>	Ke'pzeljetek el egy olyan szita't, melynek finom szerkezete az egyik
>ira'nyba inka'bb enged a't le'gre'szecske'ket mint a ma'sikba. Mondjuk zgy
>hogy para'nyi nyi'la'sait lengo~ajto'k za'rja'k, olyanok mint a western
>filmekben, csak persze atomi me'retekben, de ezek legyenek csak egy
>ira'nyban szabadon mozgo'ak. Ekkor a szita a szi'ne'n a'tengedi a
>re'szecske'ket, fona'kja'ro'l pedig vissza pattannak, i'gy ezen oldalon
>nyomo'ero~ e'bred. He ilyen felu:letbo~l rotort ke'szi'tu:nk, s tengelye're
>a'ram genera'tor szerelu:nk, vagy a kapott energia't ba'rmilyen mo'don
>haszna'ljuk

Azt hiszem ezt hivjak masodfaju orokmozgonak, mert igazabol nem magatol
mozog, hanem kulso ter energiajat hasznalja fel, de ellentmond a termo-
dinamika masodik fotetelenek. Maskeppen Newtoni kis emberenek is nevezik,
o tette fel a kerdest eloszor (kis embere nyitja-csukja az ajtot).

Hasonlo mukodesi modell:
 - Kepzeljetek el egy hegert es benne egy dugattyut. A hengerben van
   egy darab hidrogen atom. Amikor a hidrogen a henger felso reszeben
   jar, akkor a dugattyut belokjuk. Minthogy sulytalan a dugattyu es
   surlodasmentes a mozgatas, nem emeszt fel energiat. Ezek utan a 
   hidrogen atom, ide-oda verodve a dugattyu es a henger kozott 
   kinyomja a dugattyut a szelso allasba, munkat vegez. Ezek utan
   a folyamat kezdodhet elolrol. Ez a modell nem szegi meg az energia
   megmaradasi torvenyt, mert a hidrogen atom az energiajat kivulrol
   nyeri sugarzas utjan, de a hatasfoka 100%, a hoenergiat teljes
   mertekben atalakitja mechanikai energiava.
 
   Egy kis rajz:
        

     +-------------------------       +--------------------------
     |     +-----------------         |                  +----------
     | H ->|                ->        |          <- H    +       <-
     |     +-----------------         |                  +----------
     +-------------------------       +--------------------------
   
  Nem vagyok egy fizikus (csak egy villamosmernok :-), de mas, nalam 
  hozzaertobb emberek mondtak, hogy az az elmeleti hiba, hogy nem tudjuk
  meghatarozni, hogy a  hidrogen atom eppen hol van. Masszoval a meres 
  folyaman pont annyi energiat viszunk be, amit a ki tudunk venni mechanikai
  energiaval. Itt erdekes modon felvetodik a kerdes, hogy az informacio
  es energia milyen kapcsolatban all egymassal. Az az ismeret, hogy tudjuk
  hol a hidrogen atom (informacio), az egyben energia befektetest is jelent,
  illetve az informacio-torlese jelent energia befektetest (entropia!), azaz
  felkeszulni a kovetkezo meresre.


Udv: Nemeth Zoltan

Hello Tudosok!

Latom "kezdodik" az orokmozgo tema, szeretnem egy kicsit melyiteni?

Ugy veszem eszre, hogy eleg sokmindent orokmozgonak kialltanak ki, amikor
az adott folyamat vizsgalatakor es valamilyen torvenyszerusegrol
megfeledkeznek (vagy szeretnenk megfeledkezni), ami az egesz folyamatot
visszazottyentene az altalunk megszokott fizika hatarai koze. Tovabb
megyek, mi van ha valamit azert (fogunk) orokmozgonak tekinteni, mert nem
ismerjuk a mogotte levo torvenyszerusegeket?

Errol mi a velemenyetek?

Nygma

P.S. Hogy fizika tanaromat idezzem: "Hogy kepzeljuk magunkrol, hogy a
termeszettudomanyos ismeretek teljessegevel rendelkezunk!"

