Kedves Dommy,

a negyedfoku egyenlet megoldasanak modjat a Bronstejn-Szemengyajev: Matematikai
Zsebkonyv targyalja a 250. oldaltol, nekem a 87-es kiadas van meg. Ezek alapjan
be lehet programozni (bar eleg undorito), bar ha nem kuldenek rutint, en is meg
-
probalom elokotorni a sajatomat(marmint a rutint..). Egyebkent, ha kapsz rutint
 
(mastol), az engem is erdekel.

			Udv, Tomo'ka

Kedves Zsolt, aki nem hiszi hogy a Microsoft monopolhelyzete veri le az arakat.
Nem akarok vitat nyitni, de nezz szet a polcokon es meglatod hogy a software
arak zuhannak.
Lehet hogy az MS monopol hleyzetben van egyesek szerint (Kerdezd meg a
Warposokat meg a Linuxosokat hogy ez mennyire igaz), es nezd meg a MAC polcokat
es meglatod hogy ott mintha nem potyognanak az arak annyira, kiveve, ha MAC/WIN
verzioban is elkeszul a program (csak nezd meg a szovegszerkesztok piacat. A
fene szabad Unix vilagban eppen most vett egyik haverom szovegszerkesztot ha jo
l
tudom 780 dollarert egy SUN gepre. Ezzel szemben ha akarod, megadom a ceg cimet
ahol WinWord 6 -os verziojat 28.95$ert meg lehetett szerezni, vagy a teljes
Office-t 4.2-t 189$-ert.
Tudod, ezek utan (egyenlore) nem is nagyon erdekel hogy mennyire van vagy nincs
monopol helyzetben az MS. Azon kivul hogy tenyleg az o OS-eik a
legleterjedtebbek es tenyleg tudnak diktalni a piacon (ami hidd el nem is mindi
g
rossz dolog), szerintem a jo szoftware minding labdaba rughat es nem lehet a
felhasznalok millioit hosszu ideig nagyon bolonditani (ha ok nem akarjak)
annelkul hogy elobb utobb tonkre ne menne meg a legnagyobb monopolium is. Foleg
ha a piac egy-egy szegmense kezd telitodni. Nezz csak az IBM fele, vagy a Lotus
panaszait aki valaha monopol helyzetbenvolt a spreadsheetek piacan, de nem
csipkedte magat elegge). Masreszt eppen a Windows es a GUI az ami miatt ma 2000
$ alatt vehetsz Pentiumos rendszreket amiket mar azert elhasznalgathat  az embe
r
eleg sokmindenre. Persze sirhatunk is miatta hiszen a regi gepek nagyon
gyorsanelavultta vallnak es eleg sok feladat igazandibol nem isigenyli azt a
kapacitast amit " be kell vetni". De kitartok amellett hogy az arak esnek es
ennek az egyik oka a "szabvanyos" vagy ha tetszik monopol helyzetben levo OS. 
Hogy kozben Gates nagyon gazdag lett? Hat istenem. Jutott is, maradt is.
udv: Lajos

Udv Guruk!

1. A harmadik merevlemez:
   Azt gyanitom, hogy az IDE es az EIDE vinyovezerlok kozott tul
   nagy kulonbseg nem lehet, mert ide & eide vezerlo is megy 
   ide &eide lemezzel. Mind a negy variaciot kiprobaltam, ok.
   Az nem igaz, hogy a harmadik, negyedik lemez vezerlesere kulon
   csatorna van az (e)ide vezerlon. Az egy teljesen kulon, onallo
   (e)ide vezerlo, sajat port cimekkel es IRQ vonallal. Ha
   visszallitjak a masodik vezerlo cimet es irq-jat az elso
   cimere, akkor onalloan is eluzemel. (elso ide: 0x1f0 es int 14;
   masodik 0x170 es int 15 a szokasos, de ez valtozhat (a 15)).
   Kulonbozo angol nyelvu listakon arrol is irnak (meg ha valaki
   jol megnezi a kartyat, el is hiszi), hogy az IDE vezerlo nagy resze
   a lemezen van, a vezerlo kartya csak az IO port dekodolast meg
   nemi elektronikus elvalasztast csinal. 

2. Uzleti adatbazis kezeles linuxon.
    ----- Warning ! nem ellenoriztem !!! ------
   Egy linux felhasznalo irta a net-en, hogy a legolcsobb uzleti
   szovegszerkesztohoz ugy jutott hozza, hogy a WordPerfect Dos-os
    verziojat felupgradelte SCO Unix verziora. A Linuxhoz lehet
   szerezni ibcs2 (Intel binary compatibilty standard) keszletet, amivel 
   minden, ennek megfelelo program fut Linux-on is. A WP futott. 
   Van SCO-ra Oracle. Amit nem probaltam, de szerintem mukodnie kell,
   hogy igy futtatni az Oracle-t linuxon.

