------ =_NextPart_000_01BC9050.6CD038A0
Content-type: text/plain; charset="us-ascii"
------ =_NextPart_000_01BC9050.6CD038A0
Content-type: text/plain; charset="us-ascii"
> Felado : Sarkadi Dezso V11.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 julius 14.
> Temakor: Gravitacio, BS hipotezis
A #143-as szamban Peter, a #144-es szamban Varga Joska magyarazta nekem,
hogy mit nem ertek, illetve miket "kutyulok ossze" a gravitacios ket-test
problema fizikai interpretaciojaban. A legjobb az, hogy a Newton elmelet
vedelmezeseben mindketten mast mondanak! A legnagyobb mereszseg viszont az,
hogy en egy harmadik fizikai kepet probalok eroltetni.
Megegyszer felsorolom az erveimet:
1./ Ugy nez ki, hogy Bodonyi Laszlon es rajtam kivul senkisem vegzett
laboratoriumi gravitacios merest egyenlo, illetve kozel egyenlo tomegek
gravitaciojara. A Newtoni mechanikabol es gravitaciobol elmletileg az
kovetkezik, hogy a 2 * m tomegu fizikai inga kiterese csak a fizikai
ingahoz kozelitett M forrastomegtol fugghet, es nem fugghet az inga also,
felso m tomegetol. A kiserletek szerint az inga lengesi kozeppontjanak
gravitacios eltolodasa erosen fugg az inga m tomegetol, m = M eseten
minimum tapasztalhato. Ez mind a Miskolcon, mind Pakson megvalositott
fizikai inganal igy van, bar a ket inga konstrukciojaban es meresi
technikajaban eltero.
Megjegyzes: Miota a HIX hasabjain elmeletileg vitazunk, mar valahol
valaki csinalhatott volna egy harmadik fizikai ingat, es szemelyesen,
tolunk fuggetlenul ellenorizhette volna a klasszikustol valo elterest.
2./ Egy absztrakt, de logikus elmeleti /matematikai/ levezetessel igazoltam
a #101-es HIX szamban, hogy a teljes gravitacios energia megmaradasanak
feltetele, hogy a m es M tomegek gravitacios csatolasi energiaja
szuksegszeruen:
U(R) = - Gm(M-m)/R
A levezetes vegen van egy fontos felteves, amit nem emeltem ki, arra
gondolva, hogy a t. olvasok eszreveszik. Ugyanis feltettem, hogy a 2m
tomeg potencialis energiajanak ismereteben az egy m tomeg potencialis
energiaja kettovel valo osztassal kaphato meg. Ez valosagban csak
akkor igaz, ha m viszonylag kicsiny M-hez kepest, ugyanis m => M eseten
egyre erosebben jelentkezik a pot.energia nem-linearitasa m-tol.
Ezert mondtam mindig, hogy az uj keplet csak munkahipotezis, nem
teljesen pontos. Helyesen:
U(R) = - GS(m,M)/R
ahol S(m,M)=0, ha m es/vagy M = 0, valamint S(m,M) minimuma M=m eseten
van.
3./ A gravitacios ket-test problema Bodonyi Laszloval egyutt megalkotott
pontositott interpretaciojabol az is kovetkezik, hogy a teljes mechanikai
energia atlaga az egymas korul keringo m es M tomegek eseten:
U(R)= - GmM(1-m^2/M^2)/(2R)
ahol R az m es M tomeg kozotti tavolsag idobeli atlaga.
Ez az eredmeny Fold-Hold viszonylatban alig kulonbozik a "hivatalos"
U(R)= - GmM/(2R)
kifejezestol, amely nem tukrozi azt, hogy M rogzitett, vagy sem.
Mindezek sem a Varga Joska altal feltetelezett "vagyaimbol", sem pedig
a "rogeszmeimbol" jonnek, hanem egy logikusan felepitett elmeleti rendszer
/hipotezis/ kovetkezmenyei, es amelyek osszhangban allnak mind a gravitacios
mereseinkkel, mind a gravitacios energia megmaradasaval, mind a Fold-Hold
kettos-rendszer merheto adataival /hibahataron belul/, mind pedig a
fizikai szemleletunkkel.
SZERETNEM ITT TISZTELETTEL FELKERNI A HIX-et olvaso, magukat hozzaerto
szakembereknek tarto szemelyeket, tessek felirni a kovetkezo HIX szamokban
a m es M tomegekre, mint gravitacios ket-test problemara:
ad1. - A centralis eroter kepletet, amiben mozog m es M.
ad2. - A centralis eroter potencialjat, amely hat m-re es M-re.
ad3. - A ket test potencialis energiajat.
ad4. - Hogyan modosul Kepler III. torvenye ket-test problema eseten,
milyen kepletbe, /kepletekbe/ transzformalodik.
Hogyan nez ki Kepler III. torvenye ke't, egymassal egyenlo tomeg
egymaskoruli keringese eseten.
Ezeket a kerdeseket tekinthetjuk HAZI FELADATNAK is, megoldasa nem lehet
nehez, miszerint mindenki tudja, hogy newtoni gravitacio mar regen lezart
siker-elmelet, "leragott csont". Nagyon kivancsi vagyok, ki miket ir fel,
egymastol fuggetlenul.
Varga Joskanak me'g annyit uzenek, hogy a "vilag legsikeresebb elmeletet"
nem megdonteni, hanem pontositani, es ezaltal megerositeni kivanom.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso
------ =_NextPart_000_01BC9050.6CD038A0--
|
Jozsef velemenye a DRAM-ok kiolvasasarol:
>Szerintem ez nem problema, a toltest nem kell rakapcsolni a kiolvaso vezetekre
,
> hanem a toltes maga egy gate toltese, es a FETet lehet kicimezni. Igy a kiolv
a
>sas nem csokkenti a tarolt toltest, nem kell visszairni.
nem lenne rossz, de a gate toltest be is kell irni, az meg FET-en keresztul
megy. Annak a kuszobfeszultseg alatti arama elviszi a toltest,
igy megis kell frissiteni. Es nem igazan szerencses kulon kiolvaso, meg
beiro dekodereket es multiplexereket berakni.
>Sacc/kb alapon en ugy sejtem, 100 elektronnal mar nagyon jol el lehetne elni,
k
Ez lehet a hatar. Talan.
>Problemanak latom a sugarzast, egy-egy reszecske talalata csunyan rendet vagha
t
> a par darab elektron kozott.
De meg mennyire ! 1 alfa reszecske tobb mint 10000 elektront general.
:-(
Janos
|
