesz nemet nemzetnek at kellett menni
(melyen a "Wessie"-ek [nyugatnemetek] mar nagyjabol eppen
magukhoz tertek, mikor az "Ossie"-k [NDK-sok] katasztrofalis
identitas-tragediaja a nyakukba szakadt).  A kommunista NDK-ban az
egesz "nemet=naci" totalitarius identitas-egyenlet feloldas nelkul
maradt, csupan ellenkezo elojeluve valt ("nemet=kommunista"),
demokraciat az "Ossie"-k kommunizmusban sem, hitlerizmusban sem
ismertek, sot meg a Weimari Koztarsasagban is csak olyat, melybe
bele lehetett pusztulni.  Csoda-e, hogy a neonacik es atmentett
kommunistak EGYSZERRE bukkannak fel, kisertetiesen AZONOS pokoli
modszereikkel?  Ezt az ordogi allapotot a "Wessie"-k ugy fogjak
megoldani, hogy EGY TRILLIO (gyengebbek kedveert; EZER
MILLIARD) dollart invesztalnak a tersegbe - IGY   T A L A N
SIKERUL azt a totalitarius poklot demokratizalni.

Magyarorszagon (es mas keleti tersegekben) ORDOGOK FALRA
FESTESEVEL, boszorkanyuldozessel NEM FOG SIKERULNI a
pokoltalanitas - ba'rha a hecckampanyok majdnem "ingyen" vannak
is.  Elhiszem, hogy a (vajon milyen identitasu?) Tinodi Sebestyennek
par fenyevvel konnyebb egy ures kongressusi terem elott egyo'ras
vidam (tragikomikus) musort rendezni, mint a terseg szamara az
amerikai kongresszustol akar csak a 25 milliardos kolcson PARANYI
TOREDEKENEK ELENGEDESET kieszkozolni, de a propaganda-
hiszteriaval csupan RONT a helyzeten (sokat), mig akar paranyi
gazdasagi pozitiv hatas kieszkozolesevel JAVITHATNA az USA
Kongresszusa nem csak az egesz tersegen, de talan meg a tortenelem
folyasan is.  A Kongresszusnak ez erdeke; mivel egy gazdasagi
segelyre kevesebbet kene kolteni, mint egy ujraeledo totalitarius
posztkommunizmus elleni harcra (ld. pl. Nixon elemzeseit) - de
Tinodi Sebestyeneknek ennek az akcionak a HALASZTASA AZ
ERDEKE.

Egyelore kuzdenek a sajat maguk altal gyartott boszorkanyok
remkepevel - a hecckampany me'g rosszabb allapotba hozza Magyar-
orszagot, igy (gondoljak o"k) konnyebb lesz majd a nagyobb
osszefuggesekbol nem tul sokat erto nep szavazatainak segitsegevel
megkaparintani a Magyarorszag feletti hatalmat.

AKKOR majd a Tinodi Sebestyenek lesznek a nagy szoszoloi, hogy
M.o.-i barataiknak az USA valoban jelentos segelyeket folyositson,
ugy mint pl. a kozel-keletnek.

UTOLAG persze konnyu lesz mindenkinek megerteni az
osszefuggeseket.

A TISZTANLATO'K MAR MOST IS ERTIK - S NINCSENEK IS  O L Y A N
KEVESEN!

Tisztelt FORUMtarsak!

Mar tobbszor folytattunk itt vitat az egyedi es listas valasztasokrol.  En
eredetileg a tiszta egyedi valasztasok mellett tortem landzsat, bar kesobb,
masok ervei hatasara kisse elbizonytalanodtam, a kisebb partok
reprezentacioja erdekeben. A gondolat azonban csak nem hagyott nyugodni,
mivel nem tetszik az, hogy a kepviselok partjuknak nagyobb lojalitassal
tartozzanak mint a valasztoknak.

Eppen kapora jott egy szinten errol a temarol szolo cikk a Nemzetor mult
honapi szamaban, s annak alapjan ismet csak eredeti, egyeni valasztasos
kepviselo rendszer mellett voksolok.