Hello!
 
 Ugy latom mindenki egyetert abban, hogy a vazolt modon nem mukodhet a dolog. 
Ez benne van minden tankonyvben, es egyet is ertek vele. Viszont ez csak egy 
gyakorlati megvalositas, az elv szerintem azert jo. Vegyunk egy 'gepet' amibe 
meleg levego aramlik be az egyik oldalon. A molekulak atadjak mozgasi 
energiajukat valaminek, pl. egy tengelynek es a masik oldalon kimegy a levego 
lehulve. Itt nem serul az energiamegmaradas, csupan kivettuk az energiat egy 
meleg anyagbol. Ugyanez a helyzet a hutovel is: kivesszuk valahonnet a 
hoenergiat, es elszallitjuk valahova. Namost ha ott nem csak kiengedjuk hanem 
felhasznaljuk, akkor csak a rendszer hatasfokan mulik hogy nyerunk-e valamit. 
Ha meg lehetne oldani hogy (viszonylag) keves energiaval (viszonylag) sok hot 
kivegyunk a hutendo anyagbol akkor akar energiat is nyerhetunk. Ha pl. egy 
tropusi tenger vizet 'hutjuk' akkor eleg jelentos az utanpotlas ahhoz hogy 
gazdasagosan termeljunk pl. energiat. Van ennek elvi akadalya?
 Viszlat!
 
        Barna Janos

Tobbszor is tapasztaltam a kovetkezo jelenseget:
Alkonyat tajan lejton lefele menet hirtelen erzi az ember, hogy hideg
lett a levego.
Vagyis eles hatar van a hideg es meleg levego kozott. OK a hideg levego
surubb.
De mitol hideg a levego? 
1. Mashonnan jott oda? De szel nem fujt. Talan fentrol ereszkedett le?
2. Helyben hult le? De miert hul le jobban a levego a volgyben, mint a
dombteton?
   A jelenseg enyhe lejton is megfigyelheto, nyilt terepen is, ahol a
fak vagy a
   hegyoldal nem vetnek arnyekot.

Mi a magyarazat?

Czettele Gyozo

Konkol Attilanak:

OK, OK [hamuszoras, ruhaszaggatas, stb.], tenyleg kisse zavarosan
fogalmaztam, le is fogom irni szazszor (emaccsal :o), hogy "30 foknal
melegebb szobaban nem irunk HIXet, csak ha hideg so~r is van..."
Szoval ujabb kiserletet teszek nehany egyszeru kerdes tisztazasara,
nem tevesztve szem elol, hogy az alapveto bajom me'gis a fizikusok
en bloc ledogmazasaval volt :o( [ld. kesobb] 
Elozmenyek: TUDOMANY #168, 173, 174, 180, 183.

1. Konkol Attila aggodott, hogy ha a fenysebesseg erteket a meter
definiciojaban rogzitjuk, akkor nem tudjuk c-t merni, kovetkezeskepp
nem vesszuk eszre, ha esetleg megsem allando. Erre valaszoltam azt, 
hogy ezentul inkabb az egyes sugarzasok hullamhosszat erdemes merni 
(pl. a korabbi definicioban hasznalt kripton-atmenetben). Azt mar sajnos
csak hozzagondoltam, hogy egy ilyen meresnek csak ugy van ertelme,
ha a meterrudunkat az elso fenyre kalibralas utan mar nem bantjuk;
KA-nak teljesen igaza van, hogy ha minden egyes meres elott ujra
elvegezzuk a kalibralast, akkor a hullamhosszmeres nem mutathatja ki
a fenysebesseg ertekenek esetleges valtozasat. A lenyeg tehat az,
hogy a fenyterjedest egy fenytol fuggetlenul rogzitett tavolsaghoz
merve tovabbra is eszlelni tudjuk, ha a fenysebesseg nem allando, es
ez nem mulik azon, hogy a meterdefinicio fenyre epul-e vagy sem.
Legutobb lenyegeben ugyanezt irtam, amikor egy adott meterrud ismetelt
fenyre kalibralasat javasoltam a szabvany  kiserleti ellenorzesere.

