Kedves Marcus!

On 5 Jun 2003 at 3:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> Gusi, koszonom az uvegedzeses otletet.

Valóban jó 5let. Lehet edzett üveget is venni, de esetleg a ragasztással is 
meg lehet próbálkozni. Sőt azt is ajánlanám, hogy az üveg fal felöli végére 
egy élére állított falapot is felragaszthatsz. Ez egyrészt nagymértékben 
javítja a hajlítási keresztmetszetet, másrészt megakadályozza, hogy a 
könyveket a falig nyomjad, így az ügyes kis pókok nem fognak annyi hálót 
szőni a fal és a könyvek közé... :-) Harmadrészt nem is látszik...

Üdv From:, az éjjellátó

Sziasztok !

Eloszor is udvozlok mindenkit a listan.

Par oldalas (10-20) tanulmanyt kell irnom, (sajnos nagyon hamar) a
fenykepezogepek mechanikajanak mukodeserol.
A neten semmi hasznalhatot nem talaltam.
Konyvtarban is csak (tobb oras bogaraszas utan) 1 nagyon regi
szervizkonyvet talaltam amiben sejtelmes abrak vannak reg eltunkt
korok fenykepezogepeinek javitasarol.

Ha valakinek lenne hozza irodalma amit el tudna kuldeni emailban
bescannelve. Illetve valaki talalkozott volna olyan web hellyel
Ahol rendesen le vannak fenykepezve a mechanika elemi osszerakott allapotban
es arrol, meg lehet erteni, valamint el lehet magyarazni a mukodeset.

Akkor kernem keressen meg (e-)maganban.

Koszonettel
Alex

Janos irta:

>Azonos homersekletek eseten az eltero kilepesi munkak miatti toltescsere
>addig tart, amig a kisebb kilepesi munkaju katodhoz kepest az anod annyira
>negativabb lesz (ezt nevezheted belepesi munkanak), hogy az aram leall.

Ez igy tul szep lenne. Ugyanis en is ugyanezt mondom.
Ezek szerint kezdetben elindul (-) toltesaramlas a katodtol az anod fele,
csak aztan ahogy no a tolteskulonbseg, ugy no az E, ugy lassul a folyamat.
Barcsak. Hiszen ez azt jelentene', hogy minden vakumba tett lemezpar
(kondi), amelynek egyik lemeze mas kilepesi munkaju anyagbol van,
magatol feltoltodik!! Mert ezt olvasom ki a szavaidbol.
Vagyis csak annyit kellene tennunk, amit irtam is, hogy folyamatosan
terheljuk, nem engedjuk az E-t megnoni annyira, hogy 0-ra fekezze a
toltesaramlast. 
Itt valami mas indoknak is lennie kell, kulonben vegre 1:N  az en javamra,
(ahol ugyan sajnos N tart nagyonsok. :-)

Kedvezotlenul befolyasolja a lelkesedesemet, hogy a termogeneratoroknal
mar eszrevettek volna, ha nem is kell futeni a katodot es megis mukodik.



>> Nem akarok energiat nyerni, csak a langyosbol hideget es meleget.
>Az ugyanaz. Ha langyosbol hideget es meleget csinalsz, ahhoz energia kell.
Igaz, illetve sajnos nagyon-nagyon ugy tunik :-)
Veletlenul sem kotekedni akarok, bizonyara magad is pontosan tudod,
hogy egy dolog az energiamegmaradas torvenye es masik a hotan2.
Nem eredo energia_forras_rol almodozom, hanem olyan masinarol,
ami a kornyezetet hutve ad aramot. Na, maris tulragoztam.
Az eredo energiaforrassal ha letezne is, jol befurodnenk vele,
mert tovabb hevitene a bolygot.

BM

Janos irta:

>Azonos homersekletek eseten az eltero kilepesi munkak miatti toltescsere
>addig tart, amig a kisebb kilepesi munkaju katodhoz kepest az anod annyira
>negativabb lesz (ezt nevezheted belepesi munkanak), hogy az aram leall.

