1. |
hi-fi Zoltannak (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Hi-Fi (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
3. |
keveres, kavaras... (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
4. |
konyv (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | hi-fi Zoltannak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
T. Zoltan !
Valoszinuleg megsporolhattad volna nehezen kovetheto eszmefuttatasod, ha
pontosabban, es bovebben fogalmazok.
En inkabb az altalanos torvenyszerusegeket, es a szamitogephez
kapcsolodo technikakat ismerem, igy semmikeppen nem vagyok hangtechnikai
szakember. Rakeresve viszont az altalad is emlitett Fletcher-re,
talaltam egy egesz jo leirast az akusztikai alapokrol. Dr. Granat Janos
cikke a http://www.hit.bme.hu/people/granat/elak6.htm cimen talalhato.
Ezt a cikket egyebkent mas hi-fi tema irant erdeklodonek is ajanlhatom.
Azonban a rezgesek amlitudojaval ez a cikk nem foglalkozik, mindenutt
hangnyomassal, hangintenzitassal, energiaval talalkozhatunk. Egeszen
roviden osszefoglalva elmondhato ezekrol, hogy a szallitott energia, a
hangnyomas negyzetevel aranyos, mig a hang intenzitast es a hangnyomast
logaritmikus definicio kapcsolja ossze. A cikkben, es az en elozo
levelemben is emlitett 16 bites konverterre adott 96 dB jel-zaj szint
persze csak az elvi felso hatar. Ezt azonban nem konnyu elerni.
Ugyanakkor, ha megnezzuk a zenei hangok tartomanyat a grafikonon, akkor
kis rahagyassal az valahol 30 dB es 100 dB koze esik, es ez 70 dB-es
tartomany. Nem valoszinu, hogy epeszu zeneszerzo olyan zenet ir, hogy
szetszaggasa vele masok dobhartyajat ugy, hogy ekozben a legy zummogeset
is megkomponalja. Szinte bizonyos, hogy ez utobbi effektet elnyomja a
nezoter "hallgatasa". Ezert jogos felteves, hogy nincs szukseg az egesz
hallhato hangintenzitas tartomany rogzitesere.
Visszaterve a cikkedre egyebkent az amplitudo, es vele a feszultseg csak
az altalad krealt rezisztiv hangszoroban aranyos a teljesitmennyel. De
ilyenkor a feszultseg valtozasabol kovetkezoen nem nyerhetsz ki
energiat, es persze hangot sem a hangszorodbol. A szallitando
informaciot nem az aram jelenlete jelenti, hanem annak idobeli
valtozasa. Es ha a valtozast akarod kivenni az aramkorbol, akkor nem
lehet az ellenallas rezisztiv. Rezisztiv ellenallassal csak melegiteni
lehet. Ha hangot, mozgast, mozgato erot akarsz letrehozni, akkor
szukseged lesz az aram egyebb dinamikus erotorvenyeire is, amely az
aramkorben vagy kapacitiv, vagy induktiv ellenallaskent jelentkezik.
A hosszas fejtegetes helyett inkabb nehany egyszeru dolgot ajanlanek
megfontolasra. A hang rezgomozgas. A rezgomozgas a forgo mozgas egyik
vetulete. Vegy egy korongot es forgasd meg. Elarulom, hogy ha tizszeres
sebessegel akarod megforgatni, akkor sokkal nagyobb, a frekvencia
negyzetevel aranyos, vagyis szazszoros energia felhasznalasra van
szukseged.
Bocs, de sietek, minden esetre a spektrumot ne keverjuk bele a fenti
kerdesbe, az mas teszta.
Meg annyit, hogy a frekvencia amplitudo eloszlas javitasara inkabb
olyasmikkel szoktak operalni, mint a dolby rendszerek. De ebbe nem
akarok most bele menni.
Udv: Feri
|
+ - | Re: Hi-Fi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Egy-ket megjegyzesem lenne:
Fizikusok (mint en :-) alapvetoen mindent visszavezetnek vagy a harmonikus
oszcillatorra vagy a hidrogen atomra, mert azt tudjak megoldani. En valami
hasonlot erzek a hangtechnikaban, ahol alapallasban minden a linearis
rendszerekre van visszavezetve, minden idealizalt. Mert annak van jol
kidolgozott elmelete. Aztan erre jonnek ra a modositasok, amik kicsit
javitanak a dolgon. A Hi-Fi eseten is ebbe a hibaba esunk bele. Feltesszuk,
hogy minden linearis, aztan rajovunk hogy megsem teljesen, de azert
tovabbra is tartjuk a nulladik kozelitest, es probalunk perturbalgatni a
tetejen. Szerintem ez az, amit szubjektiv ereznek a vajtfuluek.