3. PV-Wave programot megleltem, nemely Linux ftp site-on van, a 
   Linux/apps/pv-wave alkonytarban. Sajnos, mint kiderult, ez penzes
   program, idokorlatos demo verziojat teszik ki, meg kell venni.
   A BSA biztosan fenekbe rug, ha azt mondom, hogy a PC rendszeroraja
   beallithato...(az idokorlat az en verziomban 1995.apr.15-i).

4. Nyomtatni ugy tudsz DOS ablakbol, mint DOS-bol. Ott is halozati nyomtato
   programot kell hasznalni.

5. Masolasvedelem:
   - az en AMI biosaim akkor irkaltak a kep aljara boot kozben, ha valami
     bajuk volt. Ezt en mindig hibauzenetnek vettem, nem hiszem, hogy erre
     szabad vedelmet alapozni.
   - Velemenyem szerint torhetetlen masolasvedelem nincs. Amit ember 
     levedett, az masik ember fel is tori. Olyat lehet csinalni, amit
     nem erdemes feltorni, meg olcsobb megvenni.
Azert egy otletet is mondok:
A lenyeg az, hogy a programnak csak egy futokepes verzioja legyen.
A gep tele van olyan helyekkel, amiket rendszerint nem hasznalnak.
Pl. merevlemezen a master boot utani szektorok. Floppyn nyugodtan
formazhatsz meg egy savot. Az install lemezre felraksz meg egy savot,
oda beirod, hogy most eppen milyen sorszamu lemezre telepitettek a programot.
Irj olyan reszt is, ami leszedi a merevlemezrol a vedelmi reszt es fel-
irja az install floppyra, hogy megint telepiteni lehet. A programodba meg
drotozd bele valahogy, hogy most eppen melyik sorszamu lemezen van.
Az egesz kivaloan fog mukodni mindaddig, amig pont az a par byte
nem szal el az install floppyrol, ahol a vedelem van. Fel lehet
ugy formazni a floppyt, hogy ne tudja atlag ember lemasolni.
Fuszerezheted a dolgot az ethernet kartya sorszamaval, amig ra nem jonnek,
hogy azt at lehet irni. Ennel rosszabb, hogy bizonyos halozati szoftverek
mukodesehez muszaly atirni az ethernet cimet (pl. DECnet phase 4 alapu
rendszerek).
Irta valaki, hogy a nagyobb host-okon van azonosito szam. Ez igy onmagaban
igaz, de ha dinamukusan van linkelve a program, (jaj BSA!!!), akkor teged
semmi sem akadalyoz meg abban, hogy irj egy sajat fuggvenyt, ami az
altalad megkivant hostid-t adja vissza, es statikusan belelinkeld a
programba. Ennel mar csak a halozati licenszmanagerek atverese az
izgalmasabb.Termeszetesen a fentiek vegrehajtasat a torveny bunteti!!!


6. Mikrokontroller:
Gondolkodtam azon, hogy jo lenne, ha egy par karakteres kijelzo lenne 
a pc-men, ahol a gep egyszeru kiirasokat tenne. Pl. kapcsoljam be 
a kulso modemet, nyomtatot, stb. Ezt szerverekben vennem hasznat, ahol
nem kellene bekapcsolni a monitort (kivarni, mig bemelegszik), hanem 
egy pillantassal tudnam, hogy kell valami, vagy sem.

Mara ennyit a tudomany, a technika es a BSA bortonok vilagabol.

Happy Hacking.
Buci.

Hello Mindenki !!!

Egy kerdesem lenne. Ugye tud ra valaki valaszolni.
A kovetkezo lenne.
Megtudna mondani valaki, hogy mi a cime az INTERPLAY-nek, vagy esetleg a
Magyarorszagi terjesztonek ? Vagy esetleg infot tud nyujtani, hogy merre
keressek ?
Nagyon megkoszonnem.

Szunetmentes tapegyseget !



                          '~"''
                         ( o o )
.-------------------.oooO--(_)--Oooo.-------------------.
|   Banhidai  Csaba                 Miskolci Egyetem    |
|    alias ocsiman    .oooO           Dunaujvarosi      |
|    (   )   Oooo.  Foiskolai  Kar     |
`----------------------\ (----(   )---------------------'
                        \_)    ) /
                              (_/

Hello Guruk !


Ismet felmerult, egy olyan problemam, mely megoldasahoz segitsegre
szorulok. Kerdesem most sem egyszeru, s nem valoszinu, hogy lenne ki
fejbol megvalaszolna. De barki segithet, kinek megvan a kov. konyv:

Pentium Processor User's Manual: Volume 3, Architecture and
programming Manual, Intel 1994, ISBN 1-55512-223-3

A kerdesem az lenne, hogy a processzor altal kezelt fizikai memoria-
lapok merete, hogy allithato 4kB-nal nagyobbra? Sejtesem szerint a
megoldas valahol a CR4 vezerloregiszternel van.

Mivel szamomra ez a konyv nem elerheto, ezert kerem, hogy aki hozzajut,
az legyen oly jo es segitsen. Sajnos a lazas diplomamunka iras miatt a
gurut atmenetileg lemondtam, ezert a mindennemu segitseget szemelyes
levelben varok es elore is koszonok:

                                        Kaproncai Tamas