Sziasztok,

>> bipolaris tranyok sem nagyon. Csovekkel nem ferne be a csillarba...
> En nem csodalkoznek, ha a csoves nosztalgia-erositok mintajara
> gyartananak elektroncsoves kompakt fenycsoveket is, mondvan, hogy
> azoknak szuperebb a fenye. :)

:-))

Kituno otlet! Megemlitem az illetekeseknek.

Udvozlet onnan, ahol a kompaktcsovek teremnek:
--
Tibcsi(R) - 

Dezso,
>Valasz Mizsei Janos reszere:
>Ha azonos nagysagu es elojelu a toltes, akkor taszitas van. A
>Bodonyi-Sarkadi h
>ipotezis ezzel osszhangban van:
>ket, minden parametereben azonos objektum kozott nem lehet vonzas, vagy
>kotott allapot.

Aha.
Taszitas lehet ket azonos toltes kozott.
Vonzas is lehet ket azonos toltes kozott, de akkor mar ellentetes elojel
kell.
Egyedul ket azonos tomeg nem vonzza egymast.
Tehat a vonzas es a taszitas teljesen mas termeszetu dolgok.
Furcsa.

Mi a helyzet a magneses erokkel?
Ket teljesen egyforma drot, parhuzamosan egymassal.
Mindket drotban ugyanaz az aram folyik (ezt nagyon egyszeru megcsinalni,
sorba kell kotni a ket drotot).
SB szerint nem lehet vonzoero kozottuk.
Ezt a drotok persze nem tudjak. 
Igy aztan mero tudatlansagbol vonzoerot gyakorolnak egymasra. 
Hiaba, a tudatlansag is sokmindenre kepes, nemcsak a tudas ;-)

Figyelem: egy hipotezis cafolasara elegendo egy ellenpelda, de altalanos
bizonyitasara akarhany pelda sem elegendo.
Udv;
Janos

Hi!
Elvezetes fizikai-elektronikai leveleket
olvasok toletek. Csak tanulok .
Egy kicsit messze esik az en 
szakteruletemtol.



Kell egy kis jokedv.
A locus coeruleusbol kifuto noradrenerg
palyak ipsilateralisan behaalozak az agyfelteket.
Az e palyakbol felszabadulo noradrenalin diffuzio
utjan, tehat nem szinaptikusan letesuelt kapcsolattal
az agykereg es mas agyterulet neuronjain fejti ki
hatasat. Altalaban mas neuronok kisuleseit
tonusosan bafolyasolja, es ez osszefuggesben lehet
azzal, hogy szomoruak vagy jokedvuek vagyunk.

Ilyen egyszeru az egesz.
-- Üdv..
Kala Pál

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: hosugarzas - me'g mindig nem stimmel ( 98 sor )


> Viszont ez nem oldja fel azt az ellentmondast, amit a
> homoru' tukros peldaval probaltam elmagyarazni.
> Itt is az a feladat, hogy egyik iranyban
> tobb ho akarjon menni, mint a masikban.
 ...
> Ha homoru' tukorben latjak egymast, akkor az egyik golyo
> mas szog alatt latja a masikat, mint a masik az egyiket!!!!

Kedves BM!

Valoban a trukkos-tukros peldanal elsore ugy tunhet, hogy bajba
kerulunk a termodinamika teteleivel. Valamikor par honapja David
Gyula reszletesen es pontosan elemezett egy, a homoru tukrodhoz
nagyon hasonlo esetet. A lenyeg az, hogy a rendszeredben nem eleg
csak a ket fekete golyot tekinteni, hanem a sugarzasi ter is a
rendszer resze. Ha kiindulaskor vakum van, es nem szaladgalnak
fotonok a terben, akkor igazabol nem homersekleti egyensulybol 
indulunk ki. Emiatt a ket golyo kulonbozokeppen kezdhet hulni. 

