>A minap volt egy kis bulink :-). Masnap eszembe jutott,
>hogy mi is mi zajlik le konkretan az emberben amikor
>masnapos? Milyen karos hatasai vannak az alkoholnak?

Haha :) Ezen en is sokszor tortem mar a fejem. Szo szerint ;-)

Olvassatok el ezt. Szakertok lesztek benne. :-)

http://web.axelero.hu/attys/drog/alkohol.html


Udv,
Andras

Csaba:
'vegtelen josagi tenyezoju hangvilla'
>Ez a kifejezes sajnos szamomra ismeretlen. Egy allandoan rezgesben
>levo hangvillat jelkepezne?

Janos: 
>Ugy van. Egyebkent lehet egy (majdnem) ilyet csinalni ugy, hogy az
>energiaveszteseget visszapotoljuk (pozitiv visszacsatolas).

Janossal egyeteroleg emlitem Csabanak, hogy az elektronikaban 
ismertek es megvalosithatok  negativ differencialis ellenallasu
eszkozok. Ezekkel veszteseges rezgokor Ohmos vesztesege
'eltuntetheto' igy kesz a csaknem idealis rezgokor, mely majdnem
egyetlen diszkret frekvencian rezeg.
A veszteseg folytan csillapodo rezgokor/hangvilla ugyanis egyszerre
sok frekvencian rezeg, s a legintenzivebb komponens frekvenciaja
nem a rezonanciafrekvencia. Felsofoku matekkal ez levezetheto,
szemlelettel belatni viszont nehez. Magam emiatt az effektus miatt 
szantam ra magam tovabbtanulasra kolyokkoromban, mert nem voltam 
kepes belatni, hiaba gyozkodott egy radioamator.
(de levezetni o sem tudta )

A mechanikai rezgorendszerek is nyilvan kiegeszithetok 
hasonlokeppen valamilyen elektromechanikai 'vesztesegmentesitovel' 
hogy csakis egyetlen frekvencian rezegjenek, de ezek a megoldasok 
persze valahonnan energiat kell kapjanak, maskepp nem megy a dolog,
es az idealis eset csak amiatt nem erheto el, mert az elektronika
mindenkeppen zajos.

Endre tobb szaz evig szeretne forgasban tartani valamit
energiautanpotlas nelkul.
A muholdak is alkalmasak erre. Olvastam, hogy fontolgatnak
olyan liftet, mellyel a vilagurbe nagyon olcson kijuttathatok
lesznek kulonfele eszkozok. 100ezerKm-es specialis kabel logna
ki az urbe, es a Fold forgasa tartana feszesen, ez volna
az oszlop, melyen ki lehetne vitetni sokmindent.
Elegge scifi izu, de sose lehet tudni. Tehat Endre dobja el 
a magneses ketyerejet, ami garantaltan vesztesegesebb,
mint egy urben keringve tengelyforgas vegzo homogen anyagu forgastest.

No errol jutott eszembe, hogy az emlitett meglehetosen vesztesegmentes 
forgastestnek mi volna az elektromos analogja, mely csekely 
veszteseggel mukodve energiat tarolhatna kint az urben ?  

Udv: zoli

Ma olvastam, hogy 3.5 milliard eve becsapodott 20km atmeroju 
asteroida kozvetett nyomaira leltek, mely 2-szeres atmeroju volt
a 65millio evvel ezelottinek, melytol a dinok kipusztultak.
Tegnap meg azt olvastam a weben, hogy a dinok nem
aszteroida miatt pusztultak ki. Ez egyre cifrabb.

Tetszik egy uj hipotezis, miszerint a XX. szazad elejen
Sziberiaban a Tunguz krater nem meteortol valo, hanem
alulrol jott az ok. Foldgazkitores lehetett, s ezert
nincsenek maradvanyok.

Olvastam, hogy 4 evig tarto patkanykiserletek alapjan mobiltelefonok 
sugarzasa nem rakkelto, de azt is, hogy feherjek atalakulnak a sugarzastol,
igy a neuronok vedelme gyengul, a veraramban koszalo mergek 
karosithatjak oket.

