Ezt meg kell kerdeznem

Tisztelt SZALON-Olvasok!

A napokban olvastam itt Pataki Istvantol:

>Az en eszemmel valami bukfencet erzek az elmult napok ideologiai
>vitaiban. Az elmult evtizedek esemenyeiert nemelyek egy ideologiat
>tesznek felelosse, sot az ideologia megalapozojat. 

Hmmm... Mi a'ffene!? Kirol lehet itt szo? 
Egek Ura, csak nem magarol Marxrol...??!! 
[Hat dehogynem: ]

>Szerintem Marx,
>elemezve a tarsadalmi folyamatokat, egy kovetkeztetesre jutott, ami
>reszben be is jott (nemcsak neki, ez a pech :-). De hogy ot, vagy az
>elmeletet okolni azert, hogy ez bekovetkezett ... ?

Szoval Marx csupan elore jelezte, hogy ki 
fog torni a prolidiki, akarom mondani, a 
proletardiktatura, igaz? Mar csak igazan 
nem tehet rola, hogy ez "reszben be is jott 
neki" - a vilag egy hatodan, ahogy ez ta-
nitva volt - verbe es iszonyatba dontve a 
20. szd. tortenelme't!?

Az a bolond, aki azt hiszi, hogy itten en-
nek a Marx nevu uriembernek a legkisebb fe-
lelossege is vagyon. Igaz?

Udvozlettel:                       szekely

Elek Gabi irja:
>  2. A Silva -fele agykontroll kozonseges szelhamossag.

Kivulallo laikuskent kerdezem: Tenyleg egyertelmuen szelhalmossag
lenne? Annyit lehet olvasni "alfaban" torteno tanulasrol, meditaciorol...

Eva

Geminga irja:
 
>    A te altalad hasznalt ertelembeli ellenorizhetoseg - az elmelet levezet-
> hetosege, belso onellentmondasmentessege - is nagyon fontos. NEM nulla jelen-
> tosegu, mivel az elozetes szuro szerepet tolti be. 
 
        Praktikus vagy!
 
>   Igazad van abban, hogy a TUDAS - az elfogadott tudas - nem egyeb, mint a
> tudosok tarsadalmanak es kulturajanak az egyetertese. Ez azonban NEM szubjek-
> tiv fogalom - kiveve ha elfogadjuk FICHTE szubjektiv ideologiajat. Az okok a
> kovetkezoek:
..
>    1; Azt hiszem elfogadod azt kiindulasi pontnak, hogy letezik egy anyagi
> vilag, es hogy ezen anyagi vilagon belul leteznek bizonyos "mozgastorvenyek"
> (nemcsak fizikai, hanem biologiai, stb. ... torvenyekre is gondolok). Azt
> hiszem azt is elfogadod, hogy ezek a torvenyek rajtunk kivul alloak, tolunk
> fuggetlenul letezoek. Ebben az esetben pedig ezek a torvenyek objektive letez-
> nek, az pedig mar egy masik kerdes, hogy ezekbol "mennyit" es "mely" torve-
> nyeket vettuk eszre (elfogadott tudas), illetve milyen melysegben ismertuk
> meg oket (az elmeletek kulonbozo formai lasd NEWTON es EINSTEIN fele gravi-
> taci, stb. ... ). 
 
        Jo! Azt HISZEM, hogy letezik egy anyagi vilag. ("Te hiszed, hogy az 
anyagi vilag letezik!!!???"  -Francis BACON nem volt benne ily' biztos- ).
        Azt, hogy leteznek "bizonyos mozgastorvenyek" -termeszetes torvenyek-
elfogadom, de nem ugy mint Te. Szerintem ugyanis a termeszetes torvenyek 
a mi *megfigyeleseink altalanositasa* nem pedig egy kivulrol eloirt 
hatarozatgyujtemeny! Tehat SZUBJEKTIV! 
        A problema igazan abban rejlik, hogy az anyagi vilagot "objektivnek"
mig a nem-anyagit "szubjektivnek" nevezed ES a azubjektiv alatt valami olyan
dolgot ertesz aminek nincs "letezese" [dasein], ontologiai lete. Szerintem
a vilagban egy nagyon szomoru helyzetben vagyunk, mi emberek s az ugynevezett
"objektiv" es "szubjektiv" kozott nem latok egyeb mint politikai-vilagnezeti
kulonbseget. Marmint ontologiai letezes szempontjabol, hogy melyik is a 
"valodi". A szubjektiv vegulis az objektiv RESZE, csak gondolj bele, hogy 
valojaban mit is ertunk SZUBJEKTIV es OBJEKTIV alatt. Igazibol az un. 
"objektiv"-hez nincs semmi kulonleges hozzaferhetosegunk [special access], 
hogy azt mondhassuk, hogy "ez aztan mar igen! ez valodi! ez objektiv teny!"
Vagyis, ahhoz, hogy a dolgokat szet tudd valogatni, hogy valami "objektiv"
vagy "szubjektiv" ahhoz Neked kell tudnod, olyat amit senki mas, tudnod kell,
hogy valojaban, igazandibol mi az objektiv... csak hat ez kulonleges es 
termeszetfolotti tudast kovetel.
                                                        Mihaly

