Nem akarok elmaradni az elmenybeszamolokrol, itt meselem el az enyemet:
Pentek volt, es tizenharmadika. Sejtettem, hogy peches napom lesz, amikor a
new yorki penthouse-omban
kutyaszarba leptem a Gucci cipommel. Rogton kapcsoltam, ez csak a tizezer
dollaros pincsi kutyam lehetett, amelyikbol csak egy van, mert kulon nekem
lett kitenyesztve. Rossz kedvemet az is tetezte, hogy epp akkor olvastam a
New York Times-ban, hogy egy milliot vesztettem a borzen. Elso mergemben az
ujsagot a kutya fele dobtam, aki a farkat behuzva es nyuszitve atmenekult a
sajat lakosztalyaba. Sajnos
nem vettem eszre, hogy ettol az amugy is gyenge idegzetu bebi leopardom,
amit
haziallatkent tartok, lelokte az ego gyertyat az asztalrol.
Mielott eszbe tudtam volna kapni, a tuz atterjedt a perzsa szonyegrol a
Picasso masolataimra, mert szerencsere volt annyi eszem, hogy az
eredetieket a Bahaman levo Jachtomban rejtettem el. Kepzelhetitek, ott
allok egyedul az ego
100-ik emeleti lakasban egy szal csincsillaban ! (A szemelyzet ugyanis
aznap
kimenos volt). Szerencsere eszembe jutott, hogy egyutt jartam iskolaba New
York polgarmesterevel, akit gyorsan felhivtam, es o elkuldte
a sajat helikopterjet, ami a repuloterre vitt, ahol a privat Jet-emet
tartom keszenletben ilyen esetekre.
Szoval beszallunk mindharman a jet-be, Fifi, a leopard meg en, es indulunk
a Bahamak fele, hogy kipihenjem az ijedtseget. Egy ideig vidaman adomaztunk
a masodpilotaval a fokabor uleses barpultnal, majd magamhoz vettem a Vogue
magazint, es ingerulten konstataltam, hogy mar megint a cimlapon vagyok.
Alig tertem napirendre az ujsagirok pimaszsaga felett, amikor egyszer csak
a kapitany kijon, es remult arccal kozli, hogy
mivel tegnap tropikus vihar volt, a kifuto hasznalhatatlan, es
kenyszerleszallast kell vegeznunk a szomszedom szigetjenek a golfpalyajan.
A dolog kinosan
erintett, mert a szomszed jo baratom, (osszemelegedtunk a sitten, mikor
egyutt ultunk adocsalasert), es elkepzeltem, mennyit kell majd szegenynek
gereblyezni, hogy megint
rendbetegye! De mit volt mit tenni, megadtam a kapitanynak az engedelyt.
Izgalmas pillanatok kovetkeztek. Vegre leszalltunk Fifi es a leopard
vonyitasa kozepett. (Koztudott, hogy az allatok megerzik a veszelyt.)
Amint leerunk - letorott es fustolgo szarnyakkal - en eszreveszem, hogy
ezek az okrok odalenn nem az
ajtot probaljak kinyitni, hanem a piros szonyeget keresik, hogy nekem
kiteritsek.
Hiaba, nagy ur a megszokas! De vegre kinyitjak az ajtokat. Boldogan rohanok
a piros szonyegen, mert a gep akar melyik pillanatban felrobbanhat,
kezemben Fifi, a porazon a vonyito leopard, amikor is a tusarku cipomben
hasraestem a saros szonyegen, es valahogy olyan szerencsetlenul estem, hogy
ereztem amint feltepodik a friss plasztikai mutet sebe az orromon. Nesze
neked, szekszepil! - gondoltam magamban.
Idegesen adom az utasitast a soforomnek, hogy hajtson a Country Clubba,
ahol vegre ebedelni szeretnek, (es persze felhivni a kutya-pszichiatert
Fifinek), De
erre a sofor bocsanatot ker, hogy kilukadt a Ferrarim kereke, es berelt
limuzinnal kell mennunk!
Azt hittem hogy a balszerencsemet mar nem lehet tetezni, mikor egy
billiomos ismerosom a Country Clubban kozolte velem, hogy a tegnapi
tropikus vihar
a jachtomat erosen megrongalta. Nosza, nekem tobb se kellett, azonnyomban
rohanni kezdtem a kikotohoz, hogy megnezzem, menthetok-e meg a Picassoim.
Utkozben egy parszor hasraestem a sarban, es a tusarku cipomnek is lejott a
sarka. De ahogy athajoltam a korlaton, hogy bekukucskaljak, a nyakamrol
vizbeesett a gyemant nyaklanc, aminek nincs nagy anyagi erteke, de
ragaszkodtam hozza, mert Mel Gibsontol kaptam egy vele toltott ejszaka
emlekere. A kikotos ember, latva, hogy mennyire el vagyok keseredve, rogton
hivott egy csapat bennszulottet, akik 15 percig tudjak a viz alatt tartani
a lelegzetuket. Mihamar munkaba kezdtek, es a sajto is jott, hogy kepeket
keszitsen. A fene ezeket a Paparazzikat! - gondoltam magamban. Pont ma
amikor itt allok torott sarku cipoben, kocos hajjal, es verzo orral !
Hirtelen merhetetlen rokonszenvet ereztem Dianaval, es radobbentem, hogy
akarmikor a sorsara juthatok! (Ezek azok a pillanatok, amikor az ember
atrendezi az ertekrendszeret egy eletre.)
Mondanom sem kell, a nyaklanc nem kerult elo, vagy valami bennszulott
ellopta. A fene egye meg, meg egy ejszakat kell toltenem Mel Gibsonnal !
-gondoltam.
Visszaterve a Country Clubba, elhataroztam, hogy bator leszek, es elszantan
csorgattam a konnyeimet a haz specialitasara, a makos struccpecsenyere !!
Utoirat: Szornyu masnapos lettem az otven eves francia pezsgotol, de hala
Isten Fifike mar el van bocsatva a kutya pszichiatriarol. Elhataroztam,
hogy a sorssal dacolva rendbehozom az elrontottakat, eloszor a plasztikai
sebeszemet hivom fel, majd Mel Gibsont.
Szoval ilyen pehhes napom volt. Gondoltam megosztom veletek.
|
