Szevasz!

> Felado : Ko'csi Zolta'n
> E-mail :  [Australia]
> Temakor: Fly by wire ( 13 sor )
> Idopont: Wed Sep 19 15:03:14 CEST 2001 TUDOMANY #1595
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ....
> csinalni. Tudomasom szerint egyes modern vadaszgepeket a
> teljesitmeny erdekeben olyan aerodinamikai profillal
> tervezik, hogy a gep instabil. A szamitogep folyamatos
> korrekciokkal tartja egyaltalan a levegoben. A pilota
> nem tudna a levegoben tartani, nem eleg gyors hozza.
A vadaszgepeknel arra torekszenek, hogy a felhajtoero nagy resze
a tomegkozeppont kornyeken legyen. Ezaltal a gep instabil
lesz(ezt massal is fokozzak) es konnyebben lehet gyors
manoverekbe vinni.
A IV. generacios nyugati harci gepek szinte mind fly-by-wire -rel
repulnek. Sok eve mar.

Udv!
Sipi

@@@ F15 elvben meg vezetheto szamitogep nelkul, F16 mar
elvben sem, pedig huszoneves konstrukcio.   -- M.L. @@@

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: bizarr megoldasaim ( 50 sor )
> Idopont: Wed Sep 19 18:13:10 CEST 2001 TUDOMANY #1595
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ....
> hogy legifolyosorol letert gep van a levegoben.
> Csak azok koltozzenek be, akik elegge batrak ahhoz, hogy vesz eseten
> azonnal katapultaljanak az automatikusan nyilo tolo-ablakokon at,

A WTC 2 tornyaban kb. 50e ember dolgozott, es kb. napi 80e
latogato volt. Megneznek egy ilyen katapultalast! :-)))

Udv!
Sipi

Sziasztok!

Zoli, a csoposta-otletedet Hamburgban mar megvalositottak uszkve 40 eve
(tudtommal "igazibol", tehat nem csak tesztuzem volt), csak nem szamoltak
azzal, hogy az utakon akkora lesz a forgalom, hogy a razkodastol
osszetornek a csovek.

Jelenleg tobb nemet varos is tobbe-kevesbe komolyan fontolgatja egy
aru-csoposta epiteset kikotok kozott ill. varoson kivuli
arukozpont-belvarosi aruhazak variaciokban, amik persze egy kontenert, de
minimum euro-palettat kell tudjanak szallitani.

Emellett vannak a "vizionalok", akik szerint az internetre kotott
hutoszekreny eszreveszi, hogy elfogyott a tejem, megrendel 3 litert es
csopostan leszallitodik.

Tovabbi infok (nemetul): www.hamburg-light.de/rohrpost.htm

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

SB:
> Ha igy latod, akkor mondj egy lehetseges valaszt. Ha lehetseges valasz
nincs,
> akkor egyaltalan nincs valasz. Ezzel viszont valami baj van, mert
valamilyen
> valasznak lennie kell. Szerintem ezt nem lehet tovabb bonyolitani, kb.
ennyit
> lehet elmondani az egeszrol. Ez a vegso misztikum (vagy az egyetlen
misztikum),
> nem lehet vele mit kezdeni. Az egyetlen amit lehet, hogy mindenki
csodalkozzon
> ra legalabb egyszer.

en meg azt se mondanam, hogy misztikum. itt egy eleg egyszeru dologrol van
szo, amit valoban erdemes egyszer felismreni. arrol van szo, hogy a
nyelvtani szabalyok azaz a nyelv szintaktikai szabalyai tul engedekenyek, es
nincsenek benne foglalva olyan kriteriumok, amik garantalnak, hogy egy
nyelvileg ertelmes kerdesre van logikus valasz.
azaz konnyeden lehet olyan nyelvileg helyes kerdeseket es allitasokat
megfogalmazni, ami ertelmi, logikai kriteriumoknak nem felel meg. peldaul:
"Ceasar prim szam"
Itt Ceasar alany, pprim jelzo, szam nevszoi allitmany. A mondat rendben van,
ezert azt hisszuk ertelmes. Ugyanakkor fenekte ertelmes, mert a "prim szam"
jelentese nem vonatkoztathato Ceasarra.

Hasonloan.
"Hogyan keletkezett az Univerzum?"