Ez igy tul szep lenne. Ugyanis en is ugyanezt mondom.
Ezek szerint kezdetben elindul (-) toltesaramlas a katodtol az anod fele,
csak aztan ahogy no a tolteskulonbseg, ugy no az E, ugy lassul a folyamat.
Barcsak. Hiszen ez azt jelentene', hogy minden vakumba tett lemezpar
(kondi), amelynek egyik lemeze mas kilepesi munkaju anyagbol van,
magatol feltoltodik!! Mert ezt olvasom ki a szavaidbol.
Vagyis csak annyit kellene tennunk, amit irtam is, hogy folyamatosan
terheljuk, nem engedjuk az E-t megnoni annyira, hogy 0-ra fekezze a
toltesaramlast. 
Itt valami mas indoknak is lennie kell, kulonben vegre 1:N  az en javamra,
(ahol ugyan sajnos N tart nagyonsok. :-)

Kedvezotlenul befolyasolja a lelkesedesemet, hogy a termogeneratoroknal
mar eszrevettek volna, ha nem is kell futeni a katodot es megis mukodik.



>> Nem akarok energiat nyerni, csak a langyosbol hideget es meleget.
>Az ugyanaz. Ha langyosbol hideget es meleget csinalsz, ahhoz energia kell.
Igaz, illetve sajnos nagyon-nagyon ugy tunik :-)
Veletlenul sem kotekedni akarok, bizonyara magad is pontosan tudod,
hogy egy dolog az energiamegmaradas torvenye es masik a hotan2.
Nem eredo energia_forras_rol almodozom, hanem olyan masinarol,
ami a kornyezetet hutve ad aramot. Na, maris tulragoztam.
Az eredo energiaforrassal ha letezne is, jol befurodnenk,
mert tovabb hevitene a bolygot.

BM

Kedves Gusi, orulok, hogy ilyen kiserletezo kedvu vagy!

>fogtam egy PCF 89-csovet, rakotottem a trioda anodja es [...]
>Femdobozba helyeztem, elkezdtem futeni.
>A leolvasasokkor lekaptam a csipeszeket a futesrol,
>[...] futoszal-homersekletet nem mertem

Ezek szerint a katodot futotted?
Az egesz csovet szobahomersekleten es sotetben hagyva,
pusztan egy (lehetoleg hagyomanyos, mutatos)
arammerovel a katod-anod kozott, vajon akkor mi jön ki?

>>tisztan aramot merve 0 az eredmeny (vagy nagyon kicsi).
Remelem, csak elneztel vmit.
Esetleg kozben kipurcant a muszar az Amperektol :-)))

Nagy kontraszt kell a kilepesi munkak kozott,
talan a hideguzemre tervezett csoveknel ez jobban megvalosul.

---------------------------------------
Szivesen mericskelnek, de megneztem az elmeletet is:
Kezemben Csurgay Arpad - Simonyi Karoly
sotetkek konyve: Az informaciotechnika fizikai alapjai.
333. oldal: termodinamikus energiatalakito. Utana
oldalakon keresztul altalam felfoghatatlan kepletek,
majd konkluzionak a 337. oldalon az elerheto
legnagyobb uresjarati feszultseget adja meg
az anod es katod homersekletenek fuggvenyeben.
Sajnos a keplet T1=T2 -re 0V-ot ad. :-((((((((( bru:hu:hu:
Harom felevembe kerul egy kegyelem 2-es kvantumfizikabol.
{
Mert a hozza szukseges matematikat ismertnek veszik,
csak azzal nem szamoltak, hogy sem a Sereny Gyorgynek,
sem a Simon Andrasnak fogalma sincs arrol, mi az tanitani.
Raadasul a diffegyenleteket a Schrondingerrel azonos felevben,
- kereszt eseten kesobb - tanitottak (pontosabban nem
tanitottak). Ugyanez volt a Hare nagyhazival is: diffegyenlet
kellett hozza, csak gozom sem volt mi az. :-O
Olyan jo egyetem lehetne, ha a fent emlitett
(es hozzajuk hasonlo) egye'neket ket labbal rugnak ki es
olyanokat vennenek fel helyettuk, mint szegeny Fanta Katalin
vagy a Szekely Vladimir. Tanari diploma kell az oktatashoz,
megis a felsobbeves gyakvezerek mindig ertelmesebben
tudtak magyarazni! Minden felevnek az volt a vege, hogy:
"Basszus, ha azt a ket mondatot elmondtak volna felev elejen,
akkor ertettem volna az elejetol fogva."
Miert van az, hogy rogton a kozepebe ugranak a temanak,
kezzel irt es olvashatatlan kepletekkel beteritik a tablat,
ahelyett, hogy elmondanak mirol van szo? Mert ez az aprosag
szinte mindig kimaradt. Lehet, hogy hulye vagyok,
de megiscsak szakmai versennyel jutottam be a BME-re.
(Janos, nem neked szol, mivel me'g soha nem talalkoztunk.)
Na jo, kirohanas OFF
}

