Kedves HANG !
Hadd kezdjem nehany biztato szoval. A "harmadik szint" nem a
csillagokban van, legalabbis nem ott kezdodik. Bizonyos reszei
mindenki szamara elerhetok. Dallamokat a legtobb ember kepes
megjegyezni, es felismerheti, ha ugyanaz a motivum a muben kesobb
ismet megjelenik. Netan azt is, ahogyan a hangszerek egymastol
atveszik a temat, varialjak, stb. A zeneszerzo tobbnyire torekszik is
ra, hogy nekunk ezt megkonnyitse, altalaban karakteres motivumokat
komponal.
A modulacio (az eredeti hangnembol valo kiteres) nehany egyszerubb
formajaval is mindenki talalkozott mar. Az altalanos iskolaban is
tanitjak a kvintvaltos nepdalokat. A napi slagerek szerzoi kozul
pedig sokan imadjak a nagyszekunddal feljebb lepest. Elokesziteni
ritkan szokta'k, de megis eloszeretettel alkalmazzak. Gondolom,
mindenki kepes ilyesmit meghallani.

Tehat ha valaki elkezd ilyen dolgokra is odafigyelni, idovel egyre
tobbet meghall beloluk, es legalabbis a horizontalis szerkesztesi
elvekbol egyre tobbet felfedezhet maganak.

Nem szorosan tartozik ide, de azert megemlitem: van olyan baratom is,
aki egyaltalan nem tanult zenet (csak amennyit egy falusi altalanos
iskolaban "megtanitanak" az enekorakon), tipikusan keptelen volna
midfi es hifi kozott kulonbseget tenni, ugyanannak a munek ket
lenyegesen eltero eloadasat sem tudja megkulonboztetni - es megis
sokkal szivesebben hallgat komolyzenet, mint popzenet. (Az illeto a
XX. szazadi zenevel hadilabon all, sokan masokhoz hasonloan; de imho
az azt megelozo fel evezredben is eppen eleg sok jo mu szuletett.)
Vagyis _reszben_ igaz, hogy a klasszikusok megerteset tanulni kell,
de csakis reszben. Ne hitegessuk magunkat, hogy nincs idonk arra az
emberfeletti erofeszitesre, amit a komolyzenevel valo megbaratkozas
igenyelne.

Imho azt is tevedes volna hinni, hogy a legmagasabb szinten minden
szerkesztesi elv kihallhato a zenebol. Ket peldat hozok erre.
Egyreszt a kulonfele forditasok, ha nagy terjedelmuek. Peldaul
Bachnak vannak olyan tetelei, ahol az eredeti utan megjelenik a ra'k
(ugyanaz a tetel, csak forditott sorrendben jonnek a hangok, hatulrol
visszafele), tu:ko:r (az egyik kottavonalra _tukrozve_ masoljuk le az
eredeti dallamot, vagyis ha eredetileg ket hangnyit [=terc] le'ptunk
felfele, akkor a mostani tetelnek ugyanannyiadik utemeben kettot
megyunk le), es ra'k-tu:ko:r (az elozo ketto egyutt) forditasa is.
Hogy ezt valaki koncerten felismerje, ahhoz fejben le kellene
kottaznia az elsot, majd szinten fejben a kottakepet transzformalni a
megfelelo verziohoz. Azt hiszem, Bachon kivul kevesen lennenek
kepesek ra. [Gondoljunk csak bele, egy atlagember hany szamot tudna
sorrendben visszamondani. Ezzel szemben Bach utolso muveit diktalta.
(!!!)] De nem is baj, ha keptelenek vagyunk ra - a zene nem arra valo
(imho), hogy emlekezomuveszekke valjunk tole. Masfelol viszont a
zenei memoria is fejlesztheto.
A masik peldam az augmentacios ka'nonok, vagyis ahol mindegyik szolam
ugyanazt a dallamot (vagy esetleg kulonbozo hangokrol elindulva, de
ugyanazt a dallamvonalat) jarja be, de mas es mas tempoban. A tema
kezdetei persze jol felismerhetok lehetnek, de ha valaki arrol akarna
meggyozodni, hogy a mu _vegig_ ezen az elven irodott, ahhoz latni
kellene a teljes kottakepet (fejben vagy papiron).