A legjobban tetszik egy altalam reg sejtett jelenseg tudomanyos
igazolasa, es varom, hogy az eletcelul tuzott - a kolyok polojat 
patyolattisztara kell mosni - jelszo kivesszen, s a tokeletessegre
torekvo, evoluciorol mit sem tudo lelkibetegek kedvenc 
es tokeletes mosopor-reklamjai eltunjenek a szinrol.
Tudomanyosan igazolta'k az ugyancsak regi gyanut, hogy a kosznak
elonyei is vannak ! Pocsolyakban tenyeszo, emberre veszelytelen
bakteriumokkal erintkezve immunitast nyerhetunk tobbfele betegseg 
ellen, igy allergiaktol is !
Nem lehet veletlen, hogy imadok mezitlab rohangalni a talajon,
es a sarban tapickolas sem jelentett soha problemat, viszolygast.
Hogy regebben a 'nem eldobos' cipok vedelmeben tiltottak a gyerekeket
a pocsojaba lepestol, azt megertem. De ma ez felhaborito terrorizmus ! 
(Az uvegszilankok miatt persze kell a cipo.)
A takaritoneni a tanum, hogy emlekeztetni szoktam - a behordott sar 
a Fold pora, nem veszelyes anyag, nem kene tole annyira irtozni,
nem az a veszelyes hulladek.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: az arnyekelmelet zsakutca
>Az arnyekelmelet ugye lathatatlan, kimutathatatlan, de hipotetikusan
>impulzussal (tehat tomeggel is) rendelkezo, zaporozo reszecskek
>kulso tamadasaval magyarazza a tomegek egymas fele sodrodasat ?
Tokeletes.
>Ez a magyarazat santit, mert csak bizonyos statikus allapotokat
>magyaraz, s terbeli szabad mozgas lehetoseget pedig kizarja.
  Elegge vitathato tema. A ter mozgasban levo elemei tomeg mozgasi 
lehetosegeit nem zarja ki, sot amennyiben a tomeg meghatarozoja, ugy a 
mozgase is.
  Ugyanis a ter apro lathatatlan elemei mozoghatnak minden iranybol minden 
iranyba, viszont az ok sebesseguk sem alando. Egymashoz viszonyitva lehet 
nulla es talan meg a fenysebesseg folotti is. Tobbszor elhangzott a fotonok 
fenysebessegevel kapcsolatos kerdes is.
Nagy a valoszinusege, hogy az elob emlitett mozgo zaporok a felelosek a 
potyautazasban.
    Kulomben mi hatarozna meg a tomeg terben valo haladasat, egyben nyugalmi 
allapotat?
Mitol kulombozik egy puskagolyo, melyet a kezembe tartok egy masiktol, 
melyet kilottem egy tetszoleges iranyba a puskabol?

>Szoval a tudomany arrol szol, hogy nem eleg kijelenteni valamit,
>szentenciakent, csakis otlet alapjan, hanem ala is kell tamasztani -
>miert _erdemes_ adott ok-okozat felismereset elfogadni valonak,
>mas indoklas helyett, vagy mas indok hijan.

  Egyetertek. En meg messze allok-  Par eve egy Einsten Galaxisokrol irt 
konyve akadt a kezembe a konyvtarban. Egy eleg vastag konyv tele tripla 
integralt egyenletekkel.  Azert megis hogy van ez, talalgattam, ahany 
egyenletet le tudok irni, annyi fele galaxis letezhet, vagy forditva? Mai 
napig sem tudom a megoldast, ami viszont biztos, meg a fizikaban is vannak 
hianyossagok, ami miatt sikertelenek a kvantumelmelet es a relativitas 
elmelet osszekapcsolasa. ( javitsatok ki ha hibaztam)

Egyszoval azt sem allitom, hogy az arnyekelmelet nem santit, de egyre tobb 
jel utal arra, hogy megis mukodik.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: hangvilla ( 23 sor )
>>Es ami azt ileti, mar igazan meglatogathatna Janos, amig a szep nyar
>>veget nem er. :-)

>Megyek, most egyeztetek, mert mashova is megyek arrafele, szept 21-e
>elott ott leszek.
  Vegre valami jo hir :-)  Orommal varom. Addig meg egyeztetunk.

    Udv. Csaba.

Kedves Zoli )!

> >Eric Berne szerint (Emberi jatszmak) a bunozok tobbsege nem logikus
> >gondolatmenet alapjan, a varhato hasznot es veszteseget felbecsulve 
> >jut arra a kovetkeztetesre, hogy bunozni fog, mert megeri, hanem 
> >jatszmat jatszik, aminek eppen az a celja, hogy elkapjak es 
> >megbuntessek! 
> A konyv cime valamikor nagyon megragadott, mert magam akkoriban
> epp az ember harcosi mivoltanak bizonygatasaval kezdtem fogalkozni.
> Beleolvasva csak nehol csalodtam, de altalaban csodaltam Berne 
> megfigyeleseit.
> Hogy a bunozok celja a lebukas volna ? Ez nagyon eros tulzas.
> Biztos elofordul ilyen, de szerintem sokkal inkabb kedvtelesbol, 
> elvezetbol bunoznek, rongalnak, kartekonykodnak sokan [...]
> Elvezik kijatszani masok eberseget. Elvezettel keresik adott 
> technikai/tarsadalmi/jogi megoldasok gyengeit. [...]
> Ekozben valoban nem torodnek kovetkezmenyekkel. 