Keptelen vagyok felfogni mi ez a sok akombakom
itt a konyvben. Kell, hogy legyen a jelensegnek vmilyen
szemleletesebb magyarazata is.

BM

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Csaba igaja megfejtve ( 22 sor )
<<<Csaba,
<<<>  Teny hogy az elso napsugarak forgasra kesztetik az inga tomegeket a
> fuggeszto damil szal felcsavarodasaig, (kb. 15- 20 fordulat).
>  Tobb esetben a Keleti egbolton a napfelkeltet felhok zavarjak, mig mashol
> es az inga folott is az egbolt tiszta. Nos ezesetben is az inga csakis
> akkor forog, ha mar a Nap elobujik a Keleti fellegsav mogul, mig az inga
> folotti ionoszfera mar reg napsugarhatas alatt all.
>  Ez cafolja Janos azon allitasat is, hogy a Keleti kisablakon besuto
> napsugar, (mely egyebkent sem erinti a damilt) valamilyen hatassal is
> lenne a damilszalra, hiszen ha csak deluten derul ki az egbolt, akkor a
> damilszal felcsavarodasa csak delutan kezdodik.  >>>

>Ha ilyen eros a "kiderules"' es a szal felcsvarodasa kozotti korrelacio,
>akkor bizony megerositi azon allitasomat, hogy a hirtelen
>homersekletvaltozas a jelenseg oka.

>>  Tehat csak a napsugarainak a termodosito hatasarol lehet szo a vastag
>>epulet falanak tomegein belul.

>Pontosan.
>A homersekleti ter valtozik meg, vagyis a homerseklet terbeli eloszlasa.
>T(r) vektor-skalar fuggveny.
>Udvozlettel,
>Janos
  Kedves Janos! A benti ho stabil, egy kemence, vagy kohohoz hasonlitva, a
kinti felmelegedes ota beallt 27 fokra. Sehogy sem latom a kinti hohatas
tevekenyseget a meteres falon belul.
  Ami meg erdekes, a 'naphatas' erossege fugg a toronyfalra eso sugarak
beesesi szogetol.   Pl. reggel majdhogynem merolegesek. Delkorul kb. 45
fokos, a forgatoero csokken. (mig a hohatas ugyanaz, vagy talan erosebb)
 Delutan, ahogy a beesesi szog 30 fok ala esik, a forgatohatas erosodik.

  Bosszant hogy egyeb munkak melett a kiserletet egyenlore nem tudom
modositani, de be fogom bizonyitani hogy igazam van.
     Udv. Csaba.

Kedves Marcus!

On 1 Jun 2003 at 4:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> Tajthy Tamas irta:
> : Hu de regen mereteztem en mar ilyeneket... :-))) Az is autoemelo volt
> es : hazifeladat. :-)))
> 
> En villamosmernok vagyok, de lehallgattattak velem 2 felev gepelemeket
> es 3 felev muszaki mechanikat, innet derengett a megoldasi modszer. :-)

Én Gépészmérnök vagyok. 5 félév gépelemek, 4 félév mechanika, 2 félév 
véges elemek módszere, 2 félév kontinuum mechanika... :-))) Már szinte 
semmire sem emléxem... :-)
 
> : Az a gondo evvel, hogy a linearis diffegyenletek buvkoreben elsz... :
> :-)))
> 
> Ez igy van. Egy igazi mernok x=a*b vagy y=a+b tipusu keplettekkel
> dolgozik csak, a z=a*b+c*d mar tul bonyolult. :-)))