Ha barmi pici elteres van az idealizalttol, akkor lassan de az
az egyensulyi allapot all be, hogy mindket golyo azonos homersek-
letu lesz es a terben ennek a homersekletnek megfelelo szamu/
energiaju foton ropkod minden iranyban. [Gyula gondosan ugy kon-
strualta a peldajat, hogy a tukrok egy korlatozott teret vettek
korul. Ha nem zart ter van akkor az egyensuly az, hogy lassan 
mindenki lehul nullara...]. 
Mindehhez elegendo barmilyen pici elteres az idealistol, legfel-
jebb tovabb tart az egyensuly elerese. 

Egy nagyon egyszerusitett analogia: egy pillanatra feledkezzunk
el a sugarzasrol es kepzeljuk azt, hogy a ket golyo egy hovezeto
ruddal van osszekotva, es a hovezetokepsseg a rud ket feleben 
mas-mas. Ha hideg ruddal indulunk, akkor a ket golyo kulonbozo-
keppen kezd hulni. A sugarzasi ter nagyjabol hasonlo szerepet 
tolt be mint a rud.

Nagyjabol ez a korulbeluli valasz a kerdesedre. Ha nem is teljes,
remelem azert mutatja a megoldas iranyat. Ha visszafele meg tudod
talani DGy cikket, az sokkal pontosabb -- probaltam, de nekem nem
sikerult a kereses. Nagyon ugy emlekszem, hogy par honapja lehe-
tett -- ha valaki jobban emlekszik legyen oly szives korrigalni
vagy pontositani.

udv
kota jozsef

:

>A helyzet a kovetkezo:
>A MA'V egyik mozdonya ( V43 - a leggyakoribb tipus ) a konyvek
>szerint szilicium-egyeniranyitos. Ami azt jelenti, hogy valtakozo
>arambol allit elo szaggatott egyenaramat. Ebbol az kovetkezik,
>hogy Magyarorszagon a villamos vezetekekben valtakozo aram van.
>Es itt a nagy kerdes: Miert nem raz meg minket az aram, ha a sinre
>lepunk?

Folyo partjan allva sem leszunk feltetlenul vizesek.
A villany sem raz meg eszrevehetoen, ha az aramkor nalunk sokkal kisebb 
ellenallason at is zarodhat, rajtunk keresztul pedig alig, de
elofordulhat, hogy nem talal jobb utat.
Szinte mindenre talalni itt peldat. Az archivumbol idezve Mizsei Janost, 
epp ilyen esetet emlitett egyszer:
>setalj ki az allomasra a paroddal kodos, paras idoben, nezz korul,
>jon-e a (villany)vonat, s ha nem, allj ra a sinre, es erintsd a kezed fejet
>a baratnodehez (o ne alljon a sinen). Pontosan azt fogod erezni, amit a
>csillarnal. Itt nem is csak kapacitiv vezetes van.

Mas:
>Van nekem egy Discmen-em. Ehhez vettem 2 akkut.
>A feliraton ez all:
>AA KR 15/51 1.2V 1100 mAh
>standard 14h max. 110 mA
>Fast Charge 3h max 500 mA

>Mit jelentenek ezek, es meddig kell tolteni az akkut hogy tele legye-
>nek? 8 ora toltes utan kb 3 orat birnak ki?
Ha kb. 200mA-rel terheled. De ha a Diszkmen nagyobb feszultseget
igenyel, mint amit ezek tudnak, akkor elofordulhat, hogy 
hamar elhallgat. 

Amikor az akku vadonatuj, akkor 1 oran at kepes 1.1A-t adni, vagy 
kisebb aramot aranyosan hosszabb ideig. Sokszori toltes es kisutes 
utan romlik a helyzet. Hamarabb toltodik fel, de hamarabb is sul ki.
Eleinte a gyari ajanlas szerint erdemes 110mA-rel tolteni 14 oran keresztul, 
de toltes kozben mindig erdemes ugyelni ra, hogy ne hevuljon fel. 
A homerseklet ugrasszeru megemelkedesebol tudhato, hogy nem szabad
tovabb tolteni, mert karosodik.

Udv: zoli

Sziasztok!

Zsolti irta:
: A MA'V egyik mozdonya ( V43 - a leggyakoribb tipus ) a konyvek
: szerint szilicium-egyeniranyitos. Ami azt jelenti, hogy valtakozo
: arambol allit elo szaggatott egyenaramat. Ebbol az kovetkezik,
: hogy Magyarorszagon a villamos vezetekekben valtakozo aram van.

