1. |
alvas (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Fenysebesseg (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
spec. rel. 3. (mind) |
72 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: oszcillaxanthin (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
kontaktlencse teszt (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | alvas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem vagyok szakerto, de ugy 4-5 eve olvastam egy cikket a Tudomanyban
(Scientfic American). A szerzok azt allitottak, hogy a REM fazisnak a
hosszutavu memoria kialakitasaban van szerepe. Szerintuk minden allat azokat a
szituaciokat eli ujra almaban, amelyek a tulelesuk szempontjabol fontosak. Ezek
altalaban azok a szituaciok, amelyek ebrenletkor stresszhelyzetet okoznak az
allatnak: macskanal a vadaszat, antilopnal a menekules, patkanynal az elelem
felkutatasa. A tuleles szempontjabol fontos az, hogy ezeket a szituaciokat
minel reszletesebben fel tudja dolgozni az agy, es el tudja raktarozni a
hosszutavu memoriaban. A problema az, hogy amikor a szituacio bekovetkezik,
erre nincs ido. Igy alom kozben az allat ezeket a szituaciokat ujraeli
(feljonnek a kepek a kozeptavu memoriabol, persze eleg rendezetlenul,
gondolom), majd a fontos informaciok beirodnak a hosszutavu memoriaba. Ha jol
emlekszem azt mondtak, hogy a hipokampusz az az agyterulet, amely a szurest
vegzi.
Az erveik a kovetkezok voltak. Egyreszt alom kozben ugyanolyan frekvenciaju az
agytevekenyseg, mint stresszhelyzetben (talan theta, nem emlekszem). Masreszt
fiatal allatok, csecsemok nem csak hogy tobbet alszanak, de az alvason belul a
REM fazis aranya is nagyobb; ilyenkor "tanulnak" a bebik.
Balazs
(Montreal)
|
+ - | Re: Fenysebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy a spec. rel.-ben igazabol nem
kovetkezik, hogy valami nem mehet c-nel gyorsabban. Az benne van,
hogy a feny pont c-vel megy, illetve agy tomeggel rendelkezo testet
folytonosan nem lehet c fole gyorsitani (meg c-re sem), de az nem
tiltott, hogy valami 2c-vel menjen (az mas kerdes hogy hogyan indul
el). Nem tudom, igaz-e. Szoval: letezhetnek-e tachyon-ok?
Gyula
|
+ - | spec. rel. 3. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
SPECIALIS RELATIVITASELMELET 3.
Vegyunk ket rendszert, A es B megfigyelo rendszeret. Tessek szives
visszaolvasni a 2. eloadas vegen levo definiciojat a koordinatarendszernek
Tehat most mar egy koordinatarendszer nem megfigyelok sokasaga (persze jo,
ha azt nem felejtjuk el, hogy a hatterben mindig ez van), hanem egyetlen
egy megfigyelo, akinek a koordinatarendszeret a 2. eloadasban elhangzott
modon definialjuk.
Tehat van A es B. Oket a 2. abran lathato eszleles koti ossze.
Azaz azt figyelik meg, vagyis egyenletesen tavolodnak egymastol.
Nyilvanvalo, volt egy idopont amikor ugyanazon a helyen voltak mindketten
(az X koordinatajuk megegyezet). Definialja az a terido pont az X=0-t es
a t=0-t MINDKET koordinatarendszerben. Tekintsuk a 7.abrat. A ket egyenes
jelenti A es B vilagvonalat (az a vonal ami az altaluk erintett terido
pontokbol all). A vilagvonala | -kbol all, B-e / -kbol. A fenyt mindig
*-okkal jelzem. Remelem ezzel a jelolessel az abra ertheto.
Reges-regen a multban megbeszeltek a kovetkezo kiserletet. Amikor
talalkoznak elinditjak oraikat (szinkronizalas), majd egy ev mulva
mindketten kibocsajtanak egy feny jelet. Bizonyos ido utan ezt mindketten
visszaverik, es vegul eszlelik. Ez az elrendezes teljesen szimmetrikus. A
7. abra a A koordinatarendszereben abrazolja az egesz elrendezest. Itt
persze az egesz nem szimmetrikus, de ha B rendszereben is abrazolnank,
akkor egy ugyanilyen abrat kapnank. (csak ott a B fuggoleges vilagvonalatol
A | B / A ferde vilagvonala balra lenne).
| X=vt / Szoval A az (1,0) pontban elindit
| * egy fenysugarat. (1,0) jelentese:
|* h g * /L(tL,vtL) t=1, es X=0. Az elso koordinata
(T,0) | * * / mindig az idot jelenti, a masodik
| * / mindig a tavolsagot, X-et.