Ezek raadasul olyan nehezsegek, amiken a partituraolvasas tudasa sem
segit. Az emlitett tipusu osszefuggeseket az ember az eszevel
ellenorizni tudja, peldaul ugy, hogy az ujjaval vegigkoveti a
kottaban a szolamokat. Eleve ket peldany (!) kell hozza a
partiturabol, es ha ez megvan, akkor se gondolnam, hogy - akarmilyen
profi zeneszrol legyen is szo - barki ezt a tevekenyseget a zene
elvezetenek tekintene'.Holott vitathatatlanul a harmadik szinten van.

Tehat vannak dolgok, amik a harmadik szinten _sem_ fedezhetok fel:
csak gondos elemzes utjan lehet rajonni, hogy benne vannak a muben.
De emiat folosleges volna aggodni. Allitolag a Kolni Dom epitese
kozben valaki szolt a mesternek, hogy szuksegtelen a tornyokat oly
gondosan kicsipkeznie, mivelhogy lentrol ugyse latja senki. Mire o"
azt valaszolta, hogy nem baj, nem is a lentiek kedveert csinalja.

Tehat - Coplanddel egyetertve - mindenkit csak biztathatunk, hogy
probaljon meg minel tobbet felfedezni a harmadik fokozatbol is.
Annyit legalabb, amennyi a tajekozottsagi szintjen elerheto, vagy
amennyire a tovabbiaknak me'g utana tud jarni.

Minthogy nekem nincs meg Copland konyve, es mar itt a HANG-on is
tobben nem teljesen azonos modon ertelmezte'k, nem tudom, vele
vitatkozom-e, vagy csak Andras - kicsit talan eltulzott -
interpretaciojaval. Idezem:
>> Copland ugy veli, hogy nagyon sok ember, meg azok is, akik profi
>> zenehallgatoknak tartjak magukat, voltakeppen csak az erzeki sikon
>> hallgatnak zenet. Az expressziv sikot valtozo mertekben eszlelik,
>> ellenben a tisztan zenei sikon csak nagyon keves ember otthonos,
>> holott ez jelenti az igazi zenehallgatast es a zene igazi
>> megerteset es elvezetet. 
> 
Hadd vessek fel nehany problemat ezzel a velemennyel kapcsolatban.
-- Fentebb mar megprobaltam indokolni, miert _nem lehetseges_ -
legalabbis minden esetben - a zenei sik teljes atelese.
-- Nem szerencses dolog az igazi _megertes_ es az igazi _elvezet_
kozotti kulonbsegeket elmosni.
-- Az eletnek mas teruleteirol is, mindenki tud hozni olyan peldat,
ahol az erzeki/erzelmi/szellemi szintek harmasa jelen van, de az
emocionalis csucsok teljes ateleset bizony konnyen akadalyozhatja a
tulzott racionalis kontroll.
-- A zeneszerzok szamottevo resze minden bizonnyal tisztaban volt a
mindenkori hallgatosag zeneertesi korlataival. Azzal is, hogy a
harmadik szint mindenek elott a szakma szamara van benne a muvekben.
(Masreszt viszont, ha nem lenne'nek ott a belso osszefuggesek, az
zenemu helyett hangok halmaza lenne csupan [az elvezeti erteketol
fuggetlenul]. Ilyen produktummal a szerzo a szakma elott lejaratja
magat.)
> 
>> Mi tobb, a zene kifejezo tartalmat egy mid-fi vagy akar low-fi
>> berendezesen is at lehet elni, a zenei format pedig Sokol radion
>> is  fel lehet ismerni, jartasabbaknak pedig meg meg sem kell
>> hallgatniuk a zenet, a kotta elolvasasa reven az expressziv sikon
>> es a tisztan zenei sikon elvezni kepesek a zenet, peldaul fejben
>> lejatszva a muvet.
Annyit azert talan erdemes itt pontositani, hogy a "jartasabbak" koze
tartozast nem adjak ingyen. A partituraolvasashoz sokeves, magas
szintu tanulas szukseges. Nem egyszeruen annyi, hogy az azonos
kulccsal lejegyzett szolamokat egymasra masoljuk, es kesz a
"zongorakivonat". Tudni kell hozza peldaul, hogy melyek az un.
"transzponalo hangszerek" (amiket azert hivnak igy, mert mashol
szolalnak meg, mint ami a szolamukban a kottaban le van irva), es a
mu "fejben torteno lejatszasa" soran ezeket a hangjegyeket
folyamatosan mashova kell kepzelni, mint ahova irva vannak. Azt is
fel kell ismerni, mikor melyik szolam valik fontosabba. (A jo
karmester a mu betanitasa soran megteszi nekunk ezt a szivesseget, es
az eloadas alkalmaval eszerint hangsulyoz.) Tovabba ugyanannak az
akkordnak a hangjait sokfe'le sorrendben fel lehet rakni - hallani
kell, melyik "forditas" milyen hangzasbeli kulonbseget eredmenyez.
(Az egyetemi szintu zenei kepzes alatt is rendesen szivatjak ezzel a
hallgatokat, nem egyszeruen "jartasabbnak" kell lenni hozza'.)
Es vajon mit jelent a "zenei jartassag"? A"hivatasos zenesz" nem eleg
hozza. Beethovennek a Karfantazia bemutatojan le kellett allitania az
eloadast, mert szetesett a mu. Gondolom pedig, hogy nem kisiskolas
amatoroket foglalkoztatott. Masreszt persze szukseg eseten a
partitura barmely utemenek akarhanyszor is neki lehet futni, ha
valaki platoi modon, olvasokent kozelit a zenemuhoz.