Nem ertem az osszefuggest. A vasut villamos halozata teljesen fuggetlen a
lakossagi/ipari aramellatastol. Amig a ne'p 50 Hz frekvenciaval van
megaldva, addig a vasuti halozaton csak 16 2/3 Hz van tortenelmi okokbol.

@@@ csak volt, mar atalltak 50Hz-re (vagy 30 eve) @@@

A lakossagi/ipari aramellatas kb. 80-100 eve mar valtoaramu, csak egeszen
"elvetemult" helyeken van meg egyenaramu ellatas ill. egyenaramu
nagyfeszultsegu tavvezetek [a keletnemeteknek van egy 400 kV-os
egyenfeszultsegu tavvezetekuk valahova Skandinaviaba].

: Es itt a nagy kerdes: Miert nem raz meg minket az aram, ha a sinre
: lepunk?

A koznyelvi "megrazas" elektromos szempontbol 2 nagy kategoriara oszthato.
1) elektrosztatikus kisules. Ez az, amikor a padlon csoszogsz, majd
megfogva a fem kilincset, szikrat szorsz. Ehhez az kell, hogy az emberi
testben toltestobblet legyen (pozitiv/negativ toltesek kulonbozo
mennyisegben) es hogy az ember szigetelt legyen (gumitalpu cipo, stb.).
Ekkor egy vezeto targyat megerintve egy tolteskiegyenlites kovetkezik be,
ez a szikra.

2) atfolyo aram. Itt kell egy hely, ahol befolyik az aram az
emberi testbe es kell egy masik hely, ahol kifolyik. Ha ez nem teljesul,
nem tud aram atfolyni az emberi testen, ergo megrazas sem lehetseges.
Ezert nem halnak az ejtoernyosok, akik veletlenul a tavvezetekre esnek,
mert ok csak az egyik kabelbe szoktak beakadni. A problema akkor
keletkezik, amikor a tuzoltosag le akarja oket szedni, mert akkor a letran
keresztul zarodik az aramkor. Ezert kell ilyenkor lekapcsolni a
tavvezeteket. A tavvezeteken csucsulo madaraknal lehetseges lenne, hogy az
egyik laban befolyik, a masikon meg kifolyik az aram, tehat megrazhatna
oket. Ehhez azonban tudni kell, hogy az aram mindig a legkisebb ellenallas
iranyaban folyik. A vezetek ellenallasa sokkal kisebb, mint a madar labae
(6-8 nagysagrend biztos van koztuk), tehat az aram "hulye lesz" a madaron
keresztul folyni.

Most nezzuk a sinen allast. Egyreszt a cipotalp szigetel. De ha mezitlab
allsz is a sinre es a masik labad a talajon vagy a sinen van, akkor a
fenti madaras pelda alapjan az aram tovabbra is a sinben folyik, nem a
testedben. Ha meg a masik labad a levegoben van, akkor nem is tud aram
folyni a testedben. A baj akkor van, ha a sinen allsz es egy, a kezedben
tartott fempoznaval megerinted a felsovezeteket.

: Van nekem egy Discmen-em. Ehhez vettem 2 akkut.
: A feliraton ez all:
: AA KR 15/51 1.2V 1100 mAh
: standard 14h max. 110 mA
: Fast Charge 3h max 500 mA
:
: Mit jelentenek ezek, es meddig kell tolteni az akkut hogy tele legye-
: nek? 8 ora toltes utan kb 3 orat birnak ki?