Hogyan kerdoszo, keletkezett allitmany, Univerzum alany. azt hisszuk, hogy
ez ertelmes mondat. De az univerzumra nem vonatkoztathato a keletkezes
fogalma, mert a keletkezes valajoban valamibol valo atalakulas eseteibol
megfogalmazott fogalom. Ha pedig meg vonatkoztathato is volna, az univerzum
keletkezesere nem vonatkoztathato a hogyan? a hogyan kerdesre ugyanis valami
eljarast varunk, ami utanozhato, vagy legalabb elemeiben reprodukalhato.
Vagy ha nem, legalabb modellezheto, szimulalhati, leirhato, elmeletet lehet
ra gyartani, stb.
Mivel az univerzum mindazon dolgok egyuttese, amire ezt meg tudjuk csinalni
(megismerheto dolgok egyuttese), ezert a keletkezesere per definicionem nem
lehet megtenni ugyanezt, kulonben a keletkezes is az univerzum resze volna
es ezzel ellentmondashoz jutottunk.

A "Keletkezett Univerzum hogyan az"
mondat szintaktikailag sem helytelen, gondolom,ezt senkinem tagadja.
Ezutannem meglepo, hogy lehet olyans zntatktikailag helyes mondat, ami
logikailag nem helyes.

Visszaterve a nyelvre. Mint emlitettem, a "misztikussag" olyan egyszeru
dologbol fakad, hogy a nyelvet tul boven definialtuk, aztan ugy teszunk,
mntha szukeb kriteriumoknak is megfelelne. Olyan ez, mintha csdoalkoznank
azon, hogy lehet olyan lefordithato szamitogepkodot irni, amely futashibat
eredmenyez. A lefordithatosag azt jelenti,h ogy szintaktikailag megfelel, de
ez meg csak egy gyenge kriteriumrendszer. Ez meg nem garantalja, hogy a kod
nem tartalmaz valami programhibat.
Aki azt akarja, hogy csak hibatlan kodokat lehessenirni, annak nagyon le
kell szukiteni a programnyelvek szintaktikajat, olyanra, ami garantalja a
logikai helyesseguket is.
Hasonloan, ha valaki azt szeretne,hogy anyelvben csak ertelmes kerdeseket
lehesssen feltenni, annak logikai szabalyokat kell bevezetni a szintaktikai
szabalyok koze. Ez persze praktikusan nem fog megvalosulni,mert a nyelvnek
nem ez alegfobb es egyetlen funkcioja.
Magyarul: Bozsi neniinek nem kell a logikai konzisztencia, neki az is jo, ha
lehet ertelmetleneket kerdezni, mit banja o aztat.
Viszont ertelmesebb ember mar ezekheza szbalyokhoz is tartja magat. Ahogy
igenyes ember igyekszik a nyelvi szabalyokat is betartani azert. hogy
megertsek, ertelmes ember igyekszik meg logikai szabalyokat is betartani,
hogyne kerdezzen vagy allitson ertelmelen dolgokat.
Ez supan egy magasabb fokozat.

math

Sziasztok,

  Kezd politikava valni az egesz, igy itt van egy halom szam, lehet
csamcsogni rajta:
            CO2  Lakossag Terulet GDP
USA         4870   280    9.2     9960
SzU         3800  >145    >17.0   >1120
Kina        2390  1270    9.6     4500
Japan       1040   130    0.4     3150
India        650  1030    3.0     2200
UK           570    60    0.25    1360
Franciao.    360    60    0.55    1450
Lengyelo.    440    39    0.30     330
Ausztralia   260    19    7.6      450
Olaszo.      390    58    0.3     1270
Mexiko       320   100    1.9      915

CO2: millio tonna, 
     forras http://cesimo.ing.ula.ve/GAIA/Countries/co2_total.html
Lakossag: millio, forras CIA 'The World Factbook'
Terulet: millio km^2, forras CIA
GDP: milliard dollar, forras CIA

Szovjetuniora lusta voltam osszeadni, igy csak Oroszorszagot ideztem be
(nem tanulmany irok, csak kivancsi vagyok, mi van nagyjabol).

Neki lehet ugrani normalizalni:

            CO/Lakossag CO2/Terulet CO2/GDP
USA         17           530          0.5
SzU        <26          <223         <3.4
Kina         1.9         250          0.5
Japan        8          1300          0.33
India        0.6         216          0.3
UK           9.5        2280          0.4
Franciao.    6           650          0.25
Lengyelo.   11          1470          1.3
Ausztralia  13            34          0.6
Olaszo.      7          1300          0.3
Mexiko       3.2         170          0.35