2. A fentiek FENYeben a fenysebesseg szamszeru ertekenek csak 
addig van jelentosege, amig a hosszegyseget a fenytol fuggetlenul
definialjuk (parizsi o"sme'ter); egyebkent a hosszegyseg megfelelo
valasztasaval tetszoleges szamot kihozhatunk (reszecskefizikusok 
pl. szeretik, ha c=1, sot a tomeget belekeverve a h=1-et sem nehez
osszehozni). Ebbol a szempontbol viszont tkp. a regi szabvany mellett
sem volt ertelme c erteket merni, hiszen a kripton-definicio is a
fenyre epit, amikor a hullamhossz erteket rogziti (a rezgesszamot
allandonak tekintve). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lehetni
kiserletileg ellenorizni a fenysebesseg allandosagat.

3. Ha a szabvany a fenysebesseg allandosagara epit, akkor az ismetelt 
kalibralas nem artalmas, csupancsak folosleges; a szabvany epp onmaganak 
mondana ellent, ha megkovetelne az egyszer mar kalibralt meterrudak 
ujrakalibralasat minden meres elott. Mas szoval, egy szabonak 
oltonyvarraskor nem szukseges a szabvany megbizhatosagaval foglalkoznia 
(tfh. az amugy eleg pontos az o celjaira), tehat nem oszt, nem szoroz,
ha minden kuncsafthoz vadonatuj, frissen fenyre hitelesitett szabocentit 
vasarol, legfeljebb dragabb lesz tole az oltony. Ha viszont a meresunk
celja epp a szabvany (nem az oltony!) ellenorzese, akkor _nem_ 
kalibralhatjuk ujra a mar korabban hitelesitett meterrudat, mert az 
ebben az esetben sulyos metodikai hiba lenne. 

4. A fenysebesseg nem allando voltara utalo _kiserleti_ eredmeny szvsz.
barmikor publikalhato (lenne, ha volna ilyen). En inkabb attol felnek,
hogy egy esetleges ilyen hir a hidegfuziohoz hasonlo lavinat inditana
el: az elso neszre annyi opportunista "me'rne" valtozast, hogy evekbe
telne, amig kiderulne, hogy mar az elso meres is rossz volt. [Ez persze
nem jelenti azt, hogy egy valtozo fenysebesseget josolo _elmelet_ (Hoyle??)
konnyen lekozolheto lenne, ha amugy csak a mar meglevo tenyek ujra-
magyarazasara kepes: uj elmelet elfogadtatasaval csak uj, a korabbi 
elmeletbe nem illesztheto tapasztalat vagy a korabbi elmelet joslatatol 
eltero, kiserletileg ellenorizheto joslat birtokaban erdemes probalkozni.]

5. A fenysebesseg allandosaga tehat az ujabb meterszabvany ota sem
dogma, csak egy elmelet, amely kiserletileg barmikor ellenorizheto.
Ez a parizsi osmeter (feny)koraban a fenysebesseg szamszeru ertekenek 
mereset jelentette, ma pedig ugyanazon osmeter szamszeru hosszat kell merni 
ujra meg ujra, es az eredmeny szignifikans elteresei utalnanak az elmelet 
es a ra epulo szabvany teves voltara. Ami kiserletileg ellenorizheto,
az mar ab ovo nem lehet dogma, es forditva: a dogma  (reszben) epp
attol lehet dogma (= ketsegbevonhatatlan allitas), hogy a kiserleti 
ellenorzes lehetosege fel sem merul (pl. Maria mennybevetele).
A meterdefinicio ugyeben a stafetat a "geologusoktol" (ld. delkor hossza) 
nem a teologusok, hanem a fizikusok vettek at; a kulonbseg, mint tudjuk,
eg es fold.

Udv,
KZ