Kis kitero. A dolog fizikai szintjen sokan azt gondoljak, hogy a
profi zenesztol elvarhato az abszolut hallas (vagyis az a kepesseg,
hogy egy hallott hangrol megmondja a magassagat). Valojaban pedig sok
zenesznek egyaltalan nincs ilyenje, megint masok pedig olyan formaban
tudja'k ezt, hogy a "normal" A hangot kepesek pontosan felidezni,
majd ahhoz a jo "relativ hallasuk" segitsegevel viszonyitanak.

"Szokol vagy nem szokol?" Ugy gondolom, elottem mar sokan sokfe'le
oldalrol megvilagitotta'k a hangminoseg pozitiv oldalait. Itt csak
nehany aggalyomat fejezem ki a rossz hanggal kapcsolatban.
-- A zene fejlodese soran egyre nagyobb lett a hangszereles
fontossaga. A barokk kor vegeig nem tulajdonitottak neki tulzott
jelentoseget. Ha egy egyszerubb mu a hangterjedelme es technikai
igenyei szerint lejatszhato volt egy hangszeren, akkor altalaban volt
is, aki lejatszotta rajta. Nagy lelegzetu muveknel persze mar akkor
se volt mindegy a hangszerosszeallitas. De a becsi klasszikusoktol
kezdve mar nem "szabad a vasar" a korabbi ertelemben. A hangszer-
osszeallitas is resze a munek. Es kozismerten vannak zsenialis
hangszerelok (pl Ravel), akinek a keze alatt remekmuvek szuletnek
ujja, gazdag tartalommal es mondanivaloval. Felmerul tehat a kerdes:
++ Gyengebb keszuleken vajon hany szolam tunik el vagy valik
felismerhetetlenne'?
++ Az elveszett szolamokkal egyutt hanyszor veszitettuk el a fo- es
melle'ktemak visszatereseit, mennyit serult a mu szerkezete?
++ Az esetleg bantoan rossz (pl torz) hangzas hanyszor vonta el
figyelmunket a zenetol?
Azon kivul, ha nem is feltetlenul a legfontosabb, megsem artalmas
hallani, hogy pl Bach ketzongoras versenymuveben mikor jatszik egy es
mikor ket zongora (vagy csembalo) es melyikuk mit [imho _nincs_ olyan
profi muzsikus, aki ezt szokolon meg tudja mondani, hacsak nincs a
fejeben a kotta], hogy a continuo csembalo/gamba vagy theorba/fagott
osszeallitasu-e, hogy a vezeto dallamot mandolin vagy gitar vagy lant
jatssza-e, hogy a fafuvosnak tuno hangszerek kozott valojaban mi szol
es melyik mit jatszik, hogy a hegeduk nem tizenhatodokat jatszanak,
hanem nyolcadokat csak eppen egytizenhatod elcsuszassal az elso es
masodik hegeduszolam kozott, stb stb stb. Nem mindig kardinalis
problemakrol van szo, de minden ilyen hianyossag a _zenebol_ vesz el
valamit. Es akar a zenei formak felismereset is akadalyozhatja
durvabb esetekben, ami viszont mar a harmadik szint sulyos serulese.