  A fenti adatok abszolut nem tudomanyosak, csak becslesek, mert nincs
idom utanamenni minden adatnak, a szamolasokat nem ellenoriztem, a
CO2 es egyeb adatok nem ugyanarra az evre vonatkoznak, stb.
  Az normalizaciok kivalasztasanal probaltam objektiv lenni, azaz nem
radiroztam ki az oszlopokat, amik nem tetszettek.
  En ugy latom, hogy a terulet normalizacio leginkabb azzal fugg ossze,
hogy mennyire 'erzik az emberek a borukon', hogy szennyezes van. Az osszes
orszag a fenti tablazatban, amelyiknek kiemelten fontos a kornyezetvedelem,
tobbet szennyez teruletre vetitve, mint az USA (Japan, UK, Franciao., 
Olaszo.), talan Lengyelorszag kivetelevel (ha jol tudom, ott is kiemelt, csak
nincs mibol).
  Az USA kiugroan magasany szennyez egy fore esoen, vszg. valvetve a
SzU-val. Itt az a bajom, hogy ha ez az objektiv merce, akkor Europa
nagyon nagyon szegyelje magat, mert az USA-Europa kulonbseg (duplaja)
elhanyagolhato az Europa-India kulonbseghez (tizszeres). Lehet kopkodni
*ezert* az USA-ra, de nem magas lorol. Erre persze azt mondja az USA, 
hogy persze, hogy tobbet szennyezunk, mert tobbet is termelunk (lasd
egy fore juto GDP 36 kUSD, szemben az europai 20-24 kUSD-ral).
  Van meg akkor a GDP-vel normalizalt szennyezes. En mennyisegi kulonbseget
latok, nem minosegit. Ez persze szubjektiv. Igen, USA-nal magasabb, mint
Europanal, de nem ugrik ki mint Lengyelorszag es esetleg a SzU. Tovabba
a vegeredmeny nagyon fugg attol, hogy hogyan is merunk (teljes szennyezes
vagy netto szennyezes, stb.).
  Csak meg egyszer kifejtem, hogy mit allitok: a ket regio kozott van
kulonbseg, de nem minosegi, csak mennyisegi. Az USA-ban a kornyezetszennyezes
mint olyan kisebb sullyal szerepel, mint Europaban. Ezt alairom. Foleg
GOP vezetes alatt. Kioto ala nem irasanak tobb oka volt, egyik az, hogy
a szerzodes betartasa eseten Europa gazdasagi elonyhoz jutott volna az
USA-val szemben (nem beszelve sok orszagrol, ami kimaradt a szerzodesbol).
Erre lehet azt mondani, hogy az USA-nak most van jogtalan elonye, mert
szennyezobben termel, mint Europa es errol onkent le kell mondjon a
tisztesseg neveben. Ehhez nem fuznek vermes remenyeket. Masik kritika
az volt, hogy Kioto nincs vegiggondolva vegrehajtas szempontjabol. Pontosan
mi is a meres menete, mik a buntetesek, stb.
  Kozben talaltam egy masik tablazatot, ami 'Fossil-Fuel' elegetesebol
szarmazo CO2 kibocsatas (milio 'metrikus tonnaban' -- nem konvertalok SI-re):

       1998 1980 1970
USA:   1490 1263 1152
D:      225  294  276
GB:     148  158  174
I:      113  101   78
F:      101  132  115
PL:      88  124   82
J:      309  251  201
CH:     848  403  210
AUS:     90   55   39
CAN:    128  114   89
IND:    290   95   52
E:       67   55   30

Forras: http://cdiac.esd.ornl.gov/trends/emis/tre_tp20.htm

  Nem akarom beidezni a tablazatokat, mert bazi nagyok (1700-as evekig
visszamegy). Ami erdekes, hogy a szamok eleg stabilan mennek felfele
minden orszagban, egeszen 1970-ig. Akkor hirtelen megall a novekedes
(USA-ban is) egeszen 1985-ig, aztan hirtelen egyes orszagoknal ujra
megindul felfele (pl. USA, Olaszorszag, Spanyolorszag). Mas orszagoknal
nem (Franciao. peldaul).
  Itt mar latom ertelmet a 'minosegi kulonbseg' kategorianak, mert egyes
orszagok sikeresen stabilizaltak a szerintem kulso okokbol mekovetkezett
fogyasztasnovekedes leallasat, masok nem. Itt viszont nem latom az eles
EU-US hatarvonalat (lasd Olaszorszag, Spanyolorszag).