> Felado : Cserzo Miklos
..
> Viszont a logikai ellentmondasok elkeruleset (racionalizmust?) igenis
> minden komoly filozofia alapkovetelmenyenek latom. 
 
        Nem ez a racionalIZMUS.
        A racionaIZMUS az egy olyan eszme amely szerint a vilagban MINDEN 
felfoghato es megmagyarazhato az emberi esz szamara (elobb vagy utobb).
Lasd: Des Cartes, Leibniz, Spinoza stb.
 
>                                               Ez a kovetelmany
> persze csakis az axiomaktol lefele teljesitheto. Epp a bizonyitas
> kenyszere kulonbozteti meg a filozofia tobbi elemet az axiomaktol. Ha egy
> filozofia egy bizonyos ponton nem valna racionalissa, semmifele
> "miert"-re nem tudna valaszolni. Marpedig minden filozofianak ez a celja,
> veso valszt talani a nagy "MIERT"-re.
 
        Szerintem ez az "axioma" rendszer nem egyeb mint PARTFEGYELEM! 
(akarmelyik partra gondolhatsz) Mifele "axiomara" gondolsz? Ennek az 
"axioma" gondolatnak a lenyege, hogy majd en mondok Neked bizonyos 
kijelenteseket s Te azt NEM KERDOJELEZHETED meg, azt el kell fogadnod. 
Sajnos en ilyen rendszert nem tudok elfogadni amelyben vannak 
kijelentesek amelyekre nem szabad rakerdeznem... Ahhoz tul liberalis 
vagyok! Szeretek szabadon gondolkodni s megkerdojelezni MINDENT! 
S szerintem CSAK igy lehet elkerulni azt, hogy felrevezessenek, 
szerintem ez volt az alkalmazott-kommunizmus egyik legnagyobb hazugsaga, 
hogy az embereknek bebeszeltek, hogy "vannak dolgok amikre nem 
LEHET rakerdezni!" ...ilyen dolgok nincsenek!
 
> Tehat van ez a kijelentes: "A vilag egy resze a racionalis esz szamara
> nem elerheto." Ez egy idalistanak megdonthetetlen allitas, egy
> materialistanak pedig bizonyithatatlan. Valojaban megdonthetetlen ES
> bizonyithatatlan. Ebbol kovetkezik, hogy mindket logika verhetetlen a
> SAJAT terepen.
 
        Dehogy! 
        Mutatsd meg, hogy MINDENT meg lehet magyarazni, s mar meg is 
dontotted! Erre B.Pascal mondta, hogy mondjanak 3 olyan logikai egyenletet
es 9 megcafolhatatlan kerdest amely szerint nekem ezt a not el kell vennem 
felesegul... megsem fogom elvenni! Mert az emberi, a legfontosabb 
donteseink nem egy racionalis dontes eredmenye  - hanem aracionalis -!
        Ehhez meg azt szeretnem hozzatenni, hogy: 1.) az altalad idezett
kijelentesbol NEM kovetkezik az, hogy "mindket logika verhetetlen". 
2.) a racionalIZMUSnak az EGYIK problemaja -logikai-, hogy egy 
altalanos merteket hasznal [universal quantifier] (ld.: MINDEN 
megmagyarazhato stb) s igy logikailag eleg konnyu belekotni...
 
> A "hit" egy aracionalis axionara epulo racionalis vilagkep megalkotasanak
> eszkoze, logikai hid racionalis es aracionalis kozt. (Csak tenymegallapitas,
> nem minosites.)
 
Igy se jo, mert:
        1.) nincs az aracionalis es a racional kozott szakadek (!), hogy a 
hitnek hidnak kellene lennie...
        2.) az "axiomak" elfogadasa min alapszik ha nem aracionalison?
 
 
                     aracionalis udvozlettel:          Mihaly