Hello Tudomany!

Nem is olyan regen talan az EBN-en vagy a BBC-n lattam a kovetkezot.
Valahol egy angliai varosban probaltak ki azt a villamost amelynek a lelke,
egy fuggoleges tengelyu, fel tonnas (?) lendkerek. A vonalon a megallok
kivetelevel a jarmunek nincs kulso aramellatasa, az alatt az ido alatt amig
a megalloban all, akkor egy belso villanymotor a lendkereket felporgeti, es
evvel az energiaval megy a kovetkezo megalloig. Tobbet igazan a hajtasrol
meg a tobbirol nem tudok, de az egesz mukodott, a padlo alatt mutattak a
forgo lendkereket.

Hat ennyi : Nygma

Ha tudsz utmutatassal szolgalni David Bohm es Carl Pribram holografikus
vilag- es agymodelljevel foglalkozo komoly tudomanyos vitak, akar kedvezo,
akar elutasito, lehetoleg alaposan megokolt biralatok kapcsan, kerlek kuldj
maganlevelet.
Balazs,  >

Konkol Attila irta:
> Nem ertem pontosan a kerdest, de azert a "csak"-nal komolyabb
> valasz is van: mert szabvanyban rogzitettek az erteket 8-(((.
> 1972-tol definicio szerint c=299 792.458 +- 0.0012 km/s .
> 
> Hab a tortan, hogy 1983-tol a metert a fenysebesseggel definialjak.
> Hogy ez miert baj? Most mar akarhogy is merjuk a fenysebesseget,
> mindig a definialt erteket kapjuk, tehat ha esetleg nem volna
> konstans (ez ugyanis csak egy hipotezis), azt nem tudjuk
> megmerni. Igy lesz egy hipotezisbol megdonthetetlen dogma.

Biztos ez? En ugy tudom, hogy a meter definicioja a kovetkezo: A 86-os 
tomegszamu kriptonatom 2p10 es 5d5 energiaszintjei kozotti atmenetnek 
megfelelo, vakuumban terjedo sugarzas hullamhosszanak 1640763,73-szorosa.

Egyebkent is, amikor merik a fenysebesseget, akkor a meres soran nem a
fenysebesseghez kalibralt meterrudat hasznalnak, tehat a fenysebesseg
esetleges valtozasat minden bizonnyal eszrevennek. A feny sebesseget nem a
meterdefinicioval merik, hanem muszerekkel. 

> Apropos: allandok-e a modellekben allandoknak feltett tenyezok?
> Meg lehet-e merni az esetleges nem-allandosagukat?

En ugy tudom, hogy kozmologiai meresek alapjan allithato, hogy a feny
sebessege sok milliard evre visszamenoleg allando. (A reszleteket nem
tudom.)

Szilagyi Andras

Kedves Csaba !

Köszönöm hogy valaszoltal a levelemre. 
S nezd el legyszives nekem hogy negydimenzios
terkiterjedest emlitettem. Igen ez az en pontatlansagom,
mivel tudjuk hogy csak harom terkiterjedes (szelesseg,
magassag, es melyseg) ismeretes, s az altalam emlitett
negyedik dimenzio ennek az idövel törtenö keresztezese.
Abban is igazad van hogy elmeletileg barmi lehetseges.
A tudomanyban az a csodalatos hogy barmit lehet allitani,
meg hetköznapi ertelembe vett keptelen dolgokat is, csak azok
mit sem ernek, ha nem nyer bebizonyitast. Az azonban teny
es azt neked is be kell latnod hogy elöbb születik meg egy elmelet
mint az beigazolodast nyerne ( ha nem igy lenne az igen csak
furcsa lenne). Eppen ezert en fontosnak tartom az elmeletet,
hiszen minden abbol agazik ki, s lehet hogy felreertettem a
leveledet ( akkor elnezest kerek) de ugy vettem ki, hogy az
elmelet csak egy dolog amivel nem erdemes foglalkozni. De
mondom megegyszer : tenyleg elnezest ha rosszul ertettem.
Arrol viszont nem hallottam hogy a matamatika foglalkozna
negynel nagyobb dimenziok leirasaval (kiveve a Lorentz-transzformacio)
de mint tudjuk az nem egeszen ugyan az.

Üdvözlettel:         
                     Attila.

>Felado : Telegdy Attila

>Ha nem eleresztett kormannyal megyek, akkor a kezemmel is forgatni tudom
>a kormanyt es nincs feltetlenul szuksegem arra, hogy a kormany latszolag
>magatol kanyarodjon. 

