Kedves KULTURAsok!
Orommel latom ,hogy igy az eved vegefele fellenduloben van a szinhazi vonal.
Ne csinaljunk a filmkedvelokhoz hasonloan szinhazi TOP 10-es listat, vagy 
esetleg TOP 5-ost, hiszen aligha letezik Magyar Katin kivul olyan 
koztunk, aki 10 eloadast latott volna ebben az evadban.

Egyebkent az ajanlott darabok kozul a MUVESZET-et en is megneztem, es a 
hir igaz, valoban igen pontosan megrendezett, kituno eloadas, hatalmas 
intellektualis elmeny, ugyanakkor rendkivul szorakoztato.
Oszig sajnos mar nem jatsszak, de aki tudja jovore feltetlenul 
nezze meg!
                                           
                           Hermann Zsuzsa

Edward Albee szinmuvenek eredeti angol cime: 
	
	"Who's afraid of Virginia Woolf?"

Virginia egy neves angol irono volt, me'g akkor is, ha neve ugy hangzik, 
mint a farkase.  Ketsegtelen, hogy Albee-nak szandekaban allt a szojatek 
kihangsulyozasa; csupan tisztazni kivantam a cimet, azert szolok a temahoz.
Egyebkent valoban jol megirt darab; Liz Taylor, Richard Burton, Sandy 
Dennis es  ... a masik ferfi neve nem jut most eszembe ... filmen is 
megorokitettek.  Liz felhizlalta magat; mint egy malac olyan benne, hogy 
jobban raillo legyen a szerep.  

A ket no Oscar-t kapott alakitasukert.  (1966)

Udv.,
Martha

Riesz Feri kerdezi:

3. Hogy latjatok a muveszetek (zene, kepzomuveszet, tanc????) szerepet a 
mai oktatasban? Sok, keves, esetleg felesleges?

Feri, a KULTURA nem egy semleges forum ebben a kerdesben!  Kozulunk senki 
sem tartana elegnek vagy feleslegesnek; azert vagyunk itt!  Szerintem 
inkabb az a kerdes, hogy milyen formaban adjuk meg a kulturalis bazist a 
diakoknak, amire majd kesobb onmaguk epithetnek.  

Nem rajzolni vagy festeni kell; a muveszet tortenet agaival ismertessuk 
meg oket.  Az attekinto, bar vazlatos, muveszetek tortenelme sokkal tobb 
diakot hozna kozel a targyhoz.  Akinek kedve vagy tehetsege van, vegyen 
privat lecket a rajzbol, festesbol, tancbol, enekbol.  Mi csak fektessuk 
le az alapokat; szerettessuk meg a muveszet minden agat - ne felejtsuk el 
az epiteszetet sem! - a gyerekekkel.  Ugyanakkor a tehetsegtelen gyerek 
nem kapna rossz osztalyzatot, amiert keptelen egy vazat vagy egy kutyat 
lefesteni, egy ritmust utanozni, vagy egyszeruen, mert ket ballaba van.

Egyszoval: kultivaljuk a kulturat!
			 ~~~~~~~~~

Remelem, ezzel a megjegyzessel nem leptem semmilyen szaktanar 
tyukszemere!  :))  

Martha

A Szepseg es szornyeteg mese kulonbozo feldolgozasai erdekelnenek.
Barmilyen korbol, barmilyen nyelven, barmelyik orszagbol, barmilyen
cimen, barmilyen formaban.Ha valaki tud segiteni nekem irjon
kozvetlenul.


                  
                            Koszi: Hanko Janos

>Ez jo egy-ket diaknak, de az tobbi (magolo, apatikus, 
 >realerdeklodesu diak szamara nem fexik)
Abban igazad van, hogy a magolo diaknak nem fekszik, de a
realerdeklodesunek sem? Szerinted a matekot magolni kell? 

Hogy konkret legyek, harmadikig egy abszolut human beallitottsagu
magyartanarnonk volt, akinel abbol allt az oktatas, hogy ekes
kormondatokban eloadta a szubjektiv erzelmeivel atszott standard 
elemzeseket. (Kb ilyen mondatokban :-)). A felelesnel pedig ezt kellett
visszaadni. Mit mondjak, a "real erdeklodesu" osztalyunk vert izzadt.

Aztan jott egy hapsi, aki bemutatott nekunk nehany elemzesi semat.
Ezekkel a semakkal azt lehetett elemezni, hogy miert erezzuk azt amit
erzunk mondjuk egy vers elolvasakor. Az osztaly imadta az
irodalomorakat. Az imadathoz az is hozzajarult, hogy negyedikben
olyan iroktol voltak "kotelezo" olvasmanyok, mint Ken Kesey, Ray 
Bradbury, Moldova, Orkeny.

Balazs
(Montreal)

Kedves KULTURA-ltak!

Szeretnek egy uj, izgalmas, bar ne'mileg kenyes
temat folvetni. Koztudomasu, hogy a magyar erosen
karomkodo nep. Ez nem ujkeletu dolog, tehat nem
a butito amerikai filmek hatasa :-). Raadasul nem is
csak az alsobb retegekre jellemzo - ami erthetobb
lenne -, hanem az ertelmisegiekre is, sot hallottam
olyan velemenyt is, hogy a leginkabb ok terjesztik!