Kozben utananeztem, es kiderult, hogy pontatlanul ideztem Berne-t fent. 
Valojaban annyit mondott, hogy a bunozok ket tipus keveredesebol allnak 
ossze: az egyik a "hidegveru profi", aki a bunozest szakmajakent uzi, 
kizarolag a nyeresegert. A masik pedig az, aki jatszmakent uzi, 
szenvedelybol; ez a kategoria az, amelyet te is leirsz itt. Es a 
jatszmanak Berne megallapitasa szerint az "atvaltas" is resze - ettol 
jatszma -; azaz, amikor a rablot elkapjak. A hidegveru profival szemben 
- aki sosem tesz egyetlen felesleges mozdulatot, nem hagy nyomot maga 
utan, tisztan dolgozik -, a szenvedelybol bunozo diadalerzeteben 
onceluan rombol, felesleges nyomokat, "nevjegyet" hagy a helyszinen, 
folos eroszakot alkalmaz, szuksegtelen kockazatot vallal stb. Ezek 
pedig elkerulhetetlenul elosegitik a lebukasat!
A skala egyik vegen all a 100% profi, a masik vegen a teljesen 
szenvedelybol bunozo. A valo eletben elofordulo bunozok tobbsege 
valahova a ketto koze esik. Es termeszetesen nem feltetlenul fix a 
helyuk. A verprofi is jatszhat egy kis rablo-pandurt neha 
szorakozaskeppen, de o mindig tudja, hol alljon meg.
Szoval Berne nem allitotta, hogy a bunozok tobbsege jatszmakent, 
szenvedelybol uzne a szakmajat, bar annyit tenyleg kimond, hogy - 
logikus modon - a buntetesvegrehajtasi intezetekben tulnyomoreszt 
ezek talalhatoak, hiszen az igazan profikat ritkan vagy sosem 
kapjak el.
Peter

Kedves Math )!

> Azonban nagyon fontosnak tartomazt, hogy "hit-e a tudomany" 
> az nem pszichologiai kerdes.

Amint igyekeztem jelezni, szamomra a kerdes mar nem errol szol. A 
tudomanynal szamomra sokkal erdekesebbek a tudosok, akik azt muvelik :-)

> (Melleskesen nem tudsz helsinkiben valami jo szofverfejleszto 
> vagy informatikus kutato allast? holnaptul munkanelkuli vagyok, 
> es nem olyan egyszeru allast talalni:)

Sajnos nem, itt is inkabb kuldik elfele az embereket, mintsem ujakat 
vennenek fel.
Peter

Kedves Gyula:

>Jo, akkor mondok masik peldat. Legyen igaz, 
>hogy 'A=>B', tovabba 'B=>C'. Ebbol kovetkezik, 
>hogy 'A=>C'. Ezt en mar axiomanak hivom.
Lehet axiomanak hivni, ha tetszik. A lenyeg az, hogy ez nem a vilag igazsagairo
l valo elozetes felteves, hanem a "=>" jelenteserol. Tehat nem lehet hittetel a
 vilagrol.
Itt nem arrol van szo, hogy tudjuk, hogy a vilagban ha A=>B es B=>C, akkor A=>C
, hanem az implikacio (=>) fogalmaba beletartozik a transzcendalitas. Az implik
acio egy transzcendens,... logikai operator. Per def.

Ha valaki azt mondana, hogy szerinte nem igaz a => transzcendentalitasa, akkor 
en azt mondom, hogy o nem ugyanazt erti implikacio alatt, ez a szo, jel nala va
lami mast jelent. Ugyanakkor a vilagrol valo tudasunk ettol nem valtozik, ez ne
m a vilagrol szolo hit, hanem fogalmak, jelek, szavak jelenteserol, hasznalatar
ol alkotott konszenzus.

Mellesleg vegyuk eszre, hogy ha az implikacio nem volna transzcendens, akkor az
 elmeletek dedukciora nem volnanak hasznalhatoak, hiszen ott szinte mindig tobb
, mint egyleeses dedukcio van.