Alapjaban veve a partok szerepet valahogy ugyanugy szeretnem latni
Magyarorszagon, mint itt, az USA-ban.  Tehat elsosorban mint valasztasi
platformot nyujto, kepviseloket jelolo szervezeteket, amiknek sajat
partfogoik penzebol kellene megelniuk, nem pedig az adofizetik zsebebol.
A partok altal jelolt, de egyenileg futott kepviselok megvalasztasuk utan
kevesbbe lennenek olyan elkotelezett helyzetben a jelolo partjukkal szemben,
mint a listasan bekerultek, hiszen vegulis az egyenileg bejutott honatya a
szavazoinak koszonheti megvalasztasat.  Azt is remelnem az ilyen
kepviseloktol, hogy a parlamenti szavazasokkor nem szavaznak szinte
automatikusan abban az iranyban amire a partfonokok utasitjak oket, hanem
lelkiismeretuk es szavazoik feltetelezett erdekei szerint.  Utalom azt,
amikor mar elore meg lehet josolni egy torvenyjavaslat kimenetelet a
partfrakciok nagysagabol!  A magyar parlamentben is ez a helyzet jelenleg:
azok a torvenyek, amik egyszeru tobbseget igenyelnek, siman atmennek a
kormany elkepzelese szerint, mig a 2/3-os torvenyek meg nem, mivel az
ellenzek minden kepviseloje szinte egy emberkent a kormanykoalicio ellen
szavaz, csak azert is!  Pedig azert az az ellenzek sem csak egy partbol all,
de ilyenkor megis ugy viselkednek mintha igen.  Pedig azert csak van kis
kulonbseg a szadesz es a fidesz kozott, megha nem is nagy!

Megmondom oszinten, en felek ilyen hatalmat latni a partvezetok kezeben.
Ekkora hatalom a sok esetben onjelolt partvezetok eseteben megint csak a
Partallamot idezi.  No nem az Egyetlen Partet, hanem azoket amik kepviseloket
kuldtek a Hazba.  Ezen partoknak nem csak a politikaban van szinte monopol
helyzetuk, hanem egyre inkabb a kozelet mas teruletein is.  Ekkora hatalommal
szinte vele jar a korrupcio is, s szinte elkerulhetetlen lesz az is, amit a
Nemzetor cikke igy fejez ki:  "A partok jogos reszerdekek legitim
kepviseloibol a csoportonzes, a Gruppenegoismus feszkeive valtak,
onkiszolgalo boltjuknak tekintve es hasznalva az allamot ..."

Tehat mielott az Magyarorszagon is visszavonhatatlanul kialakulna, jo lenne
atgondolni es ujradefinialni a partok szerepet.  Mint emlitettem, nekem ilyen
szempontbol a lazabb, tagasag nelkuli amerikai tipusu partrendszer tetszik
ami nem koti vasfegyelemmel az altaluk jelolt kepviseloket a Kongresszusban.
Ugyanakkor azt sem tartom tokeletesnek egeszen, mivel tulsagosan favorizalja
a ket uralkodo partot.  Viszont talan konnyen lehetne javitani a jelenlegi
amerikai rendszeren s azt adaptalni Magyarorszagon is.  Pl. ez az
anakronisztikus amerikai "elector" rendszer meg nagyobb "landslide"-ot
eredmenyezett a demokratak szamara mint az 1990-es magyar listas valasztas
a gyoztes koalicio szamara, pedig az osszesitett egyeni szavazatok kozotti
kulonbseg 10 szazalek alatt volt mindket esetben.  Ugyanakkor meg az
orszagosan kb. 20%-ot kapott Perot egy elektort sem tudott elerni a "winner
takes all" koncept miatt.

Igaz, az USA valasztasi rendszere szinte kizarja annak szukseget (legalabbis
elnoki valasztasoknal), hogy masodik fordulot is kelljen tartani, de azt en
meg sokkal nagyobb hatranynak tartom, hogy egy olyan palyazo gyozhet, aki az
egyeni szavazatok 50 %-at sem kapja meg (mint Clinton).  Sajnos, az USA
modell mas okbol sem teljesen adaptalhato MO szamara: ugyanis sok, szamunkara
ma furcsanak hato szabaly nem veletlenul alakult ki, hanem szandekosan ugy
terveztek az alapitok a kisebb allamok vedelme erdekeben.  Szerencsere
Magyarorszagon erre nem kell gondolni.  Viszont gondoltak a kisebb partok
vedelmere, a listas szavazatok bevezetesevel.  Maga ez az elv dicserendo,
csak most meg azt kellene kitalalni, hogyan lehetne ugy valtoztatni a
jelenlegi magyar valasztasi rendszeren, hogy a kis partok erdeket is vedje,
de ugyanakkor a partfonokok hatalmat is korlatozza azzal, hogy a listakon
bejutott kepviselok is elsosorban a valasztok irant erezzek magukat
elkotelezve, nem pedig a partfonokok marionett figurai legyenek.

Egyenlore nincs javaslatom ennek az ellentetnek a feloldasara, de talan
valamelyikteknek eszebe jut valami, ill. hallott masoktol lehetseges
megoldasokrol.

Vitatemanak ajanlotta tisztelettel,
Pannon Jozsef