Gyula

Kedves Laszlo,

1. Igen, ez teljesen igaz. Demokrata-Republikanus ellentet van, demokrataknak
   fontosabb a kornyezetvedelem. Ebben teljesen egyet ertek.
2. "The United States recognizes the seriousness of the 
    issue as scientists attempt to learn more about climate change."
    Ket lehetseges ertelmezes, egy amit Te mondasz vagy idezel:
    "Vagyis a Republikanusok nem fogadjak el, hogy az emberi 
     tevekenyseg lenne a globalis folmelegedes oka.'
    En azt is tudnam mondani, hogy "A Republikanusok elfogadjak, hogy
    az ember *is* kozrejatszik a globalis felmelegedesben, igy annak 
    az ember *is* oka, de ok sokkal pontosabban szeretnek tudni, hogy
    mennyire."
3. Elozo, szamokkal teletuzdelt hozzaszolasban szamomra az egyik tanulsag
   az volt, hogy a kornyezetszennyezes eleg erosen korellal a termelessel.
   Azaz ha hirtelen az USA atvaltana Franci tipusu termelesi es eletviteli
   modszerekre, akkor a kibocsatasa kevesebb mint felevel csokkenne. Namost
   abban lehet hinni, hogy *ez* a (mondjuk) 10% csokkenes az elvalaszto
   a katasztrofa es a fentarthato vilag kozott, en nem hiszem. Szerintem
   a hosszu tavu opcio csak az ipari termeles jelentos korlatozasa lehet,
   ami jelentosen kihat az eletszinvonalra is. Sajnos ebben Europa *sem*
   jar igazan az elen  -- szerintem
4. Elnezest, de mi ez a 'RedHerring' referencia? En lattam beszelgetest az
   illetekessel az USA kormanyban, ahol azt allitottak, hogy dolgoznak
   rajta. Te nem hiszel benne, en megadom nekik ideiglenesen a bizalmat.
5. Ezt nem ertem. Mi koze a WTO donteseknek a kornyezetvedelemhez? Banan
   ugyben meg Europat itelte el. Szinten import ugyben. Nem latom az
   osszefuggest.
6. Ez hit kerdes. Kisarkitva: Ha valamelyik orszag elojonne egy javaslattal,
   mi szerint a totalis kibocsatast a jelenlegi 1 szazalekara kell 30 ev
   alatt levinni, azt Europa se irna ala, mert kivihetetlennek tartja.
   Kiotot Europa eppen kivitelezhetonek tartotta (meg sok orszag), USA
   nem. Foleg gazdasagi megfontolasokbol.

  Megegyszer az alap kijelentesem: Nem az a velemenyem, hogy az USA valami
szuper kornyezetvedo lenne. Pont az ellenkezoje, foleg Republikanus vezetes
alatt. Viszont Europa sem az. Europa is gyalazatosan szennyez. Nem merek
szamokat mondani, mert nem tudom oket es nem merek utananezni. Nem lepodnek
meg, ha valami olyan jonne ki, hogy a lakossag 3%-a el itt es a szennyezes
10%-at produkalja. Nem az USA-t vedem, Europat kritizalom, hogy ok se
jarnak annyira elen a kornyezetszennyezesben, csak az az elleni harcban
(es ott sem egysegesen, lasd Olaszorszag toretlen novekvo felhasznalasat
fosszilis energiahordozokbol).
  A 'mindekinek egyforman' szepen hangzik, csak amikor reszletekkel nehez
kitolteni. Mindenki mashonnan indul (USA, Europa illetve abszolut fejlodo
orszagok). Mi az egyforma? A cel, az aldozat amit hozni kell, stb. Nekem
az az erzesem, hogy Europa egy eleg moderalt kornyezetvedelmi politikat
hajlando/kepes felvallalni, es ezt ugy probalja beallitani, mint az
abszolut erkolcsos magatartast. Nem az. Ez az 5-10% csokkentes 1990-hez
kepest (mert az szerzodes maximum ennyirol szol) nem fogja megforditani
a felmelegedest. India es Kina abszolut kimaradt belole. Nem latok egy
orszagot sem Del- es Kozep-Amerikabol. Ha jobban megnezem, akkor 
USA, Japan, Ausztralia es reszben Oroszorszag az Europan kivuli a
szerzodesben. Ez sok Amerikai szemeben azt implikalja, hogy az egesz
igazabol csak egy gesztus, aminek nem lesz erezheto hatasa. 

Gyula

Nos, csak egy par egyszeru kerdes:

Van e az Universumnak sze'le?
Ha nincs, miert nincs?
Es ha van akkor van e vege?
Ha nincs, miert nincs? Es kozepe van?
Es ha van vege, akkor mi van az utan?

Ugye, hogy bele lehet hulyulni?
:))

Inhouse