Ezt ismerem. Lényegében minden D/h alapon meretezendo... :-)
 
> : ir le, majd elszakad. Szoval az szep, hogy hasznalod a szigmat es a :
> Young-modulus-t, csak az nincs oda irva, hogy a Y-M meddig ervenyes. S :
> szigma_szakito kozeleben mar biztos nem.
> 
> Nem biztos. Rideg anyagoknak allitolag (ertsd 2 felev anyagszerkezettan
> eloadas, de 0 gyakorlati tapasztalat ;) ) gyakorlatilag nincsen
> plasztikus deformaciojuk, igy az anyag a rugalmassagi hataron torik.

Ebben igazad lehet. Üveg szakítási diagrammját nem láttam. Csak 
alumíniumét és acélét. Illetve szálerősítésű anyagokét, illetve 
textílét. Na azok még rusnyák... :-) A textíl még nem is izotróp... A 
szálirány és a szakításirány szöge is fontos...

> Ha jol emlekszem, a klasszikus ontottvas ilyen.

Milyen otvozetre gondolsz... :-)

> Bar a prof. ellenpeldakent mutatott nekunk ontottvas csavarrugot is.
> :-) Az uveg persze folyik valamelyest, igy itt minden lehetseges. 

Nem látott már valaki üveg szakítási diagrammot? Elmesélhetné! Végso 
esetben felhívom a Gépészkaron az anyagtan tanszéket.
 
> A polcra egyebkent nehany nehezebb konyv (vilagatlasz, lexikon) kerulne
> kb. 10...15 kg ossztomeggel. Keresztkerdes: a hutoszekrenyben milyen
> uvegpolc van (mondjuk ez csak kb. 45..50 cm szeles), mert ez eleg jol
> birja a strapat. :-)

A hűrőszekrény üvege (nálunk) 3 oldalról van alátámasztva. Az 
asztallapokhoz hasonlóan az is talán edzett. Sőt az édesapámék 
asztalának a lapja még ragasztott is.

Üdv From:, az üveges processzor

Udv. mindenkinek.

Elem csoppent egy iromany, ami szerint letezik a Foldnek (legalabb) egy
masik "kiseroje", ami "megosztja" a Folddel a palyat, de megis valami furcsa
(angol forditas) "lopatko(?)" tipusu palyan mozog. Nos, ha jol ertettem,
akkor ez olyasmi jelent, hogy a Foldet allo testnek tekintve az aszteroida
korbekeruli a napot a Foldpalya egyik oldalan (kulso-belso) es ahogy a
Foldhoz kozel er, megfordul (???) es a masik oldalon ujra tavolodni kezd,
mignem ujra a Fold kozelebe nem er a masik oldalon, igy patko alaku palyat
ir le.
Szamomra teljesen erthetetlen, hogy milyen erok iranyitanak egy ilyen
palyat? Ha valaki tud a temarol, megkerem vilagositson el.

Elore is koszonom.
Athos.

> Az egesz csoves bulit _nem_ arra alapoztam, hogy a katod-anod
> hokulomsege miatt, hanem arra, hogy az eltero kilepesi munka miatt
> lep ki az egyik oldalon tobb elektron, mint a masikon.
> Azonos homersekletu katod es anod mellett miert nem mukodik?
> Vagy letezik "belepesi" munka is? Mert akkor valoban ugyanott tartunk,
> mint a sotet meg fenyes feluletek hoelnyelo es hosugarzo kepessegei.
Ahogy mondod. Nem veletlenul szokas aram_kor_rol beszelni. Analogia: 
egy vizzel toltott, mindenhol kulonbozo melysegu gyuru.

> Nem akarok energiat nyerni, csak a langyosbol hideget es meleget.
Ezt mar masnak sem sikerult. Ha elkezded kovetni a reszecskek utjat (a 
valoszinusegek alapjan), Te is rajossz, miert.

> Hogyhogy az energia megy oda-vissza? Egyetlen egy hurkunk van,
> amiben (a dioda zaroaramat leszamitva) csakis egyiranyban folyhat aram.
Az elozo gyurube hiaba teszel dioda alaku szukitoelemet...