Azt jelenti, hogy az akku 1,2V nevleges feszultsegu es 1100 mAh
kapacitasu. Akkumulatort konstans arammal toltenek, tehat az 1100 mAh -t
teljesen uresrol ugy tudod foltolteni, hogy 110 mA-rel toltod 10 oraig.
Ha 500 mA-rel toltod, akkor 2,2 ora utan tele vannak. Mivel az akkuk nem
teljesen igy viselkednek, ezert van meg valamennyi ido rahagyasnak. Azt
nem lehet megmondani, hogy 8 ora toltes utan mennyi ideig szol a
discmaned, ehhez ugyanis ismerni kellene az aramfelvetelet. Nezd meg a
discman hasznalati utasitasaban a muszaki parametereket. Tovabba nem
feltetlenul szerencses felig foltoltott akkumulatorokat hasznalni az un.
memoriaeffektus miatt. Ez nikkel-kadmium akkumulatorokra kulonosen
jellemzo (ra van irva, hogy nickel-cadmium vagy a vegyjelek NiCd). Ez azt
jelenti, hogy egy felig foltoltott akkumulator "megjegyzi", hogy
legutoljara csak felig toltotted fol es a soron kovetkezo tolteseknel
tovabbra is csak felig hagyja magat foltolteni.

: Milyet erdemes helyettuk venni?

Ha most vetted oket, akkor hasznald oket egeszseggel.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Felado :  [Hungary]
> Es itt a nagy kerdes: Miert nem raz meg minket az aram, ha a sinre
> lepunk?

Az aram egyik polustol a masikhoz folyik. A sin az egyik polus, a felso
vezetek a masik. A sin foldpotencialon van. Igy ha ralepsz a sinre egyik
labaddal, a masik a foldon all, mindketto ugyanazon a potencialon van, nincs
feszultseg, nem raz. Ebbol a szempontbol kozombos, hogy egyen vagy
valtofeszultsegu-e a rendszer.

> Van nekem egy Discmen-em. Ehhez vettem 2 akkut.
> A feliraton ez all:
> AA KR 15/51 1.2V 1100 mAh
> standard 14h max. 110 mA
> Fast Charge 3h max 500 mA

"AA": a "ceruzaelem" meretet jelenti
"KR15/51": ezt nem tudom
"1.2V":  ez a nevleges feszültseg, a gyakorlatban kb. 1,3V-rol csokken
hasznalat kozben nagyjabol egyenletesen 1,1 V-ig, azutan mar hirtelen
csokken a feszultseg. Erdemes megfigyelni, hogy ez valamivel kisebb, mint a
szokasos ceruzaelem 1,5V-ja, van olyan keszulek, amelyiknek ez keves. Az uj
kutyuket altalaban ugy tervezik, hogy az akku is jo legyen bele.
"1100 mAh": azt jelenti, hogy a teljesen feltoltott akku 1100 mA-t kepes egy
oran at leadni, vagy 110 mA-t 10 oran at es igy tovabb, ez a kisutoaram
milliamperben es az ido oraban szorzata. (_m_illi_A_mper_h_our) A tied egy
atlagos akku, a lagnagyobb kapacitas 1800...2000 mAh ceruza meretben. Minel
nagyobb, annal tovabb szol a discman.
"standard 14h max. 110 mA": ez azt jelenti, hogy ha nem surgos a toltes,
olyan egyszeru toltot ajanlanak hozza, amely maximum 110mA (=0,11 Amper)
arammal tolti az akkut, es azt ajanljak, hogy a kimerult akkut ilyen 110
mA-es toltovel 14 oran keresztul toltsd. Altalanos szabaly, hogy a nevleges
kapacitas, tehat az 1100 mAh nagyjabol 140%-at kell beletolteni ahhoz, hogy
teljesen fel legyen toltve. Megjegyzem, hogy az ilyen aranylag kis aramu
toltes kevesbe teszi tonkre az akkut, ha elfelejted kivenni a toltobol, es
mondjuk par napig benne marad... Ha nem surgos, ilyen toltot ajanlok.
"Fast Charge 3h max 500 mA": azt ajanljak, hogy ha ugynevezett "gyors"
toltot hasznalsz, az ne legyen nagyobb toltoaramu, mint 500 mA, es egy ilyen
500 mA-essel 3 orat toltsd. Ha a tolto nem automata (5000 Ft alatt nem
valoszinu...) akkor a toltesre figyelni kell, a benne felejtes karositja az
akkut. Amikor az akku elerte a teljes feltoltodest, es tovabbra is megy bele
a toltoaram, az akku karosodhat. Elkezd a toltoaram hatasara fokozottan
melegedni, az igy kialakulo magas homerseklet karositja elsosorban.