Kerdesem tehat: mit tudtok a karomkodas "kulturtorteneterol"?

Feri

Udv KULTURA, Tess!
  
>Talan   a legkezenfekvobb  az  lenne,  ha  nem  szemelyekre,  hanem  
>irodalmi iranyzatokra,   mufajokra  bontanak le  a tananyagot  es a  tanarral
>kozosen  a diakok donthetnek el,  hogy szamukra melyik mu az,  amely
>erdekes es ertekes alkotas.
Jo otlet, csak a felvetelinel MINDEN kell. De talan meglehetne valositani, csak
elhatarozas kerdese. Persze mi laikusok konnyen okoskodunk :-)   
 ...de lehet, hogy igazunk van..?  ;-)

> Arrol nem is beszelve, hogy az
>osztaly  egyes  tagjai az  altaluk  felfedezett versekrol  vitat  is
>nyithatnak, hogy melyik mennyire fejezi ki az adott irodalmi iranyzat
>jellegzetessegeit  es igy  a figyelmuket  is jobban  lekotne.  Ez  a
>megoldas raadasul rabirna a tanulokat, hogy verseskoteteket bujjanak,
>szep  versek utan kutatva es ezzel olvasottsaguk ugrasszeruen none,
>muveltsegi szintjukkel egyetemben.

IGEN, a vita, a beszelgetes, nagyon lenyeges dologra tapintottal ra!!!
Ugyanis erre aztan vegkepp nincsen ido. Ezert a szobeli vizsgakon, es
az elet barmely teruleten felenk, izgulos, nehezen kommunikalo emberkekkel
talalkozunk! A csoportos beszelgetes fejleszti a gondolkodast, a diakot a kommu
-
nikaciora osztonzi, segit, hogy kifejezhesse gondolatait, felkelti az
erdeklodest
egyeb dolgok irant, stb. Es tenyleg TARSAS LENY lenne az emberbol. Sok helyen
a szobeli feleletekre sincsen ido az orakon!
Mi a valosag: a tanar kifejti a verset, nehany hozzaszolasra van ido, 1-2 ember
.
Mindenkiben vannak gondolatok, de magaban tartja, fel, hogy felsul, illetve nem
latja ertelmet, hogy megszolaljon. Arra meg nincs ido, hogy a tanar mindenkit
megkerdezzen. 
NINCSEN OSZTONZES AZ ONNALO GONDOLKODASRA.
A diak figyel, jegyzetel, majd megtanulja az anyagot. Szoritja az ido, ezert ne
m
kezd el gondolkodni azon, amit tanul, nem asszocial, nem huz parhuzamokat,
nem vonatkoztat el, nem nez utana az ot foglalkoztato kerdeseknek. Szaraz, 
erdektelen szamara az anyag, amennyiben nincs meg benne az a kezdeti 
erdeklodes, illetve, ha a tanar nem kelti fel az erdeklodeset.

Kosz, hogy elolvastatok, varom a hozzaszolasokat.

Udv
Adam

Kedves Gyula!

>> Mind az irodalom, mind a tortenelem tananyagra nem elegendo a 4 ev. Es nem a
>> tobb
>> oraszam a megoldas, illetve a tananyag csokkentese! Tobb ido kell.
>  Ezzel kapcsolatban azert lenne ket kerdesem. Jo-e az, hogy az irodalmat
>(tortenelmet, foldrajzot, muveszettortenetet) ketszer tanulja meg az
>ember?
Nem tudom, hogy milyen lenne maskepp, lehet, hogy jobb lenne, lehet, hogy nem.
De nem teljesen igaz az, hogy az ember ketszer tanulja meg ugyanazt. Hiszen a 
gimiben tobbet es maskepp, melyebben, tanul. Mashogyan viszonyul hozza, hiszen 
idosebb. Egy 14 eves gyerek Petofit meg megerti, de Jozsef Attilatol mar csak a
 
Mama-t, tehat egy "tragikus onsors" verssel nem tudna mit kezdeni, ellentetben 
egy 18 eves "majdnem felnottel". 

> Nem lehetne hasonloan
>a matekhoz, fizikahoz 8 evre szethuzni?
Szerintem ezeknel sincs annyira szethuzas, sokszor elojonnek ujra a mar
megtanultak,
sot elsoben azthiszem az altalanos iskolai tananyag atismetlese folyik, persze
par honap
alatt. A matematika/fizika tananyag/tanterv szerintem is jo, az ido eleg, persz
e
kell egy jo 
tanar is! De nem hiszem, hogy a human tantargyaknal az egyszeri tanulas bevalna
.


> A masik kerdesem, hogy ha nem
>lehet, akkor miert nem 'elektiv' legalabb? Azaz irnanak rola a konyvben,
>de nem lenne kotelezo tudni.
Ki dontene le, hogy mit tanul meg? A diak? A tanar? Az iskola? Ez azert lenne
maceras, mert a felvetelinel minden diaknak szemelyre szolo felveteli kerdeseke
t
kene irni. Vagy hogyan gondolod? (lehet, hogy nem ertettem meg.)

> Nem
>annyira egyszeru a kerdes, mint amennyire elso ranezesre gondolja az ember.
Ezt nem is allitottam.  :-)

Udv
Adam