> Klasszikus fizikaval ketseg nem fer hozza, hogy langyosbol nem lesz
> hideg+meleg. De a kvantumfizika
> (amihez - talan nem mondok ujat :-)), egyaltalan nem ertek)
> valami egeszen kulonleges dolgokat produkal.
Azert a megmaradasi teteleket be szokta tartani...

> Lattunk mar pohar falan magatol felmaszo es kifolyo folyadekot...
Igen, de ott is megvan az energia, ami kiviszi. Azon sem csodalkozol, 
hogy egy hasonlo helyzetben levo kotel is lecsuszik...

> Leghajok mereteit szamolgatom. Azt olvastam,
> hogy a helium olyan apro, hogy szinte mindenen
> atszivarognak az atomjai. Ez komoly?
Igen - bar eredetileg a hidrogenre gondolhattak, csak azt ma mar nem 
surun hasznaljak leghajoban.

> Alufolian is? 3mm muanyagon is? (jo, tudom, ezer fajta muanyag van)
Pontosan - sot, kozben rendkivul rideg es torekeny lesz az illeto anyag.

> Szerintetek van elvi akadalya levegonel konnyebb
> szilard anyag letrehozasanak? (pl lehetne helium-buborekos-habos)
Nincs. Birnia kell a nyomast es a mechanikai igenybeveteleket. Szen 
nanocsovekkel meg lehetne probalni.

> Szupravezeto fole tett magnes - ha epp nem mozog - 
> ugy gondolom (de lehet hogy hibasan) - epp olyan instabil 
> allapotban van pillanatnyilag, mintha allando magnes felett 
Igen.

> lenne, tehat elkezd lecsuszni oldalra, s valamikor leer.
Ezt viszont nem. Ahogy odebbmozdul, az alatta levo orvenyaramok kovetik 
es minden marad a regiben: a tavolsag is.

> Nem tudom atlatni, hogy a magnes allapota mikent 
> konzervalodhatna oldaliranyban is.
Ugy, hogy a bemutatott szupravezeto oldaliranyban nem homogen. Kozepen 
lyukas volt, igy elkepzelheto, hogy a gyuru potencialgodorben volt. Meg 
lehetne kerdezni Internyeten a professzort...

> Az sem tiszta elottem, hogy a magnes pl. miert ne fordulhatna
> lassan at, hogy utana le is eshessen ?
Vele egyutt "fordulnak" az orvenyaramok is - vegul eppen olyan stabilan 
all, mint az elejen. Gyuru helyett golyo alaku magnessel be lehetne 
mutatni.

> A holtido 1cm-nel kb. 2*30 pikosec.  Szabalyzokori lengest nem 
> okozhat ez - legalabbis szemmel lathato magneseknel. 
> Ki kene probalni mikroszkopikus darabokkal vakuumban, hatha 
> kimutathato a docoges es uj tavlatokat is nyit !
Ha fenysebesseggel mozog, akkor is csak 1 cm... de annal joval 
lassabban szoktak mozogni...

> Mondjuk kiderul, hogy a feltehetoen szupravezeto reteget is 
> tartalmazo neutroncsillagra szupernovarobbanasokbol szarmazo 
> magneses por hull 'docogve, zizegve' nagy mennyisegben, es a 
> csillagok feltetelezett  foltjait valojaban ezek alkotjak. (Azaz a folt nem 
> is rajtuk van, hanem a kozelukben osszegyulve, csillaggal egyutt 
> forogva. )
> Es por szemcsei egyutt, paranyi radioforrasokkent, eredoben irdatlan 
> nagy mikrohullamu zajt  keltenek, s magneses zajukat a szupravezeto 
> reteg veszi,  o is sugarozza... 
> Hu, mekkora poen volna, ha ilyen apro reszletkerdesbol kiindulva 
> megkerdojelezheto lenne a Nagy Bumm elmelet !  
> Szerintem igy szokott ez lenni. :-)
Ezeket az otleteket irigylem :-) nekem ilyenek csak felalomban jonnek, 
amikor kikapcsol az ellenorzo kozpont es nagyon gyorsan tudok gondolkodni.