Harmadreszt pedig az implikacio transzendentalitasa empirikusan is tesztelheto.
 

>A masik burkolt axioma, hogy az altalad 
>definialt 'tudomany' kepes minden empiria kezelesere.
Ezt hogy erted? Hol van ez burkoltan felteve?
> Nagyon gyenge kiserlet az axioma megfogalmazasara:
>'a vilag logikus'...
Nem a vilag logikus, hanem logikus elmeleteket keresunk a vilagra, ha lehet, ak
kor lehet, ha nem, akkor nem. Egyenlore jol megy. Ha nem lehet, a tudomany akko
r nem nyilatkozna ki, hogyx de pedig mennie kell, annal roszabb a vilagnak, ha 
nem megy, mert a vilagnak logikusnak kell lennie.:)

>>Az empiria nem lehet hibas, az elmelet lehet.
>Ha ennyire szigoruan definialod az empiriat (amihez 
>megvan a jogod), akkor nem fogsz messzire jutni. >Ugyanis ez esetben minden 'm
eres' az osszes eddigi 
>tudasunkat teszteli. 
Majdnem. Legalabis nagyon sok tudast tesztel. Egy tapasztalat sosem egy elmelet
i allitas, hanem nagyon sok elmeleti allitas, es sok tudomany egyuttese. Ezen a
lapul peldau Otto Neurath egyseges tudomany kepe: ahhoz, hogy egy gyakorlatkoze
li konkluziot tudjunk levonni, mindig a tudomany egy nagyon nagy reszet hasznal
juk fel.
Nemlatom, miert ne jutnek igy messzire?

>Konkretizalva: amikor megmerem egy csillag fenyesseget, 
>akkor at se fut a fejemen, hogy most igazabol a 
>kvantummechanikat is tesztelem. Pedig igazabol azt 
>teszem, de  meg vagyok gyozodve arrol, hogy a 
>kvantummechanika elegendoen tesztelve
>van ahhoz, hogy azzal ne keljen foglalkozzak.
Valahogy igy.
Amikor a csilag fenyesseget merem, akkor a vilagegyetemrol alkotott modellt, a 
magfuzios elmeletet, az optikarol szolo elmeletet, a legkorrol szolo elmeletet,
 a szemrol szolo elmeletet, az agyrol szolo elmeletet, es egy csomo mindent egy
szerre tesztelek. Hiszen az elmelettol az empiriaig szolo dedukcio isilyen felt
evesekkel el:
1) a csillag fenyessege ennyi
2) nincsenek jelentos zavaro teygak, effektusok
3) jo a tavcsovem
4) jo a szemem
5) nem vagyok bolond

egy konkret pelda. amikor Galilei foltokat latott a Holdon, akkor azzal az Aris
ztoteleszi elmeletet tesztelte. Galilei azt mondta, hogy a foltok cafoljak Aris
ztotelesz elmeletet, de ehhez fel kellett teteleznie, hogy a tavcso jol mukodik
 . Kora mas tudosai azt mondtak, hogy a tavcso okozza a foltokat.

A kulcs a kovetkezo:
1) Egy tapasztalati allitas mindig sok elmeleti resztol fugg
2) de az osszes empirikus allitasra keresek egy jo globalis elmeletet.

Galilei eseteben a dolog ott dol el, hogy azt is meg kellmagyarazni, hogy a tav
csovel egy olyan foldi tragynal nem latok foltokat, amirol szabad szemmel sem l
atok. Sok kiserlet osszevetesebol mar joggal feltetelezhetem,hogy a foltok bizo
ny a Holdon vannak.

Ezek jo tudomanymetodikai kerdesek, de nagyon nem latom, hol van itt a hit.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Kedves Peter,

Az 1936.-os szamban irt e cimu cikked szerintem mar nagyon elment az eredeti ke
rdestol. Szerintem azert, mert az eredeti kerdes szempontjabol csusztato kerdes
ekre laviroztal. Azon kivul szerintem a tema igy hitvita fele csuszik, ami szin
ten nem jo itt.

En emiatt nem is regalaok, mert szerintem nem ide valo tema, es raadasul semmi 
koze nincs az eredeti kerdeshez, miszerint szerepel-e hittetel a tudomanyos met
odikaban?
Szerintem nem, es ez fuggetlen a tudomany es vallasok tortenelmetol, szociologi
ai es pszichologiai osszehasonlitastol.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)