Az egesz rendszer (studio akusztika, mikrofon, rogzites, reprodukalas,
hangszorok) tele vannak torzitassal, nem linearitassal, amik eleg erdekesen
tudnak kolcsonhatni. Nagyon konnyen el tudom kepzelni, hogy:
1. Egy torz visszajatszas kellemesebb mint egy 'tokeletes'. Nekem peldaul
sokkal kellemesebb egy 30 eves csoves radio hangja, mint egy bose
radio. Persze hogy torzabb, de kellemesen torz. Pelda: ha letezne egy
tokeletes rendszer, aminek annyi hibaja van, hogy mellektermekkent
general egy allando, halk (de hallhato) 8 kHz-es sipolast, akkor az
sokkal zavarobb lenne, mint egy Sokol radio, pedig elmeletileg sokkal
tisztabb hangja van.
2. Sok torzitas kepes kiegyenliteni egymast. Lehet, hogy jobb hangzas
erheto el, ha a rendszer *nem* torzitasmentes vegig, csak jol van
osszevalogatva es a vegeredmeny torzitasmentes, vagy (ld. elso pont)
'kellemesen torzit'.
Labor tesztek: azok bizonyos parametereket mernek, es annak alapjan
rangsorolnak. A tesztek ismertek a gyartok elott is, tehat arra fognak
torekedni, hogy a tesztekk szerint minel jobb legyen a keszulek. Innen
kezdve a kigyo a sajat farkaba harapott. Korant sem biztos, hogy a
tesztek jol korellalnak a szubjektiv erzettel, sot, ugy tunik nem igazan.
Valoszinuleg ez a kulonbseg a high end es a kozepkategoria kozott. Az egyik
jol hangzik, a masiknak meg van rola papirja, hogy jol hangzik :-)
Gyula
|
+ - | keveres, kavaras... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt TUDOsok!
Ugy erzem, meg kell szolalnom, mert egyreszt Meszaros Laszlo az en korabbi
TIPP-szosszenetemre hivatkozott a kombinacios frekvenciakkal kapcsolatban,
masreszt ezt [ismet] tobben felreertettek. Tehat: ket kulonbozo frekvenciaju
szinuszos jelbol csak akkor nem keverednek ki ezek az uj frekvenciak, ha
az osszes erintett kozegben garantaltan linearis egyenletek irjak le a
terjedest. [En speciel erre csak egy peldat ismerek: elektromagneses hullamok
vakuumban...] Hangterjedes eseteben a hidrodinamikai egyenletekbol kell
kiindulni, ezek pedig ab ovo nemlinearisak, tehat akarmilyen hiperszuper
ho'ttlinearis hangfala/erositoje/lejatszoja van valakinek, a levego biztosan
torzitani fog [anelkul ugye nemigen lehet zenet hallgatni... ;o)], eros
hangokat erosebben, mint a gyengebbeket. Aztan ott van a fulunk: csupa porc,
csont, lo:tty, idegsejt; nem igazan lehet garantalni a torzitasmentes
atvitelt [so"t, azt sem tudjuk, hogy az hogyan hangzana... ;o)] A fentieknek
megfeleloen pl. a Budo-konyv megkulonboztet objektiv (tehat muszerekkel
kime'rheto") es szubjektiv (csak a hangerzetunkben jelentkezo) kombinacios
hangokat. Az erositok es egyeb cuccok torzitasa tehat mar csak hab ezen a
tortan, elvileg le lehet vakarni (pl. ugy, hogy CD helyett hangversenytermet
veszunk zenekarral ;o), de ami marad, az is torzit. Ez van, kar ra tobb szot
vesztegetni.
Udv,
KZ
|
+ - | konyv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
elado : [Hungary]
> Temakor: Re: Godel, Escher, Bach ( 27 sor )
> Idopont: Wed May 13 03:16:13 EDT 1998 TUDOMANY #420
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Vegre megjelent magyarul Douglas R. Hofstadter klasszikus muve, a
> Godel, Escher, Bach. A kognitiv tudomany temainak kisse ugyan regi
> (>10 eves), de igen szellemes es kimerito targyalasa.
Sziokak!
Ezt a konyvet hol lehet megvenni ?
Angolul is megszerezheto?
Jozsi
|
|