K | * */ B a maga rendszereben az (1,0) pontban
(tK,0)|* * / R(tR,vtR) inditja a maga fenysugarat. Ez a terido
| * / pont az A rendszerben Q. Koordinatai
(1,0) |* * tQ es XQ. A a K pontban eszlei a B altal
|e /Q(tQ,vtQ) kibocsajtott sugarat. B az R pontban az A
| / altal kibocsajtottat. Majd a T es L pontokban
| / megfigyelik a visszavert sugarakat. Mivel fennall
|/ a 2. abra, ezert B vilagvonalanak osszes pontjara igaz,
(0,0) / hogy X=vt. Itt v nem jelent semmit. Ez az osszefugges pusztan
/| a 2. abrabol kovetkezik. Persze akinek ugy tetszik gondolhatja,
/ | hogy v az A es B relativ sebessege. De nekunk ez egyelore nem
kell. Mindenesetre a pontok koordinatai az abran levok. pl. R pontnak
tR a t koordinataja es vtR az X koordinataja. stb. A feny sugarak egyene-
seit is elneveztem. e az (1,0) pontbol megy R-be, stb. Az egyenesek egyen-
lete mint tudjuk t=mX+b. m a meredekseg. Mivel itt fenyrol van szo mindig,
ezert m vagy 1 vagy -1. b a tengelymetszet, ami pedig leolvashato. f
egyenes Q-n es K-n megy at (az abrara nem fert ra az f betu). A g egyenes
K-n es L-n. A h egyenesre mar nem is lesz szuksegunk. Az egyenesek egyen-
letei tehat: e t=X+1
f t=-X+tK
g t=X+tK , plusz X mert jobbra megy felfele,
es b=tK, mert a K pontban metszi a t tengelyt. Az R pont rajta van az e
egyenesen, Q az f-en es L a g-n. Ezert koordinataik kielegitik a megfelelo
egyenletet. Helyettesitsunk be: tR=vtR+1 innen tR=1/(1-v)
tQ=-vtQ+tK innen tK=tQ(1+v), valamint tL=vtL+tK
Negy ismeretlenunk van tehat kell, meg egy egyenlet. Ezt az eqvivalencia
elv adja. Illetve felteszuk, hogy a ket sajat ido kozott linearis a
kapcsolat. Vagyis a B rendszerben a Q pont koordinatai (1,0), az R ponte
pedig (tR(B),0). Az ekvivalencia elv szerint viszont tR(B)=tK. A linearitas
miatt: tK tR 1/(1-v) 2 1
---- = ---- = ------- mivel tK=tQ(1+v), ezert tQ = -------2--
1 tQ tQ 1 - v
tQ=1/sq(1-v^2), itt sq a negyzetgyokot jelenti, ^2 pedig a negyzetet.
Erre vadasztunk, vagyis amely pont (Q) 1 v
a B rendszerben (1,0) az az A rendszerben: ( --------- , --------- ) (1)
sq(1-v^2) sq(1-v^2)
Ill. ha valaki az A renszerben
(1,v) az a B-ben: ( sq(1-v^2) , 0 ) (2)
Ugy tunik a kepletekkel bajban leszek,
tovabbra is kerdezem a tisztelt kozonseget, hogy kit erdekel a tema. Magan
e-mailt kerek. Illetve kerdezem, hogy kuldhetek-e TEX file-t. a Tudomanyba.
Keren, hogy akik ASCII-ban kerik az eloadast (kizarolag ASCCIban), azok
szinten dobjanak meg egy magan e-amillel. Koszonom szepen.
|
+ - | Re: oszcillaxanthin (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
> Kedves Olvasok!
>
> Tenyleg, senki sem tud az oszcillaxanthin
> extinkcioos koefficienseeroeel? (TUDOMANY #220 "SE-
> GIITSEEG...")
>
> M.Zs.
> )
Mark-0,
en elkuldtem kerdesedet professzor Schweger Karolynak az Alberta,
Canadai egyetemre. Az o egyik cikkjeben, amit 1991-ben irt, talaltam
csak meg a Te oscillaxanthinodat a WWW-en.
Remelem kapunk valaszt. (A szo meg Webster-ben sincs benne!)
Joska
--
Joseph J Jarfas -- Princeton Jct., New Jersey, USA
Searching for: Stauffer - Kurtz - Cleary - Faner -
Buruts - Kirkpatrick - Nickel - P$BqL(J - Place -
Pomper - Praisner - Rudd - Rupp - Spelman -
Sohonyai - Somogyi - and many more...
|
+ - | kontaktlencse teszt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hi !
A szakdolgozatomhoz egy felmerest kell keszitenem a
kontaktlencset viselo lakossagon. Aki hajlando segiteni,
es kitolteni a tesztlapot, azt kerem irjon, es en
elkuldom neki.
Koszi,
Gabe. )
|
|