Sziasztok !

Nyitott tartalyban viz van, nehez targyat sullyesztek bele. 
A test lokeshullamot inditva maga alatt, halad lefele.
A lokeshullam - mely tulajdonkeppen hanghullam - eleri a tartaly 
aljat es visszaverodve idoben valtozo nyomast gyakorol a testre,
melytol annak sebessege elter attol az idealistol, melyet
a hullamterjedes elhanyagolasaval kapnank kozelito matematikai 
modellezessel.
Hasonlokeppen ugy ve'lem, hogy szupravezetore pottyantott
apro magnesek sebessegeben is hullamszeru ingadozasok vannak.
Raadasul szupravezetoben, a fele zuhano magnes mozgasabol eredo 
mozgasi indukciobol adodo orvenyaram kialakulasat onindukcio
gatolja - mely tovabbi kesest hoz be  magnesek mozgasanak
akadalyozasaban, majd a kesve 'felfejlodo' orvenyaram 
idofuggvenyenek konvergalasat 'idealis fuggvenyhez' ugyanugy 
onindukcio gatolja, azaz az orvenyaram mechanikai hatasa 
a magnes mozgasara roppant osszetett lehet. 
(A jozan paraszti esz itt eldobando, karmentesul esetleg
viseltes kiskodmonre cserelheto :)
Aki kepes kiszamitani, hogy porgo es szupravezeto reteget 
tartalmazo - magneses kozmikus port csapdaba ejtett
neutroncsillag kornyekerol, a bitang nagy gravitaciojabol,
es a fentebb ecsetelt bonyodalmakbol eredoen kb. milyen 
spektrumu es kb. milyen eredo teljesitmenyu EM energia 
sugarzodhat felenk itt-ott-amott az Univerzumban, annak valszeg 
kijar a Nobel-dij.
Jelzem en nem vagyok ilyesmiben versenykepes, tehat nem 
provokaciorol van szo.

Kedvcsinalonak idezek egy regebben itt megjelent cikkbol:
*A pulzarok valoszinuleg neutroncsillagok, homersekletuk elmeleti 
szamitasok szerint eleri a millio fokot is. 
A felszini sugarzasi teljesitmeny 1cm2-en a Napenak tobb 
millioszorosa lehet. 
Ha ez a sugarzas a nagy homerseklet kovetkezmenye (termikus 
sugarzas), akkor a homersekletnek 10^21 foknak kell lennie a csillag 
felszinen. Ekkora homerseklet nincsen, tehat a sugarzas nem lehet 
termikus jellegu, inkabb a mezerekre emlekeztet. - irja K. Gilzin egy 
lektoralt konyvben, 1974-ben. 
 ....
A pulzar nagyszamu neutront tartalmazo anyagbol allo kerge alatt 
egy ezzel gyenge kapcsolatban levo szupravezeto es szuperfolyekony 
neutronfolyadek talalhato. (elmelet szerint)
 ...
Pulzaroknal milliard, sot trillio Gauss erossegu magneseses teret
is sikerult merni. Galaxisunkban kb. 1 milliora becsult a szamuk
a kihunytakkal egyutt. - irja ugyancsak a 74-es konyv.

Egyszer valaki kerdezte a listan, mitol van magneses tere
a neutroncsillagnak, vagy pulzarnak. Talan a fentebbi reszletben el 
van rejtve a valasz erre is, de tobbet segiteni en sajna ebben nem 
tudok. *

Ha ez a dolog azota sincs megfejtve, lazan arra tippelek, hogy ahol 
kosza magneses porkod es hirtelen bedurrant szupravezetoju 
magaba roskadt csillag is van egyszerre, ott fordulhat elo a sok trillio 
Gauss, ami a magneses anyag behullasanak lomhasag miatt 
tulkompenzalt akadalyozasa reven jon letre a szupravezeto 
' onvedelmi' orvenyaramatol, es a porgo csillag kore gyult, nem 
zuhano, hanem keringo 'vas-kod' pedig sokszorosara noveli  a csillag 
induktivitasat. ???

Udv: zoli