Egyebkent az egesz dilemma a muveszet mas teruleteire is atviheto.
Erdemes-e keptarakba jarni, vagy elegendo-e a festmenyek
strukturajat, a muvesz ecsetvonasainak pontos leirasat, a felhasznalt
festekek anyag- es szinkodjat, a festekreteg vastagsagat stb ismerni,
es akkor eleve egy magasabb szinten ertjuk es elvezzuk a mualkotast?
Ha pedig az eredeti mu az egyedul udvozito, erdemes-e lakasunkat
minel elethubb reprodukcioval disziteni, nem vonja-e el a jobb vagy
rosszabb minoseg a figyelmet a lenyegrol? (Es ha igen, akkor melyik
az artalmasabb?) A kompozicio felepitese mar A6-os vagy meg kisebb
meretben is jol felismerheto. (Ld. "harmadik szint".)

Idohiany es sorlimit miatt nem tudtam most mindent megirni, amit
szerettem volna. De a talan kevesbe lenyeges kiteroket sem akartam
kihagyni. Sok jo zenet mindenkinek!
Zsolt

Kedves Hangosok:

A CD-k masolasarol mar volt szo a listan.
Mivel egyes draga zenei CD-imrol szeretnek
egy biztonsagi masolatot kesziteni megkerdezem,
(a korabbi uzenetek ui. nincsenek meg nekem),
hogy mit kell, vagy tanacsos csinalni a masolas
soran, hogy lehetoleg jo minosegu legyen a masolat.

Hozzateszem, nem vagyok szakerto csak feltetelezem,
hogy a masolat minosege fugg a masolasra hasznalt
software-tol, magatol a nyers CD-tol, a masolas
sebessegetol etc.

A sajat e-mail cimmere erkezo valaszoknak is
orulnek.

Udvozlettel

Szeidl Gyorgy

Hallo hallo !
Nekem van egy archiv felveteleket tartalmazo Ir CDm.
Gyonyoru anyag. Vannak benne rettento preciz ugynevezett
dudautanzasok enekkel. Sok nyammogosnak mondhato enek
is van meg, de a sziv mindegyik anyagban ott van. En is lattam
ezt a show-t, ami profi munka volt, de nagy kutyulek. 
A DUDASZINTI nem nagy dobas. Egy tanchazas elektrotechnikus
haverom kb 10-15 eve mar reg megalkotta a magyar dudaszintit.
Sokan hasznaljak gyakorlasra vagy szinpadi fellepeskor.
Elonye, hogy sosem hamis, hatranya, hogy nylon hangja van.
Tanc ala playback kopogast tenni nem nagy ugy. A tempo
eleg allando. Nekem megsem jutott eszembe, hogy ezzel elnenek.
Udv, Agoston

Hallo hallo !
Kerdeznem, hogy kinek vannak meg azok a peldanyok,
amiben Molnar Tibor gramofonos temaju cikkei vannak ?
Szeretnem azokat kirekognitazni vagy kifenymasolni.
Udv, Agoston

> Felado :  [Hungary] irta:
> Temakor: Offtopic Peternek ( 64 sor )
> Idopont: Mon Feb 14 05:37:30 EST 2000 HANG #695
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>En a formalason, nevelesen elsosorban ilyen peldamutatasokat
>ertettem. Amik legtobbszor nem tudatosak. Erre irtam regen, hogy
>"erzelmi azonosulasok". Nem tudom miert, de Te mindig a "fakanalra",
>vagy valamilyen pressziora gondolsz, ha a neveles szoba kerul.
>Hogy mi ennek az oka, azt nem tudom...