Vannak automata toltok, ezek figyelik az akku allapotat, es befejezik a
toltest mikor erzekelik a teljes feltoltottseget. En egy kulonleges
alkalmazas miatt teszteltem tobb neves gyarto automata toltoit, es nem
vagyok elragadtatva. Neha hibaznak, valoszinuleg a nem tokeletes kontaktus
miatt tevesen merik fel a feszultsegvaltozast, es ilyenkor alultoltik vagy
eppen karosodasig tultoltik az akkukat. Ezeknek illene figyelni a
homersekletet is, de legtobb nem teszi, mert sporolnak, igy csak a
kapocsfeszt figyelik. Ugy, ahogy... Egyik sajat tesztem soran egy nemet
tesztmagazinban dijnyertes jo draga tolto egyik akku tolteset befejezte ki
tudja miert kevesebb mint fele feltoltottsegi szinten, mig a parjat
ugyanabban a ciklusban a nevleges toltottseg haromszorosanal sem fejezte be,
kb 70 fokra futve a szerencsetlen akkut. (persze nem gyakori az ilyen durva
hiba)

Akinek nem surgos, legegyszerubb, ha a legolcsobb, kb 1000 Ft-os lassu
toltot valasztja, ezek altalaban 60 mA... 110 mA-re vannak beallitva.
Ezekkel lenyegeben nem lehet tonkretenni az akkut. A toltesi idot ugy kapod,
hogy elosztod a nevleges kapacitast a toltoarammal, es ezt megszorzod
1,4-gyel. Pelda:
akku: 1500 mAh
tolto: 120 mA
1500/120*1,4= 17,5 ora. Ennyi ido alatt ebben a toltoben egy teljesen
lemerult akku is teljesen feltoltodik. Es nem lesz baj, ha tovabb, egy napig
vagy akar kettoig tolti...

Meg annyit, hogy a sorba kotott akkukat a hasznalat soran a teljes kisutes
konnyen tonkreteheti, mivel valamelyik elobb kimerul, es a masik forditva
tolti, atpolarizalja. Ez nagyon gyorsan tonkreteheti az akkut. Az ujabb
keszulekekben ez ellen szokas ugy vedekezni, hogy a keszulek kikapcsolja
magat, ha eszleli, hogy a telepfesz lecsokken adott ertek ala, altalaban
1V/cella korulre allitjak a kuszobot. Egy discman valoszinuleg eleg fejlett
keszulek ahhoz, hogy ezt megtegye. Egy zseblámpa persze nem... Mivel a
kikapcsolas utan mar nincs terheloaram, az akku igy biztonsagban van.

Jozsi

En egy Philips dragabb valtozattal jartam ugy, hogy nem egyszeruen kiegett,
hanem teljes zarlatban maradt. Levagta a biztositekot, es nem is lehetett
visszakapcsolni, mert az aramlokes hatasara a fali kapcsolo kontaktusai
osszehegedtek, es nem lehetett kikapcsolni. Billegett, de nem kattant. Tehat
maradt a zarlat, amig ki nem vettem a foglalatbol, es kapcsolot is cserelnem
kellett. Ez szerintem egy megengedhetetlen, durva tervezesi hiba. Az az
aramlokes, ami kepes volt osszehegeszteni a kapcsolot, nem volt eleg arra,
hogy kiegesse belole a zarlatot. Ha mar biztositekot nem tettek bele,
legalabb egy vekony folia vagy valami szerintem kotelezo lett volna, ez igy
elfogadhatatlan.
Nekem van vagy 30 db kulonfele tipus a hazban, nem vettem eszre, hogy az
olcsobbak rosszabbak lennenek. Legtobb azert draga nalam, mert en azt a
fajtat szeretem, amelyik nem husz centi hosszu, hanem 3 iv van egymas
mellett es nem sokkal nagyobb, mint egy izzolampa. Ilyet eddig olcsoban nem
lattam. A csillarokban eleg hulyen nez ki, ha fel meterre kilog egy vilagito
vekony rud... Az asztali lampaban olyan van, mint egy nagy kerek, ilyet
szeretnek meg egyet, de mostanaban nem latom sehol.