és...óriási dilemma elé állított a hangya...
kint a horgásztó partján , sétálok le fel le fel
hogy egyenletesen barnulhassak , de ez a 
kis piszok ott lébecolt előttem az ösvényen...
kérdések merülnek fel ugyibár a józan
paraszti észben hogy aszongya:
megdöglik mert csak bolyban tud élni,
ezért három eset lehetséges:
rálépek, segitem a tulvilágra hisz itt csak
szenved addig...nem lépek rá...de akkor
szenved míg döglik végre ...na ? mi
legyen ?...aztán beugrott mi volna ha
három ujj techkel odasegiteném a 
társaihoz, bár szinüket sem láttam...
lehetne?????

Kedves Lista!

A #4706 levélben írtam a fülemüle énekéről. Miért dalol a fülemüle?
Milyen érdekesen működik a rezonancia (vonzás) törvénye itt is. Amire
rezonálsz, azt vonzod. Állandóan "bele botlok" azóta hasonló jellegű
írásokkal emberi és állati vonatkozásban is. Kettőt elküldök nektek.
Íme az egyik, ami állati és nagyon tetszik.
Az emberit legközelebb küldöm.
Szeretettel, István. (Bp.)

Amerikai kutatók vemhes delfinek vizsgálatakor úgy találták, hogy az
anyaállatok az emberszülőkhöz hasonlóan kommunikálnak magzataikkal,
sőt, feltételezik, hogy énekelnek is nekik.

Ahogy az emberek is beszélnek az anyaméhben fejlődő gyermekeikhez
(egyes szülők zenét is játszanak magzatuknak), a delfinek is
kommunikálnak még meg nem született borjaikkal és talán még énekelnek
is nekik. Amerikai kutatók legalább is erre a következtetésre
jutottak vemhes delfinek megfigyelése közben.

Mint kiderült, az anyaállat a születést megelőző hetekben elkezd egy
különös, fütyülő hangjelzést kiadni, ami különbözik attól a
"beszédtől", amivel felnőtt fajtársaikkal kommunikálnak. Sőt, ez a
hangsor egészen énekszerű.

Ez a korai bevésődés folyamatának egy fajtája, mely során a
születendő delfin már az anyaméhben megtanulja felismerni az anyja
hangját. Ez a korai bevésődés az embernél az utolsó trimeszterben
figyelhető meg. Ilyenkor a magzat már reagál az anyja hangjára és ezt
preferálja minden más hanggal szemben a születés után is.

A delfinek "bölcsődalát" már korábban is többször megfigyelték, de
most először követték nyomon a magzattal majd az újszülött borjúval
való kommunikáció fejlődését ugyanannál a családnál.

Audra Ames és csapata egy Mira nevű borjú fejlődését és 9 éves
anyjával való kommunikációját követték nyomon a kaliforniai
Valejjóban, az ellést megelőző két hónaptól kezdve a születés utáni
első két hónapig. A kutatók összesen 80 órányi "delfinbeszédet"
vettek fel.

A felvételeken hallható az anyaállat, a borjú és másik öt delfin is,
akikkel egy medencében élnek. A lakótársak tanulmányozása azért volt
fontos, hogy be lehessen bizonyítani: a nőstény külön hangjelzéseket
használ, amikor kizárólag a borjával kommunikál.

A kutatók úgy találták, hogy a nőstény két héttel az ellés előtt
kezdte el gyakran hallatni azt az egyedi fütyörésző hangjelzést, amit
aztán a szülés után is használt, amikor a borjával "beszélt".

Érdekesség, hogy Mira életének első két hetében az anyja még
intenzíven ismételgette a saját egyedi hangsorát, s ebben az
időszakban a többi delfin csöndben volt, majd mikor az anya
abbahagyta a "bölcsődalt", a többiek elkezdték a saját egyedi
azonosítójukat megtanítani a borjúnak.
Ames szerint ez azért van, mert a csapat többi tagja nem akarja
megzavarni a korai bevésődés folyamatát.

A bébi delfinek egyébként csak két hónapos koruk után kezdik el
használni a saját egyedi azonosítójukat, mely nem hasonlít sem az
anyjukéra, sem a körülöttük élő többi delfinére.

http://nol.hu/mozaik/a-delfinek-is-beszelnek-a-magzataikhoz-1627317

http://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/bebizonyitottak-a-delfinek-tudnak-beszelni
/db7c7fq