Nem igazan ertem, hogy miert vitazol most velem. Kisse eroltetettnek
tunik. Eszemnel voltam, mikor irtam, sot eppen azert irtam a tegnapi
olvasas, olvasas- es zeneszeretes "megtanulasi" dolgokat, hogy
hangsulyozzam a peldamutatas fontossagat, eredmenyesseget, amit most
el akarsz idegeniteni tolem, es fakanalakrol beszelsz, csak tudnam
miert. A kisgyermek annyira szereti, csodalja szuleit, hogy ezzel
elve minden jelentosebb presszio es fakanal nelkul eredmenyes lehet
a neveles. Fakanalra csak mar "elrontott" gyereknel lehet szukseg.
Sot, kutyakikepzoi tapasztalatbol tudom, hogy kolyokkutyat is minden
jelentosebb presszio nelkul lehet munkakutyava nevelni. Olyan pici
presszio eleg, ami csak _jelzi_ a nemtetszesunket, fajdalmat nem
okoz. Kesobb egy pfuj! is eleg. Persze ehhez torodni kell a qtyaval
es a gyerekkel. Bennsoseges kapcsolat nelkul nem megy.

>Naiv, gyermeteg felfogas (altalaban, most nem konkretan rad
>gondolok), hogy a peldamutatas azt jelenti, hogy a gyermek majd egy
>az egyben utanoz. Sokkal attetelesebb a dolog. Akar tetszik, akar
>nem, a legbelsobb motivacioinkat, erkolcsi ertekeinket stb.
>kornyezetunkbol lessuk el gyermekkorban. Amiknek a forrasat kesobb
>mar nem is ismerjuk.

Igen. A belulrol iranyitottak igy csinaljak. De csak ok.
Ez csak az egyik oldala a dolognak. Ketsegkivul az altalanosabb es a
gyakoribb. Amit nem szoktak a gyereknek megtanitani, az az onallo,
tudatos gondolkodas, az elemzes alapjan torteno tudatos
velemenyformalas, hogy ne kovesse esz nelkul a gyakran rossz
sztereotipiakat. Es meg pedagogus is ritka, aki igy csinal. Sohasem
felejtem nehai Kokits Zsigmond muegyetemi matekprofesszort. Feldobott
egy pl. integralproblemat. Hogyan is kezdjunk neki? mit lehetne itt
csinalni? Van valakinek otlete? Igen igy nekikezdhetnenk, de nem tul
remenyteljes, mert... Mas otlet? Nincs? Nekikezdhetnenk igy is...
De ez is hamar gondokat okoz, mert.... Csinalhatnank ugy is... Na ez
remenyteljes, mert... Csinaljuk csak... Sajnos hamar elvesztettuk,
jott helyette egy fapofa. Aki hasonlo problemakat felirt, majd
"megoldotta". Megmutatta a megoldast. De gondolkodni nem tanitott.
Es az sem divat, hogy a szulo gyakran megkerdezze a gyereket, hogy
errol-arrol, akar a politikarol mi a velemenye. Ritkan erdekli a
szulot a kisgyerek velemenye. Meg a nagyobbake sem. Alapertelmezes,
hogy a sajatja a jo. Mikor gyerek voltam nem "voltak" hajlektalanok,
koldusok. Nem tanulhattam a szuloi peldabol. Es a tarsadalmi
peldakbol sem, hiszen jellemoen elhajtjak oket. Raadasul egyreszt
gyakran elisszak, masreszt gyakran leadjak a "keresmenyt" a
koldusfuttato striciknek. Viszont nagyon rosszul ereznem magamat,
ha nem segitenek legalabb egy picit a hozzam segitsegert forduloknak.
Ezert nem erdekel, hogy ki az illeto, hogy alkoholista, hogy
bunozo-e, hogy esetleg egy eroszakos garazda egyebkent. Ezektol
fuggetlenul tuti, hogy nalam osszehasonlithatatlanul rosszabb a
sorsa. Ezert mindig veszek egy karton olcsobb napolyis csokoladet
[jellemzoen Balaton szeletet, nyari hosegben majkrem konzervet], a
kocsiban hordom, es mindenkinek, aki odajon, adok egyet. Ezt nem
tudja elinni, leadni a stricinek, es legalabb szereztem nekik par
elviselhetobb pillanatot. A havi 1000-1500 Ft, amit erre koltok ugy
sem oldana meg anyagi gondjaimat. Miert meselem? Mert arra sem
nevelik igazandibol a gyerekeket, hogy tudatosan alakitsak ki sajat
erkolcsuket, etikajukat. Es erre igencsak szukseg lenne. Hogy pl. ne
azert ne lopjuk, mert lebukhatunk, ne is azert, mert anyu ezt mondta,
ne is azert, mert parancsolat, hanem azert, mert onkent, jol
megfontolva orokre lemondtunk errol. Torodjunk tudatosan a sajat
erkolcsunkkel. A kivulrol iranyitott ember sok elemeben felulbiralja
a gyermekkorban magaeva tett elveket, viselkedesi formakat. Alakitja
magat. Ez az erem masik oldala.