Bar a biciklimet mar nehany eve elloptak, de halvany emlekeimben meg ugy el,
hogy kanyarodaskor semmikepp sem a kormanyt forgattam, hanem bedoltem, es
ettol fordult el a menetirany. Sot, nem is nagyon tudom elkepzelni, hogy a
kormany forditasaval kiserleteztem volna.

>Ahogy Mikola Peter a mai szamban irja, nem csak a porgettyuhatas van.
>Sot o tagadja a porgettyuhatas alapveto szerepet a biciklin valo
>egyensultartasban. Lehet, hogy igaza van.

Lehet, bar nem nagyon ertettem. En abbol a magyarazatbol csak annyit vettem
ki, hogy ha mar a bicikli halad, akkor szeret egyenesen haladni. De hogy
miert nem borul fel, arrol az a magyarazat nem ad szamot. Szoval en meg
mindig azon az allasponton vagyok, hogy a felborulast csakis a
porgettyuhatas akadalyozza meg.

>Felado :  [United States]

>Kepzelj el egy 100kilos embert egy vekonykereku versenybringan!
>Gondolod, hogy a kerekek porgettyuhatasa fogja egyensulyban
>tartani?

Miert ne gondolnam? Vegeztel szamitasokat? :-)

 ------------------------------------------------------------------
>Olvastam valahol, hogy mikor Eotvos Lorand a mereseit vegezte az
>ingajaval,
>akkor a muszert a Dunan uszo hajok erezhetoen befolyasoltak.
>
>Azt hinne az ember, hogy ez termeszetes, hiszen egy rakomannyal teli
>hajonak igen nagy a tomege. De valojaban itt csak annyi van, hogy a hajo
>a
>vizet kiszoritja es maga kerul nagyjabol a helyere. 

Ez egy erdekes gondolat, es en sem vagyok biztos a valaszban, de ha jolt
tudom, az Eotvos-inganak epp az a lenyege, hogy nem magat a gravitacios
teret meri, hanem annak a helytol valo valtozasat. Ha a hajokon nagy
surusegu anyagokat szallitottak, akkor azok inhomogenebb teret tudtak
letrehozni, mint a ritkabb viz, meg akkor is, ha a tomeguk azonos.
> -----------------------------------------------

>Felado :  [Hungary]

>Szeretnim megtudni, hogy elmiletileg lehetsigesnek tarthatsk e, a nigynil tvbb
>dimenzisk  azaz tirkiterjedisek litezise. A valaszt elure is kvszvnvm.

En csak annyit tudok rola, hogy negy dimenzioban nem tudod megkotni a
cipofuzodet, de meg tudsz fesulni egy sundisznot ugy, hogy ne legyen rajta
"forgo". :-))
> ------------------------------------------------
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: lendkerek ( 9 sor )
>Idopont: Mon Aug  4 06:20:11 EDT 1997 TUDOMANY #166
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Egy dolgot nem ertek a lendkerekkel kapcsolatban. Ha valoban annyi
>gond van vele mint ahogy azt mar nehenyan megirtak, akkor minek kell
>feltetlen lendkerekre atvinni az erot. Pl:
>   1 : dinamoval elektromos aramot csinalnak belole, es indulaskor
>       ezzel inditjak a kocsit,

Ez szerintem azert nem menne, mert nem helet megoldani a nagy mennyisegu
energia gyors tarolasat, illetve kivetelet. Gondolj bele, ha peldaul egy
1000 kg tomegu gepkocsit akarsz arammal felgyorsitani 10 masodperc alatt
20m/s sebessegre, akkor az 20kW teljesitmenyt jelent, ami 12V-os akkut
feltetelezve 1670 Amper. 

Meg nehezebb dolog az energia tarolasa, hiszen fekezeskor ugyanennyi ido
alatt kell eltarolni 200 kJ energiat. Ha most belegondolsz, milyen kis
toltoaramot birnak az aksik (hiszen ezert kell fel napig tolteni oket),
akkor belathatod, hogy ez semmikepp sem megoldhato.

>   2 : Valami nagy rugot felhuznak vele aztan valahogy annak a
>       rugalmas energiajaval inditjak a kocsit.

Ez mar mukodokepesebbnek tunik, de a technikai megoldasa valoszinuleg
bonyolultabb, mint a lendkerek.

Egyebkent nem ertem, hogy alakult ki ez a lendkerek-mizeria. Ha jol tudom,
az orosz trolikban mar 20-30 eve alkalmaznak lendkerekeket. 

Vegh Peter