>De ha nem hiszel nekem, akkor nezz utana a gyermekpszichologia
>irodalmaban. Eleg sokat foglalkoznak a TV nezessel manapsag.

Elsosorban unalombol. Mint a felnottek is. Mert nem tudjak ertelmesen
elfoglalni magukat. Ez nem csak imho szellemi sivarsag. Unalomuzo.
Dallas, Denver klan, Szomszedok, Szabo csalad, limonade sorozatok
temat adnak azoknak, akiknek csak eddig er az agyuk. Ne sajnaljuk
toluk. Es a gyerekektol sem, amig nem viszik tulzasba. Elmenyt,
tapasztalatot adnak ezek is. Foleg, ha el is gondolkodnak a
latottakon.

>Amugy megsugom Neked, hogy a gyerekek tobbsege nem a National
>Geographics-ot nezi...

Mert az apja sem azt nezi. Pedig igazan erdekes. Gyerekeknek
kulonosen.

>>Nem hiszem, hogy egy mai TVnezo gyereknek ilyen problemai lehetnenek.
>>A TV is az eletet abrazolja, es a gyerek nagyon jol tud kulonbseget
>>tenni a mese, scifi, akciofilmek, es a mindennapi elet kozott egy
>>adott kor utan.

>Itt viszont hatarozottan ellent kell mondjak Neked!

Eskuszom, szamitottam ra. Jol felre lehet magyarazni.
Es ez a masik, amiben eroltetetttnek latom a vitat.

>A TV egyresz _nem_ az eletet abrazolja,

Mert azt is. Szomszedok, Szabo csalad. Meg a Dallas is. Foleg az
amerikaiaknak. Sok film is. Es a kamaszsorozatok meg jellemzoen
igen. A Nyomorultak, a Haboru es Beke, es a tobbi klasszikus is.
Pedig regen jatszodnak. De az emberi jellemek a lenyegesek. Meg a
mai Pokoli Tornyokban es Segal kalandfilmekben is. Meg a westernekben
is. Szelsoseges helyzetek? Igen. De epp ott mutatkozik meg az ember.
Tegnap melysegesen megrendultem, katartikus elmenyem volt a Shindler
Listaja vegen. Mikor Shindler, aki nem kis vagyonat arra koltotte,
hogy parezer zsidot megmentsen, a haboru vegen teljesen osszeroppan,
zokog, es elemi onvad ragadja el, hogy miert nem adta el meg a
gyurujet is, mert akkor _meg egy_ embert meg tudott volna menteni.
Hogy merheto egy gyuru erteke egy emberi eletehez? Nem lett volna
"joga" megtartani.
Az egesz haromoras film ezt az egy perces megrazo jelenetet
keszitette elo. Hol van az en csokiosztogatasom ehhez kepest! Es hol
van az egesz fejlett vilag erkolcse hogy latszatintezkedesekkel
elturi az ehezo, nyomorgo "harmadik vilag" allapotat? Hogy elhet egy
Bill Gates milliardjain ulve? Es a tobbiek mind! Mikor _vannak_
Terez anyak, Albert Schweitzerek, Gandhik, es Shindlerek?
Hat nem sul le a pofankrol a bor?
A TV, mint az emberiseg legnagyobb merge? Ugyan mar!
Nem az akac a hulye!

>masreszt a gyerek (bizonyos kor alatt) nem tud kulonbseget
>tenni az emlitett musorok, es az elet kozott.
>(Kerdezz meg egy szakembert.)

Minek? Azt irtam, hogy "a gyerek nagyon jol tud kulonbseget tenni a
mese, scifi, akciofilmek, es a mindennapi elet kozott __egy__
adott__kor__ utan__. Itt erheto tetten a szandekos kifacsarasod.
Hat nem talalhatsz hibat a mondatomban.

>ugye az sem normalis, hogy tobb tizezer gyilkossagot lat addig,
>mig felno.

Szuletes, elet, es halal. Szeretet es gyulolet. Gyozelem es vereseg.
Siker es kudarc. Hosiesseg, es ajlassag. Nemesseg es onfelaldozas.
Mi lehet fontosabb tema ennel? De gondolj csak bele, mi is tortent
hatarainktol parszaz kilometerre. Epp azert tepem a szam az oktatas,
erkolcs, neveles, es kivulrol iranyitottsag mellett. Tudatosan
gondolkodo szuveren egyenisegekbol allo tarsadalomban nincs nagy
terepe sem a komenizmusnak, sem a fasizmusnak, nacionalizmusnak,
sem mas ordas ideologiaknak. Ezek nem lovoldoznek halomra a szomszed
falu eltero etnikumat, nem irtanak ki a fel orszagot, mint
Kambodzsaban tortent. Erre csak onallotlan, belulrol iranyitott
embereket lehet beoltani. A Shindlerben a naci gyilkosok tobbnyire
nem szuletett szornyetegek. Mondhatni "az utca emberei". Minden
keplekeny jellemu, belulrol iranyitott nepseget be lehet dresszirozni
meg ekkora aljassagokra is. Rengeteg peldat adott erre a tortenelem
szerte a vilagon.

>Amerikaban kezd is beerni ennek az eredmenye, szepen kezdik
>lelovoldozni egymast a gyerekek. Eljen a szep uj vilag!

Marton! Neked is sikerult beleesned az altalad annyira szidott
szemet media csapdajaba. Mit gondolsz az amerikai gyermekhalottak
hany %-at teszik ki ezen aldozatok? "Kezdik lelovoldozni egymast a
gyerekek". Qrva jol hangzik, csak eppen semmi koze a valosaghoz.
Mindig voltak elmebetegek es elmebeteg gyerekek. Gyerekkoru
gyilkosok is. A TVkorszak elott is. Mit csodalkozol, hogy egy
huszonotszor akkora orszagban huszonotszor tobb ilyen eset van?
Mert ott minden ilyen esetet nagydobra ver a szenzaciohajhaszo media.
Mig ha negyven evvel ezelott Alsobivajbasznadon megfojtotta, vagy
felakasztotta ket kolok a harmadikat, hat senki nem tudta meg a
falubelieken kivul. Raadasul en emlekszem valami Abel es Kain
konfliktusra parezer evvel ezelottrol. Eljen a szep bibliai vilag!???
Vagy az zavar, hogy a parittyabol lofegyver lett? Megint az akac a
bunos?

Offtopic off! Lasd mekkora vitat kavart ismet egyetlen ideologiai
mondatod. [TV, mint az emberiseg halalos merge] Ne irjatok, meg
megjegyzeskent sem offtopic, vitagerjeszto politikus szovegeket!
Udv, Peter.

Messze nem vagyok tanc-szagerto. De laikuskent is nagyon egyetertettem a
kritikajaval. A magam reszerol vegig sem neztem, egy jo felora mulva
otthagytam. Imho ez nem elsosorban tancmuveszet, hanem revumusor. Mint a
Holliday On Ice jegrevu, mint a Crazy Horse vagy Moulin Rouge
revumusorai. Persze latvanyos. Es zabaljak a nepek. Pont ugy, mint a
szerelmetes regenyeket, a keresztrejtvenyeket. Azert a keresztrejtveny
sem valami magasszintu szellemi torna. Nem kivan a nezotol tul sok
odafigyelest. Ugyan mit lathatott a 70ezer ember 70%-a, akik hatrabb
alltak belole?
 miert nem lehet emilt kuldeni? Rendszeresen
visszapattan.
Udv, Peter.

Sziasztok !

Milyen programmaml tudnam a hi-fi video hangjat manipulalni a
szamitogépem. 

Segitsegeteket elore is koszonom:

Pistike